Kelet-Magyarország, 1984. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-30 / 125. szám

2 Kelet-Magyarország 1984. május 30. ÚJ gépek Tisztább utcák A városi tanács költségve­tési üzeme mind nagyobb szerepet vállal a különböző fejlesztési feladatokból. In­gatlankezelési részlege 680 lakás és 100 egyéb létesít­mény fenntartásában, kor­szerűsítésében vesz részt. Ta­valy októbertől a Gyár úti szolgáltatóház kazánját is ők kezelik, valamint a Novem­ber 7. téren lévő vegyes ren­deltetésű kazán kezelési­munkálatait is ellátják, me­lyet bérmunkában a Sza- bolcshő kisvárdai kirendelt­sége üzemeltet. A következőkben új gépek beszerzésével is kívánják javítani szolgáltató és egyéb tevékenységüket. A tervek szerint egy IFA Uniform sze­métszállító gépkocsit szeret­nének vásárolni 780 ezer fo­rintért, valamint egy konté­nerszállító gépkocsit félmil­lióért. Ezekkel a gépekkel váltják fel az elavult masi­nákat, s megoldják a lakos­sági szemétszállítást is kon­ténerek segítségével. Gazdag program Nyugdíjasok klubja Elkészült a városi nyugdí­jasklub június és júliusi programja. Júniusban a má­tészalkai Harmónia nyugdí­jasklubot látogatják meg a kisvárdai idős emberek. Új­ra megnyitják június első n^ijaiban a nyugdíjas pi­henőparkot, közös születés- napi köszöntőre is sor ke­rül, ügyességi, szellemi ve­télkedő, szalonnasütés, sza­bad klubfoglalkozás, filmve­títés, kocogás, fürdés, úszó­verseny gazdagítja a prog­ramot. Júliusban az ismét­lődő programok mellett mú­zeumlátogatás, kerekasztal- beszélgetés, nagyszülők-szü- lők baráti találkozója, nö­vényvédelmi előadás a kert­barátoknak, tábortűz, anek- dotázás várja á nyugdíjas­klub tagjait. Hétfői napo­kon délután 3-tól 6-ig, szer­dai napokon délután 2-től 6-ig jó időben a pihenőparkban, rossz idő esetén a művelő­dési központban tartják ösz- szejövetelüket a város idős emberei. Város és környezete Föld, víz, levegő, élővilág Tartalmas felmérés készült a közelmúltban a város kör­nyezetvédelméről, ami egyenlő az itt élő több mint 18 ezer ember egészségének védelmével is. Kisvárda gyors ütemű fejlődése magával vonta a környezeti ártalmak megszapo­rodását is. Melyek ezek? ' Továbbra is egyik fő fela­dat a föld védelme, melyet törvény ír elő. Lényege: min­den földhasználó köteles a ta­laj termőképességét fenntar­tani, szükség esetén talajvé­delmi eszközökről és létesít­ményekről gondoskodni. A város külterületén, mint közismert, jelentős nagyságú terület vált termelésre alkal­matlanná a nagyobb esőzések idején. Ez a terület a helyi Rákóczi Termelőszövetkeze­té, négy évvel ezelőtt a rend­kívüli esős időjárás miatt a Kékese felé eső részt belvíz- veszélyessé nyilvánították, az­óta is nehéz itt bármit is ki­csikarni a talajból. Alapos előkészítés A legsürgősebb feladatokat még akkor elvégezték, de a tervezett vízügyi beruházások előkészítése több időt igényel — fogalmaztak a szakembe­rek. Keresni kell viszont ad­dig is a talajt és az élővilágot egyaránt fertőző pangó vizek befogadóját. Sürgető feladat a szenny­víztisztító tefep bővítése is, mert befogadóképessége rég alatta van a. kívánt igények­nek. Annak a veszélyével is számolni kell — ha nem si­kerül megfékezni és elvezetni a fertőző belvizet —, hogy a jelenleg horgászásra alkalmas városközeli tavakban is ki­pusztulhat az élővilág. Az eredmények között említhető viszont, hogy tavaly kitisztí- tottájí a város csapadékcsa­torna-hálózatát, a főbb ge­rincvezetékeket — Felszaba­dulási lakótelep, Gyár úti la­kótelep, Mártírok útja, Ság- vári utca, Vár utca és Fáy András utca — ami közvetett módon segíti a további el­szennyeződések megelőzését, a termőképesség megőrzését. Csatornaprogram A vizek védelme is gondo­kat Okoz a városnak. Már a század elején megvolt az ak­kori település igényeinek megfelelő csapadékvíz elveze­tését szolgáló árokrendszer. Ez azonban a város fejlődése, a nagyarányú építkezések és átrendezések során kicsire zsugorodott. Szükségessé vált egy új elvezető rendszer meg­építése a felszíni vizek bizton­ságos elvezetésére. Jelenleg 21,8 kilométer zárt, és 10,8 kilométer hosszúságú nyílt csatornája van a városnak, a kjépítettség 46,5 százalékos, ami arra figyelmeztet: még sok a tennivaló a víz elveze­tésének megnyugtató megol­dására. Az elkészült tanul­mányterv szerint a teljes ki­építettséghez összesen egy 70 kilométer hosszúságú zárt és nyílt csatorna szükséges. A város három vízgyűjtő te­rületén — a Kőszegi, s Kert­aljai és a vasúton túli terü­leten — a XIII. számú csa­torna vezeti le a csapadékvi­zet a Belfő-csatornába, amely azonban jelenlegi állapotában nem képes az esős időben a teljes vízmennyiség elvezeté­sére. A vízügyi igazgatóság a szabolcsveresmarti víztározó befejezése után tervezi a Bel- fő-csatorna felújítását, me­derrendezését, ami még távo­labbi cél. Nemcsak a belvíz, a csapa­dékvíz, hanem o szennyvíz is növeli a környezeti ártalma­kat. Az ivóvízhálózat bővíté­se mellett ugyanis jócskán el­maradt — ez nem éppen he- ; lyi sajátosság — a szennyvíz- csatoma-hálózat fejlesztése. Nagy gondot jelent a Kun Béla, a Szamuely, a Bocskai, a Dózsa György utcákban lé­vő, elavult csapadék- és szennyvízcsatorna, amely a város délnyugati részén lévő oxidációs tóba csatlakozik. A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság minden évben méréseket végez a szennyvíz- tisztító előtti bemenő víz és a tisztítás után kimenő szennyvíz minőségéről. A Hunniacoop, a villamosszige­telő és műanyaggyár, az Egyesült Izzó és fényforrás- gyár, az Öntödei Vállalat, a gabonaforgalmi és malomipa­ri vállalat és söripari válla­lat fizet jelentősebb szenny­vízbírságot. Ez az elmúlt év­ben már megközelítette az 1 millió forintot, de ez nem megnyugtató, mert a talaj, a víz tovább szennyeződik, ami­nek megakadályozására eré­lyesebb lépésekre van szük­ség. Erdősávok. ■ v zöldterületek Egészségünk egyik legve­szedelmesebb károsított a le­vegőből kapjuk. A városban az elmúlt évben kilenc lég- szennyező vállalatot tartottak nyilván. Közülük a legna­gyobb légszennyezők közé tar­tozik az öntödei Vállalat kis­várdai gyáregysége, a villa­mosszigetelő és műanyaggyár, a Hunniacoop. Ügy látszik azonban, a kiszabott bírság nem rettenti vissza ezeket a vállalatokat — perszé ebben anyagi okok is bizonyára köz­rejátszanak —, mert tovább­ra is magas a levegő szeny- nyezettsége. Lassan halad a kötelező védő erdősávok tele­pítése, kevés a hatékony tisz­tító, elszívó, porelválasztó be­rendezés. Addig nem lesz nyugta az itt élőknek, amíg vállalati tervekkel összhang­ján fokozatosan meg nem izüntetik a levegő szennye­zését. Az élővilág, a tájvédelem a anácsra, a gazdasági szervek is a lakosságra egyaránt íjabb feladatokat ró. A vá­rosrendezési tervek értelmé­ben a lakó- és üdülő-, továb­bá az ipari és egészségügyi intézmények körül, közleke­dési útvonal mellett, ahol az élővilág védelme ezt megkí­vánja, erdősávokat, zöldterü- étet kell létesíteni. Ehhez pénz és összefogás szükséges. Városrendezési-fejlesztési kiállítás nyílt a kedden tartott városépítési és közigazgatási nap alkalmából a városi tanács épületében. Csúnya év — jó teljesítmény Szervezettebb gazdálkodás Sok vitára ad okot — joggal — az elnevezés, amely nem helyi „szüle­mény”, országosan is el­terjedt. A GAMESZ-ről van szó. Magyarul: Gaz­dasági-Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezet. Októberben lesz négy éve, hogy megalakult a városban, jogelődje az alsófokú oktatá­si intézmények gondnoksága volt, amely szervezetileg a 2. sz. általános iskolához tar­tozott, de összesen 17 oktatá­si és egyéb intézmény pénz­ügyi, gazdasági, műszaki ügyeit intézte. A GAMESZ létrehozásá­val az volt a cél, hogy az in­tézmények között hatéko­nyabbá, koncentráltabbá vál­jék a gazdálkodás, kevesebb legyen az adminisztráció és az intézmények vezetőit ne terhelje túl a gazdasági te­endők ellátása. Nagy sikere van a művelődési központban ifj. Fazekas La­jos kiállításának. Ma a népművészet ifjú mestere a hely­színen tart gyakorlati bemutatót az érdeklődőknek. Tudományos egyesületek a várostervezésben A miskolci házgyárból e napokban érkeznek Kisvár- dára azok a betonelemek, amelyekből egy 136 lakásos, a városképbe jól illeszkedő épületet emelnek. A három- szintes, oldalirányban lép­csőzetesen elcsúsztatott épü­letszárnyak már önmagukban mozgalmas jelleget adnak a lakótelepi háznak, az igazi „szenzáció” azonban a ma­gastetős megoldás. A Borsod megyei Észak­terv tervezésében, a miskol­ci házgyár kivitelezésében készülő lakások harmoniku­san kötik össze az egy-két szintes régi és a négyemele­tes lakótelepi házakat. A sza­kaszosan — ebben az évben 67, a jövő esztendőig teljes­ségében — átadásra kerülő otthonok tehát nemcsak azt bizonyítják majd, hogy ház­gyári technológiával is lehet egyedi, a helyi környezeti adottságokhoz illeszkedő la­kásokat építeni, de tükrözik a kisvárdái városrendezési elképzeléseket is. E példa után akár nem is kellene apropót keresni a keddi rendezvény, a kisvár­dai városépítési és város- igazgatási nap céljára, illet­ve választ arra, hogyan hasznosulnak az országos intézmények neves képvise­lőinek itt elhangzott előadá­sai. Az elméleti tudományos ismeretek gyakorlati alkal­mazására, hasznosítására azonban Tóth László tanács­elnök beszélgetésünk; során újabb adalékkal szolgál. — Városunkban évek óta : fellendülőben van a műsza- j ki és természettudományos i egyesületekben folyó munka. A tagok létszáma tavaly már meghaladta a félezret. Óriá­si pazarlás lenne a ifelsöfo- 1 fcú végzettségűek — a mér- ; nökök, közgazdászok, techni- : kusok — szakmai tudással párosult helyismeretét ki­használatlanul hagyni. A ta­nácsi szakigazgatási tnunfcá- ; ban — így a VII. ötéves ter­vi feladatok reális megvaló­sításának előkészítésében — kértünk és kapunk is segít- séget az egyesületektől. A városépítési és j város- igazgatási napot Rendező Építőipari Tudományos Egye­sület, valamint a Szervezési : és Vezetési Tudományos Tár­saság városi szervezőijeit pél­dául a városkép-alakítás — a lakásépítési és infrastruk­turális tervek — munkáiba vonta be a tanács. De hossza­san lehetne folytatni a sort a gázbevezetési program, az energiagazdálkodás, az óvo­daépítés távoli és közeli el­képzeléseit segítő tanulmá­nyokkal, sőt az azonnali, ese­ti műszaki gondok megoldá­sával. Nem kis része van — nyil­vánvalóan a lokálpatrióta tanácsi vezetők és tanácsta­gok mellett — az MTESZ kis­várdai egyesületeinek abbán is, hogy a nyolcvanas évek­től új irányt vett a város- építési koncepció. Vagyis a megye ipari termelésének je­lentős hányadát előállító te­lepülést úgy kívánják fej­leszteni, hogy megőrizzék sa­játos arculatát. A múlt szá­zad végén hosszú üzletsorok­kal együtt épült házak han­gulatát és az ipari, illetve a lakókörnyezetet egymástól szerencsésen elválasztó szer­kezetet. — Toronyházak helyett nem restellünk a központ­ban sem egy-két szintes épü­letet felhúzni, hiszen azt sem restelljük, hogy kisvárosi léptékkel akarunk haladni. Természetesen nem kisváro­si elmaradottsággal, hanem nyitott füllel, szemmel, a központi elképzeléseket, le­hetőségeket is számba véve. Éppen ezekre voltunk kíván­csiak, s e témákban kaptunk választ a városépítési és vá­rosigazgatási napon elhang­zott előadásokon, így a tele­pülésigazgatás, a terület- és hálózatfejlesztés távlati ter­veiről — fejezte be Tóth László a beszélgetést. Kovács Klára Mi tartozik a GAMESZ- hoz? Három bölcsőde, a köz­egészségügyi járványügyi szolgálat, az öregek napkö­zi otthona (segélyek, étkezte­tés), 11 óvoda, 5 általános is­kola napközi otthonnal, men­zával, tanulószobával, a ki­segítő iskola, zeneiskola, is­kola-előkészítő. összesen 23 intézmény — 20 szakfeladat. A csúnya nevű, ám eredmé­nyesen dolgozó szervezet az utóbbi két-három évben je­lentős felújítási, korszerű­sítési munkálatokban vett részt. Többek között a Ko­dály Zoltán Általános Isko­lában korszerűsítették a vi- lágosítást, a tantermekben, folyosókon védőburkolatot készítettek. A 4-es számú ál­talános iskolában megterem­tették az egy műszakú tanítás tárgyi felételeit, napközis termékeket álakítottak át tanteremmé, két évvel ez­előtt szereltették be a köz­ponti fűtést társadalmi mun­kával, 260 ezer forint érték­ben, melyet az Öntödei Vál­lalat végzett el. 1980 óta a 4- es számú általános iskola felújítási és karbantartási összege meghaladja a 4,3 millió forintot. De szinte valamennyi in­tézménynél javultak a tár­gyi, technikai körülmények. Ebben az évben a 2-es számú általános iskolában kezdő­dött komolyabb munka, az olajtüzelésről áttérnek a széntüzelésre, melyhez új kazánházat építenek és a tervek szerint ez év augusz­tus 31-ig át is adják ren­deltetésének. Ugyanezt a munkát végzik el a 3. sz. ál­talános iskolánál is. A szakkarbantartók évi termelési értéke 350 ezer fo­rint, ez idegen kivitelezővel, a számítások szerint, 500 ezer forintba került volna. A szer­vezet karbantartói, a kőmű­ves, festő munkát éppúgy el­végzi, mint a tv, rádió, írás­vetítő, háztartási gépek nagy részének javítását. A műhely szerszámkészle­te ugyan minimális, mégis jelenleg óvodák részére se­lejtezett szekrényekből szem­léltetőeszközök tárolására alkalmas, falipolcokat ké­szítenek. Kiemelt feladatuk a szociális ellátás zavartalan megoldása, a szociális segé­lyek, rendkívüli segélyek ki­utalása, szociális étkezte­tés, valamint a gyermekélel­mezés lebonyolítása. Az oldalt összeállította: PÁLL GÉZA

Next

/
Thumbnails
Contents