Kelet-Magyarország, 1984. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-26 / 148. szám

2 Kelet-Magyarország 1984. június 26. Jegyzet Sok vagy kevés ? B írói ítéletet nem szokás kommentálni. De az is lehet, hogy egyszerűen nem illik. Persze ha az ember a bíró ítélőképességét vonja kétségbe, akkor kösse fel a felkötendőt, s legyen legalább olyan jó jogász, mint az, aki ítél. Ha az ember y*" szont a törvényt kritizálja, nos, akkor igyekezzék leg­alább olyan jól felkészült lenni, mint egy törvényalkotó. Mégse lehet kitérni a kritika elől. Főleg akkor, ha a köz­vélemény is megtámogatja az újságírót. Márpedig a józan emberi jogérzék nem alábe­csülendő dolog, különösen ha figyelembe vesszük: jogpro­pagandánk nem múlt el ha­tások nélkül. Mindez annak apropóján ju­tott eszembe, hogy a szomba­ti lapunkban megjelent bűn­ügy ítélete enyhén szólva fel­borzolta a kedélyeket. Kide­rült ugyanis, hogy az a férj, aki először veri a feleségét, majd akkumulátorsawal igyekszik csúffá tenni, majd előre megfontolt szándékkal elgázolja anyósostól az autó­jával, az egy év nyolc hónán szabadságvesztésben részesül. Egy Poe, Agatha Christie vagy Simenon ebből kiadós krimit ír. Mert az ilyen em­beri magatartás még finoman kifejezve is brutális. Márpe­dig ha ezért ennyi jár, akkor valami baj van a paragrafu­sokkal. Nem tagadom, semmi csodálnivaló nem volt abban, hogy a vádlott kapásból bele­nyugodott, az ügyész viszont súlyosbításért fellebbezett. Egy bírói ítélet a közfelfogás szerint akkor jó, ha mások számára is van visszatartó ha­tása. Jelen esetben viszont inkább bíztatást érzek benne, hiszen 20 hónap szinte aján­dék ennyi gonoszságért. Volt, aki nevetett az ítéle­ten. Mások mondogatták: ugye? És csodálkozunk, hogy mennyi a bűncselekmény? Volt, aki nem éppen dicsérően jelezte szerkesztőségünknek, hogy szó és kommentár nél­kül hagytuk az ítéletet. Mi­után a köz ítélete és a sajá­tunk ugyancsak közelített egymáshoz, ime, pótoljuk a mulasztást. E z az egy ügy talán ke­vés lenne, hogy bünte­téseink milyenségét kritika tárgyává te­gyük. De amint köztudott: nem vált békülékenyebbé a világ, sok az erőszak, sok fi­atal is letér a normális út­ról, s közbiztonságunk sem mindig a legrózsásabb. így aztán nem felesleges talán törvényalkotó, -hozó és al­kalmazó számára jelezni: a jogos szigor értünk van. Nem ellenünk. B. L. A megyeszékhely nevezetességeivel, a sóstói gyógyfürdővel ismerkedtek egy hétköznap a teremi általános iskola tanulói. (E. E.) Filmmúzeumi sorozat megyénkben Riiiii és a többiek Harmadik alkalommal szer­vezte meg a megyei moziüze­mi vállalat a nyári filmmú­zeumi sorozatot. Az üdülési szezon immár vissza-vissza- térő kulturális színfoltja Sza- bolcs-Szatmár hét települését érinti. A tíz film Kisvárda, Nyíregyháza, Vásárosnamény, Mátészalka, Nyírbátor, Fe­hérgyarmat és Nagykálló kö­zött vándorol. Esténként egy­két előadáson láthatja a kö­zönség a szórakoztató, de ugyanakkor gondolatgazdag alkotásokat. A sorozatnyitó vetítésen június 19-én Kisvárdán Ro­man Polanski: Vámpírok bál­ja című filmjét mutatták be. A további kilenc alkotást is a Magyar Filmtudományi In­tézet és Filmarchívum anya­gából válogatták. A filmmú­zeum műsorán szerepel a Viva Zapata!, a mexikói for­radalmárt Marlon Brando személyesíti meg. Colombo hadnagyként lett nálunk nép­szerű Peter Falk, akit ezúttal a Férjek című amerikai film­ben láthatnak viszont a mo­zinézők. Filmtörténeti érde­kesség Lewis Mileston alko­tása, a Nyugaton a helyzet Fafaragó szakkör Tarpán változatlan. A híres regény időtálló feldolgozása a 30-as években készült. Az ismert japán filmrende­ző, Kurosawa életművéből a nyári filmmúzeumi sorozatba a három és fél órás Rőtsza- kállút választották ki. A kö­zelmúltban ért véget a tele­vízióban a Hitchcock-sorozat, amiben szerepelt a Mander- ley ház asszonya is. Aki eset­leg nem látta, most pótolhat­ja. Haragban a világgal — ez a címe annak az amerikai filmnek, amit az ötvenes évek ifjúságáról az első rockbál­vány. James Dean főszereplé­sével forgattak. Ingmar Berg­man kevésbé ismert filmjét, a Szűzforrás címűt szintén a filmmúzeum műsorplakátján találjuk. Két bűnügyi filmet említünk végezetül: francia alkotás a Rififi a férfiak kö­zött című. A másik az ismert bűnügyi regény, A máltai só­lyom amerikai filmváltozata. Egy éve működik a tarpai Esze Tamás Tsz támogatásával a fafaragó szakkör. Az általános iskolás tanulók munkáiból a tsz-iroda portáján bemutatót rendeztek. (Elek Emil fel­vétele) Nyíregyházi csemegések a Balatonnál Nem az első eset, amikor a nyári idényben a nyíregyházi csemege áruházak vezetőihez fordul segítségért a köz­pont, hogy segítsenek a Bala­ton melletti nagy nyári keres kedelmi forgalom ellátásában Nyíregyházáról a napokban kelt útra tizenkét szakember hogy Fonyód—Bélatelepen az ABC-áruházakban dolgozza nak szeptember végéig. Ezt a szezonmunkát főként szerve­zéssel oldja meg a két nyír­egyházi Csemege Áruház, csökkentett létszámmal, de változatlan színvonalon szol­gálják ki itthon a vásárló­kat. Cukrászüzem Mátészalkán Hiányos, olykor kifogásol­ható volt Mátészalkán és környékén a cukrásztermé­kek ellátása. A Szabolcs me­gyei Szálloda és Vendéglátó Vállalat még ebben a hónap­ban több mint másfél millió forintos beruházással egy korszerű cukrászüzemet ala­kít ki a városban. Remélhe­tő, hogy általa jelentősen ja­vul a friss áruk választéka, hiszen nem kell Nyíregyhá­záról szállítani a krémest, a Rigó Jancsit és különböző finomságokat. Az új cuk­rászüzem segíti majd az Áfész-üzletek ellátását'is. Hullámzó mohaszőnyeg Felöltőitek nyári pompá­jukat a Borsod megye kü­lönleges természeti értékei közé tartozó kelemén Mo­hos-tavak. A 10 000—12 000 éves nagy tavon több, ha­zánkban csak itt tenyésző növény virít. A zöld min­den árnyalatában játszó, illetve a sárgás és a vörhe- nyes tőzegmoha szőnyeggel társulva díszlik a tarajos pajzsika, a hamvasfűz és a puha nádtippan. Az egész nagy tavat sűrű nád szegé­lyezi. Nem is könnyű át­hatolni rajta., de, aki meg­teszi egyedülálló látvány­ban gyönyörködhet: a szél fuvallatára úgy hullámzik az egész gyönyörű moha* szőnyeg, mint a tavak vize. A szomszédságban lévő kis tó hasonlóképpen sok nö­vényritkaságot őrzött meg korunk számára. Július 1-től: Erkölcsi bizonyítvány— egyszerűbben, gyorsabban öt nap múlva, július else­jétől az eddigieknél lényege­sen gyorsabban és egysze­rűbb ügyintézéssel adja ki a Belügyminisztérium az igény­lőknek a meghatározott mun­kakörök, tisztségek betöltésé­hez szükséges hatósági erköl­csi bizonyítványokat. Az utóbbi években az er­kölcsi bizonyítványok iránti igények olyan ugrásszerűen növekedtek meg, hogy ez megkövetelte az ügyintézés korszerűsítését, öt éve még kétszázezer ilyen igazolást adtak ki, tavaly már félmil­liót, hiszen a kisvállalkozá­sok, gazdasági társulások, a CB-rádiózás térhódítása miatt egyre több állampolgárnak kellett erkölcsi bizonyítványt beszerezni. Eddig az illetékes rendőr- kapitányságokon kellett a ké­relmet benyújtani, ahol két- három hét után kaphatták meg az igénylők az erkölcsi bizonyítványt, július elseje után viszont már csak hét­nyolc napot vesz igénybe az ügyintézés, mert a centrali­zált, számítógépes feldolgo­zás ezt is lehetővé tette. Új dolog, hogy aki július elseje után kér erkölcsi bi­zonyítványt, nem kell már a rendőrségre mennie, hanem a postán tizenöt forintért meg­vásárolhatja az új típusú ké­rőlapot, kitölti a személyi igazolvány adatainak megfe­lelően, fölragaszt rá egy 50 forintos okmánybélyeget és elküldi a kérőlapon szereplő címre. A Belügyminisztérium levélben ugyancsak postán küldi vissza a hatósági bizo­nyítványt, az a veszély azon­ban senkit sem fenyeget, hogy erkölcsi bizonyítványa illetéktelen kezekbe kerül, mert ezt a küldeményt a cím­zett kizárólag saját kezűleg veheti át. Akinek egyszerre több er­kölcsi bizonyítványra van szüksége, mert történetesen több munkahelyet akar meg­pályázni, annak annyi kérő­lapot és annyiszor ötven fo­rintos okmánybélyeget kell vásárolni. Az erkölcsi bizonyítvány államigazgatási határozatnak számít, ezert tartalma ellen a törvényes eljárás szerint fellebbezni is lehet. Nem ér­vényes az a hatósági bizo­nyítvány, amelyet a kiállítást követő három hónap után akarnak felhasználni. Az erkölcsi bizonyítvány bemutatásához kötött mun­kaköröket, foglalkozásokat a jövőben is a miniszterek és az országos hatáskörű szer­vek vezetői határozzák meg. Az új kérőlapokat a megye- székhelyek és a városok pos­tahivatalaiban július elseje után lehet megvásárolni. Csurog, csöpög... Zugpálinka csodaüstből Szinte biztosra vehető, hogy nincs a megyében olyan ember, aki pontosan megmondhatná: hány liter pálinkát főznek Szabolcs-Szatmárban. Talán a vám- és pénzügyőr­ségnek tudnia kellene, ám még ma is előfordul, hogy va­laki otthon, lavórból, mosófazékból barkácsolt felszerelés­sel zugfőzésre vállalkozik, sőt a hivatalos főzéskor sem mindenütt olyan precíz a nyilvántartás, hogy pontos ada­tokat ismerhetnének meg belőle. Több fért bele... Jó példa erre Bartha Sán- dorné kántorjánosi pálinka- bérfőző kisiparos, akinek te­vékenységét nemrég vizsgál­ták meg a népi ellenőrök, mert több bejelentés érkezett a nála tapasztalható furcsa­ságokról. A vizsgálat azzal kezdődött, hogy több bérfő­zetőt megkérdeztek, s amit elmondtak, összehasonlítot­ták a kisiparos által vezetett szesztermelési napló adatai­val, hiszen ennek tartalmaz­nia kell a főzéssel kapcsola­tos minden adatot. Bartháné naplója azonban nem tartalmazott, s ha vezette is naplóját, olyan ada­tok szerepeltek benne, ame­lyekről utólag még azt sem lehetett megállapítani: mi­lyen pálinkát kaptak azok, akik főzettek. A pontatlanság azzal kezdődött, hogy már a feldolgozott cefre mennyisé­ge sem stimmelt, hiszen min­den esetben 480 liter nyers­anyagot számoltak el, a hite­lesített cefréző üsbe azonban ez a mennyiség bele sem fért volna. Hamarabb kiadták Nem végeztek próbafőzést, így azt is csak más főzök ta­pasztalataira építve állapítot­ta meg Bartháné, hogy meny­nyi tüzelőért kell fizetni a cefretulajdonosoknak, akik számlát sem kaptak róla. Ala­pos eltéréseket állapítottak meg finomításnál is: napon­ta előfordult, hogy hamarabb kiadták a pálinkát, mint Szerszámok a sírgondozáshoz Csak letéti díjért... Szép gesztus volt a temet­kezési vállalattól, amikor né­hány éve elhatározta: olyan szerszámokat vásáról, ame­lyek a sírok gondozásához szükségesek és kölcsön adja az elhunytak hozzátartozói­nak. Locsolókat, kapákat, ge- reblyéket szereztek be, s in­gyen adták oda, hogy ne kell­jen a városon keresztül ilyen felszereléseket magukkal vinni gyalog, vagy tömegköz­lekedési járművön a hoz­zátartozóknak. A szolgáltatás, a szívesség féloldalasra sikerült. A vál­lalat adott, aztán a szerszá­mok többségét nem kapta vissza, jó esetben a sírok kö­zött szétdobálva találták meg a locsolók egy részét kilyukad­va szedték össze a temető dolgozói, de a felszerelések egy tetemes hányada el is tűnt. Tavaly húszezer, az idén már több mint 17 ezer forint értékű szerszámot nem kaptak vissza, de még így sem szüntetik meg a szolgál­tatást, mert nem büntetni, hanem védekezni akarnak, hiszen a szerszámokat a ké­rők nagy része köszönettel fogadta és vissza is adta. Az eddigi módszeren azon­ban változtatni kényszerül­tek, július egytől a kapáért, gereblyéért ötven forint, lo­csolóval együtt 100 forint le­téti díjat kérnek. A pénzt természetesen visszadják, de csak annak, aki visszaviszi a kölcsönkért felszereléseket. ahogy az az üstben lefőtt volna, így aztán már nem is volt meglepő az ellenőrök számára, hogy a sok főzető kevesebb pálinkát kapott, mint amennyi cefréjéből főtt. Igaz az ellenkezőjére is volt példa: néhány hordó cefre meglepően pálinkadúsnak bi­zonyult. A nagy adagot természete­sen nem a főzető kapta meg, inkább arra találtak több példát az ellenőrök,. hogy a termelő az őt megillető meny- nyiségnél is kevesebbet ka­pott. Nyilván sok gyümölcs- termelő nagy gondot fordít cefréje minőségére, ezért nem mindegy neki, hogy a sajátjából főzöttet visz-e ha­za. Nos Barthánétól nem mindenki abból kapott, amit vitt, hanem ahogy éppen jött. Azt már csak mellékesen ál­lapították meg a vizsgálat során, hogy Bartháné három alkalmazottat foglalkozta­tott, akiket elmúlasztott be­jelenteni, de tulajdonképpen be sem jelenthette volna őket, mert a kisiparról szóló jog­szabályok szerint Bartháné kizárólag családtagot foglal­koztathatott. Büntetés, elkobzás A sorozatos szabálytalansá­gok miatt Bartháné kemény büntetéseket kapott: a Hodá- szi Nagyközségi Közös Tanács 5 ezer forintra büntette, a Társadalombiztosítási Igaz­gatóság töb mint 15 ezer fo­rint összegre bocsájtott ki fizetési meghagyást, a máté­szalkai vám- és pénzügyőri szakasz pedig egy éjjeli el­lenőrzés során talált 53 liter pálinkát Barthánénál, s mert származását nem tudta iga­zolni, lefoglalták, elkobozták és 3 ezer forintra meg is bír­ságolták érte. Talán Bartha Sándorné esete figyelmeztető lehet más pálinkabérfőző kisiparos szá­mára is. B. J.

Next

/
Thumbnails
Contents