Kelet-Magyarország, 1984. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-07 / 158. szám

2 Kelet-Magyarorizág 1984. július 7. Uj szociális otthon Hodászon, a volt úttörőtá­bor helyén a Mátészalkai Városi Tanács idős korúak- nak szociális otthont nyitott. Az intézmény ez év január­jában indult huszonhárom fővel, majd a bővítés során, a mai napig 48 öregember elhelyezése vált lehetővé. A napokban ismét bővültek, több mint egymillió forintos költséggel, tizennyolc új hely áll az igénylők rendelkezésé­re. (Jávor László felv.) Közeleg a X. nyíregyházI nyári egyetem Németül a Nyírségben — hazánkról 30 . Lehet-e pihenés és ki- kapcsolódás közben ha­zánk művészeti, társadal­mi, gazdasági és politikái életéről új, hasznos tud­nivalókat szerezni? Bár­mennyire is ellentmondá­sosnak tűnik a kérdés, a válasz: igen. Valójában ilyen kettős céllal rende­zik immár sok éve ha­zánkban a nyári egyete­meket. Ezért rendezi meg az idén is a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezete és a „Bessenyei György” Ta­nárképző Főiskola a már hagyományos eseményso­rozatot. Erről érdeklőd­tünk a TIT megyei köz­pontjában. Több szempontból is ki­emelkedő jelentőségű az 1984. évi nyári egyetem — kaptuk a választ. Mindenek­előtt azért, mert az idén ti­zedik alkalommal invitálják az érdeklődőket a szűkebb hazába, ami azt jelenti: he­lyes kezdeményezés volt egy évtizeddel ezelőtt az isme­retterjesztés ilyen módjának életrehívása. A másik ok: az utóbbi fél évtizedben — ép­pen a külföldi érdeklődés gyors élénkülése miatt — német nyelven zajlik a nyír­egyházi nyári egyetem. A mostani nyári egyete­mükre már több, mint két­száz német ajkú kíváncsi je­lezte részvételét: 150 hall­gató az NDK-ból, a további ötven az NSZK-ból, Auszt­riából és Svájcból érkezik a Nyírségbe. Idén a jubileumi nyári egyetem július 22-től augusz­tus 4-ig tart Nyíregyházán. Programjának összeállításá­ban messzemenően figyelem­be vették, hogy világszerte élénkül az érdeklődés a tör­ténelem iránt. Az idén ezért a 20. századi magyar törté­nelem áll az előadások kö­zéppontjában, természetesen az 1945 utáni korszakkal együtt. Emellett szeretnék be­mutatni a külföldieknek a jelenlegi Magyarországot és a szűkebb régiót. Az elméleti foglalkozáso­kat jól szemléltetik, s kiegé­szítik majd a különböző lá­togatások, kirándulások. Ezen túl módot nyújtanak arra is, há a résztvevők a magyar nyelvvel kívánnak közelebb­ről megismerkedni. A nyitó előadáson július 23- án hazánk gazdasági földraj­zi, közigazgatási és politikai szerkezetéről hallhatnak a résztvevők. Elismert szakem­berek szólnak majd a későb­biekben is Magyarország sze­repéről a dualista monarchiá­ban; a polgári demokratikus és szocialista forradalomról, a megye irodalmi hagyomá­nyairól, vagy: Magyarország szerepéről a második világ­háborúban; a népi demokra­tikus átalakulásról; szociális ellátásunk rendszeréről, a magyar gazdaságpolitikáról, a mai magyar társadalom szer­kezetéről. A tudományos elő­adások közben városnézések­re, tsz-látogatásra, üzemek megtekintésére is sort keríte­nek. Az előadások nyitottak: mindenki részt vehet rajtuk,, akiket a témák foglalkoztat­nak. A programok központi he­lye a tanárképző főiskola. Itt laknak majd a külföldi vendégek, akik igénybe ve­hetik az intézet sportlétesít­ményeit, felkereshetik Sós­tógyógyfürdőt, a lovasiskola szolgáltatásait. Esténként ugyanitt néptáncot tanulhat­nak, filmeket nézhetnek, diszkózhatnak, koncerteket hallgathatnak és találkoznak különböző szakemberekkel, vezetőkkel. —V Siló verseny­pályázattal H a egy vállalat nap­jainkban építeni kíván egy fontos létesítményt, akkor ver­senypályázatot hirdet, s azok közül a legalkalma­sabbat fogadja el. Ehhez a módszerhez folyamodott most a Szabolcs megyei I Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalat is. Hamarosan három ga­bonasiló épül a megyé­ben: Nyíregyházán, Kis­várdán és Tiszalökön. Érthető tehát a gazdasági vezetés elképzelése, ami­kor korszerű, gazdaságo­san üzemeltethető, s ugyanakkor határidőre el­készülő létesítményeket szeretne. Marosi Károly igazgató elmondta, már érkeznek a pályázatok — amelyek szigorúan titkosak. Június 27-én bontották fel a be­érkezett pályázatokat. Most dolgozik a zsűri, amely eldönti, melyik fe­lel meg legjobban az elő­írt követelményeknek, az elmondottak mellett még annak is, hogy az idén már megkezdődhessen az építkezés és a jövő idény­re, vagyis nyárra-őszre üzemképes legyen, (fk) JÜLIUS 9-ÉN, HÉTFŐN NYÍ­LIK Szarvason a Honismereti Akadémia. Tizenhárom éve rend­szeresen szervezik, Szabolcs- Szatmár három alkalommal — 1973. Június 10—14-ig, 1974. július 15—20-ig és 1982. július 12—17-ig — adott otthont a rendezvény­nek. A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa ebben az évben dön­tött úgy, hogy az „akadémiának” stafétabotot adományoz. Minden megye, ahol eddig volt, és lesz Honismereti Akadémia, szalagot köt a botra. A megyénkből hét­főn küldöttség viszi a három dá­tummal ellátott szalagot. Erőfeszítések az ellátásért Amikor jó két hónapja me­gyénkben járt Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter, s a megye vezetőivel áttekin­tették: hol tart kereskedel­münk, vendéglátásunk, s mi­lyen gondok nehezítik az el­látás javítását, néhány konk­rét témáról nyilatkozott la­punknak is. Elhangzottak dön­tések, néhány ígéret is, ezek teljesítéséhez azonban újabb elemzések, vizsgálatok voltak szükségesek. Megszülettek-e azóta a döntések? — erről beszélgettünk dr. Hagymási Józseffel, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának vezetőjével. Szó volt arról, hogy a nagy­kereskedelmi vállalatok nem éreznek felelősséget az ellátá­sért, különösen mi érezzük ezt Szabolcs-Szatmárban, hi­szen itt csak lerakatok van­nak. Változott-e valami a megbeszélés óta? — Már érezhető magatar­tásukban egy pozitív tenden­cia, s egyre több nagykeres­kedelmi vállalat úgy is segít az ellátás javításában, hogy kiskereskedelmi tevékeny­ségre. vállalkozik. Korábbi jó példa a Vasvillé a depóval, és a nyíregyháziak által is­mert repülőhíd melletti lera­kattál, de a textilnagyker - nek, az Amforának és cipő- nagyker.-nek is nyíltak saját, illetve a kiskereskedelemmel közös boltjai. Mátészalkán, a helyi tsz-szel közösen nyílik egy depó és az élelmiszer­kereskedelem is mozdult: Nyíregyházán megkezdődött a kis tételű értékesítés, ahol a kiskereskedőket, a szerződé­ses boltokat szolgálják ki. Megbeszéléseink során — és ebben segítségünkre van a Belkereskedelmi Minisztéri­um -* eljutottunk odáig, hogy megértették: a szabad termékforgalmazás nem azt jelenti, hogy nekik nincs fe­lelősségük az ellátásért. Ked­vezőbb változást 1985 elejétől várunk: a gazdaságirányítás korszerűsítése várhatóan na­gyobb lehetőséget ad majd a lerakatok önállóságának nö­veléséhez. Speciális feladat nálunk a kistelepülések ellátásának ja­vítása. Milyen változásokra számíthatnak az ott élők? — Ebben is nagy misszió vár a nagykereskedelmi vál­lalatokra, különösen ami a szállítások időpontját, rend­szerességét illeti. De ebben a szövetkezeti kereskedelemre is jelentős feladat hárul. Az első lépések megtörténtek: el­kezdődött a rekonstrukciós program, ami azt jelenti, hogy az idén 63 üzlet kor szerűsítését hajtjuk végre, ami 38 millió forintba kerül. A SZÖVOSZ 10 millióval se­gít. Jövőre és 1986-ban lei alább ilyen ütemben kíván­juk tovább folytatni ezt a programot, hiszen ez nem­csak azt jelenti, hogy kifes tik a kis üzleteket, hanem olyan technikai felszerelése­ket kapnak, amelyek lehetővé teszik például a hűtést igény­lő termékek árusítását, tar­tását és bővítik a választé­kot. Elhangzott egy ígéret az építőanyag-ellátás javítására — A minisztérium megér tette, hogy nálunk több iakás épül, mint más megyékben és ennek a hátterét közösen kell megteremtenünk. Az ígéret konkrétan az volt, hogy meg­kapjuk azt az anyagmennyi­séget, amire ebben az évben szükség van. Gond azért akad, hiszen ha a negyedik ne­gyedévben is érkeznek majd anyagok, aki pedig épít, már eddig, vagy legalább most szeretne anyaghoz jutni. — másik gond: nem mindenből sikerül hazai terméket szerez­ni, importáruk is érkeznek ezek pedig drágábbak a ha­zainál. Most arra törekszünk, hogy az anyagot azok kapják, akik építési engedéllyel ren­delkeznek, mert van olyan ta­pasztalat, hogy aki később szándékozik építeni, előre biz­tosítani szeretné az anyagot. Tud-e jó hírekkel szolgálni a beruházási kérdésekben: a Fészek, a Oomus, az örökös- földi, a Szamuely-lakótelepi áruházak sorsáról? — Többnyire igen. A Fé­szek típusú raktáráruház sor­sa, úgy tűnik, sínen van. A TÜZÉP benyújtotta a pályá­zatát a támogatás elnyerésé­hez, s ha a döntés megszüle­tik — erre ígéretet kaptunk —, akkor még az idén meg­épül. Szeretnénk majd Má­tészalkára és Kisvárdára is építeni egy-egy ilyen raktár­áruházát. Az örökösföldi ABC megépítésére a ZÖLDÉRT vállalkozott: elkészült a pá­lyázat, kész terv és a kivite­lező várja a minisztérium döntését. A Domus ügyében átmeneti megoldás kínálko­zik: egyelőre a főiskolai tan­gazdaság ilonatanyai tároló­ja adna otthont a bútoroknak, Az öccsétől is lopott 27:7 és 27:2. Amint az setjhetö is. e két aránypár nem valami sportesemény eredményét jelzi, habár — főleg az első — nem mindennapi „teljesitmény”. A Nyírbátori Városi Bíróság előtt tetteiért felelő két fiatalember egyaránt huszonhét éves. s egyi­küket eddig már hét, a másikat két év szabadságvesztésre ítél­ték összesen. Ez az arány most tovább romlott. Szabó Miklós és tárSa. Csergő Zoltán lopásért kapta újab büntetését (Szabó el­len korábban Is ez volt legtöbb­ször a vád). Az előbbi egy év hat hónap, Csergő pedig egy év szabadságvesztéssel fizet tettéért. A két nyírbogát! fiatalember tulajdonképepn véletlenül került ugyanabban az ügyben bíróság elé. Szabó Miklós január 5-én éjjel a helyi ABC-t látogatta meg, s egy rádiósmagnóval, két zsebrádióval, kazettáikkal, szá­mológéppel és egy liter barack- pálinkával gazdagabban távozott. Így felszerelkezve elment két nőismerőse lakására, ahová nem­sokára az ittas állapotban lévő Csergő Is megérkezett. Elújsá­golta, hogy valaki betört az ABC-bé, s ha már arra járt. ő Is betért egy üveg pálinkáért. Ugyanezen a napon volt Cser­gőnek egy másik akciója is. a posta hátsó ajtaját feszítette fel, de dolgavégezetlen távozott, nem talált pénzt. Szabóról pedig ki­derült, hogy tavaly ősszel az öcs- ese magnója tetszett meg neki annyira, hogy a lakásukról el is lopta, majd egy ismerősével el­cserélte. A Nyírbátori Városi Bíróság dr. Illés Béla tanácsa — jogerős ítéletével — a szabadságvesztés büntetés mellett mindkét fiatal­embert eltiltotta három évre a közügyektől, s elrendelte az al­koholista Csergő kényszergyó' gyítását is. természetesen nem mondunk le az igazi Domus megépíté­séről sem, erre a VII. ötéves tervben szeretnénk sort kerí­teni. A Szamuely-lakónegyed- ben a Csemegének volt szán­déka építeni. Ez egyelőre el­marad, de az talán megnyug­tató, hogy az OTP mellett épül egy 600 négyzetméteres ABC, s ez jórészt megoldja az itteni emberek gondjait. A legtöbb vitát talán az Al­földi vendéglátó sorsa és a megkezdett beruházások jö­vője váltotta ki. Sikerült-e megtalálni a mindenki szama­ra elfogadható megoldást? — Közismert, hogy január elsejétől az Alföldi vendég­látó felügyeleti jogköre a me­gyékbe kerül. Miért volt erre szükség? Mert az Alföldi öt megyében működő vállalat volt debreceni székhellyel és ez irányítási nehézségekkel járt. A mi szempontunkból nemcsak ennyi gond volt. Mi tanácsi pénzből építettünk konyhákat és éttermeket, át­adtuk üzemeltetésre az Al­földinek, az itt képződött nye­reséget pedig másutt használ­ták fel, más megyékben fej­lesztettek. Januártól a me­gyei vendéglátóhoz tartozik majd az Alföldi vállalat min­den megyénkben található konyhája, étterme is, s veze­tőivel abban egyeztünk meg, hogy az év végéig a megkez­dett beruházásaikat ugyanúgy folytatják, mintha mi sem történt volna. Ez korrekt megállapodás, az örökösföldi báziskonyha és étterem be­ruházásának befejezéséhez azonban szükség lesz a mi­nisztérium segítségére is. Balogh József tlrsus Actor Zsuzsi reggelije, avagy mit eszik a barnamedve Állatétlap Juliskáék menedéket keresnek az cső elől. (G. B. felv.) Már kora reggel állatoktól hangos a nyíregyházi vadas­park. A szarvasok, őzek, dámvadak szénájukra, kuko­ricájukra várnak, a ragado­zók, hiúz, a róka, a medve húsadagjukat lesik éberen. — Mennyit és mit esznek az állatok? A kultúrpark vezetője el­mondta, hogy a park állatai évente közel 700 mázsa élel­met fogyasztanak el. A nö­vényevők tápláléka szálas lucerna, lóhere, széna, sze­mes búza, kukorica és íédús répa, káposzta takarmányok­ból állnak. A ragadozók húst kapnak. Felhasználnak még az etetésnél több mint ezer tojást évente. A vadaspark nem állatkert — hangsúlyoz­ta az igazgató. Az állatállo­mány kizárólag a Kárpát­medencében honos ma is élő állatokból áll. A park feladata kettős: a látogatókat szórakoztassa, megismertesse az érdeklő­dőkkel hazánk állatvilágát. Emellett nagyon fontos bi­zonyos fajok pótlása a ter­mészetben. A túlszaporulat visszakerül a szabadba. A varsánygyürei tsz-szel meg­állapodásuk van, hogy a fe­lesleges állatokat a tsz-nek szállítják, ott egy közel 250 hektáros területen élnek, majd a megyében széttelepí­tik őket. Az erdőkbe vissza­juttatnak sok őzet, szarvast, és madarakat. A vadaspark jó és gyümöl­csöző kapcsolatot tart fenn az ország szinte minden ál­latkertjével. Áilatcseréket folytatnak, gazdagítva ezzel egymás állományát. A veszp­rémi állatkerttől két hiúzt, Kecskemétről farkast, Buda­pestről medvét, Pécsről Di- bovszki-szarvast kaptak ez évben. A ritkább állatokat, a gon­dozó nevükön szólítja. A szarvasbikák neve: Flóri, Bandi és Gyuri. A két bar­namedve Zsuzsi és Miska, az egyik őz pedig Juliska. K. B.

Next

/
Thumbnails
Contents