Kelet-Magyarország, 1984. július (44. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-31 / 178. szám
1984. július 31. Kelet-Magyarország 3 Magányos-e a népművelő? S okszor elhangzik a megállapítás: a népművelő meglehetősen magányosan dolgozik. Főleg, ahol egyedül van. Érvek és ellenérvek csapnak össze az ilyen vitáknál, amelyek rendszerint azzal összegeződnek: a népművelő magányossága a többi diplomás között nem alaptalan. Sok még a tennivaló e szakma presztízsének erősítésében. De az is hozzátartozik a dologhoz: arról a népművelő is tehet, ha magára marad. Ezúttal nem a két véglettel szeretnénk vitába szállni, hanem a járások megszűnése utáni gondokat szóba hozni, ami a művelődés munkásait is érinti. A megye több mint 130 művelődési házában 77 szakképzett, 131 szakképzet- len és 79 nem főfoglalkozású népművelő dolgozik. Eddig — a járási hivatalok művelődési osztályai adtak segítséget szakmai munkájukhoz. Miután azonban a közigazgatás korszerűsítése következtében megszűntek a járások, ez a feladat a csökkent létszámú városi művelődési, egészségügyi, sportosztályokra vár. De várható-e, hogy e sokirányú munkára hivatott tanácsi osztályok — amelyek, mint említettük kevesebb függetlenített dolgozóval végzik feladataikat — érdemben és főként folyamatosan tudják majd szakmai támogatásban részesíteni a művelődési házak vezetőit. Az eddigieknél is nagyobb szükség van a művelődési házak társadalmi vezetőségeinek tevékeny közreműködésére, a kulturális társulások anyagi és szellemi segítségére. LÁTVÁNYOS SZAKASZÁHOZ ÉRKEZETT Tuzsér mellett a Taurus Gumiipari Vállalat egyik, környezetkimélő jellegű beruházása. A Taurus megrendelésére, a Kelet-magyarországi Állami Építőipari Vállalat fővállalkozásában egy koromfogadó állomás épül. Az idén elkészülő létesítményben fogadják a Szovjetunióból különleges vasúti kocsikban érkező kormot, ami a gumigyártás egyik alapanyaga. A felállításra kerülő hatalmas acélsilókba emberi kéz érintése nélkül jut a korom, hogy az ország valamennyi gumigyárát innen lássák el. Képünkön: a Gép- és Felvonószerelő Vállalat munkásai szombat-vasárnap is dolgoznak azért, hogy a 34 méteres magas vasszerkezet idejében a helyére kerüljön. (Császár Csaba felvétele) A népművelő soha nincs egyedül — még egy kis faluban sem — ha igényli a közösséggel való együttműködést, ha igyekszik partnereket keresni, számít a helyi értelmiségiekre, a gazdasági vezetőkre, minden a művelődés iránt érdeklődő emberre. Mindez azt is igényli, hogy a népművelő értse a dolgát, sajátítsa el a közönséggel való foglalkozás pedagógiai, pszichológiai és más fortélyait. P. G. Jó kezdet utón Ütvefúró Tiszaszalkáról Jól zárta az első fél évet, minden bizonnyal eredményes lesz a következő hónapok munkája a Magyar Acélárugyár tiszaszalkai gyáregységében. A közelmúltban tartott munkásgyűlésen elhangzott, hogy a 119 millió forintos tervvel szemben 131 milliós teljesítést értek el az év első felében. Az Aranypóknak Szabolcsból Külön örvendetes, hogy a termékek közel ötödé exportra kerül. Mindez lehetővé tette, hogy 11 millió forintos nyereséget érjenek el. A gyáregység kollektívája is csatlakozott a kongresz- szusi munkaversenyhez. Szedlár Sándor igazgató tájékoztatójából kiderült, hogy az éves 238 millió forintos termelési tervet 12 millióval szeretnék túlszárnyalni. A szocialista brigádokon is múlik, hogy minél több acél- szerkezetet gyártsanak, a tőkés exportot kiváltó „Hilti” ütvefúróból is mind többet adjanak át a megrendelőknek, ugyanis az igények lehetővé teszik a termelési kapacitás teljes kihasználását. Szeretnék az év végéig az exportot tovább növelni, így a szocialista országokba 34 millió forint értékben, nyugatra 15 milliós nagyságrendben szállítanak. Mindezt úgy, hogy a nyereség tovább nőjön, a tervezettet másfél millióvai meghaladja. Gondoltak a gyáregységben a megfelelő anyagi ösztönzésre is a többlettermelés érdekében. Különösen a minőség javítását tartják szem előtt, ezért emelték a mozgóbér arányát. Az év első felében élenjáró nyolc szocialista brigád pedig pénzjutalmat kapott. A tiszaszalkai gyáregységben tovább folytatják a termékszerkezet korszerüsítéA budapesti Nyerges és Szíj gyártó Szövetkezet, szakoly! részegében, az Aranypók megrendelésére ezer darab discó- tásiiát gyártanak. Módis Sándóriié összeállítja a táskát. (Jávor László felvétele) sét. Ennek jegyében növelik a választékot, elsősorban fűrószerszámokbói kínálnak több fajtát a megrendelőknek. „Malacgyár“ Csengerben VISÍTÓ ÜZEM HIDROGLÓBUSSZAL. FENYŐ, ÉS NYÍRFA-, VÖRÖSTÖLGY- ÉS HÁRSFALIGETTEL. AKAR CSENGER JELKÉPE IS LEHETNE EZ A KÉTHEKTÁRNYI, VALÓSÁGOS ZÖLDÖVEZETBE ÉPÜLT, A NAGYKÖZSÉG HATÁRÁBAN ELTERÜLŐ MALACGYÄR, AHOL ÉVENTE MINTEGY 21 EZER(!) KISMALAC SZÜLETIK, NEVELŐDIK. Kísérőim szakavatott mesterei a sertéstenyésztésnek: Vajda Sándor, a Szabolcs- Szatmár megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat csengeri szakosított sertéstelepének a vezetője és Kukuts Kornél üzemágvezető. — Több mint 1100 kocát gondozunk, amelyek rácspadlóra szülik kicsinyeiket — mondja Vajda Sándor. Takarékos búvóláda A kocaállomány magyar nagy fehér fajta, a leendő áru viszont nagy fehér és svéd lapáj keresztezés. Három kocaellető működik, egy időben 210—210 jószággal. — Remekül érzik magukat a kismalacok az üzemünkben kifejlesztett és újításként is benyújtott energiatakarékos búvóládákban — fűzi a látottakhoz a telep vezetője. Ketten is jelen vannak a búvóláda alkotói közül. Egyik éppen Kukuts Kornél, ö magyarázza : — Eddig nagy teljesítményű infralámpákkal adtuk meg a kismalacok számára a legkedvezőbb hőmennyiséget. Rengeteg pénzt emésztett fel. Ezekkel a bú- vóládákkal infra nélkül is tudunk megfelelő védelmet nyújtani a malacoknak, hatodrésznyi energiával. Gyors számvetés. Ez 21 ezer malac felnevelésénél mintegy félmillió forint megtakarítást eredményez. Vemhes kocák a háztájinak — Nemcsak a nagyüzemi fiaztatásra gondoltunk általa, segíteni szeretnénk a háztáji gazdaságoknak is. Már megkezdtük a búvóládák sorozat- gyártását, sőt rendelést is vesznek fel rá a vállalatunk Szüret 1 előtt A z almáskertekben már mutatja magát a termés, Azok, akik mindent megtettek a minőség érdekében, most nyugodtabbak, mert ez az alapja a jövedelmező termelésnek. Mivel a megyében az idén is több gyümölcsös fordul termőre, a mennyiség nem lesz kevesebb, mint a korábbi évek átlaga. Azonban látni kell, hogy a lelassult telepítés I — az utóbbi három évben csak 1100 hektáron alakítottak ki almást, miközben hatezer hektáron kivágták az elöregedett fá- í; Icát — egyensúlyzavart | hozhat abban a gazdaság ban, ahol korábban az alma hozta a legtöbb bevételt. Ennek tudatában érdemes a jövőt tervezni <!b) csengeri, felsősimái és nyír- madai üzemeiben — tájékoztat Vajda Sándor. Vemhes kocasüldőket hajtanak a folyosóra. Innen kerülnek a tehergépkocsira. Kilencvenhat szép jószág — a kisvárdai és a fehérgyarmati körzet háztáji gazdaságaiba kerülnek. Halász József tenyésztési vezető irányításával egy másik helyen süldőket válogatnak szállításra. Azt mondják róla. gondos ember. Megbízik másokban is, de a válogatást maga szereti intézni. — Szabadságról jöttem be erre a napra, hogy minden rendben legyen — magyarázza. — Mire kell vigyázni? — érdeklődöm. — Ki kell szűrni minden csecshibás, lábfájós és nem vemhes jószágot. Ehhez nagy szakértelem, jó szem szükséges. Vissza is hajtat ott előttünk legalább öt sertést a gondozóval, aki vigyázva, légycsapóval terelgeti az állatokat. Jószágszerető szatmáriak A csengeri üzemnek közel száz dolgozója van. — Legalább nyolcvan ember ért a „malacgyártáshoz'’. Igazi, jószágszerető szatmári ember valahány. Nagy szakértelemmel, olykor nem kevés áldozattal dolgoznak — fűzi hozzá magyarázatként Kukuts Kornél. Csengerből a malacok bizonyos idő után Felsősimára és Nyírmadára, a vállalat hizlaldáiba kerülnek. Onnan aztán megfelelő súlyban, 40 ezer hízót szállítanak a nyíregyházi vágóhídra. Csengerben azonban nemcsak malacgyár van. Saját te- nyészkoca előállítására nevelnek itt évente 3 ezer kocasüldőt is. — Ebből jut a háztájiba is mintegy 1400 vemhes kocasüldő. így kívánjuk elősegíteni az egész megyében a kisüzemekben is a sertéstenyésztést — magyarázza Vajda Sándor. Csengerben, Nyírmadán és Felsősimán tizennégy szocialista brigád dolgozik azért, hogy a kongresszusi és a fel- szabadulási munkaversenyben vállaltakat teljesítse, illetve túlteljesítse. Kiemelkedő eredmények — A csengeri brigádok azon munkálkodnak, hogy a meghatározott felett plusz ötszázzal több malacot és négyszázzal több vemhes kocát adjanak a háztáji gazdaságok részére — összegzi a felajánlásokat Farkas Miklós párttitkár. Valamennyien bizakodnak, ennyi meg is lesz. És amiről a csengeri malacgyár országosan is elismert, az a melléktermékek etetésében és a szabadtartá- sos süldőnevelési technológiában elért kiemelkedő eredmény. Sertésben számolva ez azt jelenti, hogy itt az országos átlagnál 15—20 százalékkal magasabb a vemhesülési arány. Csengerben gondoskodnak arról, hogy hangos legyen a malacgyár. Farkas Kálmán "SÄE* A CSUPOR Á szép, virágdíszítésű csuprot is vitte magával az öregember, amikor legidősebb fiához, Imréhez költözött a városba. Hosszú évek óta abból itta a tejet reggelenként, hát az új helyen sem akarta másból és másként. A kenyeret gondosan a te jóé aprította, és úgy kanalazgatta ki jó- 1 ízűén. j — Nekem már I csak így esik jól, j Klárikám — j mondta a menyé- ) nek —, ilyen pa~ j rasztosan. De nem I ám csak enni jó belőle, hanem ránézni is. És végig- j simítani a kezem- j mei, ott, ahol még j az apám is simo- * gáttá. > A csuprot min- | dig ő mosta el j használat után, \ aztán föltette a { polcra. Jól mutált iott a házgyári la- ! kás gyufásdoboz- 1 nyi lumyhájában, és valahányszor rápillantott az ' öregember, úgy érezte, nagyobbra \ nő, erjedelme- ; sebbre. És ilyenkor a virágok helyén a hasán élesen kirajzolódott a régi ház, a porta és mindaz, ami már csak az emlékezetében élt. Egy este vendégek érkeztek. Imre hivatali főnöke látogatott cl a feleségével, vacsorára. Jó hangulatban töltötték az időt, sokáig ott maradtak. Az öregember már régen aludt a kisszobában, amikor a két asszony kiment a konyhába kávét főzni. Na, meg egy kicsit azért is, hogy ezalatt a férjek nyugodtan beszélgethessenek a hivatali dolgokról. — Gyönyörű — akadt meg a fő- nökné szeme a csupron. — Látszik rajta, hogy eredeti. Hol szereztétek? — Az apósomé — mondta Klári —, ő hozta a faluból. — Megnézhetném? ....Parancsolj. Klári levette a csuprot, a főnök- né forgatta, nézegette. Az uram gyűjti az ilyesmit — mondta —, már két szekrény dugig van velük, de ettől elbújhatna valamennyi. Nem adjátok el? — Tudod, ez amolyan emlék az apósomnak, még az apjától maradt ... — Emlék? Ja, az más ... — mondta csalódottan a főnökné, és msz- szaadta a. csuprot. Aztán bementek a szobába, és meg- l hallgatták a főnök legújabb vicceit. ] Ezután néhány parti kanaszta következett, és elmúlt már éjfél, amikor a vendégek szedelözköd- tek. — istenien érez- '■ tűk magunkat — > mondta a főnök —, j legközelebb majd j ti jösztök el hoz- j zánk. A háziak lekí- j sérték őket a ko- . csihoz. És ekkor | Klári egy papírba csomagolt tárgyat 1 nyújtott át a fő- j noknének. — Csak otthon \ bontsd ki —- s mondta, és aztán ; még sokáig inte- i gettek az autó j után. Szép este í volt, csillagos.
