Kelet-Magyarország, 1984. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-31 / 126. szám

4 Kelet-Magyarország 1984. május 31. Ma: vidéki látogatás a program Losonczi Pál tárgyalásai Ulánbátorban Szerdán az Ulánbátor! kor- mánypailotábam hivatalos tár­gyalásokat folytatott Loson­czi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja és Jumd- zságin Cedenbal, a mongol nagy népi hurál elnökségének elnöke, az MNFP Központi Bizottságának főtitkára A tárgyalásokon részt vettek Losonczi Pál kíséretének tag­jai: Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékozta­tási Hivatalának elnöke, Nagy Gábor külügyminisz­ter-helyettes, Herkner Ottó ■külkereskedelmi miniszterhe­lyettes és Taraba János Ulán­bátor! nagykövet. Mongol részről megjelent: Dzsambin Batmönh minisz­terelnök, az MNFP Politikai Bizottságának tagja, Tümen- bajárin Ragcsa első minisz­terhelyettes, a párt politikai bizottságának tagja, Nyarain Dzsagvaral, a nagy népi hu­rál elnökségének elnökhe­lyettese, a politikai bizottság póttagja, Damdingin Gom- bodzsav, a politikai bizottság tagja, a központi bizottság titkára, Mangalin Dügerszü- ren külügyminiszter, Zs. Dol- má külkereskedelmi minisz­ter, D. Dazan, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok állami bizottságának elnöke, G. Er- dene, az MNFP KB külügyi osztályának helyettes vezető­je és Badam tarin Baldo, bu­dapesti mongol nagykövet. Mindkét részről jelen voltak a szakértők. A szívélyesség és baráti egyetértés légkörében lezaj­lott megbeszéléseken a felek tájékoztatták egymást orszá­guk helyzetéről, népüknek a szocializmus építésében elért sikereiről, a párt és a kor­mány előtt álló feladatokról. Jelentős helyet foglalt el a tárgyalásokon a nemzetközi helyzet, amelynek megítélé­sét a nézetek azonossága jel­lemzi minden lényeges kér­désben. Mindkét fél hangsú­lyozta az enyhülési politika megőrzésének, a világbéke megerősítésében érdekelt erők összefogásának fontos­ságát. Nagy figyelmet fordítottak a felek az ázsiai biztonság­gal összefüggő kérdésekre. Hangsúlyozták, hogy minden erőt mozgósítani kell az ázsiai kontinens békéje és biztonsága érdekében, és meg kell akadályozni a fegy­verkezési versenynek e kon­tinensen történő kiterjeszté­sét. Következetes támogatá­sukról biztosították mindazo­kat az erőfeszítéseket, ame­lyek a párbeszéd folytatásá­ra, a kapcsolatok normalizá­lására, az ázsiai konfliktusok békés úton történő rendezé­sére irányulnak. Cedenbal és Losonczi Pál hangoztatta: a térség országai között a kölcsönös megértésnek és együttműködésnek kell győ­zedelmeskednie. A kétoldalú kapcsolatokat áttekintve az államfők meg­elégedéssel állapíthatták meg, hogy azok az internacionalis­ta barátság szellemében, az élet minden területén jól fej­lődtek. Az áruforgalom érté­ke nem nagy ugyan, de dina­mizmusára jellemző, hogy a jelenlegi ötéves terv folya­mán csaknem kétszeresére nő. A mongol fél nagy elis­meréssel nyilatkozott mind a magyar közreműködéssel az elmúlt évtizedekben felépült ipari létesítményekről, és azoknak a mongol gazdasági életben betöltött szerepéről, mind pedig a magyar szak­emberek munkájáról. A magyar—mongol sokol­dalú együttműködés gazdagí­tására mindazonáltal továb­bi lehetőségek vannak; a fe­lek készségüket fejezték ki a kölcsönös érdekeknek megfe­lelő, kölcsönös előnyökön nyugvó együttműködés fej­lesztésére. Az Elnöki Tanács elnöke és kísérete délután a főváros, Ulánbátor nevezetességeivel ismerkedett. Nyamin Dzsag- varalnak és más hivatalos személyiségeknek a társasá­gában megtekintette egyebek között a képzőművészeti mú­zeum kiállításait. Este Losonczi Pál Jumd- zságin Cedenbal társaságában a balettszínház előadásán vett részt. Csütörtökön az Elnöki Ta­nács elnöke kíséretével együtt rövid vidéki utat tesz Ar- hangaj megyében, ahol talál­kozik a megye vezetőivel és egy mezőgazdasági egyesülést látogat meg. GUSTAV HUSÄK FOGADTA GÁSPÁR SÁNDORT Gáspár Sándort, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagját, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának elnökét és a vezetésével Prágában tar­tózkodó magyar szakszerve­zeti küldöttséget szerdán a prágai várban fogadta Gus- táv Husák, a CSKP KB fő­titkára, csehszlovák köztár­sasági elnök. A szívélyes, ba­ráti légkörű megbeszélésen megállapították, hogy a cseh­szlovák—magyar kapcsolatok a társadalmi élet minden te­rületén magas szintet értek el, s ehhez hozzájárult a két ország szakszervezetei közötti nagy múltra visszatekintő, hagyományos együttműködés. A szakszervezeti munkáról folytatott tapasztalatcsere elő­mozdítja mind a közös ér­dekű kérdések egységes meg­közelítését, mind a tartós bé­két szolgáló erőfeszítéseket — állapították meg. KÍNAI kormányfő — NEMZETKÖZI KONFERENCIA Szerda délután fogaéást rendeztek a francia nemzet- gyűlésben Csao Ce-jang kí­nai kormányfő tiszteletére. A kínai kormányfő a fogadá­son mondott beszédében ki­jelentette: „reprezentatív nemzetközi konferenciát” kel­lene összehívni annak meg­vitatására, hogy minden atomhatalom csökkentse atomfegyverzetét. KIM IR SZÉN BERLINBEN Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának a főtit­kára, az NDK államtanácsá­nak elnöke szerdán baráti megbeszélésen fogadta Kim ír Szent, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának fő­titkárát, a KNDK elnökét. A megbeszélésen a felek érint- tették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, az NSZEP és a Koreai Munkapárt, az NDK és a KNDK kapcsola­tainak eddigi alakulását. A találkozó után megkezdődtek a két párt- és állami küldött­ség hivatalos megbeszélései. * 19. — Köszönöm — rázta a fejét Máté —, majd talán ké­sőbb, egy presszóban. Meg akart nézni egy vidé­ki kisvendéglőt. Eszpresszót. Egy lányt, aki talán hason­lít Violára. Maga elé képzelte úgy, ahogy a képen látta. A fé­lénk mosolyt az arcán. Bi­zonytalanul nézett a világ­ba. Jó alakja van, szép hosz- szú haja, csinos lány, de gát­lásos. Legyőzte a félelmét, és nekivágott a vakvilágnak. Saját harisnyájával fojtották meg. Máténak úgy tűnt, lassan haladnak. Szeretett volna Vibrányba érni. A nehezén — remélte — túl vannak már a Halas szülők, legalábbis ami a hírt illeti. A helyi rendőrségtől volt kint vala­ki. Jól számított, a szépen, tisztán tartott Halas-házban a csendes fájdalom uralko­dott. Két megkövült ember ült a konyhaasztal mellett, egy sovány, őszülő hajú fér­fi, vasutas egyenruhában — a munkahelyéről hívták ha­za. Halasné fekete kendőben, kisírt szemmel, de udvaria­san. A vasutas még bort is tesz az asztalra, beidegződött mozdulatok, aztán csend. Az asszony, az asztal lapját ka- pirgálta, foltot, pecsétet akart felfedezni, hiába. Beszélnie kell. Mondani valamit. Kérdezni. Végül az asszony kezdi. — A mi Violánk... — hangja megbicsaklik, em­berfelettien fegyelmezi ma­gát — Csak ne sírjon — ri- mánkodik magában Máté —•, csak egy kicsit bírja még erővel Bírja, úgy látszik, sőt gyer­mekkori képeket mutat Vio­láról, rövid szoknyás, zoknis, napozós képeket, később sö­tétkék rakott szoknyában álldogál Viola, áldozóruhá­ban, Piroska-jelmezben. — Szépen szavalt — mondja az asszony, mint egy balladát —, az igazgató min­dig őt léptette fel ünnepélye­ken. Mondogatták, hogy ad­juk színésznőnek. — Mi pártfogoltuk volna — szólal meg a férfi is tö­rött hangon —, de nem vet­ték fel az iskolába. Szóval jelentkezett szegény. — Szomorkodott a kudarc miatt a lányuk? — Nem vettük észre. Csen­des volt mindig ... Könnyek. Zsebkendővel törölgeti a szemét Halasné. — Azt mondta, jövőre új­ból megpróbálja. Itt nálunk van kultúrcsoport, oda járt, színiielőadásra készültek. — A keresetét hazaadta? Tiltakozó mozdulatot tesz a férfi. — Nem kellett... nem fo­gadtuk el... akarta... mondtuk rakja félre... öl­tözködjön ... — Vett is a drágám — folytatta a balladát Halasné — vett magának ruhákat, arany karkötőt. A nagyanyja, ha jól tudom húszezer fo­rinttal ajándékozta meg a születése napján. Jómód. Szemmel látható. Szép, modern, nagyon tiszta konyhabútor. Kiértjük van. Gyümölcsösük. Állatokat ne­velnek. Halasnak nyugdíjas állása van. Fix fizetése. Máté kérte, hadd nézze meg az ékszereket, a betét­könyvet. Halasné bement a szobába, és döbbenten jött vissza. — Semmi nincs itt, sem­mi... Még egy csapás. A halálhí­ren kívül. A pénz, az ékszer hova lett? AZ UNGVÁRI MÜSZERGYÁR KÁRPÁTONTÜL egyik legkorszerűbb nagy­üzeme, amelynek kollektíváját jó minőségi munkájáért nemrégiben magas ki­tüntetésben részesítettek. (Popov Alekszej felvétele) Oktatási kabinet, színes programok Munkásavatás a cipőgyárban A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVI. kongresz- szusa összegezte az új társadalom építésében elért eredmé­nyeket, felvázolta előrehaladásunk irányait az elkövetkező időszakra. A pártfórum újabb feladatokat tűzött azok elé is, akik részt vesznek az eszmei-politikai munkában. Az SZKP Központi Bizott­ságának beszámoló jelentése többek között leszögezte: „voltaképpen az ideológiai munka számos területének és szférájának átépítéséről... van szó. El kell érnünk, hogy az ideológiai munka tartalma sokkal időszerűbbé váljék, formái pedig megfeleljenek a szovjet emberek mai igényei­nek és szükségleteinek”. Közvetlen a kongresszus utáni időszakban aktíváink­ban élénk vitát váltott ki az átépítés fogalmának értelme­zése. Az elmúlt időszak két­ségtelen vívmánya, hogy ma­gasabb szintre emeltük a kol­lektívában végzett nevelő­munkát. Ezt elsősorban a ter­vezés új formáinak és mód­szereinek bevezetésével, kö­vetkezetes végrehajtásával si­került elérnünk. Minden hó­napra összeállítjuk az ideoló­giai munka napokra lebontott tervét, melyben időrendi sor­rendben feltüntetjük a ren­dezvényeket és az azok lebo­nyolításáért felelősöket. Elkerüljük az esetleges át­fedéseket, jobban el tudjuk osztani erőnket, s ellenőrizni a beütemezettek végrehajtá­sát. Ez utóbbi célt szolgálja a minden hétfőn megtartott he­ti tervezés is. Ilyenkor össze­gezzük az elmúlt héten vég­zett munkát, ha szükség van rá, módosítjuk a havi tervet. Meghallgatjuk a korábbi ész­revételeink nyomán felvázolt intézkedések végrehajtásáról szóló információt, megvitat­juk legsürgősebb teendőinket. Az átgondoltabb irányítás révén tökéletesedett aktívánk tevékenysége, amelyre most a korábbiaknál nagyobb tuda­tosság, szervezettség és cél­szerűség jellemző. Az eltelt időszakban sokat javult az ideológiai munkát végzők el­méleti és módszertani felké­szültsége. Ehhez nagymérték­ben hozzájárult és hozzájá­rul ma is az előadók, propa­gandisták, agitátorok tovább­képzése. Tevékenységüket se­gíti a nemrég megnyílt poli­tikai oktatási kabinet, ahol nagy a választék politikai könyvekben, s az iskolák hall­gatói is mindig megtalálják itt a soron következő foglal­kozáshoz szükséges anyagot. A kongresszus útmutatása így szól: „Az egész ideológiai nevelőmunkát élénken és ér­dekesen kell folytatni, sablo­nos frázisok és elcsépelt, kész formulák halmaza nélkül.” E követelménynek többek között rendezvényeink színességé­nek, változatos tematikájá­nak biztosítása révén igyek­szünk eleget tenni. Nemrég például az 1. sz. üzemrész dolgozóival tartottunk hasz­nos eszmecserét, amelynek a témája a munkafegyelem volt. Máskor kultúrbrigádunk előadással és műsorral egybe­kötött munkásavatást rende­zett. Találkozót szerveztünk a kerület orvosainak egy cso­portjával. Gyakoriak a kol­lektív mozilátögatások és más tömeges részvétellel lebonyo­lított rendezvények is. Eszmei-politikai tevékeny­ségünk hatékonyságának egyik közvetett bizonyítéka, hogy vállalatunk üzemrészeiben jó munkahelyi légkört és a leg­bonyolultabb feladatok meg­oldására is felkészült kollek­tívákat alakítottunk ki. Erről tanúskodnak termelési ered­ményeink. Min dón fontosabb mutató vonatkozásában ele­get tettünk az ötéves terv időarányos előirányzatainak. Az értékesítés tervét 103,6, a termelékenységét pedig 104 százalékra teljesítettük. Meg­takarított nyersanyagból 76,3 ezer pár lábbelit állítattunk elő. A minőségi értékjeles áru részaránya a termelés­ben 32 százalékot tesz ki. Ta­valy gyárunk lett az első az egyesülés vállalatainak kol­lektívái közötti szocialista versenyben. Most vállalásaink arra irá­nyulnak, hogy további jó munkával járuljunk hozzá a kongresszus határozatainak teljesítéséhez. Ebben ezentúl is felelősségteljes szerepet fog betölteni a mind eredménye­sebben tevékenykedő ideoló­giai aktív­Jackánics Jelizaveta, a nagyszőlősi cipőgyár pártszervezetének titkára Primőr az üveg- házból A Kárpátontúli te­rületen jelenleg kö­zel 25 hektár az üvegházak területe, amely a tizenegye­dik ötéves tervidő­szak végére tovább nő. Az üvegházakból az első negyedévben több mint 500 tonna uborkát, hagymát, salátát, sóskát és más korai zöldséget értékesítettek az ál­lami kereskedelmi hálózat útján. Az üvegházgazda- ságok között élénk szocialista verseny folyik az országos élelmiszerprogram feladatainak teljesí­téséért. A legjobb eredményt tavaly a Munkács kerületi Csapajev Kolhoz zöldségtermesztői érték el, akik 30 ki­logramm zöldségfé­lét értékesítettek az üvegház hasznos fe­lületének minden négyzetméteréről. Felvételünkön a kol­hoz üvegházgazdasá- gának látképe és a frissen telepített uborka. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents