Kelet-Magyarország, 1984. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-25 / 121. szám

2 Kelct-IHagyarorazág 1984. május 25. OQQOOO EGY KLUB JUBILEUMA yísszUrVM Táncverseny Nyíregyházán Egyre több hívet szereznek maguknak a nyíregyházi ver­senytáncosok, fellépéseiket általában mindig nagy ér­deklődés kíséri, - s az utóbbi időben igen sok új jelentke­ző ismerkedett meg a hagyo­mányos és modem táncok­kal a formációs tanfolyamon. Négy kategóriában lépnek parkettre a táncosok, a pá­rosban három különböző be­sorolásban, illetve csapatver­senyben. Az alacsonyabb ka­tegóriák résztvevőit és a csa­patokat május 26-án, a D—1 osztály táncosait 27-én lát­hatja a közönség. A vendég­látó a Megyei és Városi Mű­velődési Központ verseny­táncklubja hét klubot fogad Budapestről, Debrecenből, Kaposvárról, Szentesről és Egerből. Szombaton 11-től, vasárnap 10-től kezdődik a program a Korona-szálló dísztermében. NYÍRBÁTORI ÜTÖSÖK. Alba Regia kamarazenekari találkozót rendeztek Székesfehérváron május 18., 19., 20-án. Szabolcs-Szatmár megyét négy együttes képviselte, közöt­tük a legeredményesebben a nyírbátori zeneiskola ütő- hangszeres együttese, Kozma László tanár vezetésével. A 11 tagú nyírbátori együttes a zsűri különdíját kap­ta, s bejutott a gálaműsorba is, melyet a tv vett fel, s egy későbbi időpontban közvetít majd. A nyírbátoriak sikerét az is bizonyítja, hogy műsorukkal, — mely Carl Orff — Tapsrondója — ők zárják a gálát, melyre a 63 részt vevő együttesből mindössze 16 jutott be. Élményt szerző produkciók Középiskolások vers- és prózamondó versenye Irodalmi presszó — ötvenedszer Á fotóhét programjából Színháznaptár Pénteken este műsorcsere miatt a Lyuk az életrajzon című zenés vígjáték- szere­pel a Móricz Zsigmond Szín­ház műsorán, az Ódry—Dé- ryné-bérletben. Szombaton három előadás lesz a szín­házban, kettőt előre hirdet­tek, egyet terven felül tarta­nak. Németh László művét, A két Bolyait a budapesti színházi napok keretében a fővárosban játssza a nyír­egyházi társulat május 28- án, s ezt megelőzően a sze­zonban itthon utoljára má­jus 26-án délelőtt 10-kor még megtekinthetik az ér­deklődők. Szombaton délután A bű­vös fuvola, este pedig az Élet és halál játéka a hamu­sivatagban című dráma lát­ható, ugyanezt a darabot ad­ják elő május 29-én, kedden. Szerdán délután háromkor ismét A bűvös fuvola, este pedig a Lyuk az életrajzon következik, ez utóbbi a Ka­zinczy—Madách-bérletben, majd a májusi műsor csütör­tökön a Madame Louise szalonjával zárul, erre a Já­szai- és a Kós-bérletek ér­vényesek. mű folyóirat szerkesztőjét, munkatársait, egyik-másik szerző, vagy lap több alka­lommal is lehetőséget kapott a bemutatkozásra. Kezdetben amatőr előadók szólaltatták meg a műveket, minőségi vál­tozás akkor következett be, amikor a már önálló társu- latú Móricz Zsigmond Szín­ház művészei vállalkoztak a közreműködésre. Most, az ötvenedik alka­lommal az elmúlt nyolc esz­tendő irodalmi „terméséből” válogatott műsor hangzik majd el, az erre az alkalom­ra megjelent megyei kiadá­sú kötet, a Tájak és ízek alapján. Az ötvenedik mati­né a Koronában május 27-én délelőtt 10 órakor kezdődik, közreműködnek: Vennes Em­my és Horváth István szín­művészek. A napokban lezajlott a középiskolások körében meg­hirdetett, a Váci Mihály ne­vét viselő vers- és próza­mondó verseny megyei dön­tője. Az ünnepélyes körülmé­nyek között megrendezett eseménynek a nyíregyházi Bánki Donát Ipari Szakkö­zépiskola adott helyet az in­tézmény igen szép könyvtá­rában. A diákok és az őket felkészítő tanárok igényes­ségére, szövegválasztására jellemző volt, hogy a Váci Mihálytól kötelezően (de mégis szabadon) választandó művek között számos kevés­bé ismert, igen ritkán hal­lott értékes költemény és Mesemozi gyermeknapon Péntek: 9 órakor a peda­gógus továbbképző kabinet és a megyei és városi műve­lődési központ közös rendez­vényeként előadói konferen­ciát tartanak. Este hétkor három program is kezdődik: a kamarateremben Tám László fotóművész diavetíté­ses előadása; a szokott he­lyén a nosztalgiadiszkó; a hangversenyteremben pedig a kategóriájában legjobbnak tartott lengyel Lady Pank együttes angol nyelvű műso­ra. Szombat: 9 órakor Győri Lajos újságíró tart előadást a nyíregyházi fotóhét közön­ségének, ugyanebben a so­rozatban fél tizenegytől Ko- lozsi Sándor következik. A művelődési ház táncosai is részt vesznek a Koronában 11-kor kezdődő táncverse­nyen. Délután ötkor a hallás- sérültek kulturális találkozó­jára kerül sor. Vasárnap: A gyermeknap alkalmából mesemoziba vár­ják a legifjabb közönséget délelőtt 10 órára. Este héttől tízig új helyszínen, a kama­rateremben találkoznak az if­júsági diszkó résztvevői. ★ A Honvéd utcai művelődé­si ház programjából: 28-án, hétfőn este hatkor időszerű belpolitikai kérdésekről hall­gathatnak tájékoztatót az ér­deklődők. prózai szöveg szerepelt a műsorban. A más szerzőktől szabadon választott alkotá­sok mind a magyar líra és próza élvonalából valók vol­tak, élményt szerző produk­ciókban. A Szabolcs-Szatmár me­gye csaknem minden közép­iskolájából részt vevő diá­kok között a versmondás kategóriában a következő helyezés alakult ki: 1. Tirpák Ildikó (Kisvárda, Bessenyei György Gimnázium), 2. Mun­kácsi Ágnes (Nyíregyháza, Zrínyi Ilona Gimnázium), 3. Farkas Imre (Nyíregyháza, Vasvári Pál Gimnázium.) A prózamondók közül 1. Dömötör Judit (Nyíregyháza, Zrínyi Ilona Gimnázium), 2. Éles Boglárka (Fehérgyar­mat, Zalka Máté Gimnázi­um), 3. Kalosák Erika (Nyír­egyháza, Krúdy Gyula Gim­názium). Jelentős jubileumához ér­kezett a szálloda és vendég­látó vállalat támogatásával és a megyei írócsoport szer­vezésével működő irodalmi presszó. Az első irodalmi matinét nyolc évvel ezelőtt tartották. Ez idő alatt első­sorban az itt élő, vagy innen elszármazott írókat, költőket hívták meg, illetve az e mű­faj iránt érdeklődő közönség igényelte, hogy rendszeresen találkozhasson az irodalmi folyóiratok szerkesztőivel, munkatársaival, írókkal, mű­vészekkel. Viszonylag rövid idő alatt kialakult a törzsközönség, de természetesen a témától füg­gően megjelentek az alka­lomszerűen érdeklődők is. Az Alföld, a Napjaink és más hasonló profilú folyóiratok mellett meghívták vendég­ségbe például a Galaktika cí­Gazdag kínálattal jelentkeztek a második nyíregyházi fotóhét szervezői, a közönség már eddig is kedvére válogathatott a dia­bemutatók, a kiállítások, anké­tok. művész-közönség találkozók között. Május 25-én Tám László fotóművész, 26-án Győri Lajos újságíró találkozik az érdeklődő közönséggel, szombaton délelőtt fél tizenegyre pedig azokat vár­ják a művelődési központ kama­ratermében, alak a fotózás és a diavetítés történetével alaposab­ban szeretnének megismerkedni. Kolozsi Sándor előadásának cí­me: A laterna magicától a dia- porámáig. A hét legnagyobb attrakciója — ha az eső el nem mossa — kétségtelenül a Mosoly albuma címmel tervezett szabadtéri ki­állítás a sétálóutcában, amelyre pénteken délután bárki elviheti legszebbnek tartott családi fel­vételeit. Díjat lehet nyerni, fényképezni lehet Szandokán- nal, E. T.-vel, a földönkívülivel, vagy akár a világszépével. Ha jól sikerül, akkor ezt a vásári kavalkádot szombaton megis­métlik. Pesten is szabolcsiak maradtak Berecz András nyíregyházi festőművész 1984 márciusá­ban a fővárosban állította ki az immár nevet szerzett so­rozatát, amelyet a magyar népdalok ihlettek. Tapaszta­latairól, benyomásairól kér­deztem a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán, ahol hetente egy nap oktatja a rajzszakos hallgatókat. — A képeim megtekintése után elémállt egy köpcös fér­fi, és azt mondta, ha megen­gedem, akkor megváltoztatva műsorát, a képeimet ihlető dalokat adja elő. Pribojszky Mátyás volt, az európai hí­rű citeraművész. Hogy mit hozott ki a citerából, el se hinné! Kép és zene, két kü­lön művészet és ugyanaz az élmény más-más átélése. Számomra felejthetetlenné vált és igazi barátokat szer­zett az a délután, amelyet a Szabolcs-Szatmár megyeiek klubja szervezett. — Régóta tudom, hogy mű­ködik ez a klub a fővárosban. Az első szervező titkára Ber- náth Zoltán is tájékoztatta a megyét, az itteni érdeklődő­ket, de most valami más van formálódóban. — Igen, találkoztam itt me­gyénk nevet szerzett számos tagjával, régi ismerősökkel, tanárokkal, tudósokkal, mű­vészekkel. Ök rendszeresen összejárnak. Nem mindig műsoros találkozóra, hanem fehér asztal mellé is. Nagyon jó dolognak tartom, hogy sok-sok évvel ezelőtti emlé­kek idézgetése mellett a mai Szabolcs-Szatmár is érdekli a fővárosban élőket. Igen szép az ez évi programjuk. Meghívtak a művészeken kí­vül állami vezetőket, közmű­velődési intézményeket, tá­jékoztatják egymást saját és a megyebeliek eredményeiről A szervező titkárt, Ilosvai Gyulát rég ismerem, sokáig élt Nyíregyházán, az OTP- nél dolgozott. Kiváló szerve ző. Az én kiállításomat pél­dául összekötötték egy iro­dalmi találkozóval, ahol az említett Pribojszky Mátyás mellett szót kapott Czine Mi­hály, Pécsi Ildikó is.’ A meg­nyitást a képeimhez — nagy megtiszteltetésnek érzem, Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyettese, az irodalmi műsorhoz pedig Gyuricsku Kálmán, Nyíregyháza város Tanácsának elnöke vállalta. Közösen rakjuk össze a klub múltját. Sorolják a ta­gokat és fogalmazzuk meg véleményünket. Az első ösz- szejövetelek apropója most érkezett el fél évszázados ün­nepéhez. A Kossuth gimnázi­umban 1934-ben érettségizett az az osztály, amelynek Bér náth Zoltán is tagja volt, és amelyikből sokan kerültek a fővárosba. Az ő elég gyakori találkozóikra kezdtek járni a más osztályba és más isko­lába tartozó volt diákok, ta­nárok. Végül itt találkoztak mindazok, akiknek Budapes­ten is Szabolcs-Szatmár je­lenti az otthont. Ahová eny- nyi kiváló, jó szándékú ember jár, az gazdagságunk, szellemi kincstárunk bizonyítéka. Részben annak az igénynek a jelzése, hogy a klubélet köl csönös vállalása lehet a jö­vőben együttműködésünk ki­indulása. Láczay Magdolna Szom szed várak „Szomszédvárak” címmel 1984. május 4-én megjelent írásban szereplő megállapítá­sokra az alábbiakat közöljük: A Tiszakanyári Általános Iskola és a község egészség- ügyi ellátása átszervezésére a közigazgatás átszervezésével egy időben került sor. E?t követően a termelőszövetke­zetek és az ÁFÉSZ-ek ösz- szevonása is megtörtént. Az átszervezés felsőbb állásfog­lalás alapján következett be. A két község között — Domb- rád és Tiszakanyár — a tá­volság 4 kilométer. A tömeg- közlekedési összekötetés jó. Az eltelt idő a döntés helyes­ségét igazolja, mert sem az oktatási, sem az egészségügyi vonalon visszaesés nem kö­vetkezett be. A községből a gyerekeknek nem kell elutaz­ni Dombrádra. A körzetesítéssel a tiszaka­nyári iskola önállósága nem szenved csorbát. Igazgatóhe­lyettes irányítja a körzeti isz kola munkáját. A körzetesí­tés tette lehetővé a szakrend­szerű oktatás bevezetését. Hasonló kedvező körülmény alakult ki a gazdasági fejlő­dés terén is, mivel a központi iskola keretátcsoportosítással segítette a tiszakanyári óvo­da háromcsoportos fejleszté­sét. A körzeti orvos hetenként kétszer jár a társközségbe, munkaideje napi három óra (ebben a fekvőbeteg-látoga­tás is benne van). Tapaszta­latunk szerint az orvos addig marad a társközségben, amíg a betegellátást be nem feje­zi. Ettől függetlenül vizsgál­ni fogjuk, hogy szükséges-e a rendelési idő meghosszabbí­tása. Városi tanács vb. művelődési, egészségügyi és sportosztálya, Kisvárda Élőszóval a kétlakiságról Munkaruhák Női és férfi munkaruhákat gyárt a, Voszk tisza vasvári vállalata a szegedi ruhagyár részére. Évente tízezer darab kerül le a szalagokról — 17 millió forint értékben. (Jávor László felvétele) A közelmúltban elkészült a TIT mátészalkai városi mér­lege. A tanács végrehajtó bi­zottsága elé kerülő jelentés megállapítja, hogy a megtar­tott előadások, rendezvények, tanfolyamok témái a koráb­binál szorosabban igazodtak a korunkat meghatározó, az embereket foglalkoztató ha­zai és nemzetközi gazdasági, társadalmi, politikai témák­hoz, a termelés fejlődése ál­tal kívánt témákhoz. A TIT az elmúlt évben is nagy gondot fordított a szo­cialista tudat formálására, a párt politikájának, a mar­xizmus—leninizmus eszméi­nek következetes képvisele­tére. Nőtt a kisebb létszámú, szakmailag, társadalmilag egységesebb csoportok kö­zötti tevékenység aránya, en­nek eredményeként javult a hallgatók és az előadók kö­zötti személyes kapcsolat. A TIT munkájában figye­lembe vette a város előtt ál­ló aktuális társadalmi fel­adatokat. Ilyen volt például a város cigánylakossága szá­mára az alapismereti előadás­sorozat; ilyenek voltak a szakmunkások képzését szol­gáló programok, vagy, a „kétlakisággal” járó aktuális gondok megoldását célzó ve­gyes előadássorozatok. Meg­állapítja a jelentés, hogy eze­ket az egyes rétegeknek, csoportoknak szóló differen­ciált programokat a lakosság igen kedvezően fogadta. Kitért a jelentés arra is, hogy egyre élőbbek a TIT kapcsolatai a városi pártbi­zottsággal, a tanáccsal, meg­felelő szinten együttműköd­nek az MHSZ-szel a Vö­röskereszttel. Rendszeresen együtt dolgoznak a Hazafias Népfronttal és tevékenységük természetéből is adódóan a Zalka Máté Művelődési Köz­ponttal. Javítani kívánják a kapcsolatokat az MTESZ kü­lönböző, a városban működő szervezeteivel. A TIT városi szervezetének jelenleg 300 tagja van. 1982- ben 455 előadást tartottak, és ezeket 17 637-en hallgatták meg. 1983-ban, tehát tavaly, az előadások száma 479-re emelkedett. A mozgalmas előéletű, har­minchárom esztendős, dombrádi H. Tamás és felesége családjá­ban kilenc gyermek él. Azt neim mondhatjuk, hogy ennyit nevel­nek, mert például az előző tan­évben Is háromszor indult elle­nük tankötelezettség megszegése miatt szabálysértési eljárás, leg­idősebb fiúkat pedig egyszer már le kellett tartóztatni. A fiatalab­bak sorsa sem megnyugtatóbb. Az iskolások tanulmányi ered­ménye nagyon gyenge, vagy ép­pen többszörös osztályismétlők. A gondok egyértelműen „kör­nyezeti ártalmakra vezethetők vissza”. (A vizsgálaton is fel­ügyelet nélkül jelentek meg Kis­Kilenc gyermeket várdán, s igen elhanyagolt, hiá­nyos öltözékben.) A H. család havi jövedelme (a férj szociális járadéka és a csa­ládi pótlék együttesen) közel nyolcezer forint. Nem sok, de jobban is be lehetne osztani, ha például a férfi kevesebbet költe- pe belőle,alkoholra. Az Iskola is igyekszik segíteni, hiszen az ott tanuló H.-gyerekeknek a tansze­reket is ők vásárolják. Ennek dacára sokat hiányoztak, mert a nagyobbaknak rendszeresen ott­hon kellett maradni a kistestvé­rekre vigyázni. Tavaly október­ben például a szülők két napra magukra hagyták őket a hitet­len lakásban, az egyi'k kislány megbetegedett, kórházba szállí­(nem) neveltek tották. Decemberben H.-né meg­verte tizenegy éves fiát, s elza­varta otthonról. Másnap a rend­őrök a nyíregyházi vasútállomá­son igazoltatták, s orvoshoz vit­ték. A megyei bíróság döntött má­sodfokon a H. házaspár ügyé­ben. Kiskorú veszélyeztetése mi­att H. Tamást két év fegyházra ítélte, s három esztendőre eltil­totta a közügyektől, egyben kö­telezte az alkoholisták kényszer- gyógyítására. H.-né büntetése 10 hónap szabadságvesztés, amely­nek végrehajtását két év próba­időre felfüggesztették, s az asz- szonyt pártfogó felügyelet alá helyezték. Az ítélet jogerős, (pd)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents