Kelet-Magyarország, 1984. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-25 / 173. szám

2 Kelet-Magyarország 1984. július 25. Párthatározat nyomán: Igényesebb oktatás „Elsőlépcsős“ lakások Tízmillióért jegyezhető Szokatlan szögből, az épülő házak hátsó udvaráról készült ez a fotó — a képen a Mező Imre körúton álló új épületek egyike látható. A Nyíregyhá­zi ÉPSZER Vállalat dolgozói munkálkodnak a házon, mely­Alkotók háza Az ugornyai Tisza-parton a kemping előtti szélső fa­házra minden nyáron külö­nösen nagy figyelmet for­dít a városi tanács. Ide ugyanis olyan alkotókat hív­nak meg, írókat, irodalom- történészeket, művészeket, akik örömmel töltenek el né­hány hetet ebben a falusi csendben s közben megis­merkednek a környék neve­zetességeivel. Legtöbben csa­ládostól érkeznek és szíve­sen jönnek vissza újra. Eb­ben talán az is szerepet ját­szik, hogy Bereg népe egye­bek közt a vendégszeretetéről is híres .. . ben huszonhat tanácsi bérla­kás és tizennyolc OTP-lakás kap helyet. A tervek szerint ősszel átadják a; lakásokat, s ha minden jól megy, még az idén birtokba vehetik azokat az új lakók. A városban jó ütemben ha­ladnak az idei lakásépítések. A fent említett épület mellett áll már egy hasonló: itt is 26 tanácsi és 18 OTP-lakás vár gazdára. Sajnos, kevesebb örömmel számolhatunk be a Rákóczi úton épülő, és las­san már a városképbe félké­szen beletartozó harminclaká­sos épületről. A szövetkezeti ház sajnos, sok huzavona után készül — kisiparosok munkál­kodnak rajta, de az idei befe­jezés is veszélybe került... Jó hír a városbeli fiatalok­nak: megfelelő tempóban ké­szül az a harmincnégy gar­zonlakás a Bartók Béla úton, ahol az úgynevezett lépcsőze­tes lakáshoz jutási akcióban részt vevők fognak lakni. Az „elsőlépcsős” lakások ugyan nem túl tágasak (és még eny­hén is fogalmaztunk...), hi­szen csak húszegynéhány négyzetméteresek, de minden­képpen jobb a kényszerű együttlakásnál a szülőknél, netán az albérletnél. Akik ide kerülnek — fiatalok! — azok kötelező takarékosságot vál­lalnak, és a városi tanács ga­rantálja: öt éven belül hozzá­juthatnak az igényeiknek és jogosultságuknak megfelelő nagyobb lakáshoz! A garzon­ház a tervek szerint a jövő év közepére készül el. Az épí­tő: a vegyesipari szövetkezet. A leendő déli városnegyed iránt nagy az érdeklődés a városban. Készen vannak az előzetes tervek, és mint a vá­rosi tanácscm elmondták, a jövő évben talán megkezdőd­het a közművek kiépítése. Itt több száz család telepedhet majd le — mód nyílik egyedi családi ház, korszerű csopor­tos házak és társasházak épí­tésére is. A változatos beépí­tés teszi lehetővé azt is, hogy az ésszerű telekgazdáíkodás érvényesüljön: a telkek mé­rete és ára nem lesz egyfor­ma — ki-ki igénye és pénz­tárcája szerint választhat majd. Kötvények — gázra Épül: közös munkával Finn kórus vendégszereplése Vendégek Vammalábél Két évvel ezelőtt a vá- sárosnaményi Liszt Fe­renc kórus Finnország­ban vendégszerepeit — si­keresen mutatkoztak be ■ Vammalában. A finn kis­város énekesei magyar­I * országi látogatással vi­szonozták a naményiak fellépését — június végén'. I jártak itt. Vammala Yájk I sárosnaményhoz hasonló» nagyságú városka — ép­pen ezért kerülhetett szó­ba az, hogy a két telepü­lés létesítsen testvérvá­rosi kapcsolatot A finn vendégek vezetője a vam- malai városi tanács titká­ra, Samueli Saljanpera úr volt, aki egyébkent a Finn —Magyar Baráti Társa­ságnak a városban mű­ködő csoportjának elnöke is. A két varos vezetői ba­ráti megbeszélést foly­tattak, s mindannyian a további kapcsolatokat szorgalmazzák. Klubház, öltöző, járda , Ha számba vesszük hogy a város lakói mit tesznek te­lepülésük fejlődéséért, bi­zony szép adatok kerülnek napvilágra. A lakosság ösz- szefogása már eddig is ör­vendetes eredményeket ho­zott — ám most mintha meg­kettőzték volna erőfeszítése­iket a naményiak. A Petőfi-tanyán már régi és sokszor elpanaszolt gond­ja az ott élőknek, hogy nincs egy olyan hely, ahol szívesen összejönnének — beszélget­ni, szórakozni, programokon részt venni. A panaszok vége az lett, hogy együttes cse­lekvésre hívták egymást a tanyán élők. Az új klubház építése javarészt társadalmi összefogás eredménye lesz. Az alapok már készen van­nak — a falak is gyorsan emelkednek majd. Mint a városi tanácson elmondták: az is olcsóbbá — de nem rosz- szabbá! — teszi majd az épít­kezést, hogy főképp bontási anyagból használnak fel hozzá. A legszükségesebbe­ket — a cementet és hasonló nélkülözhetetlen dolgokat — a tanács vásárolta, ám a mun­kából a helybeliek vették és veszik ki a legnagyobb részt. Ha minden a tervek szerinl halad, akkor az év végén bir­tokba vehetik a klubházat a Petőfi-tanyaiak. Hasonló közös munkáról érkezett hír Vitkáról. A sport­pályáról már régen hiányol­ták a szurkolók és a játéko­sok a rendes körülményeket biztosító öltözőt. Most együt­tes munkával készül az öltöző. A járda nagy gond a város sok részén. A gergelyiugor- nyaiak — és persze, mások is — nagy örömmel fogadták az új strandfürdőt, mely idén tavasszal nyitotta meg kapuit a tavaly augusztusi próbaüzem után. A fürdő viszont nem az igazi, ha ne­héz odajutni, különösképpen sáros időben. Járda kell elé­je — s ez már csaknem ké­szen is van. ugyancsak kö­zös munkával. A városi tanácson nem egyszer kopogtattak már a panasszal az írógépkyárban vagy a forgácslapgyárban dol­gozó emberek — azt kifo­gásolták, hogy nincs megfe­lelő autóbuszmegálló az üze­mek közelében. Nos. meg­született a megoldás: épül az új megálló. Nem olcsó dolog egy gázve­zeték kiépítése — ezt minden­ki jól tudja, aki valamicskét is ért hozzá. Az is köztudott, hogy végesek a közös pénz­források — és az is ismert immár, hogy új utakat ke­resnek és találnak ország­szerte a lakossági beruházá­sok pénzügyi hátterének meg­teremtésére. Hallottunk már például telefonkötvényről, de akad gázkötvény is. Vásárosnaményban sem kis gond, hogy a vezetékes gáz miképp juthatna el mielőbb minél több utcába. Ezért dön­tött úgy a városi tanács — egyetértésben a megyei veze­téssel — hogy kötvényeket bocsát ki. A jelenlegi elkép­zelés szerint több, mint tíz­millió forint értékű kötvény jegyzésére készítettek tervet — ebből szeretnék fedezni jó néhány utca gázvezetékének kiépítését. Mint Czakó János tanácsel­nök elmondta, az első lépés az volt, hogy a tervbe veit utcákra gázfelhasználási en­gedélyt kért és kapott a vá­ros. Ezután lehetett a hivata­los úton elindulni, hogy meg­felelő