Kelet-Magyarország, 1984. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-21 / 144. szám

2 Kelet-Ma jyaromág 1984. június 21. Árusítás: házról házra — Gazdagabb választók STANDOK AZ UTCÁN Zöldsóg-gyUmölea a kistermelőktől Az első szabadföldi zöld­ségfélék, korai gyümölcsök megjelenésétől egészen őszig városszerte alkalmi árusokba botlunk, akik maguk termel­te csemegéket kínálnak: a cseresznyétől a paradicsomig Nyíregyháza forgalmas pont­jain. Évek óta kialakult standja­ik vannak az árusoknak: így például a Toldi utcai, a jósa- városi ABC, a melegstrand vagy a kórház előtt. Áruik rendszerint — ha nem is túl olcsóak — de szépek, s gaz­dagítják a választékot. Ebben az évben szerte az országban nagyobb lehetősé­geket igyekeznek adni a kis­termelők számára az értéke­sítéshez. Ezért a korábbinál több, összesen 15 alkalmi el­árusítóhelyet jelölt ki a ta­nács a megyeszékhelyen. A megszokott standokon kívül például az örökösföldi buszmegálló szomszédjában, a Szamuely téren, az áfész- bolt mellett, vagy a nagyobb üzemek — így a gumigyár, papírgyár, a Fémmunkás Vállalat — közelében is je­lentkezhetnek portékájukkal az árusok. Mindez azt is jelenti, hogy aki a város más pontjain pa­kol ki, az büntetést fizet...! Az engedély elsősorban a zöldség-gyümölcsfélékre vo­natkozik, amely mellett ki­sebb mennyiségben virágot is kínálhatnak a kistermelők. Egyúttal döntött a tanács a temető környéki virágárusí­tás sorsáról is, melyet legá­lissá tettek. Az ellátás javítása érdeké­ben szorgalmazzák, hogy ahol lehet, ott a boltok is vigyék ki áruikat az utcára — mint ahogy ezt megszoktuk már például a Csemege Áruház, vagy a Széchenyi utcai Zöl- dért-bolt előtt. Sőt! A kister­melők ezentúl házról házra járva is kínálhatják áruikat. Elismerés I VVI agyszerű elismerésberj ■ Ia I részesült a héten egy HJkl nyíregyházi kutató. Mező András kandidátus, a Bessenyei György Tanár­képző Főiskola tanára a Magyar Nyelvtudományi Társaság idei közgyűlésén vette át a legmagasabb szakmai kitüntetést, a Csüry Bálint-emlékérmet. Benkő Loránd elnök, a kitüntetés átadásakor hangsúlyozta: azt az emlékérmet, amelyet a magyar nyelvtudósok a Szatmár megyei születésű Csüry Bálint tiszteletére alapítottak, most olyan ku­tatónak nyújtották át, aki a legtöbbet tette Kelet-Ma- gyarország népnyelvének megismertetéséért, nyelv- történetének feltárásáért. Szűkebb pátriánk tudo­mányos életének jelentős elismerése is ez az érem, amelyhez olvasóink nevé­ben is gratulálunk. Kincse a jó szó — Elképesztően alacsony szinten állt akkoriban az egészségügyi kultúra. A ta­nyavilágban a 'nők nyakra- főre szülték a gyerekeket. Elemi higiéniai ismeretekből is megbuktak volna, ha osz­tályozta volna valaki az ak­kori anyákat. Nyakamba vet­tem a határt és valamelyik eldugott kis tanyán, jobb esetben faluban beszéltem a nőknek a fogamzásról, és ar­ról, hogy maguk is irányít­hatják, hány gyerekük le­gyen. Meg aztán beszéltem arról is, hogy egészséges ivó­vizet adjanak a gyerekekne :, mert sok betegséghez nem is orvost kellene hívni, hanem változtatni a körülménye­ken ... Bornemisza Gáborné éppen _«/ negyedszázada jegyezte el Piszkos tisztások Egy szalonnasütés nyomai. S zeretem a Sóstói er­dőt. Talán éppen ezért nem tudok in­dulatok nélkül szólni azok­ról a dolgokról, amelyeket egyre többször tapasztalok. De azt hiszem, a facsemeték kitördelését, a szemetelést minden természetet szerető, jóérzésu ember elítéli. Sajnos, rendszeresen visz- szatérő tapasztalat, hogy a tisztásokon szalonnát süt­nek a hétvégeken (ami még nem lenne baj), és bár a szemétgyűjtők a közelben vannak, szanaszét dobálják az ételmaradékot, az üres üvegeket, és a papírokat. Aztán jönnek az erdő gaz­dái, és megpróbálnak ren­det tenni. De egyre kevésbé győzik. Ugyanis mind több a szemetes tisztás. Pár sorral feljebb írtam, hogy az „erdő gazdái”. Ak­kor az erdőgazdaság dolgo­zóira gondoltam, pedig mi magunk vagyunk az igazi tulajdonosok. Becsüljük, hát jobban értékeinket! Gaál Béla magát az egészségügyi felvi­lágosítással. A Vöröskereszt aktivistája lett. Sztk-ügyinté- zőként családi ügyek részese lett, kéretlenül is. Nem tit­kolhatták előle a hatvanas évek elején még széles kör­ben megnyilvánuló szociális elmaradottságot. — Ügy gondoltam, én, aki látom, kinek milyen problé­mája akad, kötelességem se­gíteni rajta. De mit tehetek én egyedül? — tettem fel magamnak a kérdést. — Hi­szen nekem nincsenek gyógy­szereim, én nem adhatok la­kást a rászorulónak. Valamit viszont mindenképpen el­mondhatok — győztem meg önmagamat — mégpedig azt, hogy a betegség, az elmara­dottság, sőt a nyomor sem feltétlenül törvényszerű. Ha megértik ezt az asszonyok, minden bizonnyal kialakul bennük a készség az életkö­rülmények megváltoztatására. A Balaton mellől költözött a határszéli kis faluba, Tisza- becsre Bornemisza Gáborné. Éva néni azóta jobban isme­ri a gondjaira bízott Uszka, Magosliget, Milota, Tiszacsé- cse, Tiszakóród és Tiszabecs népét, mint a Balaton-felvi- déket. Mint a hat falut tömö­rítő Vöröskereszt-alapszerve- zet titkára, minden települé­sen kiépítette a hálózatot, így, ha bármiben a Vöröske­reszt segítségét kérik, elsősor­ban az adott községben tevé­kenykedő aktivistáktól ismeri meg közelről a rászorulók gondjait. Főelőadó a tiszabecsi taná­cson. Már megszokta, hogy az emberek akkor keresik, ha bántja őket valami. Aki a harmadik évtizedet tölti a köz szolgálatában, bizonyára megtudott emberismeretből olyasmit is, ami a kívülálló­nak nem tűnne fel. Borne­misza Gáborné akkor döb­bent rá igazán, milyen pótol­hatatlan kincs az emberi vér, amikor a férje súlyos bete­gen feküdt és ismeretlen, so­se látott nők és férfiak aján­lották fel vérüket a gyógyu­lásához. Érzelmileg is meg­fogta ez az önzetlenség és ké­sőbb már tudatosan apellált a környezet, az ismerősök jóin­dulatára. A szolgálatot a Bornemisza családban a gyerekek is ma­gukénak vallják. Három fia közül az egyik rendőrtiszt, a másik katonatiszt, a harma­dik taxis. Az anya nagy örö­mére egy napon tüntették ki a nyomozóknál dolgozó fiá­val. Bornemisza Gáborné a Vöröskeresztes Munkáért ki­tüntetés ezüst fokozatát vette át nemrégiben. Tóth Kornélia LÁTNI ÉS LÁTSZANI Tárcsa — kerékpárra Megyénk közlekedésbizton­ságának helyzete, az elmúlt öt hónap alatt, 1983 év azo­nos időszakához viszonyítva rosszabbodott. Tizennyolc közúti közlekedési balesettel több fordult elő közútjain- kon. Számuk 285. A balesetek előidézői között nőtt a kerék­párosok aránya, összesen 63 balesetnek voltak az okozói. Minthogy a baleseteket elő­idéző okok túlnyomó többsé­ge lényegében a közlekedés­ben részt vevők hibás maga­tartásából, a közlekedés sza­bályainak sokszor tudatos megsértéséből fakad, a köz­lekedési fegyelem megszilár­dításával, a közlekedési mo­rál magasabb szintre emelé­sével a balesetek nagyrésze megelőzhető. E megfogalmazáson kívül nagymértékben hozzájárul­nak a megelőzéshez azok az engedélyezett — sőt kötele­zően is előírt — felszérelé- sek, melyekkel el kell látni a kerékpárokat, lovas kocsikat. Több olyan fényreflexiós anyag kerül forgalomba, melyekhez fontos közleke­désbiztonsági érdek fűződik. Ilyen például a Járműműsza­ki Felügyelet által engedélye­zett kerékpárszélesség-jelző fényvisszaverő tárcsa. Éjsza­ka, vagy korlátozott látási vi­szonyok mellett a biztonsá­gosabb közlekedést a „látni és látszani” elvet szolgálja. Az a tapasztalat, hogy — bár a kereskedelemben, így Nyír­egyházán is — kapható, nem szerelik fel a kerékpárokat ilyen jelzőeszközzel. Fel­szerelése ugyan nem kötelező, de a megyei közlekedésbiz­tonsági tanács ajánlja. Meg­éri. Képünk: kerékpár széles­ségjelző tárcsával. Megy a gőzös . . . zenekarral Vasutas fúvósok külhonban Nyíregyháza sétálóutcájá­ban, a Nyírfa Áruház előtti téren láthatjuk, hallhatjuk a MÁV nyíregyházi rézfúvós zenekarát. A június 21-én, csütörtökön 6 órakor kezdő­dő koncerten magyar és kül­földi szerzők műveit egy­aránt bemutatják a nagykö­zönségnek. A repertoáron sze­repel többek között Boiel- deiu: A bagdadi kalifa című operájának nyitánya, Dieter Herlang: Musik Fest szvitje, Figedi Sándor: Simonyi óbester című indulója. Ez az előadás szinte főpró­bája az együttes június 28- tól július 1-ig tartó cseh­szlovákiai turnéja előtt. Va- lasské Mezirícíbe, a Fehér- Kárpátok aljába utaznak, a helyi vasutaszenekar meghí­vására. (Az ottani együttes július 12—15 között vendég­szerepei Nyíregyházán.) Varga István, a zenekar vezetője elmondta, hogy kül­honban a magyar zene jel­legzetességeit, magyar zene­szerzők műveit kívánják be­mutatni a csehszlovákiai kö­zönségnek. Elhangzanak majd előadásukban Kodály, Háry János szvitjéből részletek, Ujj Viktor Géza: Két zene­kari prelüdje, Farkas Antal: Két falusi zsánerkép című műve, Szirmai János: Első román szvitje, Farkas Antal: Toborzó indulója. A muzsikusok nyári prog­ramja ezzel még nem ért vé­get. Július 7-én a vasutas­nap előtt egy nappal már ko­ra reggel zenével köszöntik a MÁV dolgozóit, ébresztik a város lakóit. Az örökösföldi lakóteleptől a Jósavárosig, a belvároson át a déli lakóte­lepig több helyen fellépnek majd. A nyári program záró­akkordja részvétel egy ran­gos koncertsorozaton. Buda­pesten a Mezőgazdasági Mú­zeum előtt sok év óta ama­tőr zenekarok lépnek fel. Ezen a hangversenysorozaton szerepel az együttes július 8-án. Fél 11-től fél 12-ig hall­hatja őket a főváros lakossá­ga. K. B. Tábor tizedszer Madarak, növények kutatói Több, mint kétszázan je­lezték eddig részvételi szán­dékukat a tizedik alkalom­mal megrendezendő táborba, melynek teljes neve: nemzet­közi természetvédelmi és or­nitológiái tábor. A jubileumi esemény nem véletlenül ke­rül idén Tiszabercelre — itt rendezték ugyanis 1974-ben az elsőt is! Mert dolgoznak! — Még­pedig nagyon komolyan. Az idei tábor fő célja a Bodrog­köz vizsgálata. Ez a termé­szeti értékekben gazdag vi­dék ugyanis madártani és növénytani szempontból alig ismert. Most a több európai országból és természetesen hazánkból érkezett hozzáér­tők elkészítik a terület térké­pét, melyen feltüntetik, hogy hol, milyen madarak fész­kelnek, milyen növényzet ho­nos. A táborban zömmel fel­nőtt kutatók dolgoznak majd június 25-től július 2-ig, de részt vesz jó néhány fiatal is a munkában. Az Ifjúkommunista 5. száma arról számol be, bogy a nyír- egyházi városmajori művelődési házban jó szívvel veszik, ha a fiatalok mindössze egymás tár­saságáért átlépik a küszöböt. An­nak ellenére, hogy körülményeik szűkösek, beszoktatták falaik közé a korábban a szomszédos lakótelepen kóborló tizenévese­ket. S mára elérkezett az az idő — a társaság fejlődése révén —, hogy megalakították KlSZ-akti- vájukat. A haverságból mélyebb, tartalmasabb kapcsolat lett, és felelősségérzetben túltesznek már némely náluk jóval korábban alakult KISZ-alapszervezeten is. Nem kell csalogatni őket a gyű­lésre, ahol megbeszélik közös dolgaikat, problémáikat, felada­taikat. Mert ez utóbbiból vállal­tak bőven. £s nem unszolásra. Elvállalták az intézmény kör­nyezetének rendezését és nincs olyan munka — amit ha meg­kérik őket — ne végeznének el szívesen. HALBÓL — PÁCÁN A Nimród — a Magyar Vadá­szok Országos Szövetségének Lapja — most megjelent május- júniusi száma arról tájékoztat: a nyíregyházi Üj Erő Vadásztársa­ság bérbe vett egy 21 hektáros szikes tavat, a halászati joggal együtt. Kettős céljuk van: egy­részt ezer vadkacsát nevelnek a tavon már ebben az évben, s ezek vadászatára külföldi vendé­geket hívnak. Másrészt szeretnék elérni, hogy a vendégek ne csak vadásszanak, hanem horgássza­nak Is, és ezzel is növeljék a va­dásztársaság bevételét, amelyet aztán a fácántenyésztésre for­díthatnának a vadászok. BEREGI BARANGOLÁS A május 25—i Magyar Ifjúság a Beregbe kalauzol el bennünket, ahol — az újságíró véleménye szerint — szemet gyönyörködte­tő földrajzi környezet, történel­mi, néprajzi, irodalmi emlékek­kel. a múlt hagyatéka a jelen valóságával ölelkezik össze. A tájkép, amelyen átleng a tollal, dé kapával-kaszával vívott har­cok neves és névtelen hőseinek mítosza is — ma nyájas és sze­líd. Az itt élők — dolguk végez­tével — kiülnek a házak elé, az asszonyok kézimunkáznak, a fér­fiak pipázgatnak, vagy pecáz- nak. A bicikliről átszállnak a csónakba és türelmesen várják, hogy harapjon a hal. A víz és a levegő tiszta s Betegben minden­ki megtalálja azt. amit másutt lassan hiába keres: csendet, nyu­galmat. A SZÉP SZÓÉRT A Népfront c. folyóirat májusi számában terjedelmes Írás jelent meg a megyei beszéd- és maga­tartáskultúrával foglalkozó mun­kabizottság megalakulásáról és tevékenységéről. Az idei évben három nyelvművelő kört alakí­tottak: a felnőtteknek és a diá­koknak 1—1 csoportot és külön egyet, a vers - és prózamondó kört 20 pedagógussal. Kétheten­ként jönnek össze. Az egyik al­kalommal együtt hallgatják meg az előadásokat a nyelv- és be­szédművelés alapvető kérdései­ről. Külön hangsúlyt akarnak adni az érintkezés- és magatar­táskultúra legfontosabb elemei­nek. Annak, hogy megtanulják a különböző beszéd helyzetekben mit mondjanak, hogyan mond­ják, de szó lesz szélesebb össze­függésben a stílusról, sőt a he­lyes és szép beszéd technikájá­ról is. A másik alkalommal a körök külön — szemináriumsze- rüen — vitatják meg íz előadás­ban hallottakat. Ezek adnak majd lehetőséget a gyakorlásra is. Pályázatokkal szándékoznak egyrészt érdekesebbé tenni a munkát, másrészt a tagokat fo­lyamatos tevékenységre késztet­ni. Az egyik cfm: „Az utcán lát­tuk”. Bizrfnyára tanulságos anyag fog összegyűlni... Nem fizettek tartásdíjat A tárgyaló­teremből Tartás elmulasztása miatt ítél­te el a bíróság zámbó Sándor 39 éves napkori lakost. A korábban lopásért büntetett Zámbót tavaly kötelezte a bíróság, hogy két kis­korú gyermeke tartása fejében havonta 600 forintot fizessen. Zámbó egyetlen alkalommal sem fizetett, ezért 5 százalékos bér­csökkentés mellett 6 hónap javí­tó-nevelő munkára ítélték. Kócsák János 26 éves szolnoki lakos a múlt év márciusában jó­váhagyott egyességben vállalt kötelezettséget, hogy két gyer­meke után havonta kétezer fo­rint tartásdíjat fizet. Ügy lát­szik, később megbánta -ígéretét, mert az első perctől nem fizetett, s 26 ezer forint adóssága gyűlt össze. A Nyíregyházi Bíróság nyolc hónap szabadságvesztésre Ítélte, a büntetés végrehajtását azonban két év próbaidőre fel­függesztette. Varga István 34 éves újfehértói lakosnak havi 800 forint tartás­díjat kellett volna fizetni, tavaly április óta azonban mindössze ezer forintot adott volt felesé­gének. vargát négy hónap sza­badságvesztésre ítélték, az ő büntetésének végrehajtását is felfüggesztették. Le kell ülni viszont az öt hó­nap szabadságvesztést Vtraszkó András 34 éves nyíregyházi la­kosnak. öt korábban súlyos tes­ti sértés, majd ittas járművezetés miatt megbüntették már, most pedig azért ült a vádlottak padján, mert nem fizetett két gyermeke után tartásdíjat. Egy időben, amikor a SZAÉV-nél, majd az Amf óránál dolgozott, levonták béréből a tartásdíj ősz- szegét, tavaly október óta azon­ban nem vállal állandó munkát, s így nem tudják tőle levonni. A tárgyalásig több mint 15 ezer fo­rinttal maradt el, ezért a bíró­ság öt hónapi szabadságvesztésre ítélte. Valamennyi ítélet jogerős.

Next

/
Thumbnails
Contents