Kelet-Magyarország, 1984. június (44. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-09 / 134. szám
4 Kelet-Magyarország 1984. június 9. Magyar—koreai tárgyalások Negyven éve történt A Magyar Front megalakulása (Folytatás az 1. oldalról) niszter, valamint Étre Sándor, hazánk phenjani nagykövete. A koreai küldöttséget Kim ír Szén, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának főtitkára, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elnöke vezeti. A delegáció tagjai: Kang Szong Szán, a KNDK Minisztertanácsának elnöke, Li Dzong Ok, a KNDK alelnöke, Kim Jong Nam miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter, Jón Hjong Műk, a Koreai Munkapárt KB titkára, a KB Politikai Bizottságának tagjai; Hjon Mu Gváng, a KB titkára, Kong Dzin The miniszterelnök-helyettes, Dzon Bjong Bo, a 2. sz. gazdasági bizottság elnöke, a PB póttagja, valamint Ju Jong Goi, a KNDK budapesti nagykövete. A tárgyalások során kölcsönösen tájékoztatták egymást a két ország helyzetéről, szocialista építőmunkájáról, valamint a két ország előtt álló további feladatokról. Áttekintették a kétoldalú párt- és államközi kapcsolatok főbb kérdéseit és kifejeznék szándékukat, hogy a kölcsönös előnyök alapján továbbfejlesztik a sokoldalú, mind a két nép javát szolgáló együttműködést. Véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet időszerű problémáiról, az emberiség békéjét és biztonságát érintő kérdésekről. Kim ír Szén meghívta Kádár Jánost, hogy küldöttség élén tegyen baráti látogatást a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban. Kádár János a meghívást köszönettel elfogadta. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken délután a KB székházában megbeszélést folytatott Kim ír Szénnél, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának főtitkárával, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elnökével. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón tájékoztatták egymást az MSZMP XII., illetve a KMP VI. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról, a két párt előtt álló feladatokról. Áttekintették az MSZMP és a KMP kapcsolatainak alakulását, és kifejezték készségüket a pártko- zi együttműködés továbbfejlesztésére. Véleményt cseréltek a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Megvitatták az Európa, valamint az Ázsia békéjét és biztonságát érintő kérdéseket, különös tekintettel Korea békés, demokratikus úton történő egyesítésének problémájára. A koreai küldöttség tagjai a délutáni órákban Székesfehérvárra látogattak. A vendégek Lázár György társaságában felkeresték az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár helyi gyáregységét. Kang Szong Szánt, a KNDK más vezető politikusait Kapolyi László, valamint a megye, a város és az üzem vezetői köszöntötték, majd Bállá Károly, a gyáregység igazgatója adott tájékoztatást az évi 13 ezer autóbuszt kibocsátó nagyüzem tevékenységéről. Mint elmondta, az Ikarus négy gyáregysége ötven országba — a Szovjetuniótól Kubáig — exportálja járműveit. A világszerte ismert csuklós autóbuszokból évente 4500 hagyja el a gyárat. A székesfehérvári program a délutáni órákban magyar— koreai barátsági nagygyűléssel folytatódott a gyáregység kísérleti üzemcsarnokában. Takács Imre, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának első titkára köszöntötte a vendégeket és a nagygyűlés résztvevőit, az Ikarus és Székesfehérvár más nagyüzemeinek képviselőit. Ezt követően Lázár György mondott beszédet. Elöljáróban a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa nevében üdvözölte a barátsági nagygyűlés résztvevőit, meleg szavakkal köszöntve Kang Szong Szánt és a kíséretében lévő koreai vendégeket. — A küldöttség látogatása, amely a magyar—koreai kapcsolatok történetében kiemelkedően fontos esemény, minden bizonnyal újabb ösztönzést ad országaink gyümölcsöző együttműködésének kiszélesítéséhez, hozzájárul barátságunk elmélyítéséhez — mondotta. — Több mint 30 év elmúltával is tisztelettel adózunk annak a hősi harcnak, amelyet a koreai nép hazája felszabadításáért vívott az imperialista agresszorok ellen. Jó érzés tudni, hogy miként a többi szocialista ország népei, a mi népünk is hozzájárult a koreai nép igazságos harcának sikeréhez, a- háború ütötte sebek begyógyításához, az élet újrakezdéséhez szükséges feltételek megteremtéséhez. — Ismerjük és nagyra becsüljük azokat az eredményeket, amelyeket a szorgalmas és tehetséges koreai nép szocialista hazája építésében, a modern ipar és mezőgazdaság megteremtésében, a tudomány, a kultúra fejlesztésében, az életszínvonal emelésében ért el. Tudjuk, hogy a nemzetközi körülmények ma is áldozatos helytállást kívánnak. Népünk szolidáris azzal a küzdelemmel, amelyet a koreai nép folytat kettészakított hazájának újraegyesítése érdekében. A Magyar Népköztársaság nevében ezen a fórumon is megerősíthetem, hogy mint a múltban, a jövőben is támogatjuk a Koreai Munkapártnak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának az ország békés újraegyesítésére tett erőfeszítéseit és javaslatait. — Az építőmunka legfőbb külső feltétele a béke — állapította meg a továbibakban a kormány elnöke. — A Magyar Népköztársaság a mai kiélezett nemzetközi helyzetben minden tőle telhetőt megtesz, hogy hozzájáruljon a feszültség csökkentéséhez. Szövetségeseinkkel együtt azt az álláspontot képviseljük, hogy a vitás nemzetközi kérdéseket tárgyalások útján, politikai eszközökkel kell rendezni. Az erőegyensúlyt pedig az egyénlő biztonság elvét tiszteletben tartva, a fegyverzet lehető legalacsonyabb szintjén kell szavatolni. Készek vagyunk párbeszédet folytatni mindenkivel, akit az a szándék vezet, hogy hozzájáruljon az államok közötti bizalom légkörének helyreállításához, — Meggyőződésünk, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak a NATO országaihoz intézett budapesti felhívása, amely a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondást és a békés kapcsolatok fenntartását célozza, olyan tárgyalási alapot kínál, amely jó kiindulási alapul szolgálhat az imperializmus militarista körei által szított fegyverkezési hajsza megfékezéséhez, az emberiség békéjét fenyegető veszélyek elhárításához. — A magunk részéről, mint a múltban, a jövőben is arra törekszünk, hogy tovább erősítsük a magyar és koreai nép hagyományos barátságát, s a kínálkozó lehetőségek teljesebb kihasználásával még inkább elmélyítsük országaink gyümölcsöző, a kölcsönös előnyökre alapozott együttműködését. Meg vagyunk győződve, hogy kapcsolataink fejlesztése megfelel internacionalista elveinknek, egybeesik népeink óhajával, jól szolgálja közös céljaink valóra váltását és egyben hozzájárul a béke, a szocializmus, a haladás ügyének előbbre viteléhez. — Arra kérem, tisztelt Kang Szong Szán elvtárs, hogy hazájukba visszatérve tolmácsolják a koreai nép iránt érzett őszinte megbecsülésünket és azt a szívből jövő jókívánságunkat, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság népe, a Koreai Munkapárt vezetésével újabb sikereket érjen el a szocialista társadalom építésében, a haza békés egyesítéséért folytatott küzdelemben — mondotta végézetül Lázár György. Ezután Kang Szong Szán emelkedett szólásra. Köszönetét mondott a meleg fogadtatásért az Ikarus kollektívájának, s átadta a KNDK népe, munkásosztálya forró, testvéri üdvözletét a magyar népnek, a gyár dolgozóinak. — Népünk nagyra becsüli a magyar néppel való barátságát és összefogását, és mindent megtesz annak további erősítéséért, fejlesztéséért — mondotta. — E látogatásnak kiemelkedő fontossága van a népeink közötti barátság és együttműködés magasabb szintre emelésében, hozzájárul a szocialista országok és a nemzetközi kommunista mozgalom egységének, összefogásának erősítéséhez. Mi, a magunk részéről mindent meg fogunk tenni ennek érdekében. A miniszterelnök a látogatás tapasztalatairól szólva méltatta a szocialista társadalom építése során elért magyar eredményeket. Hangsúlyozta: — A múltban elmaradott Magyarország mára fejlett iparral és mezőgazdasággal rendelkező szocialista országgá vált, népének élet- színvonala, műveltsége magasra emelkedett. A magyar nép napjainkban a fejlett szocialista társadalom felépítéséért küzd — fűzte hozzá, majd elismeréssel szólt az üzemlátogatáson szerzett tapasztalataikról, a gyár dolgozóinak munkájáról. A Magyar Szocialista Munkáspártnak a szocialista építőmunka szervezésében, irányításában betöltött szerepét méltatva rámutatott: — A párt a magyar nép támogatását és bizalmát élvezve szilárdította meg a népi hatalmat, a szocialista rendszert és szerzett nagy nemzetközi tekintélyt a Magyar Népköztársaságnak. Forrón gratulálunk ezekhez az eredményekhez. — Népünk az elmúlt időben — tisztelt vezetőnk, Kim ír Szén elvtárs bölcs irányításával — sikeresen oldotta meg a fejlődés támasztotta időszerű feladatokat; így a köztársaság északi részén kizsákmányolástól és ' elnyomástól mentes haladó, szocialista rendszert hozott létre, és a múltban elmaradott országunkat modern iparral és fejlett mezőgazdasággal rendelkező szocialista állammá változtatta — mondotta a továbbiakban. — A koreai _nép jelenleg a párt VI. kongresszusán elfogadott határozatok szellemében nagy erőfeszítéseket tesz a gazdasági építés célkitűzéseinek megvalósításáért. E célok valóra váltása nyomán növekszik majd országunk gazdasági ereje, magasabb szintre emelkedik népünk anyagi és kulturális színvonala. Kang Szong Szán beszélt a Koreai Munkapárt és a KNDK kormányának nemzetközi törekvéseiről, s kiemelte: azért munkálkodnak, hogy enyhüljön a Koreai- fészigeten kialakult feszült helyzet. Utalt a KNDK-nak a haza békés egyesítését célzó javaslataira. — Ezek a javaslatok aktív és széles körű támogatásra találnak a világ népei körében — állapította meg, méltatva azt a szolidaritást, amely magyar részről kíséri a koreai népnek a haza egyesítése érdekében folytatott harcát. — Az imperialista agresz- sziós háborús politika meghiúsítása, a nemzetközi béke és biztonság megvédése a szocialista országok és a világ valamennyi békeszerető népe előtt álló legidőszerűbb feladat — hangoztatta a kormányfő. — A koreai nép teljes mértékben támogatja magyar. barátainknak az Európában kialakult nukleáris fenyegetés elhárításáért, a béke megőrzéséért és megszilárdításáért tett erőfeszítéseit. — A koreai nép a jövőben is sikeresen oldja meg a reá háruló nemzeti és internacionalista feladatokat annak érdekében, hogy — szorosan összefogva a szocialista országok népeivel, a nemzetközi munkásosztállyal, az el nem kötelezett országok népeivel, valamint a világ valamennyi békeszeítő népével — felépíthessük az imperializmustól és a háborúktól mentes önálló, békés, új világot — mondotta végezetül Kang Szong Szán. A nagygyűlés az Intema- cionálé hangjaival ért véget. Este a koreai küldöttség megtekintette az Állami Népi Együttes műsorát. A II. világháború előestéjén és első éveiben még úgy látszott, hogy Magyarországnak közvetlen előzményei származnak a német szövetségből. A trianoni traumát jórészt feledtették a revíziós sikerek, a bécsi döntések „országgyarapításai”. Igazolódni látszott az ellenforradalmi korszak legitimáló lényege: az irredenta külpolitika. Sőt, a külpolitikai sikereken túl is viszonylag kedvező volt a helyzet az országban. A hadsereg és a hadiipar felszívta a jelentős munkanélküli tömegeket, s így csak a legtovább látók tették fel a kérdést; mi lesz mindennek az ára, hogyan fest majd egyenlegünk a végső elszámolásnál. A messzebbre tekintők, az antifasiszta baloldal azonban már kezdettől figyelmeztetett a hitlerista német elkötelezettség ország- és békeromboló veszélyeire. Szétszórt, s egymással is viaskodó csoportjaiban hamarosan az együttműködési lehetőségek felkutatása került előtérbe. A népfrontpolitika végleges elfogadásának jegyében 1941 folyamán a Kommunisták Magyarországi Pártja új jelszót hirdetett meg: a független, szabad, demokratikus Magyarország jelszavát. Ez alkalmasnak bizonyulhatott az antihitlerista nemzeti-népi összefogás alapjainak lerakására. A szociáldemokrata baloldal és a népi írók bizonyos csoportjainak bekapcsolódása eredményezte aztán a tüntetéseket a Batthyá- nyi-örökmécsesnél, Petőfi szobránál. Az 1941-es kísérletek korai és impozáns példája a Népszava híres karácsonyi számának antifasiszta és népfrontos hevülete volt. A hamarosan megalakuló Magyar Történelmi Emlékbizottság aláírásgyűjtései, az 1942. március 15-i tüntetés a Petőfi-szobomál pedig már a másik Magyarország jelentkezéséről és növekvő erejéről tanúskodott. Az ellenállási mozgalom fejlődésében is cezúrát jelentett a^ 1943-as háborús fordulat, Sztálingrád, Voro- nyezs, az észak-afrikai es szicíliai partraszállás és az olasz kapituláció. Az ország két síkon is megindult a háborúból való kiválás irányába. Részint a kormányzó környezete kezdett rendszerátmentési célzattal vérszegény béketapogatózásokba Svájcon, Törökországon keresztül. Erre az is vezette, hogy ne a Szovjetunióval keljen közvetlenül tárgyalnia. Másrészt a baloldalban erősödött az a felismerés, hogy a háborúból való kilépés csak aktív ellenállással, csak Németországgal szembefordulva lehetséges. Ez a kétirányú mozgás pedig mindenféleképpen növelte — az üldözések ellenére — az antifasiszta erők befolyását, a békevágyat. Egyúttal a kormányzat, a horthysta körök céljaival ellentétben a háború utáni demokratikus kibontakozás esélyei és elképzelései is növekedtek. Az 1943-as híres szárszói konferencia — a maga népfrontos jellegzetességével — egyik jele volt ennek. A radikalizálódást azonban korlátozta, hogy a lakosság még közvetlenül nem érzékelte a háborút és a voronyezsi katasztrófa óta magyar hadsereg nem volt a fronton. A hitlerista német megszállás, 1944. március 19-én — mondhatni — tiszta vizet öntött a pohárba. Az egész legális baloldalnak, a szociáldemokrata pártnak, a Kisgazdapártnak, és a Páraszt- szövétségnek betiltása a sajtó teljes gleichschaltolása, a több ezer baloldali és németellenes letartóztatása, a terror és a deportálás most már elodázhatalanná tette a politikai ellenállás közös szervezeti keretének a megteremtését. Az 1943-tól Békepárt néven működő KMP kezdeményezésére a kommunisták, az SZDP baloldala, a Kisgazdapárt és a legitimisták (később a Parasztpárt is csatlakozott) május közepén létrehozták a Magyar Frontot. Június eleji kiáltványában új népi szabadságharcot, felszabadító háborút hirdetett a németek és cinkosaik kiverésére, a békéért, a független és demokratikus Magyarország megteremtéséért. A Magyar Front megalakulása a hazgi ellenállási mozgalom addigi legjelentősebb eseménye volt. Általa megnőttek a kommunista párt szervezési és propagandalehetőségei, ugyanakkor pedig a Front olyan rétegekre és körökre is kiterjesztette befolyását, amelyek — bár náciellenesek voltak — a kommunistáktól idegenkedtek. A Magyar Front minden törekvése, sőt a fegyveres ellenállás jelentősége ellenére, a sajátos történelmi-társadalmi okokból nem jöhetett létre a sikeres németellenes szembefordulás legfőbb feltétele: a népi ellenzék, a hadsereg és az uralkodó kö rök összefogása és közös akciója. Ebben a felelősség egyértelműen az utóbbiaké. Ám a Front tevékenysége nemzeti tudatunk fontos része és egészséges nemzeti önbecsülésünk jogos táplálója. Engedményes kerékpárvásár a Kelet Áruház műszaki osztálya;*. Kapható szovjet — női kerékpár 1600,— Ft helyett 1260,— Ft-ért — férfikerékpár 1450,— Ft helyett 1100,— Ft-ért — 24-as fiúkerékpár 1100,— Ft helyett 800,— Ft-ért AMÍG A KÉSZLET TART! VÁRJUK VÁSÁRLÓINKAT!
