Kelet-Magyarország, 1984. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-07 / 132. szám

2 Kelet-Magyarország 1984. június 7. Átrendezték a közelmúltban a Nyíregyházi ÁFÉSZ Búza téri ABC-áruház eladóterét. A műszaki árukat a Szamuely-emlékház udvarában lévő átalakított régi raktárhelyiségben árusítják. Az így (elszabadult területen levegősebben tudták elhelyezni a gondolákat az ABC-ben. Képünkön: az átalakított eladótér. Tóvó jagyzet Színe és visszája S okan várjuk kíván­csian kedd estén­ként a Stúdió ’84 adását Megszoktuk, hogy heti keresztmetszetet ka­punk kulturális életünk­ből. Szabadkoztak a mű­sor szerkesztői a június 5-i formabontásért. Ezúttal ugyanis egy hosszú ri­portfilmet sugároztak a pétervásári művelődési szokásokról: milyen alkal­mak adódnak a közösségi művelődésre, jelenlegi ne­héz gazdasági viszonyaink hogyan hatnak a kulturá­lis programok szervezésé­re, s milyen kényszermeg­oldásokhoz vezetnek? A műsor a bőséges adásidő ellenére is adós maradt számos kérdés megvála­szolásával. Nem láthat­tunk bele igazán a műve­lődési ház életébe, nem tudunk a „láthatatlan” munkáról, a szakkörökről, csoportokról — ezeket ép­pen csak említették, pedig közösségszervező erejük miatt igen fontosak. A két szomszédvár szembeállítá­sa azért nem volt rokon­szenves, mert nem kap­tunk alapos elemzést az Oj Tükör Klub működési feltételeiről. (A kastélyban felmerülő költségek néma kört terhelik, nekik nem kell fűteni, takarítani stb.). Tanulságos volt viszont a film azért, mert láthattuk, milyen következményekkel jár, ha egy kis falu értel­misége széthúz. Hasonló riportokat szívesen néz­nénk más műsoridőben is. Annál nagyobb élmény volt utána a Nagyecseden nevelkedett Balogh Béla tízperces kisportréja. A Ki mit tud?-győztes táncos egy cigánytáncot és egy ecsedi verbunkot járt el biztos technikai tudással és nagy méltósággal. Ezt is szívesen megnéznénk még egyszer! (be) A felújított szabadtéri színpad megnyitására jött Nyíregyházára a debrece­ni Csokonai Színház ope­ratársulata. A rossz idő miatt az előadást a Móricz Zsigmond Színházban tar­tották meg. Ezen az esten Mascagni „Parasztbe­csület” és Leoncavallo „Bajazzók” című operáit mutatták be. Napjainkban, a zenei szaklapokban gyakran folynak Viták az operáról: kell-e a ma emberének ez a műfaj, van-e jövője? Ennek az estnek a forró sikere is bizonyította, hogy a romantikus opera ma is időtálló. A debreceni Csokonai Színház operatársulata magas színvonalon adta elő a két igen népszerű Lámpák, lakástextíliák Mivel szépíthetjük a lakást? A mennyezetről vagy öt­ven, ha nem több fajta csil­lár lóg a Nyírfa Áruház mű­szaki osztályán, és, látszatra legalábbis, se szeri, se száma az álló- és asztali lámpák­nak, falikaroknak. Azonban, úgy tűnik, a kínálat csak lát­szólagos, bizonyos fajták ese­tében mindenképp. De te­gyük hozzá azonnal, hogy a hiány — mint áz alábbiakból kiderül — nem nyíregyházi jelenség. ENERGIATAKARÉKOS OLASZ — Ízléstelenek az asztali lámpák — mondja Krajczár Pongrác, aki feleségével Deb­recenből jött át, hogy gyere­keinek íróasztallámpát ve­gyen. — Nem tudom — foly­tatja —, hogy formatervező dolgozott-e ezeknek a lám­páknak a kialakításán, de az az érzésem, nem. — És mu­tatja a barna, általában sö­tét tónusú világító alkalma­tosságokat. — Olyanok, mint egy daru, irodákba nyilván jók, de gyerekszobába sem­miképpen sem. Másutt sem jobb a helyzet, azért autóz­tunk át Debrecenből, mert ott még kisebb, rosszabb a vá­laszték. — Győri vagyok — szól a feleség, — és úgy látom, hogy a Dunántúlon általában na­gyobb a választék, mint az ország keleti felén. Nagy László, az áruház műszaki osztályának vezetője azonban, ha íróasztallámpák­ból nem is, de a csillárokból, állólámpákból szép kollekciót mutat árban, kivitelben egy­aránt. Mert vehetünk tizen- ezer forintért cseh kristály­lámpát csakúgy, mint egysze­rűbbet és sokkalta olcsóbbat is. Van, amelyik petróleum- lámpát formázva nosztalgiát ébreszt, és akad, amelyik a legmodernebb berendezésnek is jó kiegészítője lehet. Az osztályvezető egy olasz im­portból származó csillárt mu­tat: — Energiatakarékos, fény­csővel működik. Harmincöt wattot fogyaszt, és fényereje egy 150 wattos izzóval ér fel. Csak az a baj — mondja, — hogy kevés van belőle, pedig keresik. De talán egy hónap múlva már lesz belőle ele­gendő. A CSEND CSAK ÁTMENETI * A lakástextilosztályon dél­előtti csend honol, de ez Du­dás Józsefné első eladó sze­rint, csak átmeneti. — Ügy tudom, hamarosan lakásátadások lesznek, és ilyenkor megugrik a forga lom, amire egyébként sem lehet panaszunk ... Aztán együtt nézzük, mivel is szebbíthetnék egy új la­kást, ha Vevő lennék. Van Szőnyeg, nem is drága. Elég jó a választék szőnyegpadlók­ból, és főleg csempemintás műanyag padlóborítókból. Akad szőnyeg a falra is. — A vásárlásokon nem látszik — mutatja az árukat Dudás Józsefné —, hogy ke­vesebb lenne az emberek pén ze. Igaz, mondjuk egy per­zsaszőnyeg ma olcsóbb, mint néhány éve volt. HOL VAN A GARDÉNIA? — Hiánycikk? — Egyet említhetnék csak olyat, amit keresnek és nincs Ez a Gardénia nagymintás függöny. Ezenkívül minden van, amit keresnek. Aki tény­leg venni akar, ritkán megy haza üres kézzel. Az áruház igazgatója, Ki­rály József még ennyit mon­dott: — Való igaz, aki a laká­sát akarja szépíteni, annak többnyire akad vennivalója, viszonylag olcsó, és borsosabb árú egyaránt. Az emberek pe­dig, a forgalmunk tanúsága szerint, ma is költenek ottho­naikra. S. Z. A hónap rendeletéi Az Alkotmányjogi Tanács működéséről — Kötele­ző pihenőidő az egészségre ártalmas körülmények között dolgozóknak — Az éjszakai pótléktól a jubi­leumi jutalomig — A rakodási többletköltség elszá­molásának új szabályai Az országgyűlés idei tava­szi ülésszakán — mint arról már részletesen beszámol­tunk — törvényt hozott ar­ról, hogy Alkotmányjogi Ta­nácsot választ. E testület fel­adata, hogy közreműködjék a társadalom alkotmányos rendjének védelmében, a kü­lönféle jogszabályok és jogi iránymutatások alkotmányos­ságának biztosításában. A törvény után most megjelent a Magyar Közlönyben az or­szággyűlés határozata is, amely a korábbi ügyrendet kiegészíti az Alkotmányjogi Tanács működésére vonatko­zó rendelkezésekkel. Ezek szerint alkotmányellenesség megállapítása esetén a ta­nács a kifogásolt jogszabályt vagy jogi iránymutatást ha­tározatával felfüggesztheti, s az azt kibocsátó szerv szá­mára határidőt jelöl meg a rendelkezés felülvizsgálatára, illetőleg új jogszabály vagy jogi iránymutatás kibocsátá­sára. A Magyar Közlöny május 5-i számában található az ipari miniszter rendelete a Munka Törvénykönyvének az ipari ágazatban történő vég­rehajtásáról. Néhány fonto­sabb, közérdekű rendelke­zést ismertetünk az új, meg­változott szabályok közül. Ezentúl az egészségre azono­san ártalmas munkakörülmé­nyek között foglalkoztatott dolgozó napi munkájának be­fejezése és a másnapi mun­kakezdés között legalább ti­zenegy óra pihenőidőt kell biztosítani. Áz éjszakai pót­lék mértéke huzamosabb időn át végzett éjszakai munka esetén húsz százaléknál ki­sebb nem lehet. A túlmunka idejére a pótlék mértékét a kollektív szerződés a túlórák számától függetlenül száz százalékig terjedően is meg­állapíthatja. Lényeges új rendelkezés, hogy a föld alatti pótlék 25— 30 százalékig terjedően a bá­nyászati alágazatban dolgo­zót valamennyi, föld alatt végzett munkája után megil­leti. A kollektív szerződés­ben meghatározott nem fi­zikai, állandó föld alatti be­osztású dolgozó havonta tel­jesített munkaideje egészére föld alatti pótlékra akkor jo­gosult, ha a munkaidejének legalább háromnegyed részé­ben föld alatt dolgozott. Le­hetőség van arra is, hogy az esetenként föld alatti mun­kát végző dolgozók számára a vállalatok' a kollektív szer­ződésben föld alatti pótlék­átalányt állapítsanak meg. Ez az átalányösszeg azonban maximum csak egy évre szól­hat, azt tehát évente újra meg kell állapítani, mégpe­dig természetesen az előző évi ténylegesen teljesített és bizonylatolt föld alatti mű­szakok alapján. Fontos tud­nivaló az is, hogy az új ren­delet szerint a pótlék számi­Nagy sikerű operaest remekművet. Bizonyos mértékben nehézséget je­lentett számukra a szín­ház kis színpada és a kis zenekari árok. A gátló körülmények ellenére si­került igazi, élményt adó estet produkálniuk. A jó előadáshoz nagy­ban hozzájárult Kertész Gyula Erkel-díjas, érde­mes művész rendezése. A zenét nem hagyta magá­ra. A színpadon mindig történt valami. A statisz­téria és a kórus, mely tö­mören, opera színpadon szokatlanul pontosan és szépen énekelt — ez nagy­részt köszönhető Pazár István karigazgató beta­nító munkájának — szer­vesen együtt élt a darab cselekményével. A fősze­replő megnyilvánulásait követve mindenre reagált. Nagyon szépen szólt a Húsvéti kórus, hatásos volt a ..két finálé. Igazi szicíliai és olasz tempe­ramentummal fűtött drá­mának lehettünk tanúi. Ezen légkör megteremté­sét segítette Tarnay György karmester, aki a szólistákat, a zenekart és énekkart mesterien fogta össze. A Csokonai Színház je­lentős magánénekesi gár­dával rendelkezik. Ha csak a főszerepeket ének­lő Pelle Erzsébetet, Mohos Nagy Évát, Tas Ildikót, Horváth Józsefet, Martin Jánost, Kertész Tamást, Gyapjas Tibort említem úgy látszik, a színház hosszabb távon tudja biz­tosítani előadásainak ma­gas színvonalát. Ez az operaelőadás az elmúlt színházi évad egyetlen ilyen rendezvé­nye volt, pedig egy nagy város komolyzenei életé­hez ez is hozzátartozik. Szorgalmazását az is in­dokolja, hogy a városnak az operát értő és igénylő közönsége van. Reméljük gyakrabban lesz hasonló élményben részünk. (babka) tási alapja mindig á törzs­bér. A geológiai kutatásnál, fú­rásnál a terepen munkában töltött időre a fizikai és a nem fizikai állományú dol­gozók részére egyaránt a kol­lektív szerződésben megha­tározott, 5—30 százalékig terjedő úgynevezett terep­pótlék jár. Ennek számítási alapja ugyancsak a törzsbér. A bányamentési tanfolya­mot végzett és bányamentő­ként alkalmazott dolgozónak a vizsga sikeres letétele után a kollektív szerződésben meghatározott és az egyéb bérjellegű költségek között elszámolható díj fizethető ki. A szakmányos (bányász- darabbéres) dolgozónak jubi­leumi jutalomként a föld alatti pótlékkal növelt egy­havi személyi alapbért kell folyósítani. Az ipari miniszter rende­letének kiadásával egyidejű­leg hatályát vesztette a té­mában a kohó- és gépipari, a könnyűipari és a nehézipari miniszter 1980-ban hozott rendelete. Májusban az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnö­ke a rakodási munkák több­letbérköltségének elszámolá­sáról adott ki új rendelke­zést. Ennek hatálya kiterjed az állami vállalatokra, trösz­tökre, a vállalati gazdálko­dás szabályai szerint műkö­dő egyéb állami gazdálkodó szervekre, a társadalmi szer­vezetek vállalataira, az ipari, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetekre, a szövetkezeti vállalatokra, a jogi személyiséggel rendel­kező gazdasági társulásokra, valamint a költségvetési saervekre. A rendelkezés lényege, hogy 1984. július 1-től az említett vállalatoknak, szö­vetkezeteknek, gazdálkodó szerveknek a rakodási több­letköltség összegét nem kell beszámítaniuk a bérszínvo­nal kiszámításának alapjául szolgáló bértömegbe. A költ­ségvetési szervek a rakodási többletköltség összegével a jóváhagyott bér-előirányzatu­kat az egyéb megtakarítás terhére túlléphetik, a többlet azonban a tervezés bázisát nem képezheti. Ezek után jogos a kérdés: mi számít rakodási többlet- költségnek? Nos, a rendelke­zés szerint ez a vasúti, köz­úti, vízi árufuvarozással kap­csolatban a fuvarozónál és a fuvaroztatónál a heti pihe­nőnapon, munkaszüneti na­pon, szabadnapon az utolsó munkanap munkaidejének végétől a legközelebbi mun­kanap munkakezdéséig ter­jedő időben felmerült bér­pótlékok összege. Ide tarto­zik az éjszaka végzett rako­dásért fizetett többletpótlék is. Lényeges tudnivaló azon­ban, hogy az említett több­letköltséget csak a rakodási tevékenységet, illetőleg az azzal szorosan összefüggő munkát ténylegesen végző dolgozó díjazásánál lehet fi­gyelembe venni. D. A. I «• Ötletek lapokból FEDÉLZETI KOMPUTER Speciális műszert — úgy­nevezett fedélzeti komputert — fejlesztettek ki a gabona­kombájnokhoz a mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Tsz műszaki gárdája. Az autórádióknál alig nagyobb műszer tulajdonképpen egy programozott ellenőrző- és mérőkészülék. A gabonakom­bájn vezetői fülkéjében a kombájnos látmezejében he­lyezik el. A műszer a gép minden rendellenességét jel­zi. Alkalmazásával javul az arató-cséplő gépek munkája. NÖVÉNYVÉDELMI ADATBANK Növényvédelmi adatban­kot hoztak létre Pécsett. Két­millió adatot őriz a memó­riaegységében a baranyai szántóföldekről. Az adatok alapján — számítógép segít­ségével — rövid idő alatt meg tudják tervezni bárme­lyik' gazdaság számára a főbb növények vegyszeres gyomirtásának programját. Az új eljárás lényege az, hogy a vezetésre kijelölt táb­lákon meghatározott számú gyomfelvételt végeznek, szá­mítógépbe táplálják az ada­tokat, amelyeket azután bár­mikor felhasználhatnak, ha szükségessé válik a védeke­zés. A gyomirtás a pécsi szakemberek által megalko­tott rendszerben történik. Eddig három növény — a búza, a kukorica és a szója — gyomtalanítására dolgoz­tak ki programokat, az idén készül el a napraforgóé. A következő években összeál­lítják a cukorrépa, a burgo­nya és a lucerna védekezési rendszerét is. A kidolgozott számítógépes növényvéde­lemnek az az előnye, hogy a leghatásosabb és a legolcsóbb eljárást javasolja a gazda­ságoknak. A nemzetközi vi­szonylatban is korszerű el­járást a megyei növényvé­delmi és agrokémiai állomá­son dolgozták ki. TRAKTOROK KALAPÁCS ALATT A gyomaendrődi Lenin Tsz-ben úgy határoztak, hogy a kiöregedett, már teherként jelentkező öregebb gépeket, MTZ-taktorokat és IFA-te- hergépkocsikat eladják. Ár­verésszerűen licitáltak a ve­vők — többségük kisterme­lő. A kikiáltási ár egyik MTZ-nél 40 ezer forint volt, A békéscsabai autójavító és a mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Tsz autóbontójának közvetítésével maszekok vá­sárolták meg a legtöbb leírt gépet. Némelyik gép a kiki­áltási ár duplájáért kelt el. A már nem használt gépe­kért a tsz több száz ezer fo­rintot kapott. ŰJ KÜTFÜRÄSI TECHNOLÓGIA Szolnokon a Pannónia Műszakfejlesztő Agrárinno­vációs Közös Vállalat bemu­tatta az új kútfúrási tech­nológiát. Ezzel az eljárással olcsóbban lehet vizet nyerni. Percenként 450 liter víz fel­színre hozatalát garantálják. Ez kétszerese a hagyományos eljárással készülteknek. Igen jelentős, hogy a költségek is 10—30 százalékkal olcsóbbak. A Sóstól Múzeumfalu (részlet.) kaja) (Császár Csaba fotografi-

Next

/
Thumbnails
Contents