Kelet-Magyarország, 1984. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-22 / 171. szám

2 Kelet-Magyarország 1984. július 22. Üjhagymától a dinnyéig Óriási forgalom a nyíregyházi piacon Kirándulás belföldön, külföldöa Méregdrága paradicsom és paprika a lecsószezon kellős közepén, ugyanakkor a meleg nyarakra emlékeztető sárga- és görögdinnye cáfol a szo­katlan időjárásra. Szélsőséges kép fogadott tegnap a nyír­egyházi piacon. A megszokott nagy tömeg, ha lehet, még többnek tűnt. A zöldséghal­mok között szerényen állnak az őstermelők, annál na­gyobb hangúak a viszontel­adók. A fényképezőgép kat­togását látva egyikük arra biztat, inkább hajnalban mentünk Volna ki a piacra. Olyan látványban lett volna részünk, ami igázi kocsma­hangulatot teremtett volna. A jobb helyért ugyanis már es­te, éjszaka elkezdődik a harc, ami időnként verekedéssé fa­jul. Hajnalra viszont elcsitul­Glső képünkön: szombat reggeli csúcsforgalom a piaccsar­nok előtti téren. — Második képünkön: „Ezért 60 forintot?” nak a kedélyek, aki helyhez jutott, a portékájával foglal­kozik. Aki kiszorult a szélére, annak be kell érnie a „kérde­zőhellyel”, nála ritkábban vásárolnak a sor szélén. Az óriási felhozatal minden igényt kielégít. Több az el­adó, mint ahányan forgolód­nak a sorok között. A hibás, törött baracktól a 40 forintos csodálatosig mindenfélét lát­ni. A burgonya szép és tiszta, az újhagyma és a retek is­mét sláger. A dinnye kivéte­les csemegének számít. A virágok után már az élő állatoké a főszerep. Ketrec­ben, riadtan húzódnak egy­más mellé a piros szemű, fe­hér nyulak. Kis gazdája si­mogatja őket, igazából nem is szeretne megválni tőlük. A csirke, kacsa körül összecsap­nak az indulatok, a háziasz- szonyok egymást túllicitálva alkudoznak a jobbnak vélt szárnyasra. Ez a szombat délelőtt is kellemesen telt el a piacon. Aki nem sajnálta a pénzt és a fáradságot, friss ebédet főz­hetett hét végére. T. K. Úttörők, kiszesek, szocia­lista brigádok kelnek útra, hogy a nyár egy részét ha­zánk és a környező országok legszebb tájain töltsék, kipi­henjék fáradalmaikat, s köz­ben irodalmi és történelmi nevezetességekkel ismerked­jenek. Ehhez, az 5. sz. Volán Vál­lalat vagy szolgáltatás nél­küli, vagy szolgáltatásos kü­lönjáratú autóbuszokat biz­tosít. A kettő között az a kü­lönbség, hogy az első esetében a Volán csak autóbuszt (és természetesen gépkocsiveze­tőt) ad, míg a szolgáltatásos- nál a megfelelő programok­ról, étkezésről, szállásról, ide­genvezetésről stb. is a Volán gondoskodik. Az olcsóbb ára miatt a Vo­lán szolgáltatás nélküli útjai a népszerűbbek. E hetekben a Volán utazási irodájának autóbuszaival főként a leg­fiatalabb korosztály tagjai, úttörők, kiszesek kirándul­nak; zömük hazánk tájaira, a Duna-kanyarba, Budapest re, a Bükkbe, Gyulára, Szeged­re, Pécsre .... illetve a szom­szédos országokba, így Cseh­szlovákiába, Romániába és a Német Demokratikus Köztár­saságba. A fiatalok Csehszlo­vákiában és Romániában többnyire három-négy, az NDK-ban pedig nyolc napot töltenek. Nagy az érdeklődés a szombatonként Kassára in­duló járatok iránt. A bulgá­riai utazásokat az 5. sz. Vo­lán a budapesti Volán Tou- risttal közösen szervezi. A nyíregyházi utazási iro­dában bolgár benzinjegyet is árulnak. Babicz András iro­davezető elmondta, hogy akik személyautóval utaznak Bul­gáriába, azok az utazási iro­dában 25 százalékkal olcsób­ban vásárolhatnak bolgár benzinjegyet. A vállalati au­tóbuszokkal útnak indulók hasonló kedvezménnyel ve­hetnek bolgár gázolajjegyet. Elegendő busz áll a kirán­dulni vágyók rendelkezésére, de nem árt, ha a tervezett indulási idő előtt 2—3 nappal jelzik autóbuszigényüket. Az egynapos utak lebonyolításá­ra meg korlátlan mennyiségű autóbusz van. (cselényi) Lakat alatt a „kemény fiúk“ Majd kit évig fosztogatták Tiszalök környékét Jogos panaszok után egyeztet a TIGÁZ és a tanács ígérik: lesz pb-gáz! Megszaporodtak a bejelentések minden fórumon: nagyon nehéz palackos gázhoz jutni. Az el­múlt hetek hiányosságai a na­pokban elviselhetetlenné váltak. Megyénkben rendszertelenül kap­ták a cseretelepek a pb-gázt, s aztán már hosszas sorbaállás után sem jutott a lakosság a gázhoz. A megyei tanács kereskedelmi osztályán július 19-én megkérdez­ték az ellátás felelősét, a Tiszán­túli Gázszolgáltató Vállalat pb- főosztályvezetőjét: mit tesznek a tarthatatlan helyzet javítására? Mészáros László főosztályveze­tő ismertette a vállalat törekvé­sét: pótolni igyekeznek azt a termeléskiesést, amely a nyír­egyházi töltőüzemben májusban végrehajtott felújítással függött össze. Az utóbbi hetekben a hi- ánv egvfajta felvásárláshoz veze­tett: volt olyan nap, amikor 10 ezer gázpalackot is igényelt a lakosság a korábban megszokott 6500—7000 palack helyett. így elő­fordult az is, hogy félig vagy harmadáig használták el a gázt a palackból és azt is becserélték. Váradi István, a tanács keres­kedelmi osztályvezető-helyette­se panaszos levelek sorát és a tanácsi intézkedéseket említette. A tanácsi egyeztetésen a fő­osztályvezető megígérte: azonnal megkezdik a helyzet rendezését, mérsékelik a feszítő gondokat. A nyíregyházi töltőüzemben Borsod ( megyének készülő napi 1200 pa­lackot is helyben használják fel, pótműszakot rendeltek el a haj- dúszoboszlói töltőüzemben, be­rendeltek szabadságról jó néhány dolgozót és más megyében lévő üzemeikből is hoznak be gázpa­lackokat megyénkbe. Amíg az ellátást normalizálják, igény sze­rinti mennyiséget küldenek a gázcseretelepekre. Ez elérheti akár a napi tízezer palackot is. Soron kívül továbbítanak jelentős tételt a legnagyobb gondal küz­dő Csarodára. Tiszavasváriba, Ti- szadadára. Nyírszőlősre. Sóstó­hegyre, Záhonyba és más telepü­lésekre. Amikor beáll a kereslet és a kínálat között az egyensúly, az akkor kialakult napi szükség­let szerint szállítanak a cserete­lepekre. A szoboszlói vállalat főosztály­vezetőjének jegyzőkönyvbe mon­dott ígérete garanciának tűnik a tarthatatlan állapot megszünteté­sére. Reméljük, hogy az ígéret nyomón a gondosabb szervezés, a vállalat belső ügyeinek össze­hangolása egyúttal az ellátási fe­lelősség maradéktalan érvényesí­tését hozza magával, (tk) NEM MINEDENNAPI BŰNCSELEKMÉNY-SOROZAT ÜGYÉBEN HOZOTT ÍTÉLETET A KÖZELM ÜLTBAN A NYÍREGYHÁZI VÁ­ROSI bíróság, tizenkét vádlott előzetes letartöz- tatasban vArta a bírósági ítéletet . egy vádlottat PEDIG KORÁBBAN KISZABOTT BÜNTETÉSÉT TÖLTVE ÁLLÍ­TOTTÁK ELŐ A TÁRGY ALASKA. A vádlottak személye nem ismeretlen a bíróság előtt, hi­szen 11 személy közülük már korábban is büntetve volt. összesen 25 ízben ültek már a vádlottak padján, köztük Balogh István 5, Kiss Ferenc pedig már 6 alkalommal. Ér­dekessége még az ügynek, hogy a vádlottak közül tizen­egyen Tiszalökön laknak. Egy ideig rettegésben tartották a környéket, de olykor el-el- látogattak a szomszédos Haj- dú-Bihar és Borsod-Abaúj- Zemplén megyékbe is. Az első nagyobb zsákmány megszerzésére 1982 áprilisá­ban került sor, amikor Tóth István, Kiss Ferenc és Vadá­szi Sándor megállapodtak ab­ban, hogy betörnek a tisza- löki Szabadság Mgtsz Petőfi- tanyáján lévő raktárába és műhelyébe. Erővágóval köny- nyedén vágták el a lakatos- és gépjavító műhely, az al­katrészraktár lakatait, és mintegy 22 ezer forintos szer­számzsákmánnyal távoztak. Nagyobb összegű pénzzsák­mányra azonban hosszabb ideig nem akadtak. Annál sikeresebb volt a Szorgalmatos tanyai ABC- áruházba való betörés. Tóth István, Szarka József. Kiss Sándor ide 1983. április 2-ára virradóra törtek be. Kiss Sán­dor az áruházba való bejutás után figyelt, míg a másik két társa a betonba beépített Ki­nizsi páncélszekrény kivésé­séhez kezdett. A „kemény fi­úk” a páncélszekrényt innen kerékpárral majd három ki­lométerre elvitték és ott fel­nyitották. A benne talált 36 ezer forintot egymás között szétosztották. Innen maguk­kal vittek még 14 ezer lorint értékű árut és 1300 forint ap­rópénzt. Ettől kezdve egyre gyak­rabban keresték a páncél­szekrényeket. 1983. június 4-re virradóan Kiss Sándor az egyik alkalmilag hozzá­csapódott ismeretlen társával a tiszalöki 21. számú vendég­lőben a betonalapzatból a páncélszekrényt már kivés­ték, amikor el kelleti mene­külniük, mert a rendőrök A kölyök Lodovico Dolce kanáVászát dolgozta át az idén nyári ze­nés színpadra a kisvárdai Várszínház Társulat szerző­párosa és „szellemi vezérka­ra'’: Mikó István. Barbinek Péter, akik a zenét és a szö­veget írták, valamint Halasi Imre rendező és Böhm György dramaturg. A törek­vés érezhető: olyan eddig is­meretlen komédiákat kutat­nak fel, ami szellemes szö­veggel, jól hangzó fiatalos zenével körítve kellemes szó­rakozást nyújthat két órán át. s az az érdekessége is megvan, hogy új, vagy leg­alábbis ebben a feldolgozás­ban ősbemutatónak számít. A tavalyi választás, a Kalap szerencsésebb volt. A mostani alapmű, mely A kölyök cím­mel került színre, gyengébb. Megtalálható ebben is a com- média dell’arte minden ősi humorforrása, a félreértés, az öszetévesztés, az átöltözés és sok más, amin a néző üröm­mel tapsol, csak az épkézláb mese hiányzik, no meg a tár­sadalmi igazságszolgáltatás, ami ezeknek a reneszánsz vígjátékoknak elengedhetet­len motívuma. Alaposabb át- clramatizálással jobb lehetett volna és akkor talán olyan fontos szereplők, mint Juhász Jácint, Mikó István, Andai Györgyi és Vándor Éva ará­nyosabban elosztott szöveggel többet lehettek volna színpa­don. Halasi Imre látványosan, színesen, minden helyzetet végsőkig kiélezve rendez. Nagyszerűen ért a komédiá­hoz és ízlése soha nem en­gedi átesni az olcsó szórakoz­tatásba. A társulat is nagy­szerű, nemcsak a már emlí­tett „nagy nevek”, hanem a láthatóan szívvel, szeretettel végzett összmunka miatt. En­nek köszönhető, hogy a kis­várdai várjátékokat már or­szágosan is jegyzik, a tele­vízió rögzítette a júLius 20-i előadást, és reméljük, ha­mar képernyőre kerül. M. A. Képünkön: Mikó István és Tahi József a darab egyik jeleneté­ben. (Császár Csaba (elv.) majdnem tetten érték őket. Augusztusban azonban újabb sorozat kezdődött. Ek­kor már Tiszalök környéké­ről tovább merészkedtek. Tóth József személygépkocsi­jával Balogh István és Ba­logh László Baktalórántházá- ra mentek, ahol a bisztróba törtek be, és 13 ezer forint készpénzzel, s mintegy 10 ezer forint értékű áruval tértek haza. Betöréseik színhelyét ez­után más megyék területére tették át. A hortobágyi ben­zinkút, a Kulacs elnevezésű bisztró, a Matyó Áruház volt Balogh István, Tóti) István, Tóth László újabb betörései­nek színhelye. November 21-re virradóan lakat- és ajtókifeszítés után ismét behatoltak a Tiszavas- vári és Vidéke ÁFÉSZ Szor­galmatos tanyán lévő ABC- áruházába. Itt kivésték a be­tonba épített páncélszek­rényt, azt a község határába vitték, szétverték, és a benne talált 84 ezer forintot egymás között szétosztották. Természetesen a rendőrség közben folyamatosan dolgo­zott, és nagy erőfeszítéseket tett a tettesek leleplezésére. A betörések színhelyét kez­dettől fogva, folyamatosan vizsgálták. A 13. rendű vádlott Fortu- nyák Józseíné volt az, akinél a rendőrség által céltudato­san alkalmazott módszerek eredménye kétséget kizáróan igazolta, hogy ő is a tettesek körébe tartozik. És ezzel a kemény dió megtört, s a hosz- szú időn át garázdálkodó be­törők lebuktak. A Nyíregyházi Városi Bí­róság több napon át tartó tárgyalás után hozta meg ítéletét, és a vádlottakra ösz- szesen 39 évi szabadságvesz­tés büntetést szabott ki. így Tóth Józsefet 6 évi, Tóth Istvánt 5 évi, Balogh Ist­vánt 6 évi, Szarka Józsefet 3 évi, Tóth Lászlót 3 év és 6 hónapi, Kiss Ferencet 5 évi, Vadászi Sándort 3 évi, Kiss Sándort 2 évi, Kiss Istvánt 1 évi, Balogh Andrást 1 évi, Kiss Sándort 1 évi és 6 hó­napi, Balogh Lászlót 1 év 6 hónapi, Fortunyák Józsefnét 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte. Mellékbüntetésként a vádlottakat 2 évtől 6 évig terjedően a közügyek gya­korlásától, Kiss Istvánt pedig ezen felül 1 évre a közúti járművezetéstől is eltiltotta, mivel a bűncselekmények el­követéséhez eszközül gépjár­művet használt. Az ítélet 11 vádlott ügyé­ben még nem jogerős. Dr. Toronicza Gyula JEGYZETEK Bőrűjság? N em akármilyen újságot olvasgatok újabban, emberbőrre írták, tű­vel. Képek, ábrák, je­lek is vannak e különleges újságban. Az a jó, nem kell érte fizetni, olyan, mint a fényújság; fel-felvillan előt­tünk, aztán újabb közlemény, ábra következik. Mindez, mint erre az olvasó is rájött, rendszerint a strandon, für­dőhelyeken igénybe vehető ingyenes szolgáltatás. Az új­ságokra jellemző, hogy két lábon járnak . . . Egy nyeszlett kamasz hátán ez áll: „Én vagyok a malájí tigris”. Figyelemre méltó önbizalomra vall. Egy másik fürdőző testén — úgy a combhajlat táján viszont ez olvasható: „Tiéd ez a szív, Kati”. Anatómiai ismeretek­ből elégtelen, szemérmesség­ből jeles. Kisebb és nagyobb szivek — némelyik nyíllal átszúrva — díszítik az ele­ven újságot. Egykori álmok, drámák, csalódások, kudar­cok, fogadalmak sorjáznak a hátakon, karokon, melleken. Az egyik egész hátat betöl­tő hóhércsuklyás ábra alatt ez áll: „Nem azért születtem, hogy éljek, hanem hogy az örödöt felidézzem”. Sajnos, sajtóhiba, úgy látszik, az emberbőrre írt újságban is előfordul. Sebaj, a tetováló is tévedhet, nem valószínű ugyanis, hogy Lőrincze La­joshoz járt nyelvhelyességi órákra. Miközben borzadva nézzük a félelmetes ábrát hordozó hátat, egy kis főhaj­tással is adózunk. Ezeket egy életen át viselni nem akár­milyen tett. A férfi tudomást sem vesz rólunk, apró gyer­mekeivel törődik, láthatóan vajszívű ember, talán minta családapa, akinek esze ágá­ban sincs felidézni még a legkisebb ördögöt sem. Csak egyszer, kivagyiságból, foga­dásból odafeküdt a tetovaló- asztalra és elkészült a mü, az emberbőrre rajzolt, írt újság. Amit bizony továbblapozni aligha lehet, legfeljebb a se­bész késével ... Páll Géza Tábla C sengerben jártam nem­régiben — hírt adott lapunk is a nagyköz­ség kitűnő helytörté­neti gyűjteményének megnyi­tásáról. Nézegettem a régi tárgyakat, a korabeli doku­mentumokat, a látványosan kialakított parasztszobát — és örült a szívem. A rég- és a közelmúlt élete költözött a termekbe — s valami talán már a jövőből is érezhető itt. Az, hogy fejlődésre képes és érdemes ez a gyűjtemény, a bemutató . . . Kilépve az épületből, jobb kéz felé pillantva ott magaso­dik Csenger nevezetessége, a sok száz évet megélt vörös­téglás templom. Mellette két autó állt. Kíváncsi idegenek nézegették a szép építményt, s megszólítottak. Nem vagyok csengeri, némi felvilágosítást azért tudtam adni nekik a templomról. Aztán, amikor kiderült, hogy Miskolcról ér­kezett turisták, a helytörté­neti kiállítást is figyelmükbe ajánlottam. Csodálkozva néztek rám. Ilyen is van? De hiszen még a műemléktemplomot sem jelzi semmilyen tábla a csen- gersimai határátkelő felé ve­zető úton. ök puszta kíván­csiságból tértek be egy fél órára Csengerbe, s most örül­nek, hogy érdekes látnivalóra I leltek. Kommentárt nem igényel mindez. Csak útba igazító táblát. . . Tarnavölgyi György Jr ^ Órarend N em tudom, hogy az | alábbi eseten nevetni, vagy bosszankodni kell-e. Barátom lánya a könnyebbség kedvéért az előbbit választotta. Történt ugyanis, hogy a kislány elő­relátásból már megvásárolta a következő tanévben szüksé- j ges füzeteket. S mint meg­fontolt hölgy, órarendet is kért. Tudvalevő, a mai tan­rendekben már megkülönböz­tetnek A és B hetet. Az első órarend, amelyet az eladótól kapott, kétoldalas volt. En­nek nehézkes a kezelése, mert hetente forgatni kell, s ha kitűzi a falra, bizony hamar tönkremehet. Azután adtak neki egy másikat, ami tökéle­tesen megfelelt, hiszen egy ol­dalra nyomták mindkét hét napjait. Csakám a fize­téskor szörnyűlködött el. Mert a kétoldalas órarendért negyven fillért kértek el, a másikért öt forint ötven bil­iért. Holott az kisebb az elő­zőnél, s nyomdailag is köny- nyebb az előállítása, csak egy oldalát kell befestékezni. Bosszankodás helyett ezen nevetett inkább barátom lá­nya. Mit is tehet egy tizenöt esztendős kislány, aki még nem érti a felnőttek gazda­ságpolitikai gondolkodását? Sípos Béla

Next

/
Thumbnails
Contents