Kelet-Magyarország, 1984. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-23 / 146. szám

1984. j únius 23.

Höfcnefc—lériiaknal: szellos, könnyed öltözékek

? > ÍP .

Párizsi kék és pompei vörös, izgalmas szín- A könnyű, szellös, gallér nélküli T-ujjú ing hangulatú, esti selyemöltözék. A redőzött a nyár slágere, vászon- és farmernadrágok- felső részt és a puha hajtásokkal bővülő kai jól ki lehet használni. Tervezője: Mészá- nadrágot derékon széles piézett öv fogja ros Éva. (A Magyar Divat Intézet modelljei) össze. Tervező: Gembár Olga.

Vádlott a társadalom?

A magatartászavarokról

Elcsodálkozik a felnőtt, mert a fiatal nem úgy szól, nem úgy cselekszik, mint az elvárható volna tőle. Esetleg nem érti a gyermek, miért viselkedik a felnőtt társadalom olyan egységesen, ha az ifjúság magatartása kerül szóba. Körforgás kezdődik, mert a lázadó, oldaltáskás ifjúból szülő lesz és amit nagy lelkinyugalommal kritizált a szüleinél, ő ugyanúgy tiltani fogja a gyermekének. Apjára ütött, nem várhatunk mást tőle, legyint az anya és esetleg fel sem merül benne, hogy a neveléssel is korrigálhatok a genetikára kenhető hiányosságok.

A közelmúltban Nyíregyháza adott otthont a Magyar Gyermekorvos Társaság és a Magyar Ideggyógyászok Társasága közös szekcióülésének. Gyermekneurológiai, pszichiátriai és idegsebészeti kérdéseket tűzött napirendre az ugyanilyen nevű szekció. A megyei kórház gyermekosztályának két szakorvosával beszélgettünk a háromnapos vándorgyűlésen elhangzott, magatartászavarban jelentkező viselkedésről

A SZERVEZET NEM „EMLÉKSZIK”

— Ha nem is megyünk messzire a következtetésekkel — kezdi a beszélgetést dr. Princzinger Ágota, csoport- vezető főorvos gyermek-ideggyógyász —, annyit azonban leszögezhetünk: a felnövekvő nemzedék magatartásáért nem okolhatjuk kizárólagosan sem az öröklést, sem a nevelést. Már néhány napos csecsemőkön, de még inkább a pár hónapos kisemberen megfigyelhet a szakember olyan tulajdonságokat, amelyeket, ha nem kezel az orvos idejében, az évek múltán felerősödve, negatív személyiségjegyekké alakul. Miről is van szó? A kisgyermek lehet ingerlékeny, ideges, nyugtalan, s nagyon sok édesanya ezeket a tüneteket alábecsüli. Majd kinövi — ez a reagálás és esetleg hosz- szadalmas betegségnek nézhet elébe a gyermek egy kellően nem értékelt tünet- csoport miatt.

—Ez persze nem azt jelenti, hogy minden aprósággal orvoshoz kellene szaladni — veszi át a szót dr. Sátorhegyi Éva gyermekszakorvos. — Az anyák nagy

többsége biztonsággal el tudja dönteni, hogy a gyermek mikor reagál szokatlanul a külvilág jelenségeire. Az ilyen korai életszakaszban elkezdett terápia nemcsak hogy megfelelő eredménnyel kecsegtet, hanem később a fejlődés során a szervezet nem „emlékszik” erre a korábbi betegségre.

MIÉRT ROSSZ

A GYERMEK?

Sok gyermek viszont magában hordozza azokat a tüneteket, amelyekből — miután éveken át cipeli magában — torz személyiségjegyek alakulnak ki. A kisiskolás már elsajátítja a beilleszkedés alapelemeit. De mit tesz olyankor, ha az általa helyesnek vélt magatar- tásmodell a környezete ellenkezését váltja ki? A legtöbb esetben nem önmagától változtatja meg a viselkedését, hiszen csak önként vállalt és elfogadott formát teljesít legszívesebben minden gyermek.— Az egyszerű utánzástól már a tudatosabb követés szakasza következik — folytatja dr. Princzinger Ágota. — Ám ha zavar áll be a társadalom, jelen esetben az iskola és a család elvárása, valamint a gyermek megítélése szerint helyes magatartásforma közt, az idegorvos, a gyermekgyógyász segítségé': tanácsos kérni. Ma már kiépített pszichológiai hálózat áll rendelkezésre, hogy a gondozókban és a megyei kórházban megalapozott választ adjanak az olyan hétköznapi kérdésre is: miért rossz a gyermek?

FELNŐTTEK

FELELŐSSÉGE

A felnőtt társadalom küszöbére érkezve a legtöbb fiatalban kialakul az a fajta „diplomáciai” érzék, amely a megfelelő magatartást, az elvárható helyes választ „súgja” neki minden szituációban. A felnőtteket sokszor kritizáló fiatal is lassan tudja, mikor mit illik mondani, milyen helyzetben mi a megfelelő magatartásmód. De még serdülőkorban is szép számmal találni olyan fiút és lányt, akik az orvos segítségére szorulnak.

A legtöbb esetben nagy biztonsággal megtalálhatja az

orvos vagy a pszichológus az eltérő magatartást kiváltó okot, és a baj feltárásával egyúttal a gyógymódot is megszabja. De nem ritka az sem, hogy az éveken át magával cipelt, s közben felerősödött magatartászavar társadalomellenes, antiszociális formát ölt. Amit korábban gyógyíthatott volna az orvos, később a rendőr, a bíró dönt az ügyben. Bármennyire is humánus jogszolgáltatásunk, mégsem kizárólag a nevelésre, a gyógyításra alapul, hanem a megtorlás, a visszatartás is szerepet játszik egy- egy ítélet kiszabásában.

— A nyíregyházi vándor- gyűlésen elhangzott több olyan előadás, amely a szülők, a felnőtt társadalom fe- felelősségét húzza alá az eddigieknél jobban. Hiszen az egyénnek és a közösségnek is úgy a célszerűbb, ha a kisgyermek viselkedéséből kiszűrjük és megszüntetjük a negatív jelenségeket, hogy ez később ne forduljon a társadalom, a szülők ellen. Korai gyógyítással megelőzhetjük a nehezebben gyógyuló, esetleg sorsokat megpecsételő végleges sebet.

Tóth Kornélia

A pizzatészta készítése

Hozz&viüók: 40 dkg liszt, 2 dkg élesztő, 1 csésze tej. 1 kávéskanál cukor, S evőkanál olaj. Az élesztőt két evőkanál tejjel és a cukorral elkeverjük, liszttel megszórjuk a teledét, és letakarva 10 percig állni hagyjuk langyos helyen. Ugyanígy langyos helyre tesz- szük a lisztet, és a tejet is kicsit langyosítjuk. Mély tálba tett liszt közepébe öntjük a megkelt élesztőt, az egy csésze langyos tejet, és hozzáadjuk az öt evőkanál olajat: a turmixgép tésztagyúró tartozékával addig keverjük az anyagot, míg teljesen összeáll, illetve elválik a táltól. Ezután még 2—3 percig szintén dagasztjuk a tésztát, hogy jó sok levegő kerüljön bele. Lisztezett tálban, letakarva a tésztát, langyos helyen kelesztjük. A kelesztés kezdetekor bekapcsoljuk a sütőt. Forró sütőben sütjük.

A pizzát süthetjük egybe is, és az asztalnál adagoljuk, vagy kis adagokban. Az utóbbi esetben a tésztát 4—0 darabra vágjuk. Lángostésztához hasonlóan köralakúra nyújtjuk. Közepén kb. 5 mm legyen. A pizza szélét úgy alakítjuk ki. hogy ujjainkkal a nyújtással egy időben a tésztát a szélén a középfelé körbe fölcsavarjuk. Ha készen van. sütőlemezre rakjuk, és a pizza jellegének megfelelően töltelékanyagot terítünk szét a közepén.

Szabadtéri tálalóeszközök

Ahogyan a díszesen megterített asztalra, ünnepi vacsorához nem való a papírtányér, a kerti tűzhelyen sütött kolbászt, szalonnát sem tálalhatjuk díszes porcelán étkészletben. Ilyen alkalomra kitünően megfelelnek a falapokból, lécekből összeállított tálalódeszkák, rekeszek, alátétek.

A paprikát, paradicsomot, retket, hagymát, a gyümölcsöket 30 X 20 cm-es farekeszekben (1) kínálhatjuk. Készítéséhez egy 30 X 20 X 0,5 cm-es fenéklap, 4 db 30 és 4 db 20 cm-es. 3X1 cm keresztmetszetű léc, valamint egy négy részre fűrészelt, kb. 6 cm átmérőjű, 8 cm hosszú farúd (a sarkok merevitéséhez) szükséges. A lefürészelt darabokat szegekkel erősítsük össze.

Sajt, felszeletelt kenyér, szalonna tárolására való egy lécekből összeállított, lábakon álló falap (2). Készítésekor két, hosszában elhelyezett, kb. 35—40 cm-es lécre szegeljünk sűrűn egymás mellé 25 cm-es lécdarabokat. Az így kialakított lapra 2—2 felülről beütött szeggel erősítsünk négy darab, 4X4 cm-es fahasáb lábat.

A megsült hús, kolbász, burgonya stb. egy lábakon áUó deszkán (3) található. A lábas deszka egy 30 X 25 cm-es falapból és a lap négy sarkára alulról felszegeit négy fahasábból áll. A deszka felületét ne lakkozzuk vagy fessük, esetleg alufólia darabot terítsünk rá. ha sült húst vagy kolbászdarabokat helyezünk ei rajta.

A sütés, főzés nélkül fogyasztható felvágottak, kolbászfélék,

szalámi stb. egy fatörzsszeletből készült, és egy „fogassal” ellátott állványon (4) található. Egy kb. 20 cm átmérőjű fatörzssze- letbe marjunk vagy faragjunk 2 cm-nyi átmérőjű mélyedést. Abba üssünk egy 25 cm-es, a lyukba illő vastagságú farodat. A rúd felső végébe fúrjunk 4 db. egymásra merőleges irányú fél centiméter átmérőjű lyukat. A lyukakba ragasszunk rövid keményfa csapokat, vagy ragasztás nélkül, szorosan illesztve négy csaprúddarabkát. A négy „fogasra” akaszthatjuk majd a páros kolbászt, szalámit, esetleg a zsinegen függő szalonnadarabot.

Evőeszközöket, szalvétát, szívószálat stb. helyezhetünk a kerti asztalra egy négyrekeszes tartóban (5). Ugyanúgy készül, mint a zöldség-gyümölcsklnáló, csak az oldalfalak magasabbak, belsejét pedig két válaszlap négy részre osztja. A fenéklap és a válaszlapok azonos vastagságú (kb. 8 mm-es) falemezből készülhetnek. Az alacsonyabb válaszlap fele magasságáig fűrészeljünk bevágást. Hosszát mérjük meg, és egy ugyanilyen méretűt alakítsunk ki a magasabb válaszlapon is. Az egész tartó felemelhető és szállítható lesz a válaszlapba vágott nyílásnál fogva. A kéz számára fűrészeljünk ki a falapból egy 10 X 3 cm-es részt. A válaszlapokat szegekkel kapcsoljuk az oldalakhoz, majd 2—2 facsavarral a fenéklaphoz is.

A tálalóeszközöket ne fessük be. s a felületeket ne is lakkozzuk. Szebb a természetes színű faanyag.

Miért kell anyatej?

Századunk ipari fejlődése, sí tápszeripar növekvő kínálata visszaszorította az anyatejes táplálást. A nők foglalkoztatottságának emelkedése, a társadalmi élet elszívó hatása, a szórakozás igényének és lehetőségének a növekedése, a bölcsődék szaporodása és a csecsemőtápszerek kínálatának a bővülése visszaszorította a szoptatás időtartamát.

A magyarországi felmérések tapasztalataiból megállapították, hogy az anyák 95 százaléka megkísérli a szoptatást, de sokan igen korán, már két-három hét elteltével — „nincs tejem" indokolással — elhagyják. Sokan gondolják azt, hogy háromhónapos koron túl már nem is célszerű az anyatejes táplálás. A védőnők jelentéseiből az derül ki, hogy az anyák többsége hat hét után hagyja el vagy kezdi leépíteni a szoptatást. (Ez az időpont egybeesik a fogamzás- gátlók ismételt szedésével.)

Az anyatej biológiai értékét azok a kutatási eredmények fémjelzik, amelyek szerint a mesterségesen táplált csecsemők

halálozása körülbelül hatszorosa. megbetegedéseinek száma pedig tíz-tizenkét szerese volt a szoptatottakéhoz mérten. Az anyatej fertőzés elleni védőhatása bebizonyosodott, s ez a betegségek leküzdése szempontjából jelentős. A szoptatás előnye az is, hogy az anyatej mindig friss, egyenletes hőmérsékletű, sterilnek tekinthető, és nagyobbára állandó összetételű. A kis súlyú koraszülöttek esetében az életben maradás feltételei közé számit az anyatejes táplálás is. Az utóbbi évek kutatásai bebizonyították, hogy akik nem szoptatják az újszülötteiket. olyan védelemtől fosztják meg az élet első hónapjaiban, melyet semmiféle tápszerrel nem lehet pótolni.

Még nem késő...

A rendőrök a megmondhatói, és sajnos a mentők is, hogyan emelkedik ugrásszerűen a közúti gyermekbalesetek statisztikája szünidő beköszöntővel. A gyerekek nagy része csak a nyári szünidő néhány hetét tölti szüleivel, nagyszüleivel, iskolai úttörőtáborban — egyszóval felnőttfelügyelet alatt. Azok a gyerekek — elsősorban azok a városi gyerekek —, akiket nem íratnak be a nyári napközibe, bizony a nap nagy részén utcán, tereken töltik idejüket.

A forgalom pedig nagy, mindig nagyobb, megérkeznek a külföldi turisták is és a gyerekre — ha nem készítjük fel jól, nap mint nap őt — ezernyi veszély leselkedik. A szülő dolga, hogy a gyereket rendszeresen figyelmeztesse az utcai közlekedés óvatosságot követelő szabályaira, de ez még nem elég.

Tenni elsősorban a felnőtt társadalomnak kell. Az utcán közlekedő gyalogosnak bizony rá kell szólni a „más gyerekére” is, ha az ész nélkül rohan át a forgalomban, de még ennél is fontosabb, hogy a járművezetők óvatosak legyenek, többet tartsanak be meg az írott szabályoknál is, hiszen ha egy gyerek az úttest szélén rohan vagy akárcsak álldogál, akkor sem lehet tudni, mikor jut eszébe lelépni róla. Tanítjuk a gyerekeket, hogy álló jármű előtt ne lépjenek az úttestre, mégis talán ebből származik a legtöbb, nagyon súlyos, olykor sajnos halálos gyermekbaleset.

Ha felnőtt áll két autó között, azt a közlekedő járművezető rendszerint látja, és módja van óvatosabban vezetni, de a gyerek kicsi, őt takarhatja az autó. Bizony ilyen esetben olyan baleset is történhet, ami kivédhetetlen a vezető részére. Csak a leggondosabb felkészítéssel lehet védeni a gyereket.

Előkerülnek a biciklik is. Sok gyerek most ül először kerékpárja nyergébe. Tálán éppen azért kapta, mert jó volt a bizonyítvány, mert az egész tanévben becsületesen dolgozott. Jó dolog a kerékpár, de nem forgalmas városi utcákra való! Alig kezdődik meg az iskolai szünet, máris hajmeresztő mutatványokat látunk: autók, autóbuszok között cikázó kis kerékpárosokat. Egyik oldalról óvjuk őket, de a másik oldalról — és ez a szülő feladata — csak olyan helyen engedjük őket kerékpározni, ahol nincsenek veszélynek kitéve. Engedjük őket a közlekedési parkokba, ha lehet, vigyük magunkkal a kerékpárt a nyaralásra, vagy a lakótelepeknek azon a részén kerékpározzanak a gyerekek, ahol nincs nagy forgalom.

És amire harmadszorra, de talán legjobban hangsúlyozva szeretnénk felhívni a figyelmet: egy-egy nyár több száz vízi balesetére, melynek áldozatai jórészt a gyerekek, a kis- és nagykamaszok sorából kerülnek ki.

□ gyereket tanítsuk meg úszni, és tanítsuk meg arra, hogy a vízzel nem szabad könnyelműsköd- ni még annak sem, aki tud úszni. Ne üljön csónakba — még felnőtt kísérettel sem az a gyerek — aki nem úszik biztonságosan. Ne evezzen gumimatracon a Balatonba mélyen még az sem, aki úszni tud, hiszen pillanatok alatt támadhat olyan vihar, ami terhével együtt piheként kapja fel a gumimatracot.

A vakáció legyen jó, kellemes, nem tiltótáblák szegélyezte néhány hónap, de éppen ezért időben tegyünk meg mindent a gyermekek biztonsága érdekében.

S. M.

[{ft HÉTVÉGI MELLÉKLET