Kelet-Magyarország, 1984. július (44. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-07 / 158. szám
1984. július 7. Kelet-Magyarország 3 Agrárágazat Szabolcs-Szatmárban Megfelelni a magasabb követelményeknek S zabolcs-Szatmár agrárágazata az elmúlt három évben összességében a megyei pártértekezlet által megjelölt irányban fejlődött. Az eredmények mellett azonban a munka fogyatékosságai, s az idő közben bekövetkezett változások hatásaként néhány területen feszültségek is keletkeztek — állapította meg többek között legutóbbi ülésén a megyei pártbizottság, miközben átfogó és előremutató mérleget készített a megyében lévő nyolc állami gazdaság, 123 mezőgazdasági és két halászati termelőszövetkezet, 12 élelmi szeri pari üzem, a szocialista szervezetek által integrált kistermelők munkájáról A számvetés alapjául szolgáló tények változatosak. A mezőgazdasági termelés a VI. ötéves terv eddig eltelt időszakában — a tavalyi évet kivéve — továbbfejlődött Az alaptevékenységben jellemző a gyümölcstermesztés és a gabonafélék részarányának növekedése, míg az állattenyésztés a növekvő termelési ütembei; is megőrizte kedvező arányát. Az alaptevékenységet meghaladó mértékben bővült a kiegészítő tevékenység a nagyüzemekben. Nem csökken az ágazat népességeltartó képessége. Mindez aközben alakult így, amikor a közgazdasági feltételrendszer rendkívüli mértékben megszigorodott Sajnálatos, hogy a növénytermesztésiben a tájjellegű kultúrák (burgonya, dohány, napraforgó és zöldség) területe jelentősen csökkent. Ugyanakkor a gabonaprogram által nyújtott lehetőségekkel jól éltek a gazdaságok, nőtt a termelés. Az állattenyésztésben végbement fejlődés lehetővé tette a feldolgozó ipar és az exportárualap igényeinek kielégítését. Rugalmas, a piac igényeit messzemenően szem előtt tartó a kistermelői tevékenység, melynél oldódott az almacentrikusság, fejlődött a siertés- és baromfitantás, mérséklődött a szarvasmarha csökkenő tendenciája. Megyénk élelmiszeripara megnyugtatóan növelte termelését, az exportot, a nyereséget, ennek ellenére az igényektől még mindig elmaradt a hús, az alma és a burgonya ipari feldolgozása. A megye fagazdasága több mint 67 ezer hektáros erdőterületen folytatja tevékenységét. Növekedtek az erdőfelújítások. Újabb piacok felkutatására, a feldoígozottsági fok növelésére erdőgazdasági társulások alakultak. A gyümölcstelepés a nagyüzemekben 1982- től lelassult. A tervciklus eddigi időszakában 1636 hektár gyümölcsöst telepítettek (ebből alma 1100 hektár) ám ugyanebben az időszakban több mint 6200 hektáron történt selejtezés, ennek túlnyomó része — több mint 5700 hektár — alma... Az elmúlt időszakban több mint 50 ezer hektáros területen 550 millió forintért végeztek meliorációs beruházásokat. A termelő aűapbővítés viszont elmaradt a bázis időszaktól, sőt a gépeknél, a berendezéseknél az elhasználódás pótlása sem történt meg. E tényekből vonta le a következtetéseket a párt megyei vezető testületé. Okkal hangsúlyozták: a gazdálkodás eredményessége egyre mélyülő differenciálódás mellett gyors ütemben romlik. Csökken a nyereség, gyarapszik a veszteséges üzemek száma és a veszteség összege, kimerülőben vannak a pénzügyi tartalékok, emelkednek a fennálló kötelezettségek, míg a felhalmozási színvonal kritikus szintre süllyed. Mindezek a problémák az elmúlt évben csúcsosodtak, amikor 43 nagyüzem több mint 400 millió forintos veszteséggel és alaphiánnyal zárta az évet. I ▼ Iilyen okok játszottak kőire e nehéz | | helyzet kialakulásában? Tény, hogy ■■■■ 1976 után gyorsan romlott az alap- tevékenység jövedelmezősége. E folyamatban meghatározó szerepe volt az alma, a burgonya, a dohány jövedelmi pozíciója megromlásának. A szabályozó rendszer, ezen belül a költség- és árarányok változása az átlagostól nagyobb terhet jelentett nagyüzemeámkiruek. Külön megyei gond, hogy a tájjellegű termékeknél csaknem másfél évtizede nem volt számottevő felvásárlási áremelkedés.. Mindezeken túl ijesztő ütemben nőtt a bankköltség. Gond, hogy az alaptevékenységen kívüli munkáknál igen magas arányú az alacsony jövedelmet biztosító bérmunka és kereskedelmi tevékenység. Vannak persze szubjektív okok isi, mint például az, hogy a követelményektől messze elmarad a szövetkezetekben folyó közgazda- sági tevékenység. Az üzemek több mint 60 százaléka még nem rendelkezik felsőfokú végzettségű számviteli szakemberrel.; az üzemek többségében nem valósul meg a hozammal arányos költséggazdálkodás; az üzemek képtelenek a sokszínű termékszerkezetből adódó realizálási tevékenységre; egy harmaduknál a jelenlegi üzemméret is akadálya az eredményes, önálló gazdálkodásnak. A kialakult helyzet alapján az utóbbi időben a MÉM miniszteri értekezlete két ízben is foglalkozott Szabolcs-Szatmár agrárágazatával Ekkor az országos szervek képviselői egyetértettek abban, hogy a megye élelmiszer-gazdaságában valóban nehéz helyzet állt elő. Hangsúlyozták, hogy a gondokban — a már említetteken túl — a kiegészítő tevékenység későbbi indítása és helyenként a termelés szubjektív problémái is közre játszattak. Elismerték, hogy a megyei erőfeszítéseket központi támogatással is segíteni kell. A Politikai Bizottság 1977. évi, Szabolcs- Szatmárra vonatkozó határozatának szellemében a megyei pártbizottság részletes feladattervet fogadott el, a megyei tanács pedig hosszú távú ágazaitfejlesztési koncepciót dolgozott ki. Ezek végrehajtása folyamatos. Most a megye agrárágazatának legfomtosaibb rövddebb távú feladata a VI. ötéves terv még hátralévő időszakában a gazdaságpolitikai feladatok hatékonyabb végrehajtása. Ehhez — a már vázolt értékelés tapasztalatai alapján — több fontos tennivaló elvégzésére van szükség. A kialakult termelési és szektorszerkezet, azok arányai megfelelnek a megye adottságának. Szélesíteni kell viszont — többek között — a szektorok közötti együttműködést az ésszerűbb földcserékkel, a szellemi és eszközkapacitás jobb kihasználásával. Mindenütt kiemelt feladat az üzemek jövedelem- termelő képességének fokozása: olyan pénzügyi helyzet kialakítása, amely erősíti a nagyüzemek stabilizálását, a kisgazdaság! termelés jobb koordinálását. Valamennyi területen a piád Igények kielégítését és a gazdaságosság szempontjait kell meghatározónak tekinteni. Szükséges, hogy a termelői szféra az eddigiektől közvetlenebbül vegyen részt a piaci kapcsolatokban. S okat segíthet az eredményességen, ha a termeltető, a forgalmazó és a feldolgozó szervek gyorsabb és reálisabb piaci tájékoztatással orientálják a termelőüzemek döntéseit. Megérett feladat a forgalmazási folyamat szűkítése, s az, hogy a termeltető, a forgalmazó szervek vállaljanak nagyobb szerepet a minőség megőrzésében és bővítsék közösi anyagi érdekeltségen alapuló kapcsolataikat a termelőkkel. A partnerek közös kockázatvállalással törekedjenek újabb mezőgazdasági kultúrák termesztésének meghonosítására. Létkérdési, hogy valamennyi mezőgazdasági üzem rendelkezzék az új követelményeknek megfelelő gondolkodású, a feladatot értő, a hatáskört és a felelősséget megosztani képes vezetőkkel, a termelés minden szintjén. Ehhez kapcsolódik, hogy halaszthatatlanul szükség van a nagyüzemek belső szervezeti, irányítási rendszerének felülvizsgálatára, korszerűsítésére, rugalmasabbá tételére. Az általános tennivalók között is rangos helyet foglal el a gazdasági hatékonysággal összefüggő anyag- és energiatakarékosság, a fajlagos hozamok növelése, az új vállalkozási formák szélesítése. A nagyobb helyi erőfeszítések mellett indokait a tájjellegű kultúrák árának, illetve árkiegészítésének rendezése Természetesen mindezek még közvetlenebb, a megye sajátosságaiból adódó feladatok elvégzését is igénylik. Többek között a jövőben is kiemelten kell foglalkozni a kenyér- és takarmánygabona gazdaságos termesztésével, a téli alma, a burgonya, a dohány, az olajos magvak, a zöldségfélék arányainak szinten tartáséval, a termésátlagok növelésével, a fajtaválaszték bővítésével. Közvetlen tennivaló a szárító- és tárolókapacitás növelése, méghozzá az energiatakarékos tárolási módok széles körű elterjesztése. A gyümölcstermesztésben a gazdaságosság fokozása mellett meg kell tartani a téli alma kiemelt szerepét úgy, hogy a fő figyelmet a minőség javítására, a veszteségmentes betakarításra, a jó tárolásra, feldolgozásra, az értékesítés tökéletesítésére szükséges fordítani. A dohány tekintetében a jövőben az exportra is alkalmasabb minőségi fajták termesztésének kell elsőbbséget biztosítani. A piaci igények indokolják a burgonya termőterületének megtartását, azt, hogy a jövőben a kétirányú hasznosításra is alkalmas fajtákat termesszük. Az állattenyésztés jelenlegi szerkezete megfelel a megyei adottságoknak, e tekintetben még nagyobb súlyt kell fektetni a ta- karmánytermesztés színvonalára. A termelés gazdaságossága érdiekében továbbra is szükség van az alaptevékenységen kívüli munkák körének bővítésére, főleg a termékfeldolgozás, a háttéripari tevékenység és a szolgáltatás terén. A termelés biztonságáért a kiemelt térségekben elsődlegességet kell adni a termelés növelését szolgáló meliorációs tevékenységnek. Az ágazat üzemeiben szorgalmazni szükséges az új vállalkozási formák elterjesztését, az önálló elszámoló egységek körének bővítését E téren is arra irányuljon a törekvés, hogy növekedjék az ágazat jövedelmezősége, csökkenjen az alacsony hatékonysággal gazdálkodó üzemek száma, javuljon a dolgozók élet- és munkakörülménye. □ íragadott példák ezek csupán a tengernyi tennivalóból, melynek minél jobb elvégzésére a megye vezető párttestülete felhívta a tanácsok, az érdekképviseleti szervek, a pártszervek és szervezetek, a társadalmi és tömegszervezetek, mozgalmak, a tudományos egyesületek figyelmét: cselekvő részvételükkel segítsék e nagy munkát Nyíregyháza: a szakszervezet áj megyei központja Nehéz a pályakezdés... Aszfaltról falura A BŐSÉG ZAVARA? Bányász Jánossal, a mező- gazdasági főiskolai kollégium vezetőjével beszélgettünk erről, miközben azt szedtük szerbe-számba: hogyan készülhetnek fel itt a fiatalok arra, hogy a szaktudás mellé megfelelő műveltséget szerezzenek, ennek milyen formái, lehetőségei vannak a főiskolán és a kollégiumban? Kiderült, hogy sokkal színesebb és gazdagabb itt a kulturális élet annált mint ahogy az „kifelé” látszik. Már a beiratkozáskor a bőség zavarával küzdhet a boldog jelölt, mert a temérdek kérdés egyik csoportja a szabad időre választható szórakozás, művelődés különféle formáit ajánlja. Egyet mindenképpen választani kell, de vannak, akik többre is jelentkeznek. Csak néhányat a sok közül. A múzeumbaráti kör tagjai régi paraszti eszközöket kutatnak föl, lefényképezik, s esetleg a barkácsszakkörösök el is készítik azokat a múzeumi gyűjteménybe, az utókor számára. Az ifjúsági klubban előadásokat, író-olvasó találkozókat, kiállításokat, klubtalálkozókat, stb. rendeznek. Magas színvonalon működnek az itt dolgozó kisfilmesek és videósok, illetve a fotószakkör tagjai. Most újra szorgalmazzák az orosz nyelvű szakkollégiumot a népszerű német nyelvű mellé. Sokan az amatőr művészeti együttesekben érzik jól magukat, legutóbb a prózamondó, szólóhangszer, citera és néptánc kategóriában értek el sikereket az országos kulturális napokon. Irodalmi színpad, dzsessz- klub, bridzskör és még sorolhatnánk. Szórakozás és tudomány — jól megfér a szabad időben. Évente körülbelül 20—30 hallgató ér el tekintélyes eredményt a tudományos diákkörben készített dolgozatával. ALKALMAZKODNI TUDNI KELL Ezen a főiskolán is lehetőség van arra, hogy a közéleti tevékenységre, a leendő értelmiségi életmódra a közművelődési speciálkollégiumon készüljenek fel a hallgatók. A most befejeződött tanévben a három évfolyamon összesen harmincnégyen vettek részt ilyen intenzív gyakorlaton. Sárospatak, Vaja és Baktalóránthá- za művelődési házaiban ismerkedtek a közönség érdeklődésével, igényével, a kulturális élet apró gondjaival. Ugyancsak a jövőt szolgálja a közművelődési tábor, amelyben ott lesznek Szarvason a nyíregyháziak is: a téma az esztétikai nevelés, illetve a hallgatók magatartáskultúrája. Fölmérés igazolja: milyen nehéz a pályakezdés azoknak a szakembereknek — különösen ha aszfaltról kerülnek a falura, akik nem tudnak szót értem a parasztemberrel. Ez a tábor kapcsolatteremtésre, a falun ajánlatos viselkedésre, az alkalmazkodásra készíti föl a fiatalokat — hisz végül is ők kerülnek be egy zárt közösség elfogadott rendjébe. NYELVVIZSGA ÉS SZÁMÍTÓGÉP Nyár elején már természetesen készülnek a tervek a szeptemberi indításra. Számos változást hoz az új tanév a művelődési életben is. Csak kettőt emelünk ki ezek közül: mini nyelvi labor kezdi meg működését, azzal a céllal, hogy a MALÉV számára képzett repülősök a kötelező nyelvvizsgára angolból fölkészülhessenek. A másik napjaink egyik slágere: igyekeznek a tudományos-technikai műveltség hasznát is népszerűsíteni, többek között azzal, hogy egy mini számítógépen akár éjjel-nappal gyakorolhatnak a hallgatók. Ezeken kívül még számos más alkalom és lehetőség kínálkozik. Érdemes volna mindezt — a hallgatók körében — a jelenleginél hatékonyabban kihasználni. Baraksó Erzsébet Vasutas-dinasztia Hernádfői Jánosné született Takács Ilonának az életpályáját agyába zakatolták a robogó vonatok és szívébe lüktette édesapja, a család. Görögszálláson, az állomás közelségében, a sínek mellett cseperedett eladólánnyá. Először édesapján pillantotta meg a vasutas egyenruhát, amit Takács János, a Nyíregyházán szolgálatot teljesítő vasúti raktáros nyugdíj ázásáig harminc esztendőig hordott. Ilonka húga, Erzsiké is a vasúthoz szegődött. Most Demecserben, az állomáson személypénztáros, Ilonka férje, Hernádfői János pedig Nyíregyházán, a pályaudvaron dolgozik áruirányítóként. Ez a kis család hűséges tagja a nagy vasutascsaládnak, mellyel Hernádfői Jánosné, Takács Ilona negyedszázada jegyezte el magát. Hűséges munkása a vasútnak. Reggelenként ott látható a MÁV nyíregyházi állomás 1-es pénztárában. Tizenötödik esztendeje szolgál itt, mindenki megelégedésére. Seprűvel a kezében, s még tizenhetedik évét be sem töltve szegődött el a MÁV-hoz. Fiatalkorúként foglalkoztatták. Először Nyírteleken az állomás környékét és a várótermet takarította. Seprűs vasutasként tanult éjszaka is, hogy szakvizsgáit megszerezze. Sikerült. Felfigyeltek a szorgalmas lányra, aki 18. életévét betöltve került Nyíregyházára, az utánfizetési pénztárba. Pontos és precíz ember. Olyan memóriája van, hogy száz és száz állomás között tudja a kilométer-távolságot, s fillérre azt is, mennyit kell a jegyért fizetni! Szinte tévedhetetlen. Utasok százezreit szolgálta ki, de soha senkit, egyetlen utast meg nem sértett. Ha valaki olykor bepillant a pénztár ablakán, egy komoly és csak igen ritkán, s halványan mosolygós arcú, barna szemű asszonyt pillanthat meg. Soha nem látszik rajta a fáradtság. Pedig Hernádfői Jánosné évtizedek óta minden reggel fél 5-kor kel. És ébreszti újabban a sokszor mozdonyról álmodó kicsiny fiát, Árpádot is, hogy vonatra szálljanak. Mert az anya és gyermeke együtt utaznak. Pici emberként évekig hordta a nyíregyházi bölcsődébe, most pedig az iskolába. Hozza-viszi, Nyíregyházára és haza, Görögszállásra. Itt élnek a végtelenbe futó sínek mellett szolgálati lakásban. Itt zakatolt szivébe, s lüktetett agyába évtizedekig az édesanyának a hűség a vasút iránt, ahol azóta is robognak a vonatok, Miskolc, Tiszalök és Nyíregyháza felé, s beledobogják a család legifjabb sarjának énjébe is a vasszívek lüktetését. Farkas Kálmán
