Kelet-Magyarország, 1984. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-23 / 146. szám

C

söng a telefon — valaki a 04-et.hívja. Az ügyeletes fölkapja a kagylót, ugranak a szolgálatban lévők. Felzúg a fehér autó motorja, kigyulladnak a fényszórók, villogni kezd a kék lámpa, rögvest felzúg a nyíregyházi Vörös- hadsereg utcán a sziréna... Vér nem sok látható, de a sérült férfi eszméletlen, óvatos kezek emelik a mentőorvos vizsgálódása után. Visszafelé száguld a vijjogó mentő, belsejében életmentő zajlik. Az oxigénpalack csapja megnyílik, vibrál az EKG- készülék képernyője, előkészítik az injekciós fecskendőt... A kórház kapuján befordulva már a másik stáb, az intenzív osztály dolgozói várják a sebesültet — ismét jó kezekbe kerül. Éjjel és nappal, hóban és verőfényben, jégen és zuhogó esőben: a mentők készenlétben várnak. Sokszor ők az utolsó remény hordozói, pillanatokon múlik élet vagy halál a fehér jármű fémfalai között. Értünk vannak. (Jávor László összeállítása)

KIH HÉTVÉGI MELLÉKLET

1984. június 23. 0