Kelet-Magyarország, 1984. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-28 / 176. szám

KM HÉTVÉGI MELLÉKLET 1984. július 28. ® Batikolás — kötözéssel A batikolás igen régi válto­zata a kötözött batik. Nem olyan eszközigényes, mint a viaszolás, ezért egyszerűbb és gyorsabb. Érdekes, szép felüle­tek kialakítását teszi lehetővé. Az eljárás lényege: ahol az anyag eredeti színét akarjuk megtartani, ott szorosan elköt- jük erős, vékony kenderspár­gával, lencémával. Festés után a kötözések helyén szabályta­lan szélű csíkok maradnak. (Az anyagba különböző rit­mus szerint kötözhetünk kavi­csokat, gombokat, diókat, ka­rikát, bármit, ami jól bírja a festést, főzést.) Lehetőleg ter­mészetes alapanyagú textíliát batikoljunk, mert szintetikus, gyűrtelenitett kelmén nem ér­hetjük el a kívánt hatást. A könnyű fejkendőhöz egy darab négyszögletes formájú selymet, batisztot, pamutvász­nat válaszunk. A kendőt az 1. rajz szerint (összesen 4-szer) hajtjuk össze; , először az a—b pont vonalán átlósan, majd a kapót háromszöget ismét felez­ve és így tovább (2). Ezután vékony spárgával három he­lyen elkötjük a kendőt (3), és a már előzőleg 30—60 percig melegitet festékfürdőbe rakjuk. A festéshez NDK gyártmányú „Citocol" nevű kelmefesték kapható a háztartási boltok­ban. Állandó keverés mellett főzzük az anyagot 15—20 percig zománcos fazékban. Bő, hideg vízben többször kiöblítjük, majd kibontva újra öblítjük és szárítjuk. Mielőtt egészen meg­száradna, még nyirkosán va­saljuk simára, így a kötések okozta gyűrődések teljesen ki­simulnak, és a festék is jól rögzítődik az anyagban. B. K. Maxi nyakék Nyári kosztümhöz, elegáns blúzhoz nagy divat az idén a maxi nyakék. Lényege: diónyi, vagy annál is nagyoob, külön­böző formájú szemekből fű­zik. Bőrláncra — ez a körülbe­lül két milliméter vastag bőr- pertli elnevezése — fűzhetünk például korongra szeletelt pa­rafadugót. átfúrt kagylót, dió­szemet. A furatok elkészítése nem könnyű, kérjünk meg egy biztos és erős kezű férfit a csa­ládban, aki ehhez jobban ért, s mi csak a felfűzéssel fog­lalkozzunk, például a rajz sze­rinti sorrendben: parafako­rong, fagyöngy, parafa, fa­gyöngy, parafa, fél kagyló, dió­szem, fél kagyló, parafa, fa­gyöngy, parafa, fagyöngy, pa­rafa. Minden szem után aján­latos csomót kötni a bőrpert- lire. A fagyöngyök eredeti szí­nükben a legszebbek. Barkács- boltbdn beszerezhetők. A dió­szemet lakozzuk be, a parafa- dugók inkább világosak le­gyenek, a kagyló eredeti szí­nében maradjon. Szöveg és rajz: Pálffy Judit VELOS TEKERCS CSIPERKE- GOMBA-MARTASSAL. Hozzáva­lók: 6—8 szelet sertésfelsál, 15 dkg szalonna, 5 dkg sonka, 2—3 db sertésvelő, petrezselyemzold, gyöngyhagyma, 2 tojás sárgája, 2 dl tejföl, só, bors, 25 dkg csi­perkegomba, 5 dkg vaj, 1 evőka­nál liszt, 1,5 dl fehér bor. A hús­szeleteket vékonyan kiverjük, sózzuk. A szalonnát, a sonkát, a gyöngyhagymát apróra vágjuk, hozzáadjuk a nagyobb darabok­ra hagyott sertésvelőt. Apróra vágott petrezselyemzöldet és egy evőkanál tejfölt adunk hozzá. Fűszerezzük, jól összekeverjük, majd egyenlően elosztva a hús­szeletekre kenjük. A szeleteket feltekerjük, hústűvel megtűzzük. Egy lábas aljára füstölt szalon­naszeleteket teszünk. Pároljuk a tekercset, és beborítjuk szalon­nával. Letakarva tűzre tesszük. Később kevés fehér bort és hús­lét (vizet) öntünk alá, és a te­kercseket puhára pároljuk. Köz­ben elkészítjük a gombamár­tást: a gombát szeletekre vág­juk. Kevés vajon pároljuk, majd hozzáadjuk a petrezselyemzöldet. Mikor elfőtte a levét, liszttel meghintjük, elkeverjük, kicsit pirítjuk, és felöntjük borral és kevés levessel (vízzel). Hozzáad­juk a tejfölt, és felforraljuk. A tálalásnál a tálban sorba rakjuk a tekercseket, leöntjük a mártás­sal. A maradék mártást külön tálaljuk. Petrezselymes rizst adunk mellé. SERTÉSDAGADÓ ZÖLDBOR­SÓVAL TÖLTVE. Hozzávalók: 1 sertésdagadó, 2 zsemle, 20 dkg zöldborsó, petrezselyemzöld, 2 tojás. 2 dkg vaj, só, bors. A ser­tésdagadót felszúrjuk. A zsemlé­ket tejben megáztatjuk. A vaj­ban kissé megfuttatjuk a finom­ra vágott petrezselyemzöldet, és hozzáadjuk a zöldborsót (kon­zerv is lehet). Kissé átpároljuk, majd hozzáadjuk az áttört áz­tatott zsemlét, a tojásokat és fű­szerezzük. Jól összekeverjük és betöltjük a dagadó nyílásán. Lassú tűzön, sütőben pirosra sütjük. Burgonyapürét adunk CSIRKE TEJFÖLBEN PAKOL­VA. Hozzávalók: 2 db csirke, 3 pohár tejföl, 1 db citrom, 5 dkg vaj, só. A csirkéket megtisztít­juk, majd feldaraboljuk. Jól be­sózzuk. Negyedórát állni hagy­juk a sóban. Egy lábasba egy pohárnyi tejfölt teszünk, majd néhány csirkedarab következik. Két-három héjától megtisztított citromkarikát teszünk rá. Leönt­jük tejföllel, majd ismét csirkét teszünk rá. Végül tejföllel meg­locsoljuk, újabb citromkarikákat és vajdarabokat rakunk a tete­jére. Lefedve, lassú tűzön párol­juk, amíg megpuhul. Párolás közben kavargatni nem szabad, csak a lábast enyhén rázogatni. Tálaláskor a csirkedarabokat a tálon elrendezzük, levével meg­locsoljuk és citromkarikákkal dí­szítjük. Köretként rizí-bizit, pet­rezselymes rizst vagy galuskát adunk. Pihenő­sarok a kertben Megesik, hogy az ember sze­retne egy csöndes zúgban el­bújni, elmélkedni, pihenni, ol­vasni, rejtvényt fejteni stb. Ahol kert van a ház körül, pompás búvóhelyet készíthe­tünk e célra. Kell hozzá egy kb. 120—150 cm hosszú, vastag fatörzs, egy darab sátorpony­va vagy jó erős és hosszú nyugágyvászon. Háttámlának két faoszlopot a földbe ve­rünk. illetve ásunk, a harma­dikat a tetejére rácsavarozzuk, és ferdekötéssel még stabilan rögzítjük. A nyujágyvásznat duplán a vízszintes oszlopra ráhelyezzük, kissé belógni hagyjuk — de ne túl mélyre —, és a végeit a fatörzs alá, mé­lyen hátra begyűrjük. Így nem mozdul el, és saját súlyunk Is tartja. A ponyvát szükség sze­rint igazíthatjuk kényelmessé. (B. K.) Jelkép? Nyári meleg — asszonyszemmel Nem újság, ha megállapítjuk, minden évszakhoz másképpen kell alkalmazkodnunk. S nyá­ron sem könnyebb ez, mint té­len. Sokakat — a szív- és ér­rendszeri betegségben szenvedő­ket — a hőség gyakran Jobban megviseli, mint a tartós hideg. Bár nagyjából mindenki tisztá­ban van az egyes ciklusok kö­vetelményével mégsem árt né­ha áttekinteni a 30—35 fokos hőségre vonatkozó életviteli tudnivalókat. Kezdjük a kisgyerekekkel: ká­nikulában ne öltöztessük pizsa­mába őket. A mamák, nagyma­mák általában attól félnek, hogy megfázik a gyerek, ha lerúgja ma- gáTód a takarót. Pizsama helyett rövid ujjú kisinget, a lábára egy rövid zoknit javaslunk. Viszont lefekvéskor tekerjük körbe a de­rekát egy duplára hajtott köny- nyű takaróval. Így elkerüljük a sok apró, viszkető kiütést, ami a testhajlatokban keletkezik az iz­zadságtól, s amit a gyerek elva­karhat. Az magától értetődő, hogy ha vihar tör ki éjjel, le­hűl a levegő, az alvót betakar­juk. Ha egészen kicsi gyereket nappalra erkélyre, kertbe te­szünk ki levegőzni, a rovarok ellen terítsük le a kocsit (ágyat) egysoros gézzel, s szűrt árnyék­ba tegyük. Nagy melegben sem a felnőtt, se gyerek ne hordjon nylon íe­Barátnőmet hívom telefonon. Érezhetően nem örül a csörgés­nek: — Várj egy kicsit, majd visz- szahivlak — intéz el rövid úton. Jó óra múlva hív. Most már nyugodtabb a hangja: — Ne