Kelet-Magyarország, 1984. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-18 / 167. szám

2 1984. július 18. ság. A Budapesti Hídépítő Vállalat megkezdi a vasbeton cölöpök leverését a Számos- mederbe, ezeket körbefogják szádfalakkal, hogy lehetővé tegyék a közúti építő válla­lat szakembereinek a továb­bi munkát, a hídpillérek épí­tését. Az új vasúti hídnak a két hídfőn kívül három pillé­re lesz — ezek várhatóan a jövő év közepéig elkészül nek. A Ganz-MÁVAG szak­emberei hamarosan munká­hoz látnak — a pillérépítés­sel párhuzamosan szerelik össze, egyelőre a szárazon, a vasszerkezetet. Ennek be­húzása, a pillérekre kerülése a jövő évben várható. Ez követi majd a vasúti pálya építése. A régi híd — ma már csak vasúti hídként — működik, hiszen a forgalom nem áll­hat meg. Ha minden a ter­vek szerint halad a nagy munkában, akkor 1985 végén átkerülhetnek a vonatok az új hídra. Pedagógussors — Nem bényszierítiett rá senki, önként tettem nya­kam a „hurokba” — fogal­maz ironikusan az igazgató­nő, aki most negyedik éve tölti be nem mindig hálás posztját. — Tulajdonkép­pen most, a nyári szünidő­ben jutunk egy kis léleg­zetvételnyi időhöz. Van időnk nyugodtan értékelni a múlt esztendő eseményeit, felkészülni a következő év­adra. Csaknem négyszáz gye­rek-gyerek, hiszen egy ti­zenhét éves lányt szabad gyereknek neveznünk? — „anyjával” ülünk szemben, aki amilyen nehezen jutott el a pedagóguspályáig, olyan szeretettel istápolja iskolájának tanulóit. — Hát ez az, amit a leg­jobban hiányolok — mond­ja. — A gyerekekkel való közvetlenebb kapcsolatot. Hetente csak két-három órát taníthatok, pedig az igazi örömet egy pedagó­gusnak éppen ezek az órák nyújtanak. Ismerkedjünk meg tehát ezzel az iskolával, amely a maga nemében egyedülálló a megyében. Tulajdonkép­pen két tagozatra oszlik, a számviteli gazdálkodással, illetve az igazgatási ügyvi­tellel ismerkedhetnek meg azok a szerencsés hallgatók, akik sikerrel vizsgáztak a szigorú bírák előtt. Mert nem könnyű ide bejutni, másfél-kétszeres a túlje­lentkezés. S jönnek a diákok Uszká- tól Aranyosapátiig. örülhet az is, akit felvettek az is­kolába, de még jobban az, aki bejutott a kollégiumba. Mert az intézménynek ép­pen a szűkös kollégiumi el­látás a legnagyobb hátrá­nya. Nem könnyű hát egy ilyen intézmény élén állni. Hát még akkor, ha az ille­tő nemcsak az iskola, de mint a Hazafias Népfront helyi bizottságának egyik vezetője, a fél város gond­ját hordozza vállán. Végh Jánosné a szállodától a tég­lagyárig terjedő városrész Erdőrészlet valahol a Túr mentén. (Pristyák József felv.)------------------­----------------^ körzeti bizottságának az el­nöke, s mint ilyennek, lép- ten-nyomon intézkednie kell a legkülönfélébb ügyekben. Legtöbbször az idős, egyedül maradt embe­rek keresik fel gondjaikkal. S ha csak mód van rá, ő segít. Köszönetét nem vár­va érte. Nem szavakkal, tettekkel bizonyítva: a pe­dagóguspálya nem szak­ma, de hivatás. Az embe­rek szolgálata. Már az iskola új, impo­záns tornacsarnokában ál­lunk, az egyik sarokban sátrak, melegítők... órája sincs talán, hogy a szakkö­zépiskolások visszaérkeztek az OTDK-ról. Az igazgató­nő alig észrevehetően só­hajt. — Látják: ilyenkor döb­ben rá az ember, milyen so­kat jelentenek életében a gyerekek. Most, hogy üres a fészek. S akik közelebbről isme­rik Végh Jánosnét, talán tudják, hogy most a saját gyermekeire is gondol. A lányára, aki orvos, s a KISZ Központi Bizottsá­gának munkatársa, s fiára, az atomfizikusra, aki ne­gyedik éve kutatja már a Szovjetunióban, Dubnában az atomok titkait. Felnőt­tek Gyarmaton, s kirepül­tek. Mert ez az anyák, a pedagógusok sorsa ... programok Új kiállító­terem VEGH JANOSNE K ong az ürességtől a ha­talmas épület folyo­sója. A diákok már kirepültek — ki végle­gesen, ki csupán néhány hétre —, kihalt a gyar­mati közgazdasági szak- középiskola. Csak az in­tézmény vezetőjének szo­bájában némi mozgás, az asztalinál ott ül Végh Já­nosné igazgató, hatalmas iratcsomó tanulmányozásá­ba merül. Modem pedagó­gussors ... Már rég megkez­dődött a nyári szünidő, de az iskolaigazgatónak még most, július közepén is bő­ven akad munkája. A szocialista brigádok tag­jai rendszeresen bekapcso­lódnak a városépítő, -szépítő munkába is. Természetesen ők tartják karban a pályaud­var környékét, de részt vesz­nek az őszi mezőgazdasági munkákban is. Július 6—7— 9. volt az az időszak, amikor a személyzet egy-egy kom­munista műszakot ajánlott a fehérgyarmati gyermekintéz­mények javára, az így befolyt közel 6 ezer forintból lehető­ség nyílik az óvodák felsze­reltségének javítására. Még nem túlságosan látvá­nyos az új tunyogmatolcsi vasúti híd építése — de már folyik a munka. A beruházó a debreceni vasútigazgatóság, az építés fő részese pedig a Nyíregyházi Közúti Igazgató­Cseny ertöt Lányáig ír Őshonos fák birodalmában Változatos kulturális program fogadja a Fehér- gyarmatra érkezőket ezen a nyáron is. A művelődési központ egyik legnagyobb újdonsága: elkészült az új kiállítóterem, amit Gyúró Imre, a megyei tanács el ­nökhelyettese nyitott meg. Mint az avatáson fogal­mazta: „Fehérgyarmatnak küldetése van a táj védel­mében. Ez a küldetés ket­tős: szervezni és példát mutatni a vonzáskörzet anyagi jólétének és szelle­mi kultúrájának fejleszté­sében Kötelessége a tör­ténelmi múlt ápolása, ter­jesztése hogy szolgálni tudja a ma élő ember éle­tét. Elismerésre méltó a város tanácsának az a bölcs ötlete, hogy a mai szűkös világban is anyagi­akat fordított a kultúrára. A döntés bölcsessége ab­ban áll, hogy felismerték: aki kultúrát épít, hosszú távra alapoz ” A művelődési központ kiállítótermében elsőként Kemény György grafikus- művész tárlatát tekinthet­ték meg az érdeklődők, majd a festőművész Val- kovits Zoltán műveiben gyönyörködhettek. Helyet kapott az új kiállítóterem­ben a Szemadán György kezdeményezte kísérletso­rozat fehérgyarmati „is­kolája is”, melynek tevé­kenységét, Magyar Zsuzsa, az Iparművészeti Főiskola KISZ Bizottságának szer­vező titkára irányította. A tárlatok, kiállítások mel­lett a közeljövőben cso­portot szerveznek a műve­lődési központ szakembe­rei a kisvárdai várszínhá- zi esték előadásainak meg­tekintésére is. A könnyűzene szerelme­sei Korda Györgynek tap­solhatnak. Nyár végén ádas György és társai” címmel estet rendeznek Fehérgyarmaton. Megkez­dődött a nyíregyházi Mó­ricz Zsigmond Színház 1984—85-ös évadjára a bérletes előadások szerve­zése. A Viktória Ifjúsági Klub tagjai csehszlovákiai túrán Kassa, Krasznahor- lér, Rozsnyó, Nagy­nevezetességeit is­merhetik majd meg hama­rosan, saját szervezésben, gépkocsikkal. A költségek egy részét a különböző pályázatokon nyert díjak­ból fedezik. Az Aranyal­ma klubpályázatra készül­ve, kerékpártúrát szervez a Szatmár-Bereg tájvé­delmi körzet megismerésé­re. Ezenkívül rendszeresek hét végén a videodiszkós programok, s várja az ér­deklődőket a művelődési klubterme, citerazené- kara, fúvószenekara, sakk­szakköre és énekkara is. A Volán-autóbuszpályaud- varról a városkörzet 47 köz­ségébe 238 járat indul na­ponta. Nyári hónapokban a bevétel túlhaladja a 2,3 mil­lió forintot. Az 56 gépkocsi- vezető mellett 14 jegykezelő bonyolítja a forgalmat, az általános tapasztalat szerint, közmegelégedésre. Hétközna­pokon hajnali fél hattól éj­jel II óráig üzemel az 1970 őszén átadott pályaudvar. Mint Virág Sándor forgalmi szolgálattevő elmondta, már kinőtték ezt a területet, a délutáni csúcsidény idején, 14 és 15 óra között szinte lehe­tetlen a 13 járat egy időben történő indítása. A napi for­galom mellett szerződéses já­rataik vannak a SZÁEV és a KEMÉV vállalatokkal. Ezek az autóbuszok a napközi for­galomba is be tudnak segíte­ni, a Budapesti VlZÉP Vál­lalatnál viszont állandó szol­gálatban áll a Volán fehér- gyarmati kirendeltségének egyik autóbusza. A 27 autóbusz 1400 bérle­test szállít rendszeresen. A gépkocsivezetők többször vé­geztek utasszámlálást, mely­nek eredményeképpen a gaz­daságtalan szállítás miatt több járatot is megszüntettek. Az erdészek sosem tartoz­tak a nagyhangon dicsekvő emberek közé. Talán ez lehet a magyarázata, Rogy a gyar­matiak közül csak néhányan tudnak a helyi erdészkerület nagyszerű munkájáról, de a legtöbbjük azt sem igen tud­ja, merre is található a köz­pontjuk. Igaz, nem valami látványos irodaépületet kell keresnünk, ha az erdészeket kutatjuk, egy szerény, föld­szintes házban folyik az az elmélyült munka, melynek eredményeképpen egymás­után másodszor kapta meg a Felső-tiszai Erdő- és Fagaz­daság gyarmati erdészete a kiváló címet. A Csengertől Lónyáig ter­jedő, több mint száz kilomé­ter hosszúságú területen gaz­dálkodó egység többek kö­zött arról nevezetes, hogy er­dei beleesnek a szatmár-be- regi tájvédelmi körzetbe, mely természetesen speciális feladatokat ró a tizenegy ke­kitermelést, vagy a csemeték ápolását, mint a hagyomá­nyos erdőkben. Az ezer hek­tárt kitevő fokozottan védett erdeikben például a termé­szetvédelem az elsődleges, a gazdaságosság nem játszhat döntő szerepet. Különösen a táj őshonos fái, a tölgy és a kőris részesülnek kiemelt bá­násmódban. Jelenlegi erdőte­rületüknek is ez a két faj adja csaknem nyolcvanöt százalékát, s a telepítésekkor is ezek játsszák a főszerepet. A múlt évben egyébként huszonhárom hektár erdőt vágtak ki, de ezt azonnyom- ban .pótolták is, s még arra is maradt erejük, hogy to­vábbi tizenhat hektárt újból erdősítsenek. E munkáknál is cél az eredeti állapotok visszaállítása, azaz a tölgy arányának további növelése. Megpróbálkoztak ugyan a gyors növésű, nagy tömeget adó nyárfák nevelésével is, itt azonban, a túlságosan is kötött talajon nem sok si­kert értek el vele. így aztán maradt a tölgy, a kőris, mint a vidék legjellegzetesebb fá­ja, amikből gyönyörű erdő­ket találhatunk végig a Tisza és a Túr mentén, például Túrricse, Beregdaróc, Tarpa, Vámosatya, vagy Kömörő mellett. A százados fák, az izmos csemeték a gyarmati erdészet szakembereinek hoz­záértését dicsérik. Tégla hatszázötven lakáshoz Sikeres fél esztendőt tud­hat maga mögött a gyarma­ti téglagyár kétszáz főt számláló kollektívája. A múlt év hasonló időszakához ké­pest mintegy hárommillióval több, azaz huszonöt millió kisméretű egységnek megfe­lelő B—30-as téglát készítet­tek, mely több mint batszáz- ötven lakás építésére elegen­dő. A tervet ugyan túltelje­sítették, azonban még így sem tadják kielégíteni az igényeket, amit az is ma­gyarázhat, hogy kiváló minő­ségű az itt előállított falazó anyag. rületvezető erdészre, a faki­termelőkre, -ápolókra, vala­mint a központ irányító szak­embereire. Kanyő László évtizedek óta dolgozik már az erdészetve­zető posztján, egyenként is­mer talán minden fát a 4370 hektáros területükön. Tőle tudtuk meg a múlt évi ada­tokat is. Ezek szerint tizen­hat millió forintos árbevéte­li tervüket négy, 3,2 millió forintos nyereségtervüket pe­dig több mint négymillió fo­rinttal szárnyalták túl. S még egyetlen adat a múlt évi gáz- dálkodás kapcsán: az erdé­szet egy-egy munkása csak­nem százezer forint tiszta hasznot produkált. Ezek is­meretében aztán egyáltalán nem csoda, hogy megkapták ismét a kiváló címet. Pedig nem volt könnyű dolguk, hiszen erdőterületük­nek több mint fele védett, vagy fokozottan védett, mely jóval bonyolultabbá teszi a Ezekben a hónapokban napi 5000 utast szállítanak a ha­gyományos és a három csuk­lós autóbusszal. Megnőtt az igény a külön­járatokra. Az első fél évben 140 különjárata volt a gyar­mati kirendeltségnek, többek között Lengyelországba, Cseh­szlovákiába, Romániába, Bul­gáriába és a Szovjetunióba indítottak kirándulókkal tele buszokat. Több dicsérő levél jelzi, hogy az utasok elége­dettek az alig 36 éves átlag­életkorú Volán-személyzet munkájával. A városkörzet negyvenhét községébe Indul a járat A pályaudvar irányító­központja. (M. K. felv.) Az oldalt összeállította: BALOGH GÉZA Kdet-Jlagyararaág

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents