Kelet-Magyarország, 1984. május (44. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-31 / 126. szám
1984. május 31. Kelet-Magyarország 3 Az energiamegtakarításo- kait értékelték tizenöt év tükrében, illetve elemezték a tavalyi eredményeket a tiszántúli energiagazdálkodási munkaverseny beszámoló tanácskozásán, melyet a napokban tartottak Debrecenben. A versenyben harminckét vállalat vett részt, köztük a megyéből az Alkaloida, a papírgyár, a gumigyár. E cégeknek 1983-ban a termelési értékük megközelítette a ti- zenhárommilliárd forintot, mely tízszázalékos növekedést jelent az előző évihez képest. Ugyanekkor a vetélkedő gazdálkodó egységeknél lényegesen javult a fajlagos hő- és villamosehergia-fel- használás. Míg a tiszántúli közületek — egészében — tavaly majd másfél százalékkal több hőenergiát igényeltek, addig a versenyben lévők több mint 4 százalékkal csökkentették a felhasználásukat egy év alatt. Ezzel tizenkétezer tonna olajat takarítottak meg. E vállalatoknál a villamos- energia-fogyasztás is lényegesen mérsékeltebb ütemű növekedést mutat. Az idén egyébként Hajdú-Bihar megyei vállalatok szerezték meg a legjobb helyezéseket. A mozgalom tizenöt éve alatt, míg a résztvevők termelési értéke 3,6-szorosára emelkedett, a hőenergiaigényük csak valamivel több, mint másfélszeres lett. A vil- lamosenergia-felhasználás pedig a korábbiak két és félszeresét sem éri el. A hosszú évek munkáját elismerendő külön oklevelet, emlékplakettet és jutalmat kaptak a kimagaslóan dolgozó energetikusok, köstük Hajdú Sándor, a tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár szakembere. Környezetünkért Hulladéktérkép, védett parkok Nem véletlen, hogy éppen most tartotta soros ülését a megyei tanács kommunális, műszaki és környezetvédelmi bizottsága — június 2-től 25-ig rendezik meg ugyanis a környezetvédelmi napok eseményeit Nyíregyházán (június 5. — környezetvédelmi világnap). A bizottság szerdai ülésén beszámoló hangzott el eddigi tevékenységükről az alakulás, 1980 óta. Mint a jelentés kiemeli, a 17 tagú bizottság — amelyben a megye: tanács tagjai mellett műszak: és környezetvédelmi szakemberek is helyet kaptak — sok olyan témát tárgyalt már meg, amelyek napjaink égetően fontos kérdéseinek számítanak. Ilyen volt megyénk vízminőség-védelme, az energiagazdálkodás helyzete, a kommunális ellátás és hasonló fontos témák. Kiemelt szerepet kapott üléseiken a megye — mező- gazdasági jellegéből adódó — környezetvédelmi gondjainak egyik sarkalatos kérdése, a híg trágya hasznosítása, illetve megfelelő elhelyezése. Ezzel sajnos, igen sok a gond, a legnehezebb helyzetben — anyagi gondok miatt — a fehérgyarmati SERKÖV van. Hasonlóan fontos a megyebeli hulladéktárolás állapota. 1983-ban elkészült Sza- bolcs-Szatmár „hulladéktérképe”, ezen számba vették a veszélyeztetett helyeket is. Folyamatosan gondot jelent a településeken a lakossági hulladék esztétikus, közegészségügyi szempontból is megfelelő tárolása, a rend, a tisztaság. A bizottság javaslatára az idei évre a megye tanácsa 3,3 millió forintot irányzott elő (pótlólag) a szemétlerakóhelyek állapotának javítására a megyében. A veszélyes hulladék elhelyezése ugyancsak komoly gond: tavaly közel ötmilliós bírságot fizettek vállalatok emiatt. A megyében keletkező veszélyes hulladék legnagyobb része az Alkaloidánál található... Örömmel számolhatott be a bizottság arról is, hogy az ő javaslatuk alapján nyilvánított védetté a megyei tanács több területet (több gyönyörű kastélyparkot), és pénzt is szánnak ezek karbantartására, felújítására. Klubházat épített a gyár Virág a szerelőcsarnokban Nem mindegy, milyen környezetben töltjük a napi munkaidőt. A rend, a tisztaság fegyelmet követel és jótékonyan hat a teljesítményre. Ennek számtalan jele tapasztalható a Csepel Művek nyírbátori Fúrógépgyárában. Frissen súrolták a kézmosókagylót, vakít a fehér porcelán, mintha olajat sosem látott volna, a szerelőcsarnok üvegfala előtt hatalmas ládában virágok — ipari üzemeinkben bizony szokatlan még az efféle látvány, pedig valahol itt kezdődik a szakmai kultúra. Kiss Kálmánná személyében — aki könyvtár-népművelés szakon végzett, s ehhez még a filozófia kiegészítőt az ELTÉ-n, olyan szakember került a gyárba, aki nagy hozzáértéssel és ráadásul szívvel dolgozik. Nem véletlen, hogy találkozásunkkor a szakmai kultúra elsőként került szóba. — Az új gépek, új technológiák egyre nagyobb szakértelmet követelnek. Mindenképpen népgazdasági i ' is a szakmai kultúra terjesztése, persze az általános műveltségé is. Most inkább az előbbivel foglalkozunk többet, TIT-előadásokon, GTE, MTESZ, szakmai ismeretterjesztő tanfolyamokon, de igyekszünk azért az általános műveltség bővítésének, no és A gyár klubháza. (Jávor László felvételei) KISS KÁLMANNE Tovább lép a termelési rendszer A technológiáért fizetni kell Tavaly hagyta el a tyukodi termelőszövetkezet az Iparszerű Kukorica Termesztési Rendszert, mert bajlódtak az időjárással, bajlódtak a földdel, ami nem bírta el az intenzív technológiát. Sok szakember úgy fogalmaz, nem is lenne szabad azon a területen termelni, de mi mást tehetnének az ott élők. Kilépett az IKR-ből a Nyír- madai Állami Gazdaság is —, de másnap már a GITR-nél kopogtattak. Útkeresés Hasonlóan határoztak a le- veleki termelőszövetkezet vezetői. Mindez nem egyedi eset, mert a gazdaságok keresik a számukra legkedvezőbb és leggazdaságosabb lehetőségeket, hiszen ha már rendszerben termelnek, ők szabják meg a feltételeket. Csak az évek hosszú sora alatt kemény munkával tudták elismertetni magukat a termelési rendszerek. Az eredmények yiszont önmagukért beszélnek. A KITE-nek 45 tagja van a megyében. Kukoricából korábban nem érték el a háromtonnás hozamot, a nyolcvanas évek elejére öt és fél tonnára stabilizálódott az eredmény. Sőt, két esztendővel ezelőtt elérték a hat és fél tonnát. Hasonló a búza-, a burgonya-, a cukorrépahozam növekedése is. De nemcsak a KITE, hanem a többi gazdaságot tömörítő IKR és GITR is hasonló eredményekkel büszkélkedhet. A százat megközelíti azon gazdaságok száma, amelyek e három rendszernek a tagjai. S máris felvetődik a kérdés: az üzemek nagy része több éve taggazdaság már, mi újat tud adni a rendszer a korábbiakhoz képest? A számok ismét beszélnek. Mert a rendszertagok évről évre növekednek, az IKR-be most vették fel a kállósemjéni, a nyírtassi és a tiszalöki termelőszövetkezeteket. Rajtuk kívül hét megyei tagjelölt gazdaság áll sorban. Vagyis a gazdaságok elégedettek a szolgáltatásokkal, a gesztorral. Több szolgáltatás Komplex termesztési technológiát nyújtanak a rendszerek. Ezt lebontják a legkisebb részletekre: milyen talaj művelést végezzenek, mikor, milyen fajtát vessenek, meghatározzák a vegyszerezés időpontját, a betakarítást, a szárítást. Ezt nyújtja valameny- nyi rendszer, ám csak ez kevés lenne. Mert ma már a mezőgazdasági nagyüzemekben sok szakképzett, egyetemet végzett szakember végzi a munkát, éppen ezért több más szolgáltatást is bevezettek. Szervizelik, javítják a gépeket, naprakészen alkatrészt biztosítanak, továbbképzéseket szerveznek, s talán a legfontosabb feladat, hogy állandóan továbblépjenek a termelésfejlesztés, a technológia terén. Felvetődhet az újabb kérdés: önmagában egy gazdaság miért nem tudja mindezeket megoldani? Csak röviden: lehetetlen lenne, hiszen a ' rendszereknél koncentráltan dolgoznak mezőgazdász, gépész és közgazdász szakemberek, rendkívül sok kísérlet után döntenek valamely fajta mellett, ajánlanak technológiát. Az kétségtelen, ha valamely termelőszövetkezet kilépne, még három-négy évig boldogulna, de utána később jutna hozzá a legjobb, legújabb fajtákhoz, a gépekhez, s egyáltalán a termesztés legfrissebb módszereihez. Kifizetődik A teljes képhez tartozik, hogy a szolgáltatásokért, a technológiáért fizetni kell, nem is keveset. Ha valahol jól csinálják — márpedig termelni csak így szabad —, akkor kifizetődik a rendszerben való termelés, tisztességes nyereséget is produkál. Mindkét fél közös megelégedése a lényeges. Sipos Béla a szórakozásnak a hátterét is megteremteni. A lehetőségek, a körülmények az utóbbi években sokat változtak, igaz, akadnak még, akik letépik a kulturális műsort hirdető plakátot, de jót ígér, hogy formálódik a szemlélet, eldobott csikket már nem látni az udvaron, ragyog a porta, tiszták a műhelyek. — Valahol itt kezdődhet el a művelődés — és tulajdonképp ez az oka annak, hogy kettős cél motiválja a munkámat — folytatja Kiss Kálmánná — azt kínálni kulturális választékban, amire az embereknek szükségük van, de azt is, amire szükségük lehet. Ennek a lehetőségnek most már a valóságos, tárgyi háttere is elkészült: klubházat épített a 750 dolgozót foglalkoztató gyár — példa ez arra hogy ahol a vezetők előrelá- tóak, ilyen kiadásra nem sajnálhatják a pénzt: megtérül az tudásban, műveltségben — végül is gyári termékben. A gyár a város szélén van, bejutni nehéz, emellett nincs is nagyon hová elindulni, mert — legalábbis a fúrógépgyárból így látják — elég korlátozottak a lehetőségek, a művelődési központ inkább csak zárt közösségeket foglalkoztat. Ezért a gyár vezetői úgy döntöttek: lesz saját művelődési házuk — természetesen sok-sok társadalmi munkával. A nyári lakra emlékeztető klubház a kelleKlSZ-titkár szervezi majd a kulturális programokat. Szakmai továbbképzések, TIT-előadások mellett a művelődés, a szórakozás, a szabad idő eltöltésének színhelye lesz az épület, elsősorban a fiataloké, és a már megalaSZABÖ PÄL mes környezetben kikapcsolódásra csábít, a közelben pe- cázásra alkalmas kis tavacska — ideális pihenő a fák között. ■A népművelő mellett Nagy Ferenc rneós, aki mostantól a klub vezetője és Szabó Pál NAGY FERENC kult, vagy ezután szervezendő csoportoké. Itt működik majd a szakmunkástanulók klubja, a szocialista brigádvezetők klubja, az irodalmi szakkör, a csillagászok köre, itt tartják az aerobik tanfolyamot, művészeket hívnak meg előadóestre, és itt lesznek a gyermekklub foglalkozásai — ez a gyári dolgozók gyermekeinek klubja. — Űj lendületet kap hamarosan a kulturális élet — magyarázza a KISZ-titkár — természetesen azzal együtt, hogy előbb a megfeszített hétköznapi munkát végezzék el becsületesen a fiatalok. Ez a szervezésben néha gondot jelent majd, mert például a bejárók, bármilyen szívesen jönnének is, nincs lehetőségük, a buszok műszak végén azonnal indulnak. — Sokat kell még töprengenünk — teszi hozzá a klubvezető, — hogy minél vonzóbb, érdekesebb programot alakítsunk ki, amiért érdemes lesz eljönni. Az érdeklődési köröket nagyjából ismerjük, most már az következik, hogy a kulturális igényekből a rendszeres művelődés szokásai kialakuljanak. És milyen jó, hogy ez így, gyáron belül megoldható. Baraksó Erzsébet A város szomszédságában Telkek — kedvezménnyel Sok városlakó álma egy kertes családi ház a lakótelepi összkomfort helyett. Ennek megvalósításához igyekeznek lehetőséget adni Nyírteleken, ahol befejezéséhez közeledik 87 telek kialakítása. Azok a helyi, illetve nyíregyházi lakosok, akik jogosultak építési telek vásárlására, s Nyírteleken szeretnének letelepedni 50 ezer forint vissza nem térítendő kedvezményt kapnak, ha vásárolnak ezekből a telkekből. Az ajánlat kedvező, hiszen teljesen közművesített: kövesúttal, vezetékes vízzel ellátott területről van szó, ahol hamarosan befejezik a villanyhálózat szerelését, sőt ősszel elkészül a gázvezeték is. A 87 telek a község leendő központjában található, mely körforgalom jelleggel épül majd be. Eddig 35 telek talált itt gazdára. A nyírteleki tanácson várják a további jelentkezőket. # de figyelj, Blinov — mondta a műhelyve zető —, itt van egy nyomtatvány. Mindennap ráírod, mit csináltál és hány órán keresztül... Blinov esztergályos sóhajtva tette be a nyomtatványt a munkapad fiókjába. A műszak után ráírta: „alkatrészek esztergálása — 8 óra". — Mi ez, Blinov?! — korholta másnap a vezető. — A nyomtatványra mindig pontosan rá kell írni, miről van szó, hogy érthető le gyen, miért kapod a prémiumot! Ezen a napon Blinov ezt írta a nyomtatványra: „al katrészek esztergálása a 258/41 B. számú megrendelés alapján, és a munkahely kitakarítása.. — Na, ez már jobb — di csérte meg őt a vezető —, csakhogy ide figyelj, Blinov! A 258/41 B. megrendelés a mezőgazdasági gépgyár sürgős megrendelése. Az aratás a küszöbön van. Szóval, tudnod kell, hogy amikor te ennek a gyárnak alkatrészeket csinálsz, tulajdonképpen fegyver van a kezedben, amivel a termésért harcolsz...! Blinov felsóhajtott, és a következő napon ezt írta a nyomtatványra: „a termésért harcolva kezdtem meg a műszakot. Az alkatrészek, amelyeket esztergáltam, az új kehyérért vívott kitartó harc fegyverei.. — Ez az, Blinov, belevaló srác vagy — örvendezett a vezető —, most már csak azt próbáld meg, hogy amit írsz, politikailag is fejlett legyen ... Nem sokkal később Blinov már ezt írta a nyomtatványra: „munka közben hideg fény villogott a szemem előtt... Az esztergagép nagy fordulatszámmal működött. Kése alól puhán göndörödő, ezüstös forgácsok hullottak szét. A villogó szikrákban az új termés ígérete csillogott ... Fogadd el tőlünk, hazánk, áldozatos munkánkat!” Nem egészen egy hónap múlva Blinov esztergályos elment az üzemből. Alkotói ösztöndíjat kapott az író- szövetségtől. Sikere» verseny Több termelés kevesebb energiával