haragudj, de az előbb háromfélét főztem egyszerre, és éppen kritikus pillanatok vol­tak. — De hiszen még csak kedd van, már a hét végére készülsz? — Nem a hét végére, hanem augusztus végére készülök. — Mit csinálsz? — Augusztusban megyünk sza­badságra, ezt te is tudod. Kem- pingezni fogunk a bolgár ten­gerparton. Utána még egy hetet itthon leszünk szabadságon. El­terveztük, hogy akkor négyesben a gyerekekkel, mindennap ki­ruccanunk valahova. Na, hát én erre a hétre főzök. Már megvan a pontos menü. Berakom a mélyhűtőbe, és akkor a szabad­ság napjait nem kell vásárlással, főzőcskézéssel töltenem. Meg­reggelizünk, viszünk magunkkal egy erősebb uzsonnát, és késő délután eszünk Itthon főtt ételt. Már a nyelvemen volt, hogy valamilyen jelzővel illessem ba­rátnőmet, amikor rájöttem: tel­jesen igaza van. Ha jobban gondolkodnánk előre, ha jobban szerveznénk meg nemcsak fize­tett munkánkat, hanem a nem fizetett szabad időnket is, ak­kor sokkal több lenne belőle, kellemesebben tölthetnénk el. A kereskedelem minden nyá­ron hirdet, akciókat készít élő annak érdekében, hogy az is­kolai felszereléseket ne az utol­só percben vásárolják meg a szülők. Mégis: szeptember ele­hérneműt. Ez az anyag nagy­mértékben gátolja a test ter­mészetes kipárolgását, ami a nagy melegben még fokozottabb. A sós izzadtság aztán, ha lecsa­pódik, sok kellemetlen bőrbaj okozója Is lehet. Tehát kellemes, szellős pamutholmit vegyünk fel, s reggeli, esti mosdás, fürdés után használjunk hintőport. Kü­lönösen áll ez a nehezebben moz­gó, kövér emberekre, akik izza- dásra különösen hajlamosak. A hintőpor Is üdít, hűsít, szagtala­nít, s nem okoz olyan foltokat, kiterjedt gyulladást, mint az egyes sprayk, sőt kölnik. Nagy melegben az izzadó láb külön kínszenvedés. Vásároljunk Mikofen gombagátló hintőport, ezzel szórjuk be a lábbelik bel­sejét. Bár harisnyát a nagy me­legben ma már nemigen hor­dunk, mégis a férfiaknál hagy­juk el a nylonzoknit, jobb a nedvszívó pamut. A zsíros hajnak valósággal ál­dás a sok napfény, a laza, köny- nyű frizura ilyenkor gyógyító hatású, samponnál többet ér. Vi­szont a festett hajat tovább szá­rítja, vékonyítja az erős sugár­zás, nem árt, ha a legmelegebb órákban, szabadban kalaDDal- kendővel járkálunk. A vízben pancsoló, strandoló kisgyereke­ket is védjük a napszúrás el­len. jén hosszú sorok kígyóznak a tanszereket árusító boltok előtt. Ideges a szülő, ideges a gyerek, és ideges az agyonhajszolt el­adó. Pedig milyen egyszerű len­ne nyáron vásárolni. Ilyen példák sokaságát lehetne említeni, és ha bárki kicsit el­gondolkodik saját mindennapja­in, bizonyos, hogy rádöbben: ő is csinálhatná másképpen a ten­nivalókat, jobban beosztva sza­bad idejét és jobban megosztva a munkát a többi családtaggal. Sokszor mondja a háziasz- szony: egyszerűbb megcsinál­nom, mint hogy fél órát magya­rázzak. Igen ám, de magyarázni csak egyszer vagy kétszer kell, csinálni pedig éveken át. Hát nem lenne mégis egyszerűbb el­magyarázni? Itt a nyár, a befőzések idősza­ka. Éveken, évtizedeken át azt gondoltuk, hogy a konzerv és a mirelit majd mindent megold. Valóban sokat megold, de nem segíthetünk mellé? Ami a kis­kertben megterem, vagy amit a piacon megveszünk, az mégis­csak olcsóbb, mint amit a pult­ról emelünk le. Az őszi, tavaszi kiárusításkor vásárolt holmi gyakran csak a felébe kerül, mint annak előtte, arról nem is beszélj, hogy a kiárusítások idején — bár nagyobb a tömeg — gyakran az áruválaszték is ekkor a legnagyobb. Egy kis gondossággal és sok ötlettel segíthetünk nemcsak szabad időt nyerni, de ugyan­annyiból jobban is gazdálkodha­tunk. Erre pedig mindannyiunknak szüksége van. S. M. f-------------\ Napimádat r Hol van már az az idő, amikor a hófehér női arc volt a szépségideál?! Képesek vagyunk órák hosszat asza- lódni a napon, csakhogy szí­nünk legyen. De vajon egészséges-e ez a napimádat? Mértékletesen: feltétlenül. A napsugár szá­mos, előnyös biológiai hatá­sa közismert. Tudjuk, hogy elősegíti a bőrben a D-vitamin keletkezését, serkenti a vér­képzést, fokozza a betegsé­gekkel szembeni ellenállóké­peséget. Aktivizálja testi-lelki energiánkat, javítja közérze­tünket. ÖREGEKNEK — FÉLÁRNYÉK Az említett kedvező hatá­sok nagy részét a nap által kibocsátót ultraibolya suga­raknak köszönhetjük. Ezek váltják ki a bőr lebarnulását is. Viszont nem érdemes mindjárt, az első alkalommal hosszú ideig napozni, mert csúnya leégés lehet belőle! Orvosok szerint mindössze 10—15 percig napfürdőzzünk és csak fokozatosan növeljük ezt az időtartamot. Érzéke­nyebb, fehérbőrűek inkább a reggeli, kora délelőtti órák­ban kezdjenek napozni. Ilyenkor a napsugárzás még nem olyan erős, mint később, viszont kiválóan barnit. A hőség, a tűző nap, — bizonyos határon túl — már komoly megterhelést jelent a szervezetnek. Ehhez a cse­csemők, a terhes nők és az idős emberek alkalmazkod­nak legnehezebben. Ezért ők kánikulában a kora délelőtti és a késő délutáni órákat töltsék a szabadban. Lehető­leg akkor is az árnyékot, íélámyékot keressék! Ugyancsak kisebb a magas vérnyomásban, szívbetegség­ben, pajzsmirigy vagy idült légzőszerv! betegségben szen­vedők tűrőképessége. Vese­betegeknél pedig az erős ve­rejtékezés miatt bekövetkező víz- és sóveszteség okozhat komoly problémákat Általában: ha az orvos bárkinek megtiltja a napo­zást — azt nem véletlenül te­szi! Épp ezért, ha valaki rend­szeres gyógykezelésben része­sül, a napozásra vonatkozóan kérje ki kezelőorvosa taná­csát! a vadvíz Áldozatai Mint kellemest a kellemes­sel, a napfürdőzést általában összekötjük a vízi fürdőzés­sel. Ráadásul a vízparton sokkal jobban fog a nap is, hamarább lehet csokoládé­színt ölteni. A fürdőzés, úszás — és álta­lában a vízi sportok — ked­velt és egészséges időtöltés­nek számítanak. Viszont azt is tudjuk, hogy különösen a vadvizek évről évre mily gyakran szedik áldozataikat. Az ilyen tragikus balesetek nagy részéért csak a gon­datlanság, alkalmanként az oktalan hősködés tehető fele­lőssé ! Pedig a rendészeti előírá­sok megtartásával a bajok zöme megelőzhető lenne. Számtalan halálos baleset forrása volt már a partról messzire sodródott gumimat­rac, főleg, ha utasa el is aludt rajta! Ugyanígy életve­szélyes a túlterhelt csónak is. Különösen, ha úszni gyengén vagy egyáltalán nem tudók, esetleg nem is egészen józa­nok terhelik túl. Nem kevésbé fontos a sza­bad vizek előzetes, óvatos ki­tapasztalása, megismerése sem. Komoly veszélyt jelent­het ugyanis egy váratlan erős sodrás, hirtelen medermélyü­lés, örvény, vagy víz alatt rejtőző cölöp, szikla. NE UGORJUNK A vízbe: Azt sem árt tudni, hogy az úszással járó megerőltetés bizonyos betegségeket képes hirtelen súlyosbítani. Ilyen esetekben még a legjobb úszó is vízbe fulladhat! Be­tegek — különösen szívbete­gek — ezért minden esetben tudakolják meg orvosuktól: ajánlja-e az úszást? Felhevült testtel azonban mindenki számára veszélyes — és tilos! — a vízbe ugrás. Nagyon sokan elkerülhették volna a vízbefulást, ha zu­hannyal, testük lemosásával vagy előbb árnyékban üldö­gélve szoktatták volna szer­vezetüket a nagy hőmérsék­letkülönbséghez. A. G. V ____________/ (K.) Gondosság — ötlet Amit ma megtehetsz...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents