Kelet-Magyarország, 1984. július (44. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-18 / 167. szám
Kelet-Mfigyaromíég Kopik a régi bizonyítvány Több szakmával - egy munkahelyen Ha Versenyt rendeznének a vásárostiaményi, de akár a megyei üzemek között; hol a legnagyobb arányú a munka melletti továbbtanulás, az ÉRDÉRT faforgácslapgyára bizonyára dobogós helyezést érne el. Érdekek találkozása — Valamikor azt írták rólunk egy újságban, hogy ki lehetne tenni a kapura a táblát A tanuló gyár — említi a pár éves cikket Újvári Sán- dorné személyzeti és oktatási előadó. — Itt nem gond egy íanfolyamot megszervezni, mert találkozik az egyéni és a vállalati érdek, s szerintem az is nagyon fontos, hogy a dolgozók tudják; a vezetők közül sokan fizikai munkásként kezdték és tanulással emelkedtek egyre magasabbra. Simon Miklóst említi példának, aki itt kezdte szakmunkástanulóként, tizennégy évesen, megszerezte a géplakatos-bizonyítványt, most végzi a dolgozók szakközép- iskoláját, és közben levizsgázott a második szakmából, hegesztésből is. Sok hasonló esetet lehetne sorolni, egészen az igazgatóig és helyetteséig. Az elmúlt napokban befejeződött hegesztőtanfolyamon húszán szerezték meg a második, vagy harmadik szakmunkás-bizonyítványt. Nagyon szép arány a végzősöké a huszonhat indulóhoz, mert ketten kénytelenek voltak abbahagyni a tanulást, s csak öten mondtak le önként. — Az az igazság, hogy nagyon nehéz volt — magyarázza a kisvarsányi Szilágyi Tibor. — Kezdve azzal, hogy hói vannak már azok a régi módszerek, amiket valamikor a szakmunkásképzőben megtanultunk? A régi bizonyítvány értéke megkopott. Csak a hegesztésben olyan technológiák jönnek, amikre tíz éve nem is gondolhattunk. Most röntgen nézi, mit csináltunk, végigvizsgálja a varratot, ha szükséges. Meg a másik hátráltató: sokunknak nem nézték jó szemmel a családban hogy egy évig csak a könyveket bújjuk, amikor mindenkinek van egy kis háztáji, állat, uborka stb. Meleg percek Most, túl a vizsgákon, immár megkönnyebbülve bevallják, hogy voltak bizony meleg percek, főként a történelemvizsga előtt. Mi lesz, ha például az angol polgári forradalmat húzzák, vagy a francia utópista szocialistád Sziläg:y:l Tibor Megyesi Béla. (Jávor L, íelv.) H minap azt olvastam Ifi az újságban, hogy városunk közlekedési rendőrsége új módszert vezet be az autóvezetők józan állapotának ellenőrzésére. A régi módszer ugyanis csúfos kudarcot vallott — mégpedig egyes tudományos dolgozók leleményessége folytán. Ezek egy olyan összetételű vegyi anyagot eszeltek ki, atnely teljesen semlegesíti az alkohol felismerésére szolgáló, mindenféle masina működését. Akkor aztán a régi helyett új módszert íundáltak ki a rendőrök. — Jó napot — szól a közlekedési rendőr az autóvezetőhöz: -r- kérem, gyorsan és pontosan mondja utánam a következőket. Először: „Mit sütsz, kis szűcs, sós húst sütsz, kis szűcs”, azután: „Csetneki csikós itat a Tiszán, sárga cserépcsengő cseng a csetneki csikós csikaja nyakán”, végül pedig: „Nem minden szarka farka tarka, csak a tarka farkú szarka farka tarka”. Tiszta sor, a kapatos ember egyszerűen képtelen kimondani ezeket a nyelvtörő mondatokat. Aki a „Mit sütsz, kis szűcs”-ön nagy nehezen átvergődik, az a Gepmonstrum kát? Ez utóbbitól tartott például Megyesi Béla. — Ügy elgondolkodtam, minek kell nekem Furier, meg Owen munkásságáról tudnom? Meg is kérdezték, ettől most már jobban fogok hegeszteni? Azt feleltem: munkásemberek vagyunk, értenünk kell, kellene, miért úgy élünk, ahogy most, ebben a világban, A múlt nélkül nem érthetjük a jelent, merre tartunk? Márpedig most nem úgy alakul a világ, mini ahogy alakulni kellene. Mindketten kiválóan vették az akadályokat, munka, család, tanulás között sikerült megtalálni a helyes arányokat. A hegesztő szakmunkásbizonyítvány afféle pont az „i” betűn, hiszen ezelőtt, a legkülönbözőbb munkahelyeken már dolgoztak hegesztőként, csak a papír nem volt meg róla. Szilágyi Tibor Csehszlovákiában, három évet dolgozott, Megyesi Béla pedig Algériában, Csehszlovákiában és az NDK-ban töltött közel öt évet. És most, vajon ezzel vége a tanulásnak? Heves tiltakozás a válasz. Hogy konkrétan a minősítő hegesztő- vízsgá vagy más lesz-e a következő, azt még nem tudják, de a forgácslapgyár profiljából adódik, hogy időnként szükséges az ismereteket felfrissíteni, bővíteni. Azt mondják; nem tart ki nyugdíjig ez a bizonyítvány. Munkásból mérnök Újvári Sándornétóí halljuk, hogy hat osztály végzett eddig, kénytelenek felnőttoktatás keretében megoldani a hegesztők képzését. Most forgácslapgyártókra lesz majd szükség, néhány területre pedig rövidebb tanfolyamon tanítják be a dolgozókat. Sokan tanulnak állami és pártoktatás keretében is, főként a szakközépiskola népszerű. Hamarosan végez az első olyan üzemmérnökük, Szilágyi Géza, aki fizikai munkásként került a. Soproni Erdészeti egyetemre, a következő jelölt pedig most kezdi meg felsőfokú tanulmányait. Baraksc Erzsébet F egyelmezetlenség, a technológiai és a munkavédelmi előírások megsértése, az egyéni védőfelszerelések mellőzése, vagy nem megfelelő használata és mindenekelőtt az ittasság .. . Ezek azok a leggyakrabban előforduló okok, amelyek miatt az elmúlt esztendőben négyszáz- negyvenöten vesztették életüket a munkahelyeken. Több mint 122 ezer üzemi baleset, két és fél millió táppénzes állományban eltöltött nap, 467 millió forintnyi fikizetett táppénz, több milliárdos népgazdasági kár és számos emberi tragédia, ez a szomorú és elgondolkodtató számvetés. Talán ennyi is elegendő indoklásul, hogy miért foglalkozik évről évre a kormány a munkahelyek baleseti helyzetével. Így születtek azok a jogszabályok, amelyeket a biztonságosabb munkahelyek kialakítása, az aktívabb fel- világosító, nevelő- és ellenőrző munka kibontakoztatása, az egyéni védőfelszerelések minőségének javítása, a védő- és munkaruha-ellátás szélesítése érdekében alkottak. Mindezek az erőfeszítések, ha hoztak is bizonyos eredményeket, sajnos kevésnek bizonyultak. A munkavédelmi felügyelőségek vizsgálatai szerint a tavalyi halálos üzemi balesetek 20,1 százalékában kimutatható volt az ittasság, vagyis minden ötödik esetben. Két éve ez az arány még „csak” 15,4 százalék volt. Egy év alatt csaknem öt százalékot tett ki a növekedés! Ismerve a közúti balesetek hasonló statisztikáit, tudjuk, ott sem különb a helyzet. Mondhatja bárki: a közúton nemcsak ön-, de közveszélyes cselekedet is az alkoholfogyasztás. És a munkahelyen? Egy-egy robbanás vagy tűzeset nem éppúgy veszélyezteti az előidézőt, mint a közvetlen környezetben dolgozókat? Erre tavaly eléggé tragikus példát szolgáltattak a komlói és a márkushegyi bányaszerencsétlenségek. Ma már tudjuk: mindkét tragédia elkerülhető lehetett volna, ha az ott dolgozók betartják a munkahelyi előírásokat. De nem tartották be. S azok is az áldozatok közé kerültek, akik semmiről sem tehettek. És az áldozatok családtagjait bizonyosan nem nyugtatja meg, hogy 1983ban az előző évhez viszo nyitva csökkent a balesetek száma. Azokat sem, akik egy életre munkaképtelenné váltak. De vajon azok levonják-e a megfelelő következtetést akik már elszenvedtek egy balesetet? Magam is hallottam olyan kijelentést egy súlyos balesetből felépült, magasépítkezésen dolgozó ember szájából, hogy „a villám sem csap le kétszer ugyanoda”, s továbbra sem használta a biztonsági övét, mondván: akadályozza őt a szabad mozgásban. Az, hogy az életét is védi, fel sem merült benne. A szakmai rutinnal együtt járó biztonságérzet és tudat sajnos sokszor jár együtt a józan óvatosság mellőzésével. A felelőtlenségnek persze egészen szélsőséges példái is akadtak. Elegendő talán a Balaton- boglári Állami Gazdaságban történtekre utalni, ahol a dolgozók növényvédő szert ittak. A következmény: nyolc halálos áldozat. A halálos üzemi balesetet szenvedők között ötször- hatszor több a férfi, minta nő. Nemcsak azért, mert a leginkább veszélyeztetett munkahelyen rendszerint férfiak dolgoznak, hanem azért is, mert a nők óvatosabbak, körültekintőbbek is. És így van ez — a közutakon is... A mind hatékonyabb intézkedések, a gyakoribb ellenőrzések, a felelősségre vonás megszigorítása végső soron hozzájárult ahhoz, hogy a kormány elé kerülő jelentés ha nem ás látványos, de egyenletes javulásról számolhatott be A beszámolóban szereplő statisztikai adatok mögött azonban százezernél is több, vagy súlyosabb balesetet szenvedett ember van. És négyszáznegyvenöt halott ember. Gondoljunk rájuk, amikor mindennapi munkánkat végezzük. A balesetek elkerülhetők. Vigyáznunk kell magunkra és munkatársainkra. Tartsuk be az előírásokat, használjuk a védőfelszereléseket, amelyekért még a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben is jelentős összegeket (valutát is) áldoz az ország. Egy esztendő múlva talán a jelnleginél is kedvezőbb lehet a baleseti helyzetről készített beszámoló. És ez nem a statisztika miatt fontos. Ez mindannyiunk érdeke. ugyanis a bírák sohasem tudták megállapítani, hogy kit is védek tulajdonképpen. Amikor az egyik útkereszteződéshez értem, észrevettem, hogy a közlekedési rendőrök ellenőrzést tartanak. Bár százszázalé„Csetneki csikósánál már megadóan átnyújtja a jogosítványát .. Egy szombati napon kissé félve indultam útnak a kocsimmal. Ne gondolja senki, hogy én sűrűn emelgetem a poharat. Amikor vezetek, egyetlen csepp szeszes ital sem megy le a torkomon. A dolog úgy áll, hogy nekem születésem óta beszédhibám van. Emiatt még az ügyvédi gyakorlattal is kénytelen voltam felhagyni. Az én beszédeimből kosán józan voltam, mégis pánikba estem. Azokat a furfangos nyelvtörő mondatokat ugyanis soha az életben nem tudtam volna kinyögni. Három megoldás maradt számomra: vagy papírra vetem a nyelvtörő mondatokat, vagy megadom magam a rendőrök kénye- kedvére, vagy pedig kereket oldok, és a mellékutcákon keresztül megpróbálok hazamenni. Én az utolsó megoldást választottam. Sajnos, azonban most is üldözött a balszerencse. Zegzugos vargabetűket leírva, már majdnem a garázsomhoz értem, amikor az egyik sarok mögül hirtelen nagy sebességgel kivágódott egy magánautó, és elvágta az utamat. Én már hiába rántottam félre a kormányt. a mikor nagy üggyel- bajjal kimásztam a ripítyára tört kocsimból, és ugyanez a ked ves partneremnek is sikerült — ő ahelyett, hogy bocsánatot kért, és kártérítést ajánlott volna fel azért, mert tönkretette az autómat, angyali nyugalommal és a legcsekélyebb fennakadás nélkül sorjázta: „Mit sütsz, kis szűcs ..„Csetneki csikós ..„Nem minden szarka farka tarka...” Rájöttem, hogy nekem aztán befellegzett. Az összeütközésért én leszek a felelős. Fordította: Gellért György A Kelet-Magyarország 1984. .július 12-i számában i fenti cím alatt megjelent cikkükkel kapcsolatban szükségesnek tartom, hogy a közegészségügyi hatóság részéről észrevételeimet megtegyem. Az Ér-patak szennyezése, sajnos ,régi keletű. Első ízben 1975-ben laboratóriumi vizsgálatokkal tártuk fel részletesen az Ér-patak szennyvízzé történt változtatásának tényét, és az időnként elvégzett laboratóriumi vizsgálataink változatlanul alátámasztják cikkük igazát, tehát az Ér-patak vizébe szennyvíz kerül. Felügyeleti vizsgálati anyagainkban ezt minden esetben rögzítettük, s olyankor a Kelet-Magyarország hasábjain újra meg újra teret kapott e nagyon fontos közérdekű kérdés. Sajnos, hatóságunk ebben a kérdésben tehetetlen, mert nem mi vagyunk illetékesek. A felszíni vizek szennyezése ügyében és általában a szennyvízzel kapcsolatos visszaélések kérdésében az OVH, illetve annak megyei szerve, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság az illetékes. Tehát ugyanúgy a vízügyi igazgatóságnak kell kinyomozni és a szükséges intézkedéseket megtenni bármilyen vízszennyeződés ügyében, mint ahogy azt az olaj- szennyezés ügyében is tették. Laboratóriumunk készségge! nyújt segítséget az ilyen irányú szabálytalanságok feltárására. Ugyancsak megjegyezni kívánom, hogy általában a környezetvédelemmel összefüggő problémákban sem a közegészségügyi hatóság az illetékes, hanem az Országos Környezetvédelmi Hivatal, illetve annak területi szervei, A környezetvédelemmel ösz- szefüggésben a tanácsok. így megyei tanácsunk és városi tanácsunk is a környezetvédelmi törvény végrehajtására 1980-ban tanácstörvényt alkotott. A magunk részéről elsősorban laboratóriumi vizsgálati eredményekkel és szakvélemények adásával tudjuk segíteni a két országos hatáskörű jogkörrel rendelkező szerv munkáját. Dr. Márton Mihály igazgató-főorvos Figyelmeztető tragédiák ] Bűzár