Kelet-Magyarország, 1984. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-19 / 142. szám

2 Kelet-Magyarország 1984. június 19. JÜNIUS 85-TÖL AUGUSZTUS 15-IG Műszaki aratási ügyelet Az aratás zavartalansága érdekében műszaki ügyeleti szolgálatot tartanak a Mező­gép Tröszthöz tartozó válla­latok az ország egész terüle­tén, június 25-től augusztus 15-ig. Amennyiben az aratás ennél korábban kezdődne, illetve később fejeződne be, a műszaki szolgálat ahhoz igazodik. Munkanapokon a tröszt központjában és a vál­lalatoknál reggel héttől este hétig, munkaszüneti napokon pedig reggel héttől délután háromig kérhetnek a terme­lőiszövetkezetek, állami gaz­daságok az ügyeleti szolgá­lattól segítséget: szervizko­csikat, alkatrészeket. A Zrínyi Katonai Könyvki­adónál a napokban jelent meg Mág Bertalan: öt mé­regfiola című kötete, amely a közismert szerző újabb bűnügyi történeteit tartal­mazza. Á „láthatatlan" rang Gyakran panaszkodnak a népművelők, hogy újabban egyre többször éri őket az a vád: ti nem csináltok sem­mit, kifelé semmi sem lát­szik a munkátokból, a műve­lődési házban valami belter­jes kultúra alakult ki, nincse­nek látványos, vonzó progra­mok. A legtöbb helyen csök­kent ugyanis a lakosságnak szóló rendezvényekre fordít­ható összeg, mert más jellegű kiadások emelkedtek. Hogy ez nagyobb művelődési ott­honban is gondot jelent, azt Tóth Tibor, a mátészalkai művelődési központ igazgató­ja bizonyította be, nyolc év gazdálkodási különbségeiről készült grafikonok segítségé­vel. A körgrafikonokról kide­rül, hogy 1975-ben még a tel­jes költségvetési összeg majd­nem fele, 49 százalék jutott lakossági rendezvényekre, műsorokra, s 16 százalékot tett ki a szakköröket, cso­portokat vezetők és az elő­adók tiszteletdíja. így a szak­mai kiadásokra 65 százalékot költhettek. Nyolc év alatt az arány teljesen megfordult, most a nem szakmai kiadá­sok összege 63 százalék, s a lakossági rendezvényekre mindössze 12 százalék ma­rad. Főleg a rezsiköltségek emelkedtek. (A lakosságnak szóló programokat a fekete satírozott rész mutatja.) így valóban sokkal szür­kébbnek látszik kívülről a népművelők munkája, s a probléma akkor kezdődik, amikor sem a nagyközönség, sem a művelődési szakembe­rek felettesei nem értékelik a mögöttes, a láthatatlan, há­látlan, ám sokszor annál hasznosabb munkát. Előfordul, hogy egyes he­lyeken a népművelők két tűz közé kerülnek. A nagyközön­ség a tartalmasán szórakoz­Helyszfn: a Hotel Szabolcs Csizmafeladvány lovaglóknak Havonta átlagosan három­ezer vendég fordul meg a Szabolcs Szállodában — jó­részük külföldi. Kenyából, Ausztráliából, Japánból szin­te nincs olyan ország, föld­rész ahonnan nem érkezett volna már vendég. A követ­kezőkben a szálloda alkal­mazottai néhány emlékezetes esetről számolnak be. A SOK „HÁZIKÓ” — Egyszer a portán egy kezdő kolleganőnk teljesített szolgálatot — újságolja Stílé Zoltánná naplózó. — Japán vendégek jöttek. A kartársnő, ahogyan a „nagykönyvben” meg van írva, elkérte az út- jey»mket, s tette a dolgát, de hamaröäin komoly nehézség­be ütközött, a Z útlevélben megpillantotta a Japánok számunkra kibogozhatatlan- nak tűnő írását. Telefonon kétségbeesetten kérdezte tő­lünk: „Ezt a rengeteg házi­kót át kell rajzolnom az ív­re...?” Mi higgadtan taná­csoltuk: „hajtson” egyet az útlevéllapok között, s akkor a japánul írt szöveg angol fordítását is megtalálja. ÖSSZEKEVERTÉK Nyugat-európai csoport több napos lovastúrára érke­zett megyénkbe — mondja Mikulásné Medved Zsuzsa szállodavezető-helyettes. — Egyik este amint a szállodá­ba visszaérkeztek, a sáros lo­vaglócsizmájukat a folyosó­ra, a szobáik ajtaja elé tet­ték, hogy azokat a szoba- asszonyok szállodai szolgál­tatásként tisztítsák meg — ez meg is történt. Azonban az éj leple alatt egy tréfás ked­vű vendég az ajtók előtt lévő csizmákat összecserélte, de különös gondja lehetett ar­ra, hogy lehetőleg a legna­gyobb lábú vendég szobája elé a legkisebb csizma kerül­jön. Mi reggel értesültünk a dologról, amikor is a vendé­gek mezítláb (hónuk alatt a csizma) a portára ballagtak, s próbálták megtudni: mi történt? Végül is sikerült ki­bogozniuk a lovaglás előtti csizmafeladványt. SPANYOL — MAGYARUL — Spanyol vendég várta: melyik szobát kapja — említi Vajda Ferenc szállodatitkár. — Angolul beszéltem vele. Igényes volt, fürdőszobás, udvarra néző szobát Szeretett volna. Miközben nézegettem az útlevelét és adminisztrál­tam, halkan mondogattam: vajon melyik szobát adjam neked barátocskám ... ? .Erre a spanyol temperamentumo­sán magyarul azt mondta: „Adj egy szobát izéid meg!” Gondolom, vicces kedvű „magyartanára” volt otthon, spanyolhonban ... (cs. gy.) tató programokat várja, ter­mészetesen a legnevesebb művészekkel, s ennek híján a közösségi művelődés más formáival nem él. Ugyanak­kor a művelődési házat fenn­tartó tanácsok vezetői — nektek úgysincs semmi dol­gotok jelszóval — társadal­mi, politikai ünnepségek megszervezését kérik számon a népművelőtől, és természe­tesen az ilyen jellegű progra­mokat támogatják szívesen. Tény, hogy jelenlegi gazda­sági körülményeink között a népművelők kiszolgáltatott­sága nem kedvez az adott településeken a kulturális élet fellendítésének, sőt, eset­leg a korábban megszokott színvonal megtartásának sem, viszont számos példa akad az ellenkezőjére is. Mert rászorulnak a nép­művelők a „termelésre” — a szálkái példánál maradva, a kétmillió-négyszázezres költ­ségvetéshez egymillió-hat­százezret ad az állam és nyolcszázezerről kell saját be­vételről gondoskodni, de az már nem mindegy, hogy ez miből jön össze. Bizonyítványt állít ki a népművelő fellépéséről, és ar­ról a képességéről, ahogy a területen élők igényeihez al­kalmazkodik. Kevés még saj­nos az olyan szakember, akit az az elv vezérel: ne . csak olyan programot szervezzen, amire most szükségük van az embereknek, hanem olyat is, amire szükségük léhet. Ez persze kockázattal jár, de mindig csak a biztos bevétel­lel kecsegtető bált, operett-, vagy nótaestet szervezni nagy igénytelenségre és a közön­ség lebecsülésére is vall. Ezért van szükségük a nép­művelőknek sok-sok segítőre, akik a különféle érdeklődésű rétegek igényeit közvetítik. Rangot adhat (és ronthat) az a szintén láthatatlan mun­ka, amit a művelődési házak­ban működő amatőrcsopor­tok szervezése, működtetése, a különféle klubok fenntartá­sa jelent. Nyugdíjasok, kerté­szek, bélyeggyűjtők stb. ta­lálkoznak rendszeresen a klu­bokban, tanfolyamokat indí­tanak szabó-varróknak, nyelv­tanulóknak — mindezek nem látványos, ám annál haszno­sabb programok. A gazdálkodási gondokkal küzdő művelődési házak munkáját sok helyen segítik az üzemek. Mátészalkán az áfész és a tejipari vállalat támogatása jelentős. Az üze­mek és a művelődési ház együttműködése jó példa ar­ra, hogy értelmes és hasznos befektetés azoknak a kultu­rális céloknak a megvalósu­lását ösztönözni — pláne, ha futja is a vállalati költségből, csak jóindulat kellene hozzá amelyek végül is nemcsak egyéni, hanem munkahelyi, társadalmi érdeket is szolgál­nak. Baraksó Erzsébet Kioltott életek A halálhír mindig le­sújtó, de különösen megrendítő, ha ér­telmetlen halálról hallunk. Sajnos az utóbbi napokban nem is egyszer jutott tudo­másunkra: életet oltott ki egy olyan mérgező anyag, amelyet valaki ellopott va­lahonnan, valakinek el­ajándékozta, valaki sörös-, kólásüvegbe töltötte és va­laki — sör, vagy kóla he­lyett megitta. Néhány napja egy fiatal­ember kapott ajándékba egy kólásüveg ólomtetraeti- lént. Hazavítte, betette a kamrába, ahol befőttek, kó­lafélék is voltak, aztán ami­kor a fiatalember édesany­ja meglátta a kólásüveget, kortyolt belőle. Meghalt. Egy másik fiatalember sö­rösüvegben kapta ajándék­ba a mérgező anyagot, oda­tette a sörösüvegek közelé­be, s amikor barátai segí­tettek neki az építkezésben, egyikük — azt hitte: sör — meghúzta az üveget, s nagy kínok között halt meg rö­vid idő múlva. A két eset egyetlen hét alatt történt, de pár hónap alatt hat halálesetet okozott az ólomtetraetilén, amelyet — akik már hallottak róla — oktánszámjavítónak is­mernek. A folyadék valóban az, csak akik hozzájutnak, azt nem tudják, hogy a X benzinnel összekeverve sem­milyen jótékony hatása nincs, ez a szer nem keve­redik össze a benzinnel, csak gyárakban végezhető el az elegyítés, így a várt jó hatás helyett nemegyszer kárt okoz a motorban, leg­többször besül a dugattyú. Ez persze csak a kisebbik baj lenne. A nagyobbik, hogy ha valaki iszik belőle, menthetetlenül meghal, mert nincs ellenszere. A mérgek többsége kis meny- nyiségben talán nem halá­los, némelyik akár egy gyo­mormosással eltávolítható, az oktánszámjavító azonban nem kegyelmez, könyörte­len halált eredményez, bár­milyen kis mennyiségben is A nyomozás természe­tesen minden eset­ben elkezdődik, de a vétkesek közül csak az vá­lik ismertté, aki otthon, a többi üveg közé rakta a mérget és barátja, család­tagja életét oltotta ki vele. Senki nem árulja el: kitől kapta, s így nem jutnak el az eredetig: ki, vagy kik lopják el a nyírbogdányi gyárból, nyilvánvalóan olyan szándékkal, hogy az olcsóbb benzint feljavítják vele. Csak közben emberek halnak meg tőle — értel­metlenül. Balogh József Elhamvadt milliók Nyitva felejtette a gáz­tűzhely sütőjének csapját a háziasszony — amikor később újra be akarta gyújtani, a kiömlő gáz belobbant. Az idős asz- szony égési sérüléseket szenvedett, a lakásban 80 ezer forintos kár kelet­kezett. A színes tévé tízperces működés után elromlott, az­tán füstölni kezdett és ki­gyulladt. A riadt tulajdono­sok kapkodása miatt a tűz egykettőre tovaterjedt, és kö­zel 100 ezer forintos a kár a lakásban. Lefeküdt az ágyba a férfi, úgy gondolván: mielőtt elal­szik, elszívja a cigarettáját. Ennél hamarabb merült azonban álomba — kigyul­ladt a szoba, csaknem száz­ezres itt is a kár ... Dohányzás, gyermek játék Hosszan sorolhatnánk a fentiekhez hasonló példákat — sajnos, az utóbbi időben igencsak elszaporodtak a la­kásokban keletkezett tüzek! 1983-ban 178 lakóházi tűz volt a megyében — ebből 163 kárt okozott, mégpedig nem keveset, összesen egymillió 745 ezer forintnyit. Az idei év első öt hónapja sem. mutat rózsás képet: összesen 415 tűz volt május végéig (több, mint 11 milliós kárral). — Ezek közül a lakásokban és az ud- varon-portán volt a tüzeknek több, mint a fele! Figyelmeztető számok. Még inkább figyelmeztető azonban, ha elmondjuk, hogy továbbra is a dohányzás, az elektromos hiba és a gyere­kek játéka okozza a legtöbb tűzesetet. Kezdjük az utóbbi­val: idén 54 olyan tűz volt Szabolcs-Szatmárban, melyet „gyermeki tevékenység” cím­szó alá írtak a statisztikában — több, mint félmilliós a kár. Kézbe kapja a gyerek a gyufát, és játszani indul a pajtába, a padlásra ... Egy­kettőre fellobban a láng, s szerencse, ha ép bőrrel meg­ússza a kisfiú vagy kislány. Aztán itt vannak az egyre jobban fölszerelt háztartás veszélyei. Ma már minde­nütt forognak az elektromos gépek — mosógép, porszívó, hajszárító; működnek a va­salók. a tévék, a villanytűz­helyek, hősugárzók. Megany- nyi veszélyforrás — különö­sen, ha felelőtlenül is bánnak velük. Ha bekapcsolva hagy­ják fölöslegesen, ha „megja­vítják” szakszerűtlenül vagy éppen hibásan tovább mű­ködtetik ... 55 tűz volt idén elektromos áram miatt — jó részük lakásokban. A gáztűzhely veszedelmeit nem kell külön ecsetelni. Azt ellenben itt is le kell írni: szigorúan tilos a lakótelepi panelházakban palackos gázt használni! Meglepő talán a tiltás, mivelhogy sokan úgy vélhetik: ilyen nincs is... Sajnos van! Idén is akadtak a tűzoltók olyan örökösföldi lakásra Nyíregyházán, ahol palackos gázon főztek. Taka­rékoskodtak. De ha itt törté­nik robbanás — arra jobb nem is gondolni. Szigorú ellenőrzés ^ Meglátta és megkívánta Egy varjúlaposi ismerősé­nél szilveszterezett M. Mi­hály, 17 éves helybeli lakos, ahol rajta kívül még leg­alább tizenöten voltak. Vol­tak természetesen a társa­ságban lányok is, s amikor az egyik január elsején haj­nali négy óra tájban elindult haza, M. Mihály utánament, hogy hazakísérje. Útközben elhatározta, hogy közösülni fog a lánnyal, s ha nem egyezik bele, akkor megerő­szakolja. Amikor kiértek a tokaji útra, M. Mihály az árokba lökte a lányt és közölte ve­le, hogy megerőszakolja. A megtámadott lány erőteljesen védekezett, segítségért kia­bált, majd sikerült is kisza­badítani magát M. karjai közül és futásnak eredt. M. Mihály gyorsabb volt, utolér­te, újra az árokba nyomta, de terve nem sikerült, mert a lány kiabálását meghallot­ta egy közelben lakó asszony, s amikor M. Mihály meglát­ta, hogy közeledik hozzájuk valaki, elmenekült. A Nyíregyházi Városi Bí­róság dr. Bodnár Zsolt taná­csa erőszakos közösülés kí­sérlete miatt 8 hónap sza­badságvesztésre ítélte, a bün­tetés végrehajtását azonban két év próbaidőre felfüggesz­tette. Az ítélet jogerős. A megyebeli tűzoltók idén nagyszabású ellenőrzést haj­tanak végre minden telepü­lésen. A megyeszékhelyen már tavaly elkezdték (mint írtuk: megdöbbentő hanyag­ságokra bukkantak néhol), idén tovább folytatták és folytatják az ellenőrzést. A megye többi települése sem marad ki — a garázsokat, az udvarokat, a több szintes épületekben a közös helyisé­geket, a beépített tűzoltó-be­rendezések állapotát, az elektromos szerelvényeket- berendezéseket ellenőrzik és sok minden másra is kiterjed figyelmük. Ahol hibát talál­nak, ott figyelmeztetnek — s ha ez eredménytelen: bün­tetnek ! Jó tanácsok Végezetül néhány jó ta­nács arra az esetre, ha mégis tűz ütne ki a lakásban. Az első teendő az legyen, hogy ha lehet: csírájában el kell fojtani a tüzet (merthogy minden nagy tűz kicsiből lesz ...) és nyomban riaszta­ni kell a tűzoltókat! Aztán pedig oltani, oltani, amíg ki­érnek. Még egy hasznos tud­nivaló: ha a lakásban ég a berendezés, vagy bármi más, akkor (ha biztos, hogy sen­ki sem tartózkodik bent) semmiképp sem szabad aj- tót-ablakot kitárni. Ez ugyan­is — mint a példák sora jel­zi — fellobbantja a lappan­gó lángokat is! (tgy)

Next

/
Thumbnails
Contents