helyen engedélyezzék a kötvénykibocsátást. Az emlí­tett több, mint tízmillió fo­rint sok helyre kerül megfe­lelő arányban elosztva. Ebből kell például fedezni egy veze­tékszakasz cseréjét — az Ár­pád utcán ugyanis nagyobb átmérőjűre kell cserélni egy szakaszt. Bővíteni szükséges a gázfo­gadó-állomást, és részben köl­tenek a pénzből a jövőben ki­épülő déli városrész gázellá­tásának megalapozására is. De nézzük a közelebbi ter­veket. A városban több utca is vezetéket kaphat ily mó­don. Ilyen a Táncsics utca és a Sport utca, a Vammala ut­ca és a Naményi pátens ut­ca — valamint több, ezekhez kapcsolódó út is számításba jöhet, ezekre konkrét elkép­zelések még nem születtek. A gázkötvények jegyzése valószínűleg a jövő év elején kezdődhet — számítanak a vállalatok, szövetkezetek köz­reműködésére is, és természe­tesen a lakossági részválla­lásra. A kötvény — mint má­sutt is — tulajdonképpen ka­matozó betét, hosszabb időre lekötve már szép kamatot fi­zet. Bővebbet egyébként a vá­rosi tanácson tudhatríak meg az érdeklődők. A gázvezeték-bővítéshez tartozik még az a hír, hogy a Béke és a Munkásőr utcában a lakosság segítségével hama­rosan megindulhat a gázszol­gáltatás. Az itt élők ugyanis vállalták, hogy a vezetékhez szükséges árkot maguk ássák ki, s a többi munkát végzik majd a szakemberek. Augusz­tusban indul a munka, mely­nek révén nemcsak könnyebb és gyorsabb lesz a gáz beve­zetése, hanem olcsóbb is. Aki ugyanis részt vesz ebben a munkában, annak csak tízezer forintot kell fizetnie hozzájá­rulásként. Falaznak a szülők Társadalmi munkával épttl a óvoda Gergelyiugornyán Szép összefogása a társa­dalmi segítségnek az a munka, amit a gergelyiugornyai vá­rosrész lakói végeznek a te­lepülés óvodájáért. — Bizony viccelt is a daj­ka néni, hogy meg fogom si­ratni a régi épületet — mond­ja dr. Vinczlér Józsefné óvó­nő — dehát százéves volt már az épület, életveszélyessé vált, el kellett bontani. S hogy az érzelmeknek mi­lyen nagy szerepük van itt, Beregben, legyen szó akár egy építkezésről, azt mi sem bizonyítja jobban. mint az. hogy mindenki megmozdult a hívó szóra, aki csak tehette. A régi óvodaépület elbontá­sánál a mostani óvodások szülei segítettek az újjáépí­tésnél pedig azoknak a se­gítségét kérték, akiknek a gyermekei a későbbiekben kerülnek az óvodába. A védőnő közreműködésé­vel kigyűjtötték a település legkisebb lakóinak adatait, s így sikerült a felhívásokat kiküldeni. A 81-ben született gyermekek szüleire az alapo­zásnál számítottak, a nyolc­vanketteseké betonoztak. a nyolcvanhármasoké falaznak, így ütemezték be az óvónők, s mint a példa is mutatja, kezdeményezésüket nagy si­ker koronázta. Májustól 8 napot dolgoztak a szülők. Jól jött és jön a segítség a tanácsi költségvetési üzem­nek az ÉRDÉRT 17-es üze­métől, a TITÁSZ-brigádok- tól. meg a többi üzemtől és a KIOSZ tagjaitól, s amellett a település ipari szakembe­reitől. így az összesen egy­millió 200 ezres költségből 300 ezer forint lesz a társa­dalmi munka értéke, mely­ből becslések szerint mintegy 70 ezer forintot a lakosság termel meg — példamutató jóindulattal. Az oldalt összeállította: Tarnavölgyi György Automata méretre vágó gépen dolgozik a faforgácslapgyárban Chobák Gyula és Szabó Bertalan. (Jávor László felvétele) M ilyen körülmények kö­zött gondozzák-ríeve- lik az óvodásokat, mi­lyen arányban juthatnak be a legifjabbak foglalkoztatásá­ra hivatott oktatási intéz­ménybe, melyek a legégetőbb problémák az általános isko­lákban, hogyan alakul a gim­názium és szakmunkásképző intézet jelene és jövője, mi a jellemző a felnőttoktatásban? Röviden így foglalhatók ösz- sze azok a kérdések, melyek­ről a közelmúltban tárgyalt a városi tanács, a vásárosna- ményi és környékbeli oktatá­si intézmények tevékenységét értékelve. A vizsgálódásra az adott okot, hogy településeinken or­szágszerte áttekintik, mi tör­tént, mi változott a párt 1972-es oktatáspolitikai hatá­rozata óta. A tanács műve­lődésügyi szakembereinek előterjesztését a vb ajánlot­ta a városi tanács testületé elé, a 12 esztendő főbb ered­ményeit és gondjait fölvázol­va, s meghatározva a követ­kező időszak teendőit. Néhány beszédes adat: az óvodákban 1973-ban 235 gye­reknek volt helye, tavaly 384 gyereket tudtak elhelyezni — tehát százötvennel többet. Az általános iskolákban 73,2 ti­zedről 91,6-ra nőtt az adott tantárgyban a megfelelő sza­kos tanárok által vezetett órák száma. A nyolcadik osz­tályt 14 éves korig a tanulók 87,4 százaléka végezte el, 16 éves korára 92 százalék. (A megyei átlag 81,4, illetve 85 százalék!) Jelentős mértékű beruhá­zások jellemzik az eltelt bő egy évtizedet. Felújították a gergelyi óvodát, a vitkai is­kolát és szolgálati lakást, kor­szerűsítették és bővítették az Alkotmány úti óvodát, az olcsvai iskolát, megfelelőb­bek az oktatás körülményei a gimnáziumban és a szakmun­kásképző intézetben. Üj álta­lános iskola épült 12 tante­remmel, 1980-tól zeneiskola is működik a városban. Mind­ezek mellett nagy szükség van máris a most megkez­dett és a jövendő terveiben szereplő építkezésekre: új óvodára, tantermekre és kol­légiumra. Az oktató-nevelő munka pedagógiai feltételei sokat ja­vultak, bár növekszik a ve­szélyeztetett helyzetű tanulók száma. Sikerült viszont javí­tani a differenciált elhelyezé­sen a gyógypedagógiai és ki­segítő tagozatokkal. Nagy vívmány a tehetségek gon­dozásában az ének-zenei és az orosz nyelvi tagozatok in­dítása, valamint a zeneiskolai oktatás bevezetése. Csökkent a létszám a gimnáziumban a szakközépiskolai osztályok ki­futása óta, viszont máris szá­molnak a várható demográ­fiai hullámmal. Kritikus idő­szakán túljutott a szakmun­kásképző intézet, újabban hét szakmában kezdődött meg itt a helyi és környező üzemek számára a képzés. Szépek az eredmények a felnőttoktatás­ban: általános iskolai, közép- és szakközépiskolai képzés iránt főleg a fiatal szakem­berek érdeklődnek szép szám­mal. n közeljövő teendőit meg­fogalmazó tanácsi ha­tározatban a már meg­kezdett vagy tervezés alatt álló, illetve sürgető igény­ként jelentkező épületbőví­tések, új intézmények mel­lett örvendetesen sokat fog­lalkoznak a legfontosabb té­nyező, a pedagógus szerepé­vel. Megfogalmazták, hogy fokozatosan javítják a peda­gógusok élet- és munkakö­rülményeit, s a jövőben még nagyobb lehetőséget kapnak — anyagi és erkölcsi megbe­csüléssel együtt — azok a ne­velők, akik élenjárnák a pe­dagógiai. nevelői tevékeny­ségben. BE.

Next

/
Thumbnails
Contents