Kelet-Magyarország, 1984. június (44. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-21 / 144. szám
MA Standok az utcán (2. oldal) Bizonyíthat a diák (3. oldal) ■ ■ Ülésezett az országgyűlés Napirenden a költségvetés és a külkereskedelem Szerdán délelőtt 10 órakor a Parlament üléstermében megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka. Legfelső törvényhozó testületünk fórumán megjelent Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Az ülészakot Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt dr. Boza József képviselőről, a Bács- Kiskun megyei képviselőcsoport vezetőjéről, az Állampusztai Célgazdaság igazgatójáról, aki 1975 óta volt az országgyűlés tagja. Emlékét az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg, s az ülésszak résztvevői egyperces néma felállással rótták le kegyeletüket. Ezt követően az országgyűlés tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését a tavaszi ülésszak óta végzett munkáról és döntött a mostani tanácskozás napirendjéről: 1. A Magyar Népköztársaság 1983. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény- javaslat; 2. A külkereskedelmi miniszter beszámolója a külkereskedelemről szóló, 1974. évi III. törvény végrehajtásáról. Ezután az elfogadott napirendnek megfelelően Hetényi István pénzügyminiszter tartotta meg expozéját. Hetényi István pénzügyminiszter beszéde A költségvetési politika céljait a gazdaságpolitikában megfogalmazott közös nemzeti gazdasági célok: az egyensúlyi viszonyok erősítése és az életkörülmények megőrzése, lehető javítása határozta meg. A zárszámadó törvényjavaslat azt mutatja, hogy tavalyi munkánk eredménnyel zárult, jócskán van azonban tanulság, javítanivaló — mondotta bevezetőjében a pénzügyminiszter. Az elmúlt évben elért gazdasági fejlődés számszerűségét tekintve nem volt látványos, de az adott nemzetközi politikai és gazdasági környeztben — amikor tucatjával találhatók országok, ahol magas a munkanélküliség, széles tömegek élnek létbizonytalanságban, adósságok átütemezését kellett kérni — a mi politikánk méltán kapott nemzetközi elismerést és belső támogatást itthon, a legszélesebb tömegek részéről. A nemzetközi pénzpiaci helyzet kedvezőtlen maradt, és a protekcionizmus^ a diszkrimináció nem csökkent. Ezek a feltételek és saját munkánk gyengeségei egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy bár a két alapvető célt elértük, az ezt alátámasztó gazdasági folyamatban nem tudtuk a tervezett teljesítményt mindenütt elérni. Az export például elmaradt az előirányzattól. A nemzeti jövedelem. amelyre kihatott a tavalyi súlyos aszály, alig növekedett. Ilyen aszályt és természeti csapást az ország még a 70-es években sem tudott volna — a termelés globális visszaesése nélkül — átvészelni. Tavaly ennek ellenére növekedett a nemzeti jövedelem. Arra azonban szükség volt, hogy előre nem tervezett intézkedésekkel is biztosítsuk a nyugati adósságállomány csökkentését és a belső egyensúly fenntartását. A cserearányok romlása, kötelezettségeink teljesítése nem tette és teszi elkerülhetővé a nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának mérséklését. A lakosság ösz- szes fogyasztása szerény mértékben növekedett, és meghaladta a tervezett színvonalat is. Az egy főre jutó reál- jövedelem egy százalékkal, a névleges jövedelem nyolc százalékkal növekedett. A fogyasztói árszínvonal kisebb mértékben nőtt, mint ahogyan azt terveztük. 1983-ban a költségvetés összes bevétele 543,7 milliárd forint, kiadása pedig 549,8 milliárd forint volt. A hiány így 6,1 milliárd forint. Ez 4,1 milliárd forinttal kevesebb, mint amennyit terveztünk. A költségvetési hiányt úgy sikerült csökkenteni, hogy az életkörülményekre ható kir adásokat nem kellett menet közben korlátozni. Az egészségügy, a szociálpolitika, az oktatás és a művelődés terén — a szerény lehetőségek ellenére — a kiadások tavaly 7,2 százalékkal növekedtek, ami meghaladja a nemzeti jövedelem növekedését és a tervezett színvonallat is — mondotta Hetényi István. Az állami költségvetés az intézményi és társadalombiztosítási feladatokra összesen 280 milliárd forintot fordított, tehát az összes kiadásoknak mintegy a felét. A lakosságnak nyújtott pénzbeli társadalmi juttatások 10 százalékkal nőttek. A nyugdíj- kiadás 75 milliárd forint volt, elérte a nemzeti jövedelem 10 százalékát. Szeptembertől emelkedett a régebben megállapított igen • alacsony nyugdíjak öszege. Kiterjesztettük a családi pótlék rendszerét az egygyermekes családokra, a gyermek hatéves koráig. Fejlődött az egészségügyi ellátás, a körzeti orvosi és ügyeleti szolgálat. Közel 500 ággyal bővült a kórházi hálózat. A társadalmi összefogásnak is köszönhetően közel 2000 új bölcsődei hely létesült, és az óvodaépítés lehetővé tette, hogy a tavalyelőtti 84 százalékkal szemben tavaly már az óvodás korú gyermekek 87 százalékát lehetett óvodába járatni. Az általános iskolákra tavaly 14 milliárd forintot fordítottunk az állami költség- vetésből. A tantermek száma közel 1300-zal gyarapodott, ebből 770 tanterem új iskolában létesült. így sikerült elérni, hogy a növekvő gyermeklétszám ellenére nem rosszabbodtak az oktatás körülményei. A lakásgazdálkodás új rendszere nyomán érzékelhetően nőtt a lakosság érdeklődése a sajátlakás-építés iránt — állapította meg a miniszter. Ezt a folyamatot fokozott állami segítségnyújtással támogatjuk. Szociálpolitikai kedvezményként 1,8 milliárd forinttal, kedvezményes állami és bankkölcsön útján 8,2 milliárd forinttal folyósítottunk többet tavaly, mint az ezt megelőző évben, A tanácsok igen elismerésre méltó munkát végeztek a magánlakás-építés segítésében, mindenekelőtt a telekellátás biztosításával. A vállalatok növelték lakásépítési alapjukat, és az 1982. évi 17 000-rel szemben már 27 000 lakás építéséhez adtak munkáltatói támogatást. További következetes intézkedésekre és jelentős erőfeszítésekre van szükség, és a kormány ezt a kérdést továbbra is napirenden tartja. (Folytatás a 4. oldalon) Hazánkba látogat Dr. Helmut Kohl Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására június 21-én, csütörtökön hivatalos látogatásra hazánkba érkezik dr. Helmut Kohl, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja. Dr. Helmut Kohl, a Német Szövetségi Köztársaság hatodik kancellárja, 1930. április 3-án született Ludwigshafenben. Ifjú kora óta részt vett a kereszténydemokrata mozgalomban. Egyik alapító tagja volt a Kereszténydemokrata Unió (CDU) 1947-ben létrehozott ifjúsági szervezetének, a Junge Unionnak. 1954-ben az ifjúsági szervezet elnökhelyettese, két évvel később pedig Rajna- Pfaiz tartományban a keresztény- demokraták vezetőségének tagja lett. 1959-ben Mainzban beválasztották a tartományi gyűlésbe (Landtag), amelynek akkor 6 volt a legfiatalabb tagja. Kohl a heideibergi és a frankfurti egyetemeken tanult, doktori disszertációját 1958-ban irta meg Nyugat-Németország politikai pártjairól. Az országos politikában 1964 óta szerepel, ekkor választották be a CDU országos vezetőségébe. 1966- ban átvette Rajna-Pfalz tartomány CDU-szervezetének vezetését. Három évvel később 1969- ben tartományi miniszterelnökké választották. 1969 és 73 között a CDU országos elnökhelyetteseként, majd 1973-tól elnökeként tevékenykedett. 1976 óta tagja a szövetségi parlamentnek, 1983-ig a CDU/CSU parlamenti frakciójának elnöke volt. 1982 óta szövetségi kancellár. A MINŐSÉGI CIPŐGYÁR csengeri üzemében ötezer pár leányka félcipőt készítenek szovjet exportra. Ecsedi Menyhért a divatos lábbeliket minősíti. (Császár Csaba felvétele) Megkezdiidtek az aratási gépszemlék Szedik a borsói, a cseresznyét, burgonyát Bár csaknem kéthetes késésben van a természet saját magához képest, és az aratás megkezdése valószínűleg Péter-Pál utánra csúszik, a betakarításban részt vevő kombájnok és szállítójárművek javítása rendben halad. Oly annyira, hegy néhol, így például a kálmánházi Rákóczi Termelőszövetkezetben már a befejezést jelentő gépszemlét is megtartották. Az alkatrészhiány a korábbi években tapasztaltnál kevésbé akadályozta a javítást és a karbantartást, de azért most is akadt néhány krónikus hiánycikk. Kiürítették a gazdaságok a termény tárolására szolgáló épületeket, kimeszelték és fertőtlenítették, megszabadították a. raktári kártevőktől. Tették ezt annál is inkább, mert a növényvédő állomás felügyelői valamennyi helyen ellenőrzést tartanak, és ha hiányosságot tapasztalnak, azt a felelősök zsebe bánja. A vetőmagtermelő gazdaságok tisztítógépei szintén felülvizsgálva várják, hogy munkához jussanak, mert az aratást nyomban követi a fémzárolás. A szárítógépek karbantartását az idén fokozott figyelem kísérte, mert a gazdák csapadékos nyárra készülnek. A tavalyihoz hasonló gáz- és tüzelőolaj-hiány ugyan nem ígérkezik, de emlékezetes, hogy sokszor a termelőszövetkezetek pénzhiánya is az okok között szerepelt, mert sok helyen elfelejtették, hogy hitelből csak június harmincig tölthetik fel tárolóikat. A határ egyébként megye- szerte a betakarítógépek hangjától hangos. A takarmánynövények közül a vörösherének felét levágták a füvekből pedig jóval többet. A lucerna első gyapja nem sikeredett valami jól az esők miatt, a későbbi növedékek- ből azonban még száradhat kitűnő minőségű széna, ha csak az is meg nem ázik. Ha a naptárat nézzük, lehetne előrehaladottabb is a kaszálás, az időjárást figyelembe véve azonban elégedett lehet minden szakember. Mindazonáltal a tempót gyorsítani szükséges, mert ha megindul az aratás, akkor az a munka mindennel szemben előnyt fog élvezni. A zöldségnövényeknek kimondottan kedvez a naponta látogató eső. A megyében található több mint 1200 hektár zöldborsó számítógép által programozott első szakaszát már lekombájnolták, de a munka természetesen még nem ért véget, hiszen a komputer 5—6 szakaszra osztotta a vetést, és egynek-egynek a betakarítása megtart háromnégy napig. A termés egyébként kiváló minőségű és bőséges. A szamócának is leszedték már több mint a felét, a korai cseresznye is a múlté már. A standokon lassan feltűnik a nagyobb szemű, ropogós germersdorfi. Ugyancsak leszedték már a meggy, és az egres nagy részét, újburgonyát pedig most már csak a piac igényei szerint ásnak. A kukorica, a paprika, és a paradicsom, valamint a dohány megérezte, hogy kevesebb meleghez jutott de valamennyi képes pótolni azt a lemaradást, amit ezáltal szenvedett. Sűrű, méregzöld a határ megyeszerte, de az üdeség kedvez a gyomoknak, a magas páratartalom a gombabetegségeknek. A kalászosok második növényvédelmi kezelésével végeztek már a repülőgépek és a helikopterek, ahol futotta rá, lombtrágya is került a lébe. A kései burgonya tábláin hasonlóan nagyobb a fertőzés veszélye, a burga- nyavész ellen állandóan résen vannak a szakemberek Az almáskertekben a fu- zikládiumct -kell szemmel tartani, cs — : r;je válogatja — hjt'zcr. rz. cneszer r- metezték • ; ..j'caf. Zagyon F - -. -'t-> - c-i. Jg r cg. nem veit. egvedúi Csen. er környéket iátogat.a'meg egy kiadósába A korábban sokat emlegetett csapadékhiány lassan kipótlódik a földeken, Szat- márból már egyáltalán nem is hiányzik, Beregből is alig, egyedül a Nyírségben és a Tisza mentén délen tartozik még a természet valamennyivel. (és) XLI. évfolyam, 144. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1984. június 21., csütörtök
