Kelet-Magyarország, 1984. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-08 / 159. szám

2 Kelet-Magyarorazág 1984. július 8. Űsköltészet bélyegen A közelmúltban volt száz éve, hogy a „LEHE”, a Le­vélgyűjtők Első Hazai Egyesülete megalakult, az 1952-ben létrejött MABEOSZ elődje, amelynek szenvedélyes tagjai az évtizedek során a bélyeggyűjtést komoly tudománnyá fejlesztették. A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének kez­detben hatezer tagja volt, ma 126 ezer felnőtt és 35 ezer ifjú tagot számlál. A szövet­ség Kelet-magyarországi Te­rületi Irodája három megye — Hajdú-Bihar, Szolnok és Szabolcs-Szatmár — bélyeg- gyűjtőit tömöríti. Megyénk­ben 63 felnőtt körnek 2295 tagja van, és a 41 ifjúsági bé­lyeggyűjtő szakkörben 1183 fiatal tevékenykedik. Árverés kétszer Az évről évre megjelenő bélyegek (tavaly például 65 féle bélyeg jelent meg Ma­gyarországon) növekvő szá­ma kényszerűen szűkíti a gyűjtés területét. A gyűjte­mények ugyan korlátozódnak földrajzi területben, időben és a motívum kiválasztásá­ban, de növekszenek mély­ségben. A mai bélyeggyűjtő egyre többet kíván tudni, mi­nél szélesebb ismereteket akar szerezni gyűjteményé­Értékmentés a cél * Fontos kulturális szerepet tölt be az MVMK-ban működő Sza­bolcs-Szatmár megyei Könyv­gyűjtők Klubja, mely a könyvé­szeti értékek híveit tömöríti, s egyik fő feladatának tekinti a közgyűjtemények, helytörténeti gyűjtemények, az antikváriumok működésének, állománygyara­pításának segítését, természete­sen társadalmi úton. A klub a nemes célok érde­kében a könyvgyűjtés népszerű­sítésére, a könyvgyüjtők ismere­teinek növelésére, folyamatos tá­jékoztatására törekszik. Elősegí­tik a könyvek és folyóiratok vá­sárlását, egymás közti cseréjét. Mindezek mellett azt a közérde­kű feladatot is felkarolják, mely­nek célja a megyében található értékes könyvek, könyvritkasá­gok, helytörténeti dokumentumok feltárása, nyilvántartása, védel­mük biztosítása. A célok megvalósítására a könyvklub előadások, tájékozta­tók rendezését tervezi, ahtikvár- könyvnapokat, kiállításokat, könyvbörzéket szervez, s szán­dékaik közt szerepel a „könyvet keres — könyvet kínál” szolgá­lat létrehozása is. Természetesen mindez nem va­lósítható meg a klub kereteit is meghaladó összefogás, társadal­mi segítség nélkül. így fontos, hogy akik a „könyvet keres — könyvet kínál” szolgálat segít­ségét akarják igénybe venni, azok az igényeket név, lakcím és a könyv főbb adatainak feltün­tetésével juttassák el a szolgá­lathoz. Fontos lenne, hogy minél többen értesítsék a klub vezető­ségét, amennyiben magángyűjte­ményekben fedeznek fel könyv- ritkaságokat, érdekességeket, helytörténeti dokumentumokat. A klub jelentős eseményre is készül. A múzeumi hónap ideje alatt „Megyénk könyvritkaságai érdekességei” címmel kiállítást rendeznek, melyen nemcsak a könyvek, de a képes, rajzos áb­rázolások, valamint az ex libri­sek is helyet kapnak. A kiállí­táson nem csupán a közgyűjte­mények, de a magángyüjtők ér­tékes darabjait, a házi könyvtá­rak kincseit is ki szeretnék állí­tani. A klub vezetősége, tekintettel a nagy fontosságú célra, szeret­né, ha akiket az ügy érdekei, azok — legyenek magángyűjtők, avagy intézmények, vállalatok, iskolák és mások —, a fentebb említett adatokat 1984. július 30- ig küldjék meg a Móricz Zsig- mond Megyei Könyvtárba (Nyír­egyháza, Szabadság tér 2.), dr. Gubicz Pálné nevére. nek bélyegeiről. Ebben pedig nélkülözhetetlen szerepe van a szövetségnek, amely ellátja a tagságot az országban meg­jelenő bélyegekkel névérték­ben (elsőnapi borítékszolgá­lat), továbbá alkalmi bélyeg­zésekkel is szolgál. Kereső- szolgálatával segít abban, hogy a sorozatból hiányzó bélyeget pótolni tudja a tu­lajdonos. A szövetséghez be­adott cserefüzeteket hat bé­lyegkörnek küldik el, lehe­tőséget adva a bélyegvásár­lásra. A gyors csereforgal­mat segíti az átszervezés. A nyíregyházi területi szövet­ség évente két alkalommal — általában áprilisban és, no­vemberben — rendez bélyeg­árverést. Szép, hasznos szenvedély A bélyeggyűjtés szép, hasz­nos szenvedély, hiszen a bé­lyegek értéke naponta nő és értékmegőrző. Ugyanakkor ismeretbővítő, ismeretterjesz­tő szerepe is nagy. Elsősor­ban az ifjúság körében van ennek igen nagy jelentősége. — Szerencsés helyzetben vagyunk, a Nyíregyházi Vá­rosi Tanácstól minden évben 25 ezer forintot kapunk az ifjúsági bélyeggyűjtő körök támogatására. Ez szinte egye­dülálló az országban is — említette Csabai János, a MABEOSZ területi irodájá­nak a vezetője — amelyet igyekszünk a tartalmi mun­kánk bővítésére fordítani. Pedagógusokkal közösen te­matikus anyagokat állítunk össze, bélyegsorozatokkal szemléltetve, amelyek iga­zodnak a tantervekhez. Pél­dául van olyan összeállítá­sunk az ősköltészettel, a kö­zépkori költészettel kapcso­latosan, amelyek a magyar irodalom tanításhoz nyújta­nak hasznos segítséget. De említhetném a földrajz, a történelemoktatást segítő szemléltető eszközeinket. Az általunk készített tablókból olykor vándorkiállítást ren­dezünk, s anyagainkat diafil­meken is rögzítettük. A tá­mogatásból vásároltunk han­gosfilm-vetítőt, automata dia­vetítőt. Arra törekszünk, hogy az ifjúsággal megsze­rettessük a bélyeggyűjtést, érdeklődésüket felkeltsük iránta. Országos sikerek íro­nem A MABEOSZ területi dájának munkáját és utolsósorban a pedagóguso­két, az ifjú bélyeggyűjtőkét dicséri, hogy tavaly a de- mecseri gimnázium bélyeg-1 köre az országos filatelista ifjúsági vetélkedőn első he­lyezést ért el. a nyíregyházi úttörőház bélyegköre pedig az ötödik lett az úttörőszö­vetség akcióprogramjához igazodó országos vetélkedőn. Jövőre a MABEOSZ Kelet­magyarországi Területi Iro­dája rendezi meg a 23. Or­szágos Ifjúsági Kiállítást Debrecenben ugyanott egy felnőtteket érintő kiállítás is lesz, abból az alkalomból, hogy 60 éves lesz a városban a bélyeggyűjtők egyesülete. A területi irodának testvérvá­rosi kapcsolata van az ung­vári Kárpátontúli Területi Bélyeggyűjtő Szövetséggel, s az idei Nyírségi ősz rendez­vénysorozat keretében közös kiállítást rendeznek Nyír­egyházán. (sá) Tűzoltóság jelenti Szándékosan gyújtogatott lakásán Tiszavasváriban a Kinizsi út 13. sz. alatt a tu­lajdonos, pénteken (6-án) ké­ső délután. Egyik szobája belső berendezési tárgyait lobbantotta lángra. A magá­nak okozott kár értéke 22 ezer forint. A tüzet a nyíregyházi tűzoltók oltották el. Nem kellett sok idő ahhoz — sajnos —, hogy az elrettentő képsorozatot fotóriporte­rünk elkészítse Nyíregyházán. A megpocsékolt jelzőtábla mindennapos látvány — nem győzik cserélni. A posta talán ki is költözhetne a Szamuely-lakótelepre, hogy a (naponta megrongált) nyilvános telefont — melyből sajnos egy van csupán — folyamatosan üzem­képes állapotban tartsa. Iszonyatos bűzt árasztó szemetes edényekből is bőven van a vá­rosban. Talán jótevőre várnak... Vajon meddig maradhat büntetlen a garázdaság? (Já­vor) Nimos uborkaszemon Turné, tanfolyam, tánc A nyár sem holt szezon az SZMT Művelődési Házban. Az intézmény színes, érdekes programjaival állandó időtöl­tést biztosít Nyíregyháza la­kóinak, és a klubjaikban, együtteseikben dolgozó fia­taloknak. Mester Zoltán igazgató el­mondta, hogy minden cso­portjuk az ifjúsági fúvósze­nekar, a Szabolcs-Volán nép­táncegyüttes, a Dongó ' zené­kar, egész nyáron szórakoz­tatja az érdeklődőket. Az ifjúsági fúvószenekar a strandon térzenézik majd rendszeresen. Július 9-én a Kodály Zoltán nemzetközi kórusverseny megnyitóján működnek közre, majd au­gusztus 17-én a miskolci ipa­ri vásáron lépnek fel. Meghívást kaptak a szege­di ifjúsági napokra is, a tur­né még szervezés alatt áll. Ugyancsak augusztusban 17— Koppány az ifiparkban A napokban a Sóstói Kul- túrparkban szerepelt rock­együttesével, a P. Box-szal Vikidál Gyula, az István, a király című nagysikerű ma­gyar rockopera egyik fősze­replője, Koppány alakítója, akivel fellépése előtt beszél­gettünk. — Hogyan lett „Koppány”? — Konkrétan nem tudok különösebbet, csak úgy jött — mondja acélos kézfogás után Vikidál Gyula. — De gondolom, az azért közreját­szott, hogy már az István, a király című film előtt szere­peltem a vásznon látotthoz hasonló rockprodukcióban. Tehát az eddigi munkássá­gom is hozzájárult ahhoz, hogy Koppány szerepéhez rámtaláljanak. — Gondolom örült e nem mindennapi megbízatásnak. — örültem. Ha az ember az általa nagyon tisztelt em­berektől — mint például Szö­rényi Levente, Bródy János, Nemeskürty István ... — kap egy szép feladatot, akkor hogyne örülne. Igyekeztem a bizalmuknak megfelelni. Bennük is és bennem is volt egy kis félelem: vajon Kop­pány szerepét meg tudom-e oldani? Igyekeztem ... — Milyen érzés magát ne­gatív szerepben, a vásznon elbukottnak látni? — Szerintem Koppány sze­repe nem teljesen negatív. Egyébként a történelemben sok, a Koppányéhoz hasonló dráma játszódott le. Koppány a szilárd meggyőződése sze­rint képviselt ügyért bukott el. A megmásíthatatlan té­nyek filmbeli megjelenítésé­re, eléneklésére koncentrál­tam. Ügy éreztem, ha a film sikeres lesz, akkor jó mun­kát végeztem. Ezért nem oko­zott lelki megrázkódtatást magamat a vásznon elbu­kottnak látni. — Az István, a királyban zenei ötletei is vannak? — Nem nagyon. Nem volt rájuk szükség. A szerzők eb­ben elsősorban önmagukra támaszkodtak, de ez koránt­sem jelenti azt, hogy a pró­bák alatt rettenthetetlen dik­tátorok voltak. Mindent kö­zösen megbeszéltünk, egyez­tettünk. Mindenkinek volt véleménye, amit lehetőség szerint figyelembe is vettek. Szerintem ez feltétele az eredményes munkának. De mindez nem mond ellent an­nak, hogy valamennyi rende­zőnek megvannak a saját el­képzelései. — Nehéz volt a szereppel érzelmileg azonosulnia? — Az könnyen ment, mert számomra Koppány szerepe az első pillanattól kezdve szimpatikus volt. De a ma­gam és a mások előtti bizo­nyítás belső kényszere oko­zott némi nehézséget. És szo­katlanok voltak a körülmé­nyek is, hiszen nagy térben kellett játszani, általam nagyra becsült, népszerű szí­nészekkel, akiktől utólag tudtam meg egy-két aprósá­got. — Mit? — Többen nem gondolták, hogy egy rockzenész színházi körülmények között színészi követelményeknek is eleget tud tenni, azaz el tudom a szerepet játszani. Nem en­gem személy szerint féltet­tek, hanem attól tartottak: ha én valamit rosszul csiná­lok, akkor az egész darab megbukik. Cselényi György 20-ig lengyel női fúvószene­kar érkezik a megyeszék­helyre. Az ifjúsági fúvósok­kal lépnek fel közösen a rzeszowiak. A művelődési ház igen ismert és elismert csoportja a Szabolcs-Volár. néptáncegyüttes. Gaál And­rás művészeti vezetővel ké­szülnek fel. Űj táncokat ta­nulnak, alapoznak és várha­tóan augusztusban fellépnek a nyíregyházi szabadtéri színpadon. A táncegyüttes utánpótlását kívánják meg­találni azon a néptánctan folyamon, melyet júliusban indítanak és augusztus 17-ig tart. Az igazgató hangsúlyoz­ta, hogy a táncolást fiatal korban kell elkezdeni. Ezért várják a 8—14 éves táncolni vágyókat. A nyár kulturális prog­ramját a Dongó együttes is színesíti, emeli. Főleg KISZ-, építő-, úttörő-, olvasótábo­rokban játszanak, itt mutat­ják be fiataloknak szóló mű­sorukat. A dolgozó emberekre is gondolt a művelődési ház. Az „Igaz ez a szép” vetélke­dőre a megyéből benevezett 500 brigád felkészítését foly­tatják. Folyamatosan küldik a nyáron is a feladatlapokat, melyek jól segítik a felkészü­lést. A brigádoknak tanfo­lyamokat, kirándulásokat szerveznek. A közelmúltban meghirde­tett munkásfiatalok vers- és prózamondó versenyére a nyáron is várják a jelentke­zést. K. B. Á végén: Margit •• Ö römmel olvasom a Nyíregyházi Müsorka- lauzban, hogy július 14-én és 15-én szabad­téri színpadunkon szerepel a Budapesti Rock Színház, a Dávid király című rockope­rával. Egy valami zavar a Megyei és Városi Művelődési Központ fejléce alatt lévő színlapon: az eredeti szerző neve, mely úgy van feltün­tetve, hogy Stefan Hey Mar­git. Ki lehet ez a szép nevű író, akinek a regényét átdol­gozták, akinék, íme, két ke­resztneve van, s ráadásul egy férfi és egy női? Mert a Ste­fan az ugye István, a Mar­git meg Margit, Mancika, Margó, ki, hogy szereti. Nem tudták eldönteni annak ide­jén, s azért adtak neki két különnemű nevet? Na nem, ezt ne firtassuk tovább. Mégsem hagy nyugodni a dolog, ezért — mert én sem lehetek káp­talan, — leveszem a polcról a Világirodalmi Lexikont. Meg is találom az ide vo­natkozó cikket a negyedik kötet 445. oldalán, ami min­den félreértést (és sanda gya­nút) eloszlat. A cikk így szól: „Stefan Heym Chemnitzben született, ma az NDK-ban élő, német és angol nyelven alko­tó elbeszélő. A Dávid király (Der König David) című re­gényét 1972-ben írta ...” Sa­többi. Van egy verzióm, hogy ke­rülhetett a kitűnő antifasisz­ta író neve ilyen kacifánto­sán a műsorkalauzba. Pofon egyszerű: telefonon mondták. — Stefan Heym! — Hogy tetszett mondani? Nem értem! Stefan kicsoda? — Heym. He, ipszilon, em! A végén em! — Mi van a végén? — Em, mint Margit! Mar­git!! Es úgy lön. (Em, mint Mester) Nem volt, aki visszatartsa Ennek az ügynek a vádlottal (áldozatai?) valamennyien fia­talkorúak. Életkörülményeikre sok mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy rendezettek. B. Miklós tizennyolc éves, szülei még gyermekkorában meghaltak. U. János szülei elváltak, hol itt, hol ott élt. K. Zsuzsanna élet­társi viszonyban él B. Miklóssal. Az elsőrendű vádlott különleges nevelőotthonban fejezte be az általános iskolát, majd ott szer­zett szakmunkás-bizonyítványt. Miskolcon dolgozott, amikor ösz- szetaláikozott leendő élettársá­val. akivel Nyíregyházára költö­zött. Elvileg lett volna hová, hiszen édesapja ráhagyott egy lakást, de azt mostohaanyja — a gyámha­tóság kijátszásával — eladta. Nem maradt más választás, pincékben húzták meg magukat. Ez még nem lett volna ok arra, hogy lopásokból tartsák fenn magukat, de igazi nevelést egyikük sem kapott, így senki nem volt, aki visszatartsa őket. A városban sétálva barátkoztak össze az élettársak U. Jánossal, aki felajánlotta, lakjanak vele édesapja lakásában. így is tet­tek, s ezután hármasban szerez­ték meg a megélhetésre valót. A bíróság harminckét vádpontban találta őket bűnösnek. Fő mód­szerük idegen pincéknek álkulcs- csal való kinyitása volt. Októ­bertől decemberig sok nyíregy­házi garázs és pince tulajdonosa fedezhette fel, hogy értékei el­tűntek. A tettesek a holmi nagy részét eladták, vagy maguk használták azokat. A teljes bűn­lajstrom felsorolása képtelenség lenne, annyi mindent szedtek ösz- sze ... A Nyíregyházi Városi Bíróság dr. Tolnai Erzsébet tanácsa B. Miklóst két év és nyolc hónap, U. Jánost két és fél év, K. Zsu­zsannát nyolc hónap szabadság- vesztésre ítélte. Másodfokon a megyei bíróság hozott határoza­tot a fiatalkorú vádlottak ügyé­ben, s az első fokú bíróság íté­letét helybenhagyta, így az jog­erőssé vált.

Next

/
Thumbnails
Contents