Kelet-Magyarország, 1984. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-19 / 168. szám

Átállás zökkenők nélkül Munkaidő-csökkentés - tartalékokkal 40 órás a szövetkezeti iparban f--------------------­Sok a munka É ár törik a dohányt Szabolcs-Szatmár- ban. Meglepő hír ez azoknak, akik egy-két he­te látták a határt. Július eleién (akkor voltak a hű­vös idők) nem nőtt sem­mi. Kukorica, dohány, ká­poszta- és paradicsompa­lánta úgy tűnt, inkább zsugorodik a földbe bújva, mintsem gyarapodik. De jött a kánikula. Melegigé­nyes növényeink erőre kaptak, a kukorica néhol már címerét hányja, a dohány méteresre kihúzta magát... A határ, a növényzet felbuzdulása szemnek szép, reményeinknek iga­zoló erő, de gondjaink szaporítója is. Sok a munka, rengeteg az egy időben jelentkező tenni­való és ember legyen az, aki úgy tud szervezni, munkáskezeket toborozni, hogy dolgainkban ne le­gyen halasztás. I%dig hát így kell szervezni. Bár­melyik mezőgazdasági üzemet említhetnénk, egyként sorolnák: ember­re és gépre van szükség a korai burgonya szedésé­hez, a lucerna- és lóhere­széna betakarításához, a dohány töréshez, a gyü­mölcsösök ápolásához és nem utolsósorban az ara­táshoz. De ezen felül is van még ezeregy teendő. Rajta hát, dologra fel! Könnyű ezt mondani, úgymond a pólya széléről, tempót diktálni, biztatni. Nem ezt tesszük. A meg­szaporodott munkát csak tényként említjük annak igazolására, hogy mekko­ra most az erőfeszítés. Va­lóság az is, hogy sehol, senki sem tétlenkedik. Te­le van a határ emberek­kel és nagy a cselekvő­készség ahhoz, hogy amit a föld megterem, amit a természet ad, az a miénk legyen. \ földművesek mun- Jslä kája sohasem volt könnyű, de ma a nehéznél is nehezebb. A természet bő kéthetes ké­sését igyekszik behozni és ezzel az embert sürgeti, serkenti. Törös Sándor beregi szakirányító mond­ja: „Már azt sem tudom, hol áll a fejem, nagy a ta­karmánytermő területünk és örökké lessük az eget, hogy a szükséges 3 ezer tonna széna kazalban le­gyen. Ha száz emberem lenne, most az sem lenne elég. Ezért is alszom ke­veset.” Hát így, vagy eh­hez hasonlóan gondolkod­nak, éreznek és csele­kednek az emberek. Ki­ki tudja és teszi a dolgát, tisztelet érte. S. E. V __________________ Megyei küldöttség utazott Rzeszówba A Lengyelország felszaba­dulásának 40. évfordulója al­kalmából rendezett ünnepsé­gekre — a testvérterület párt- és állami vezetőinek meghívására — háromtagú Szabolcs-Szatmár megyei kül­döttség utazott április 18-án, szerdán Rzeszówba. A dele­gáció vezetője Bánóczi Gyula, a megyei pártbizottság titká­ra. _ Tagjai: Csatári Ernő, a megyei tanács vb-titkára és Fazekas Tibor, a vásárosna- ményi városi pártbizottság titkára. Ungvári pártdelegáció megyénkben A pártgazdasági-ügykeze- lési rendszer tanulmányozá­sára pártmunkásküldöttség érkezett szerdán Szabolcs- Szatmár megyébe a Szovjet­unióból. A Kárpátaljáról ér­kezett delegációt Helveta Raissza az ungvári területi pártbizottság qsztályvezetője vezeti, tagjai: Mezei Rozália és B. B. Kriscsikevics. A kül­döttséget a határon Bíró Lászlóné, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője fo­gadta, majd Nyíregyházán Bánóczi Gyula, a megyei pártbizottság titkára. A vendégek szerdán Űjfe- hértóra látogattak, ahol töb­bek között fölkeresték a gyapjúszövőt, valamint a mezőgazdasági kutatóintéze­tet Ma a nyíregyházi házi­ipari szövetkezetbe látogat­nak, délután pedig — eluta­zásuk előtt — a kisvárdai pártbizottságon folytatnak eszmecserét. Negyven óra egyenlő egy héttel. Mielőtt még bárki is a matematika tudományá­nak megcsúfolásával vádol­na gyorsan hozzáteszem, a megye ipari szövetkezeteinek felében már bevezették a 40 órás munkahetet. Előze­tesen a szövetkezetek prog­ramot, intézkedési tervet ké­szítettek, s ezeknek megfele­lően csökkentették a munka­időt. Természetesen biztosítani kell hogy a termelés a megválto­zott munkarend ellenére se csökkenjen, az eredeti tervek szerint ala­kuljon. Ugyanakkor a több­Kedden érkezett megyénk­be Kis Pál, a Magyar Nem­zeti Bank elnökhelyettese. Szerdán délelőtt tárgyaláso­kat folytatott Bánóczi Gyu­lával, a megyei pártbizottság titkárával, Tisza Lászlóval, a megyei tanács elnökével, Farkas Ferenccel, az MNB megyei igazgatójával. Átte­kintették Szabolcs-Szatmár megye élelmiszer-gazdaságá­nak főbb pénz- és hitelügyi kérdéseit, a fejlesztési elkép­zeléseket, az újszerű kezde­ményezéseket. Megállapítot­ták, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek és az élelmiszer- ipari vállalatok pénzügyi helyzete jobb, mint az előző, aszály sújtotta esztendőben volt. A bank betéti és hitel­letráfordításokat a gépek, a berendezések jobb kihaszná­lásával, a technológia kor­szerűsítésével ellensúlyozzák. Nos ezeknek és más követel­ményeknek is eleget tettek a szövetkezetek. Mi sem bizo­nyítja jobban, mint az, hogy a termelés nem csökkent, nem is csak szinten maradt, hanem egyenesen nőtt az esztendő első öt hónapjában. Mindemellett a hónap végén vastagabb a boríték is. Ezek­ből következik, zökkenő nélkül álltak át eddig az ipari szövetke­zetek ' a negyvenórás munkahétre, (Folytatás a 4. oldalon) számlaadatai is kedvezőbb képet mutatnak a tavalyi év­nél. Ezt követően Kis Pál ellá­togatott a vajai II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet­be, ahol az új érdekeltségi rendszer működéséről tájé­koztatták a gazdaság vezetői. Majd Gávavencsellőn, a Sza­badság Termelőszövetkezet­ben a takarmánykeverőt néz­te meg, illetve annak tovább­fejlesztéséről tárgyaltak, a szomszédos rakamazi Győze­lem Termelőszövetkezetben pedig a nemrég üzemelő tej- feldolgozót tekintette meg. Ü.tja során ellátogatott a me­gyei húsipari vállalathoz és tájékozódott a több mint 200 millió forint hitelt felemésztő rekonstrukciós munkákról. Hitelügyi tárgyalások Nyíregyházán Tanszervásár ■ megyeszerte A szeptember előtti csúcs- forgalmat szándékozik eny­híteni megyénkben a keres­kedelem,, amikor a nyári tan­szervásárt július 16-án itt is megkezdte. A három héten át tartó akció során harminc- százalékos kedvezménnyel árusítják az elsőtől negyedik osztályig szükséges technika­csomagokat a gyakorlati fog- lalkózáshoz. Valamennyi is­kolai füzetre érvényes a 30 százalékos ármérséklés, az írószerek viszont a szokásos áron kaphatók. Az augusztus 4-ig tartó fü­zetvásáron az iparcikkválla­lat két nyíregyházi és egy kisvárdai boltjában, a PI- ÉRT-tel közösen üzemeltetett nyíregyházi Bethlen Gábor Képünkön: megkezdődött a tanszervásár a nyíregyházi 10-es számú Bethlen Gábor utcai papírboltban is. A kö­vetkező tanévre több mint 3,5 millió forint értékű tanszer érkezett. Harmincszázalékos kedvezménnyel árusítják az iskolai füzeteket. (Jávor László felv.) utcai boltban és á Nyírfa Áruházban vehetik meg ol­csóbban az iskolai szereket. Az iskolatáskákat ettől az évtől kezdve ismét ötven fo­rinttal olcsóbban adják, már a boltban átárazzák, és igya vevők eleve az új, alacso­nyabb árat látják rajta. Az Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat a szokásos nyári árleszállítással mint­egy 6—700 ezer forint meg­takarítást tesz lehetővé a la­kosságnak. A megye közel száz ÁFÉSZ-boltjában is ezekben a napokban kezdődött meg a tanszervásár. Harminc és negyven százalék közötti en­gedménnyel árusítják a fü­zetcsomagokat. Az árleszál­lítás több üzletben augusztus közepéig tart. A nyíregyházi Centrum Áruházban is július 16-án kezdték az általános és a középiskolásoknak a füzet­csomagok árleszállítását. Mintegy 115 ezer forint ér­tékű füzetet árusítanak 40 százalékos kedvezménnyel, így a lakosság várhatóan 45 ezer forinttal olcsóbban jut­hat az iskolai szerekhez. Növelte exportját a HAFE és a BEAG Teljesítette féléves árbevé­teli tervét a Hajtóművek és Festőberendezések Gyára. Negyedmilliárd forint érték­ben adtak el termékeket, el­sősorban festőberendezéseket és konvejorokat. Az exportteljesítés a ter­veknek megfelelően alakult, főleg a szocialista országokba szállítottak. A Szovjetunió­ban például számos partnere van a cégnek. Az NDK-beli Barkas Autógyár is tőlük vá­sárolt festőműszereket. A belföldi eladásokkal sem vol­tak gondok. Igaz, ennek mennyisége, értéke — az el­képzeléseknek megfelelően — jóval kisebb volt a kül­honban gazdára talált áruké­nál. Jól indult a harmadik negyedév is. Van elegendő rendelés, s a kapacitások is kihasználtak. A tervezettnél jobbak a termelési mutatói az Univer- sil Elektroakusztikai Gyárá­nak. Elért eredményeik érté­két növeli, hogy azokat a gondoltnál kevesebb dolgozó­val valósították meg — vagy­is sikerült a munka haté­konyságát növelni. Három százalékkal nőit az üvegtermékek értékesítése az UNIVERSIL-nél. Sok múlott az üvegfúvókon! (Gaál fel­vétele) Az első fél évben a cég híradás-technikai termékek­ből (tápegységekből, külön­böző erősítő berendezések­ből) 6 százalékkal gyártott többet a kalkuláltnál. Ezzel, ebben a termékcsoportban éves tervük 57 százalékát teljesítették. Hagyományos profil a gyárban az üvegtermékek előállítása. E gyártmányok­ból közel 54 millió forint ér­tékben adtak el, majd’ 2 szá­zalékkal meghaladva a fél­éves árbevételi tervet. Az üvegáruk tőkés piacon való értékesítését 3 százalékkal növelték, igaz a szocialista exportban némi lemaradás mutatkozik a számítotthoz képest. Az időarányosnál jobb tel­jesítések bizakodóvá tehet­nek, hogy az éves célkitűzé­seket könnyen megvalósít­ják az UNIVERSIL-nél. A népi ellenőrzés napirendjén A szakmunkásképzés színvonala A megyénkben szakmun­kásképzésről tárgyait szer­dai ülésén a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Töb­bek között azt vizsgálták a népi ellenőrök, hogy mi­képp biztosítják a szak­munkásképzők, a szakkö­zépiskolák az utánpótlást, hogyan készülnek az isko­lák a nagy létszámú kor­osztályok fogadására. Megállapították, hogy ko­moly hiányosságok vannak a leendő szakmunkások ál­talános iskolai felkészültsé­gével, ezt jelzi az is, hogy az első évfolyamokon nagy a lemorzsolódás. Sajnos, jellemző, hogy az ipari szakmákat tanulóknál igen alacsony a tanulók tudás­szintje — a 110. számú in­tézet felmérése szerint pél­dául az első osztály elején matematikából nem éri el a kettest, magyarból alig, történelemből pedig nincs hármas a tanulók átlagosz­tályzata! Természetesen az iskolák sokat tesznek a gyengébbek felzárkózása ér- jdekében! 1991-ben éri el a csúcsot a demográfiai hullám — ekkor kerül középiskolába a legtöbb gyerek. Erre már most készülni kell, hiszen addig is folyamatosan nő az általánosból kikerülő gyerekek száma. Sajnos, előreláthatólag nem javul tetemesen a helyzet: való­színűleg nagy lesz a zsú­foltság a fejlesztések ellené­re is, és újra be kell majd vezetni egy időre a már megszüntetett kétműszakos elméleti oktatást. Sok gondot jelentenek azlok a szakmák, ahol kevés a jelentkező. Ezen több in­tézkedés is próbált segíteni: például Űjfehértón a gim­náziumban szakközépisko­lai osztályt indítottak szö­vő-fonó szakmunkások ré­szére, másutt átirányítással próbálkoznak, s van, ahol a kollégium reményének megcsillogtatása a „csali”. A kollégiumokkal egyéb­ként nem kevés A problé­ma, mert például Nyíregy­házán a szakmunkástanulók ötödét sem tudják elhelyez­ni. Megoldás — ha szük­ségből is — néhány he­lyen, hogy heti váltásban van a gyakorlati és az isko­lai oktatás, és a diákokat úgy osztották be dolgozni,I hogy otthonukból járhassak: munkába azon a héten, így egy kollégiumi helyet" két diák tölt be ... Megyénkben is készült hosszú távú terv a közép­iskolai oktatás fejlesztésére, ebben szerepel többek kö­zött egy új egészségügyi szakközépiskola és egy épí­tőipari szakmunkásképző intézet létesítése, kollé­giummal, tanműhellyel. Érdemes még kiemelni a vizsgálat megállapításai kö­zül a tanulók ösztöndíjai­nak kérdését. Kitűnik: „a szakmunkásképzésben al­kalmazott ösztöndíjrend­szer alkalmatlan a tanulók ösztönzésére...” Nincs kel­lően differenciálva a kate­góriák összege, emellett az ötször módosított alapren­delet ma már teljesen át­tekinthetetlen. (tpy)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents