Kelet-Magyarország, 1984. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-26 / 122. szám

9 Kelet-Magyarország 1984. május 23. Késett az átadás Új helyen a védőnők A nyíregyházi védőnők kálváriája a fogtechnikai vállalat áthelyezésével kez­dődött. Történt pedig a múlt év tavaszán, hogy a vállalat Bethlen Gábor utcai épüle­tében — mely ugyancsak megérett a felújításra — a KÖJÁL leállíttatta a mun­kát Sürgősen helyet kellett keresni az itt dolgozóknak mindaddig, míg át nem ad­ják a vállalat új, nyíregyházi központját — szemben a kór­házzal. A terv az volt, hogy a fogtechnikusok helyet cse­rélnek a védőnőkkel. Ez he­lyénvaló lett volna, ha nem kell felújítani a Bethlen ut­cai házat. A döntés nyomán a védő­nők húzták a rövidebbet. A Benczúr térről el kellett jön­niük, ám a Bethlen utcai házba nem költözhettek be a korszerűsítés miatt. Így hát a városban szétszórtan, körzeti gyermekorvosok ren­delőiben szorítottak számuk­ra helyet. Központjuk — ide­iglenesen — a városi rende­lőintézet egyik zsebkendőnyi helyisége lett. amely még egy ember számára is szűkös. Mindez azt jelentette, hogy a védőnőknek immár hóna­pok óta nincs hol összegyűl­niük. megbeszélni a munka során felvetődő gondokat. Vonatkozott a költözés az anyatejgyűjtő állomásra is, mely a megyei kórház gyer­mekosztályára került — nem túl ideális körülmények közé. Többszöri határidő-módo­sítás után végül is idén február végére elkészült a Bethlen utcai ház belső fel­újítása, melyet a báktaló- rántházi Vertikal Ipari Szö­vetkezet végzett el. Sajnos a védőnők helyzetén mindez nem változtatott. A bejárat műszaki állapota miatt ugyanis nem lehetett birtok­ba venni az épületet. E rész korszerűsítését végül az in­gatlankezelő és szolgáltató vállalat szakemberei vállal­ták, s be is fejezték május 19-re. így a napokban bir­tokba vehetik a védőnők új helyüket, ahol irodákat, s ta­nácsadó helyiséget alakítot­tak ki számukra. Kálváriájuk ezzel még mindig nem ért véget. A kis­körút építése miatt ugyanis néhány éven belül szanálják a Bethlen utcai házat, mely — a szakemberek szerint akár 20—25 évig is állhatna még. ám csúf homlokzatával rontia a városképet. Ezen igyekszik segíteni az ingat­lankezelő vállalat azzal, hogy terv szerint jú­nius közepén hozzálátnak az épület külső homlokzatá­nak felújításához. Az egyhó­napos munka során egyúttal megjavítják a tetőt, s kicse­rélik az ereszcsatornát is, hogy az elkövetkező pár év- ban újra emberi körülmények között dolgozhassanak a vé- Időnők. Milliók - adóhátralékban NYfREGYHÁZI BELSŐ UDVAR. (J. L. FELVÉTELE) Itthon és Budapesten Mozgalmas évadvég a nyíregyházi színházban Eseményekben gazdag színházi évadot zár június 6-án a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház. A közelmúltban nagy sikerrel mutatták be Debrecenben „A két Bolyai”-t, május 26-án volt az évad utolsó premierje, az „Elet és ha­lál játéka a hamusivatagban” című román dráma színre- vitelével. Két darabbal vendégszerepeinek a fővárosban: „A két Bolyai”-t május 26-án újra eljátsszák a nyíregyházi kö­zönségnek, hogy a felújító előadást követően, május 28- án a vidéki színházak fővárosi seregszemléjén a gyermek­színházban a pesti közönségnek — és a színházi szakembe­reknek — is bizonyítsák: méltán tartják az évad egyik siker­darabjának Németh László drámáját. Június 1-én a Pesti Szín­házban az ugyancsak nagy sikert aratott „Nem félünk a farkastól” című művet adja elő a nyíregyházi társulat. Később a zsámbéki kulturális napokra hivatalos a nyíregy­házi színház, míg a június 1- től július 31-ig tartó Kisvár- dai Várszínház műsorában „A báthori advent”-tel lépnek fel. Szó van arról, hogy kor­hű színhelyen, a nyírbátori minorita templomban is sze­retnék bemutatni a művet. — örülünk annak, hogy a fővárosban is lesz két ven­dégszereplésünk — mondta a színház igazgatója, Léner Pé­ter.— Egy vidéki színház éle­tében minden fővárosi fellé­pés nagyon fontos esemény. A város, a megye nemcsak befogadta a társulatot, a szín­házat, hanem naponta érez­zük a gondoskodást, a szere- tetet, aggódást, ami a mun­kánkat kíséri. Az országban a, színház barátaiban azonban nem sikerült olyan figyelmet kelteni, mint ahogyan szeret­tük volna. Ezért öröm, hogy lehetőségünk adódik a fővá­rosi vendégszereplésre. Fel­újító próbákkal úgy kondi­cionáljuk az előadásokat, hogy Pesten és más helye­ken is színvonalasan képvi­seljük színházunkat. Az igazgató arról is szólt, hogy elkezdődött egy kísér­let, melynek egyik célja, ja­vítani a megye kisebb tele püléseinek színházi ellátott­ságát. A másik cél: a színé­szek arányos foglalkoztatása. Ezért színházi gmk munka- közösség — alakult, amely­nek tagjai kamaradarabok­kal keresik fel a kisebb fal­vakat. A tájolás kiterjeszté­sével, korszerűsítésével fon­tos kultúrpolitikai szolgálatot igyekszik teljesíteni a társu­lat. Még tart az 1983—84-es évad, de a színház vezetői már az új évadra készülnek. Bár az az új tagokról egy ké­sőbbi időpontban kívánják tájékoztatni a színházbaráto­kat, annyit mégis elmondott az igazgató, fiatal, most vég­zős színművészeti főiskolai hallgatókkal erősítik a tár­sulatot. így ideális korössze­tételű társulattal kezdődhet az új évad, amelyben szinte minden generáció képviselte­ti magát. A tárgyi-technikai feltéte­lekről megjegyezte: hamaro­san elkészülnek a kiegészítő színházi épületek, ahol a gazdasági, az adminisztrációs és műszaki részlegek kap­nak helyet, valamint birtok­ba vehetik a stúdió színhá­zat. Az új évadra átadják a színészházat is. Van egy dé­delgetett tervük is: ha sike­rül a vendéglátó vállalattal megegyezni, a színészház földszintjén nyitandó presz- szót a művészek és más ér­telmiségiek, színházbarátok találkozóhelyévé, a város la­kóival való kapcsolatok épí­tésének és ápolásának szín­helyévé szeretnék fejleszteni. — Jó a légkör a színház­ban, sokat dolgozunk. A vá­rosban, a megyében a szín­ház iránti érdeklődés válto­zatlanul nagy, ez a jó szín­házi háttés: kedvez a mun­kánknak. Azért dolgozunk, hogy Nyíregyházán nagyon jó színházat csináljunk. Ezért a társulaton belül is minden építő véleménynek, kezdemé­nyezésnek teret adunk. Arra törekszünk, hogy a vezetés kollektiven dolgozzék, min­den vezető felelősen álljon helyt a saját posztján, meg­felelő jogkörrel, döntési, in­tézkedési lehetőségekkel. Ügv vélem, jó úton járunk, hogy társulatunk minden tagja otthon érezze magát. A szín­házban is, a városban is. P. G. Aligha van olyan család ma, melyet ne terhelne va­lamilyen fizetési kötele­zettség: az OTP-részletek- től az üzemi ebéd befizeté­séig. Rendelet szabályozza, hogy például mennyi féle adót kell a lakosságnak fi­zetnie: kezdve az általá­nos jövedelemadótól a ház-, a telek-, a gépjár­mű-, az ebadón át a kü­lönféle illetékekig. Adó jellegű kötelezettségnek számít még többek közt a községfejlesztési hozzájá­rulás, vagy a társadalom- biztosítási járulék. Esztendőnként sok • millió forintos bevételt jelent ez a tanácsnak, hiszen az összbe­vételnek több, mint 3 száza­léka származik a lakossági adókból. Legnagyobb mértékben 1983-ban az általános jöve­delemadó emelkedett. Ennek egyik oka az, hogy az elmúlt években ked­vező feltételek teremtőd­tek a magánvállalkozá­sokhoz, s igen sokan él­tek is a lehetőségekkel. így számos üzletvezetőnek, aki korábban munkabérért — vagyis adómentesen — dolgozott, amint szerződéses üzemeltetésre vette át bolt­ját, általános jövedelemadót kell fizetnie. Nagyon sokan vannak, akik munka mellett kezdtek valamilyen vállalko­zásba — így magántaxisok, magántervezők, fordítók, nyelvoktatók, magánrendelést folytató orvosok — ők szin­tén általános jövedelemadót fizetnek. A többség — szerencsére — komolyan veszi az adózást, s idejében fizet. Sajnos vannak — 1981 óta egyre nagyobb számban — akik elfeledkez­nek kötelezettségükről. Nap­jainkban csak a megyeszék­helyen milliókra rúg az adó­hátralék. Közgazdasági, csillagászati, nemzetközi Népszerűek a szabadegyetemek A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat hat évvel ez­előtt szervezte meg megyénk­ben a Bessenyei György sza­badegyetemi sorozatokat, amelyek mind népszerűbbek. Május 25-én délután a TIT megyei elnöksége jelentést fogadott el a szabadegyetem 1983/84-es munkájáról. Meg­állapították, hogy az előadá­sokon 70-től 200-ig váltako­zott az érdeklődők száma. Ez annak is köszönhető, hogy szemléletesebbek, színesebbek lettek a rendezvények, nem egy esetben előadóművészek, énekkarok is felléptek, kép­magnós felvételek is segítet­ték az ismeretszerzést. A tárgyi feltételek javulá­sára jellemző az is, hogy a szabadegyetemi rendezvé­nyek felét a Technika Házá­ban lévő TIT kongresszusi ■teremben tartották. A Bes­senyei György szabadegyete­men a következő tagozatok működtek: pedagógiai, nem­zetközi politikai, történelmi, irodalmi, művészeti, filozó­fiai, földrajzi, kémiai, mate­matikai, fizikai és csillagá szati. A tervek szerint a sza­badegyetemi tanács június­ban vitatja meg az 1984/85-ös évad programját. Eddig az alábbi TIT-szak osztályok jelezték szabad- egyetem indítását: biológiai, csillagászati, fizikai, kémiai, matematikai, közgazdasági magyar irodalom, filozófiai, történelmi, pedagógiai, mű vészeti és nemzetközi szak­osztályok. Kívánatos lenne, állapították meg, ha a mű­szaki és mezőgazdasági szak­osztály is indítana szabad- egyetemi tagozatokat. A Szabolcs-Szatmár megyei Vértranszfuziós Állomáson évente hatezer * liter vért vesznek le az önkéntes vér­adóktól. Képünkön: Mo­ravszki Ágnes és Artner Istvánná vércsoport- és RH-vizsgálatot végez a la­boratóriumban. (Császár Csaba felvétele) Hatodszor is lopott Hatodszor is a bíróság elé ke­rült Rédai János, 37 éves nyír­bátori alkalmi munkás. Ezúttal is lopás miatt vonták felelősség­re és Ítélte el a Nyírbátori Vá­rosi Bíróság. Mint többszörösen visszaeső, két év szabadságvesz­tést kapott, melyet börtönben kell letöltenie. Az alkoholista vádlottat három évre — mellék- büntetésként — eltiltották a köz­ügyektől, valamint elrendelték kényszergyógyítását is. Rédai legutóbbi börtönbünteté­séből januárban szabadult. El­helyezkedett a nyírbátori cipő­gyárban, s akkor úgy tűnt, sza­kit korábbi léha életmódjával. Március 19-ig dolgozott is, de aztán váratlanul otthagyta mun­kahelyét. Az 5500 forintos havi fizetését felcserélte a bizonyta­lanra, alkalmi munkából próbál­ta fenntartani magát. A pénztelensége indította el újra a bűn útjára: elment alkal­mi munkát keresni. Az egyik nyírbátori lakosnál elvállalta szőlőskert tavaszi munkáit. Ka­pott egy kapát és egy kerékpárt, s elindult a szőlőskertbe. Vé­gül azonban nem ott, hanem Nyírcsászáriban kötött ki, ahol a biciklit és a kapát eladta .. . Április 2-án az egyik nyírbá tori lakos udvaráról lopott ke­rékpárt, majd két nap múlva két biciklit kötött el, április 5-én pe­dig egyet. Meglopta szállásadó­ját is: párnahuzatot, lepedőt, csipkéket emelt el. A bíróság ítélete jogerőre emelkedett, így Rédainak két évig nem lesz alkalma a lopás­ra. (bd) Pedig az adózási fegye­lem megsértése nem „bo­csánatos bűn”: ha szük­séges, kényszerítik az adózókat a fizetésre. Rengeteg galiba forrása, hogy sok adófizető elmulaszt­ja bejelenteni az adóható­ságnak, ha megváltozik a lak­címe, holott ezt a változást követő 15 napon belül min­denki köteles megtenni. Ke­vesen tudják, hogy méltá­nyossági kérelmet csak ak­kor lehet benyújtani, ha már kivetették az adót, mely­nek elengedését kéri az adós. Sok gond van az ebtulaj­donosokkal is. Gyakori eset, hogy a kutyák gazdái oltás­kor lakcímük helyett a hét­végi telek címét adják meg, illetve nem az adózó család­fő nevét diktálják be. Ilyen esetekben az adóhatóság kül­deményeit nem tudja kézbe­síteni a posta, mert téves a cím. Köztudomású, hogy az együttesen kezelt adókat fél­évenként, vagyis március 15- ig, illetve szeptember 15-ig kell leróni. Aki túllépi a határidőt, az havonta egyszázalékos adópótlékot fizet, melyet január 1-től, illetve július 1-től számítanak föl. Ha szükséges, akkor az adót letiltják az adós fizetéséből, de megtörténhet, hogy ingó­ságainak, ingatlanainak le­foglalásával hajtják be a tar­tozást. Mindennek költségeit a hátralékos viseli. Házi Zsuzsa Egy hiányaik- kel kevesebb kosár Közhelyszámba megy, hogy sokszor nagy értékű gépek hevernek kihasználatlanul — egy-egy filéres alkatrész hiánya miatt. Sajnos hasonló gondokkal találkozunk a háztartásban is. Hosszan so­rolhatnánk. hogy időről idő­re mi mindent keresünk hiá­ba a boltokban a kávéfőző­gumitól a vasalódeszkáig. Érthető hát, hogy rendszere­sen megrendezik a „Vevők vagyunk” kiállítást, melyen vállalkozót keresnek a hi­ánycikkek gyártására. Ilyen bemutató volt az idén tavasszal Budapesten, melyen részt vettek a kálló- semjéni Űj Élet Termelőszö­vetkezet műanyagüzemének munkatársai is. Nem volt eredménytelen a látogatás. Ugyanis a kiállított hiány­cikkek között felfedeztek egyet: a műanyag ruhásko­sarat, mely beillik az üzem profiljába. S bár némi be­fektetést igényel a sorozat- gyártás — mintegy 400 ezer forintért kell csináltatniuk egy szerszámot a fröccsentő- géphez — vállalkoztak a munkára. Június végére készül el a szerszám, amely segítségével a ruháskosár olyan tovább­fejlesztett változatát gyárt­ják majd, mely bevásárlás­ra is használható. Bizonyos, hogy népszerű lesz ez a termék, hiszen á VASÉRT, a VASVILL, s az Amfora mellett számos más kereske­delmi vállalat igényt tart rá. Az előzetes becslések szerint 90—100 ezer darab készül majd ebből a cikkből a kis üzemben, a háziasszonyok örömére.

Next

/
Thumbnails
Contents