Kelet-Magyarország, 1984. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-07 / 132. szám

XLI. évfolyam, 132. száui ABA: 1,40 ÍOBINT 1984. június 7., csütörtök Magas kitüntetés a szegedi könyvtárnak A szegedi Dóm téren el­készült az ország egyik je­lentős kulturális beruhá­zása, a Somogyi Könyv­tár és a Csongrád megyei Levéltár új épülete. A szerdán megtartott ava­tóünnepségen felszólalt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizott­ság titkára. Ezt követően Aczél György átnyújtotta az El­nöki Tanács által az ala­pítás századik évforduló­ja alkalmából a nagy múltú közművelődési in­tézménynek adományozott Munka Vörös Zászló ér­demrendet. Kitüntetéseket adtak át az avatóünnepségen azok­nak is, akik kiemelkedő munkát végeztek az új könyvtárépület létrehozá­sában. Oz új igényekhez kell igazítani a szakszervezetek »unkáját Ülésezett a szakszervezetek megyei tanácsa — Új vezető titkárt és titkárt választott az SZMT A szakszervezetek megyei tanácsa szerdán ülést tartott, amelyen részt vett Sólyom Ferenc, a SZOT titkára, Bisz- ku Béla, az MSZMP KB tag­ja, a SZOT Számvizsgáló Bi­zottságának elnöke, Bánóczi Gyula, a megyei pártbizott­ság titkára. A testület megtárgyalta az MSZMP KB 1983. október 12-i — a szakszervezeti mun­ka fejlesztéséről szóló — ál­lásfoglalásából adódó megyei tennivalókat. — A szakszervezet a dol­gozók mozgósítása révén fon­tos szerepet játszik a politika alakításában — mondta egye­bek között a szakszervezeti munka fejlesztéséről szóló na­pirend vitaindítójában Tóth Géza, az SZMT titkára. — A mozgalom rendelkezik azokkal a szükséges politi­kai, társadalmi és jogi lehe­tőségekkel, amelyek révén meg tud felelni a fokozódó követelményeknek, s az ál­tala tömörített hatalmas erő­ket képes egységes cselek­vésre ösztönözni. A továbbiakban a KB-ha- tározat szakszervezeti terü­leten történő gyakorlati meg­valósításának főbb feladatai­ról beszélt. Kiemelte: lénye­ges, hogy a szakszervezetek jól, határozottan tudjanak élni az önállósággal, legyen megalapozott véleményük, legyenek kezdeményezöek a dolgozók közügyéinek szolgá­latában. Elmondta azonban azt is, hogy még több helyen nincs meg az igény az ön­álló szakszervezeti vélemény­hez, kezdeményezéshez. Az érdekvédelmi tevékeny­ségről szólva kifejtette, hogy azt a mai nehezebb gazdasá­gi lehetősegek közepette is szükséges fejleszteni. Fel kell készülni a gyakoribb konf­liktushelyzetekre, mert az igények és a korlátozottabb lehetőségek átmeneti érdek- ellentéteket kelthetnek egyes munkahelyeken. A szakszer­vezet csak úgy adhat meg­győző válaszokat a dolgozók ilyen irányú kérdéseire, ha az érdekek képviseletében és érvényesítésében helyes sor­rendet alakít ki. A szakszervezetek és az állami, gazdasági szervek együttműködését alapvetően a megye számára hasznos közös célok jellemzik. Az életszínvonal megőrzésének és jövőbeni feljesztésének megalapozása indokolja, hogy a szakszervezeti munkát az eddiginél jobban igazítsák a gazdaság változó feltételei­hez, gazdaságirányítási rend­szerünk továbbfejlesztéséhez. Ez elsősorban az üzemi, vál­lalati szakszervezeti szervek feladatainak növekedését je­lenti, kezdeményező készsé­gét követeli meg. A vitaindítóban nagy hang­súlyt kapott a szakszerveze­tek területpolitikai tevé­kenységének fejlesztése és alaposabb rétegpolitikai munka igénye. Kiemelték: különösen fontos szerep há­rul a bizalmiakra, akik a szakszervezeti munka legfőbb pontjain tevékenykednek. A vitában felszólaló Mé­száros Jánosné, (a Nyíregy­házi Sütőipari Vállalat szb- titkára) arról beszélt, hogy a KB határozata nyomán a pártalapszervezetek most sokkal több figyelmet fordí­tanak a szakszervezetekben dolgozó kommunisták munká­jának értékelésére, segítésére. Felhívta a figyelmet a szak- szervezeti kádermunkára, a bizalmiak jó kiválasztására, képzésére, informálására. Földvári János, záhonyi MÁV üzemi szb-titkár a gazdasági munka segítésének szakszervezeti feladatairól, a béremelés differenciált elosz­tásának záhonyi tapasztala­tairól szólt, majd a munka- verseny-mozgalom idei ten­nivalóit, elsősorban hazánk felszabadulása 40. évforduló­ja tiszteletére indított helyi kezdeményezéseket ismertet­te. Sólyom Ferenc, a SZOT titkára a szakszervezeti mun­ka mai körülményedről be­szélt. Elmondta, hogy a je­lenlegi gazdasági helyzetben nemcsak hazánkban, hanem világszerte nő a dolgozók vá­rakozása a szakszervezet iránt. Kiemelte az egyes ré­tegek érdekében kifejtett munka fontosságát. Lényeges a színvonalasan végzett ér­(Folytatás a 4. oldalon) Nem lehet panaszunk ezek­ben a napokban az időjárás­ra: bőséggel hull a csapadék és gyakran ki-kisüt a nap. Különösen kedvez ez a vál­tozékony időjárás megyénk mezőgazdaságának. A lehul­ló csapadék gazdagítja a ta­laj vízkészletét, míg a nap­sütés hatására gyorsabban fejlődnek a kalászosok, a szántóföldi növények. Mint a megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztá­lyán megtudtuk: májusban megyénk területére 100—140 milliméternyi csapadék hul­lott. Különösen kedvezett az égi áldás a lápi területeknek, Tyúkod és Fehérgyarmat környékén. Nem volt baj az utánpótlással sem, hiszen az elmúlt három nap során újabb jelentős záporok áz­tatták a mezőket. Az Ecsedi- lápra például néhány óra A kombájnok, a betakarítás­hoz szükséges erő- és mun­kagépek szemléje június kö­zepén kezdődik megyénk­ben. Képünkön: a bőkőnyi Kossuth Termelőszövetkezet­ben is szemlére készítik elő a kombájnokat. (Jávor Lász­ló felvétele) Megtartotta ünnepélyes év­adzáró társulati ülését szer­dán délelőtt a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház. A társulati ülésen részt vett Ekler György, az MSZMP megyei bizottságának titkára és Gyúró Imre, a megyei ta­nács elnökhelyettese. Áz év­ad munkáját és eredményeit Léner Péter igazgató érté­kelte. Elmondta, hogy érté­kes és fontos évadot zárt idén a színház. Értékeset, mert igazi sikert éppen az igényes darabokkal ért el a Évadzáró társulati ülés a nyíregyházi színházban társulat, Shakespeare, Né­meth László, Balázs József és Edward Albee darabjai­nak ' közönségfogadtatása meghaladta a tulajdonképpe­ni szórakoztató darabokét. Fontosat pedig azért, mert a következő szezonra meg tud­ta fiatalítani a társulatot, je­lezni tudta a jóra való el­A színház társulata. szántságát, nyitottságát és el­kötelezettségét. — Egy évvel ezelőtt bizal­mi válság volt a színházban — mondta —, több vezető színész távozott, korosztá­lyok, szerepkörök hiányoz­tak, főleg a fiatal főiskolát végzettek száma volt rend­kívül alacsony. Ügy tűnt: mindezt a közönség is érez­ni kezdi. Ezen az idén vál­toztatni tudtunk, s előkészí­tettük a további jó irányú változásokat. Olyan évadot terveztünk 83—84-re, ami irodalmi színvonalát tekint­ve emelkedést jelent, gerin­cét magyar művek adják és ami szakszerűen épít a tár­sulat valós erőire. Ügy érez­zük, és ezt a közönség és a sajtóvisszhang is megerősíti, — hogy sikerült. Léner Péter ezután szólt arról is, hogy ez az évad adott lehetőséget a stúdió- színház létrejöttének is, mely Sarkadi Oszlopos Simeonjá­val mutatkozott be, elsősor­ban az értelmiségi és diák- közönségre számítva. Volt mód tehát hogy egyrészt a közönség minden rétege meg­találja a neki szóló monda­nivalót, másrészt minden szí­nész megfelelő szerepben él­vezhesse a jó játék örömét. A szezon végén Budapes­ten vendégszerepeltünk — mondta. — Mindkét előadá­sunknak nagy és megérde­melt sikere volt a közönség körében, a szakmai közvéle­ményben és a sajtóban is. Ebből is le kell szűrnünk a munkánkat továbbsegítő ta­pasztalatokat. A társulati ülésen elhang­zott az is, hogy a következő évadra elszerződött színhá­zunktól Szeli Ildikó, Lengyel István és Somló Gábor. Be­mutatták az új tagokat is, Gellért Pétert, Csikós Sán­dort, Holl Istvánt, Petényi Ilonát, Salamon Suba Lász­lót, Mester Editet, Szekér Andrást, Varjú Olgát, Schlanger Andrást, Juhász Györgyöt, Vajda Jánost, Ga- dos Bélát és Mátrai Tamást. Az ünnepség végén díjak és jutalmak átadására került sor. A megyei tanács műve­lődési osztályának nívódíját Bárány Frigyes, Hartmann Teréz és Léner Péter kapta — az évadban nyújtott telje­sítményért. (ma) alatt 14 milliméter csapadék zúdult, csaknem ennyi esett a felső-szabolcsi területen, il­letve a Tisza—Szamos köz­ben. A legkevesebb Záhony, Dombrád térségében esett, de itt is mértek öt milliméternyi esőt. Bár még több mint 50—60 milliméternyi eső hiányzik ahhoz, hogy Szaboles-Szat- már földjei elérjék a több éves átlagot, ennek ellenére most inkább a melegre len­ne szükség, hogy a mezőgaz­dasági üzemek zavartalanul tudják elvégezni a növény­ápolási és főleg a, növényvé­delmi munkákat. Egyébként a kenyérgabo­nának igen jól jött a csapa­dék; 78 ezer hektáron kalá- szol a búza, 28 ezer hektáron a rozs. Reményt keltő a ter­més, a közepesnél jobbnak ígérkezik a termés, közel 10 százalékkal nagyobb terüle­ten, mint tavaly. Ide tartozik, hogy az üze­mek kihasználnak minden percet, hogy kellően felké­szüljenek az aratásra. Közel 950—960 kombájn felkészíté­se most a feladat: kijavítani az elkopott alkatrészeket, kellően bejáratni az új gépe­ket. Egyelőre alkatrészhiányt nem jeleztek megyénkben. Szemet gyönyörködtető a megyében lévő több mini hétezer hektárnyi burgonya­tábla: jó a beállottság, a fej­lettség, itt igazán áldás volt a csapadék. Amíg a várható­an hatezer hektárnyi dohány­területen a végéhez közele­dik a palántázás, addig a ko­rai zöldségfélék vetését, pa­lántázását már lényegében befejezték. Jó ütemben folyik a ta­karmány betakarítása. Gyűj­tik az utóbbi napokban le­vágott lucernát, s bár itt az eső ártott a minőségnek, a béltartalomnak, összességé­ben e téren sincs különösebb gond, ez a kiesés még bő­séggel pótolható, (as) Ma érkezik hazánkba Kim Ir Szén, Korea párt- és állami vezetője A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Minisztertanács meghívására június 7-én, csütörtökön párt- és állami küldöttség élén hivata­los baráti látogatásra hazánkba érkezik Kim ír Szén, a Koreai Munkapárt Köz­ponti Bizottságának főtitkára, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elnö­ke. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK( Közel ezer kombájn készül az aratásra ■¥■ Esők után napfény kellene •#- Kalászol a kenyérgabona •Jt Befejezték a zöldségfélék palántázását

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents