Kelet-Magyarország, 1984. május (44. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-24 / 120. szám
2 Kelct-Magyarország 1984. május 24. „...amivel nem valluik szégyent” Min dolgozik? Milyen kérdések foglalkoztatják? Mi a véleménye a megyében megélénkült irodalmi próbálkozásokról? — ezekről beszélgettünk az ünnepi könyvhét alkalmából Ratkó József József Attila-díjas költővel, a nagykállói könyvtár igazgatójával. — Elég sokat dolgozom. Elkészült az István királyról szóló drámám, a Segítsd a királyt, amelyet, ha tetszeni fog, az új évadban mutat be a nyíregyházi színház. Hogy aztán mennyi munka lesz rajta, ez a színházi emberek dolga, hisz’ én nem nagyon konyítok a színpadhoz. Írtam, ahogy gondoltam és bármennyire is sajnálom, hogy nem dolgozhatom tovább rajta, oda kell adni a színháznak június 15-ig ... — Mit mondana el a drámáról? — Én ezt, ahogy már említettem is másutt, a történelmi időzavar drámájának tartom, amibe Magyarország került István király korában, mert munkájának egyedüli jó folytatója, Imre herceg váratlanul meghal. És nincs trónutód megfelelő. Tapogatózás, helybenjárás a dráma. Még gyilkolni sem lehet, olyan idők járnak. Viszont a hat esztendőt átölelő időszak arra jó, hogy megméressenek a szembenálló eszmék, a múlt és a jövő isteneszméje. És az ehhez kapcsolódó emberi gondolatok és cselekvések. Sok mindent lehetne még erről mondani, de végül is, maga a dráma fogja megmutatni, ha tudja. hogv tényleg az-e, aminek szántam. — Milyen személyes motívumok játszottak szerepet a történelmi dráma létrejöttében? — A fiam halála óta egy örömöm van, az eltelt három év után végre meg tudtam szólalni. Az a fájdalom, amelyet István érez fia halálán. az az én fájdalmam. így segített a kisfiam megírni, halála után ezt a drámát. így aztán István nem mímeli a fájdalmat, vagy szomorúságot, hanem vergődik tőle. De azt is elmondhatom, hogy a többi szereplő lelkére is árnyékot von Imre halála, ez az árnyék énbelőlem vetül az ő lelkűkre. — Sikerült talpon maradnia. Milyen műveken dolgozik még? — Itt toporog régein bennem, amit sokszor akartam, „Rákóczi földjén” című prózai munka, ami a Móra Kiadó kérésére és a magam gyönyörűségére, a kisfiam emlékére íródik. Szeretném az idén befejezni, hogy aztán futja-e ebben az évben másra, azt előre nem tudom. Szeptemberben jelenik meg „Félkanyér csillag” címmel válogatott verseim kötete, bevallom, különösebb örömöt már nem okoz a megjelenése, bár vannak benne új versek is. De mint említettem, a kisfiam halála óta hígabb az öröm, teljesen átrendeződtek bennem az értékek. .. — Ami az irodalmi közéletben való részvételt illeti, örülök, hogy Nagy András László és Antal István nógatására munkát vállaltam egy immár közismert hangos folyóirat, a „Hangsúly” szerkesztésében. Annak is örülök, hogy a megye vezetői szívesen vették munkálkodásunkat, amelynek a kinyilvánított célja — remélem eredménye is — a helyi művészeti értékek rendezése, válogatása és felmutatása. — Azt hiszem, nem felesleges itt megjegyezni azt, hogy mi, szerkesztők eléggé kényelmetlenül érezzük magunkat, mert mintha valamiféle közöny venné körül ezt a folyóiratot. Furcsa dolog az, hogy az irodalom helyi terjesztői, „gondnokai” sem a költészet napjára, sem az ünnepi könyvhétre nem hívták meg ennek a folyóiratnak a szerkesztőit. — Tehát nem számoltak velük, pedig igen fontosnak tartjuk, hogy munkánk révén tisztázódjanak végre az értékek. Jó lenne azt a kicsi pénzt, amellyel a megyei szervek a helyi szerzők műveinek kiadását támogatják, a valóban esztétikai értéket képviselő művek, a fiaital szerzők munkáinak kiadására fordítani. Ne alacsony színvonalú könyveket jelentessünk meg, amelyben jó és kirívóan rossz együtt jelentkezik, hanem értékes munkákat, amelyekkel nem vallhatunk szégyent az ország színe előtt sem. — A közelmúltban is je« lent meg országos kiadónál néhány Szabolcs-Szatmárban élő fiatal költő könyve, akik talán hamarabb jutottak volna szóhoz, ha nagyobb irántuk a figyelem. Remélem, sorjáznak majd melléjük mások is és nemcsak költők, hanem prózaírók, szociográ- fusok, kritikusok is, mert szellemi életünknek ez a része is így lenne igazán teljes. Azt is örömmel mondhatom, hogy a megyei könyvtár támogatásával a „Hangsúly” számai könyvtári használatra. tehát korlátozott pél- dányszámbam megjelennek majd és a jövő év elején készítünk egy „Hangsúly-antológiát” is. Páll Géza Nyitnak a kempingek Kényelem a turistának A nyár beköszöntével nyitnak a kempingek is. A megyei idegenforgalmi hivatal három kempinget tart nyilván. Az idén is minden bizonnyal a sóstói Igrice nyaralófalu viszi el a pálmát. A háromcsillagos kempingben egyszerre háromszáz vendéget helyezhetnek el sátrakban. ötvenkét lakókocsihely található. A komfortot szolgálja, hogy kiépítették az elektromos csatlakozókat. Június 15-én fogadják az első vendégeket és három hónapon keresztül tartanak nyitva. Üdülőcsoportoknak már a múlt év őszén lekötötték a kapacitás egy részét. Ám ha valakinek nem jut hely a szállodában vagy éppen romantikus környezetben és ilyen körülmények közt szeretne pihenni, ha hirtelen jut eszébe ez a megoldás, általában akkor is kap szabad helyet. A negyedik szezont kezdő Igricében a gyerekeknek népi iparművészeti, egy másik sarokban pedig műanyag játékokat helyeztek ki a Nyír- tourist szakemberei tavasz- szal. Parkosítottak és így a kemping idősnek, fiatalnak kényelmet, sportolásra, pihenésre alkalmas helyet kínál a szállás közvetlen szomszédságában. Sóstón a Fenyves turistakempingben száz vendéget helyezhetnek el egyszerre. Itt is június 15-e a nyitás napja. Kétcsillagos turistakemping, a kihasználtsága általában 50—60 százalék között van. A nyári hónapokban viszont nagyon jól jön, hogy Nyíregyházán és Sóstón csökkenti a zsúfoltságot, a vendégeket pedig megfelelő környezetben és a legszükségesebb komfortot megteremtve szolgálja ki. A Tisza-parton Vásárosna- ményban üzemel egy 250 vendéget befogadó kemping. Ez már június I-én megnyitja kapuit a pihenésre várók előtt. Szeptember 15-éig hazai és külföldi turisták látogatják nagy számban a Ti- sza-parti kempinget. Tavasz- szal átfestették a vizes blokkot, kicsinosították a létesítményt. A kemping még mindig a legolcsóbb szálláshelyek közé tartozik. A Nyírtourist további kedvezményt ad. Aki nemzetközi kempingigazolvánnyal rendelkezik, 20 százalékkal, aki a magyar kempingklub tagja, 30 százalékkal, s végül a tanulók a diák- igazolvánnyal 50 százalékkal olcsóbban vehetik igénybe a szolgáltatásokat. (tk) Veszélyes hulladék BESZÉLGETÉS DR. RAKONCZAY ZOLTÁNNAL, AZ ORSZÁGOS KÖRNYEZETÉS TERMÉSZETVÉDELMI HIVATAL ELNÖKHELYETTESÉVEL — Szabolcs-Szatmárban évente körülbelül 70 ezer tonna olyan hulladék keletkezik az iparban-mező- gazdaságban, melyet ma „veszélyes” jelzővel illetnek. Hol áll e mennyiséggel a megye az országban? — Itt még egyelőre nincs nagyobb gond, Zala, Somogy, Békés és pár más megyével együtt Szabolcs-Szatmár hátul van a veszélyeztetettségi sorban. Itt még aránylag tiszta a levegő, a talaj, a víz... Ez viszont nem azt jelenti, hogy nincs teendő! Ma már legalább azt elértük, hogy tudunk a veszélyes hulladékok helyéről, keletkezési forrásáról, összetételéről. Van ebben szennyvíziszap, olaj, géprongy, galvániszap — sok minden. — Ezek az. anyagok nem bomlanak el, nem semmisülnek meg a földben-vízben. Mondhatni, örök időkig megmaradnak, legalábbis emberi számítás szerint. Veszélyes minden grammjuk, mivel a talajból a növényzetbe, vizekbe kerülve az emberi szervezetet károsítják. — Eszerint nincs mit tenni velük? Nem lehet felhasználni valamire, mint mondjuk, a papír- hullladékot? — Csalk kis részüket. Éppen itt, Nyíregyházán született meg egy elképzelés arra, hogy miképp lehetne a gal- vániszapot úgy kezelni, hogy abból a hasznosítható anyagokat kinyerjék. Az ELEK- TERFÉM Szövetkezet azt kéri a felsőbb szervektől, hogy központi támogatást is kapjon tervéhez: fém visszanyerő üzemet létesíteni, ahol az ország hasonló kisebb galvanizálóinak iszapját feldolgoznák. Ha minden körülmény rendeződik, van esélyük a támogatás elnyerésére ... Kell az a kis üzem! — S mit lehet csinálni a nem feldolgozható hulladékkal? — Tárolni kell! Nincs más lehetőség. Azt tervezzük, hogy az ország területén nyolc nagy tárolót létesítünk. Nem könnyű! Egyrészt azért, mert csak alapos vizsgálódás után lehet arról dönteni, hogy hol is legyen egy- egy ilyen hely. Ha mód van rá, akkor természetes „védőbástyák” mögé akarjuk lerakni a veszélyes anyagokat, ezeket keressük most: nagy kiterjedésű agyagfoltokat kell találni, ezek kiváló védőréteget jelentenek. Így nem kell roppant költséggel kiépíteni a tárolóhelyet. — Ezek a tárolók örök időkre szólnának? — Nem. A tárolók egy idő múltán szabályos fémbányává lehetnek! Gondoljunk csak arra, a HALDEX Vállalat már jó ideje azzal foglalkozik, hogy meddőhányók anyagából nyeri vissza a hasznos részt. — Beszélgetésünk elején azt mondta, hogy e megye még tiszta... Ez nagy előny ahhoz is, hogy megelőzzük a bajokat. — Ügy van! Itt több olyan buktatót el lehet kerülni, ami másutt bekövetkezett. Például a leendő záhonyi ércdúsító létesítése előtt nagyon, de nagyon alapos vizsgálatot kell végezni — milyen hatással lesz, lehet a környezetre! Sok helyen ezt nem csinálták meg az elmúlt évtizedekben, és sajnos, isz- szuk is a levét. Néha a szó szoros értelmében ... Tárná völgyi György Szép szavak tolmácsolóí □ erset mond a testnevelő tanár, szívhez és értelemhez szóló szép szavak hangzanak el Mikes Kelementől Petőfin át Váci Mihályig. Óvónő lép a pódiumra, őt gimnáziumi tanár követi, s kiderül, hogy akinek a „száraz" matematika, fizika a tudománya, nem idegenkedik a költemények zenéjétől. Idősebb és fiatalabb váltja egymást, mindnyájan egy közös jegy, a szép magyar beszéd, a versek szeretetének ismeretében. A Dunán inneni megyék és Budapest vers- és prózamondó pedagógusainak legjobbjai jöttek össze nemrég Nyíregyházán találkozóra, szakmai tapasztalatcserére. A gála mutatta meg, hogy aki magában hordozza Váci Mihály örökségét, aki a költők, írók szavainak tolmácsolásával üzen diákjainak, hallgatóinak, az megmutatja a versek szépségét, az emberség példáját. Jó érzés volt hallani a pódiumra álló pedagógusokat — remélhetőleg másutt is lehetőséget kapnak a fellépésre — mert megmutatták, hogy a nevelés nem feltétlen szürke percekkel jár, mert nemcsak az irodalomtanár villantja fel a magyar irodalom gyöngyszemeit, hanem mindenütt jelen van a költészet szépsége és igazsága. A pedagógus-szakszervezet nyíregyházi kezdeményezése követőkre talált, legközelebb már országos találkozón mutatkozhatnak be a magyar nyelv művelői, a szép szavak tolmácso- lói. (lb) A portásra támadtak A tizennyolcadik éves nyíregyházi J. Zoltánt próbaidőre bocsátották szabadon a javítóintézetből, ahová lopás és más bűn- cselekmények miatt került, de hamarosan újból összeütközésbe került a törvénnyel. Tavaly május végén egy délután barátjával, a huszonkét éves Kovács Kornéllal és egy ismerősével összedobták a pénzüket, s vettek négy üveg vermutot, amit az utcán meg is ittak. Képzelhető, milyen állapotban indultak el a moziba, ahová jegyük volt. A Víz utcán többek szeme láttára Kovács nyilvánosan köny- nyített magán, majd be akartak menni a Technika Házába, hogy az ottani büfében utánatöltse- nek. Az idős portás azonban útjukat állta. Kovács ezért a csapóajtót, az idős emberrel együtt tolni kezdte befelé, közben megnézte a karján az órát. J. Zoltán pedig be akart surranni az ajtón, s közben kétszer megütötte a szolgálatát teljesítő embert. November 21-én délután J. Zoltán, vele egykorú barátjával, G. Józseffel találkozott az Omnia előtt, ahol nagy társaságban beszélgettek. Odacsapódott G. egyik Ismerőse, aki a két fiút meghívta italozni. Előbb az Om- niában vett két üveg bor fogyott el az . utcán, majd a Borsodi sörözőben ittak sört meg bort. A Szabolcs étterem volt a következő állomás, itt két üveg Bikavérnek hágtak a nyakára. Ez még mindig nem tűnt számukra elégnek, betértek a Drink bárba, de ott már nem volt kiszolgálás. Ha már ottjártak, azért csak leültek egy kicsit, s rövid időre el is aludtak a széken. J. Zoltán ébredt elsőnek, s elindult a mellékhelyiségbe, ahová a mindeddig fizető ismerősük is vele tartott. A vécében J. pénzt kért társától, s mivel az nem adott, előbb orrba vágta, majd többször a térdéhez ütötte a fejét, s a vérző fiút otthagyta. Elmesélte G. Józsefnek a történteket. s az étterem előtt várakoztak. Ismerősük rohant lefelé a lépcsőn, és közölte velük, ■hogy megy a rendőrségre. Erre J. fejbe rúgta, és ismét pénzt követelt. Eztán G. követte barátja példáját. A Korona főbejárata előtt megint csak bevárták a fiút. s újból többször megrúgták, s bár előbb elengedték a kiabálva a rendőrség felé induló vendéglátójukat, a könyvtárnál megint elkapták, s ütötték, amíg a fiú elvesztette az eszméletét. Ezek után kizsebelték, s mivel egy telefonáló férfi rájuk szólt, elszaladtak. A Nyíregyházi Városi Bíróság dr. Tolnai Erzsébet tanácsa J. Zoltánt rablás, súlyos testi sértés kísérlete és garázdaság miatt egy év nyolc hónap börtönre ítélte, s két esztendőre eltiltotta a közügyektől. G. András bűnlajstroma is hasonló volt, annyi különbséggel, hog# ő a garázdaságban nem vett részt Büntetése másfél év fogház és két esztendő közügyektől eltiltás. Kovács Kornél garázdaság miatt felelt, ezért öt hónap szabadságvesztést szabott ki rá a bíróság, amelynek végrehajtását egy év próbaidőre felfüggesztette. Az Ítélet jogerős, (pd) HELYBEALUTAS - TÖBBSZÖR Az Üj Tükör április 29-i számában illusztrált cikk jelent meg Vargha János tollából a tákosi templom restaurálásáról. A favázas templom északi oldala a hatvanas évek elején végzett munkák óta megrogyott. Ki kellene cserélni az elaggott falszerkezetet. A födém aládúcolá- sát azonban csak az amúgy is javításra szoruló kazettás meny- nyezet leszedése után lehet elkészíteni. Tavaly faszobrász- restaurátorok lóhalálában lebontották a templom famennyéze- tét. Közel egyéves kényszerpihenő után a mennyezet megérkezett a restaurátorok műhelyébe. rendbehozása azonban ennél is tovább fog tartani. Azóta hozzáláttak a falszerkezet helyreállításához is. , baktaloranthazi MÉHÉSZEK A Méhészet című folyóirat legutóbbi — 1984/4. — számában terjedelmes írás jelent meg a baktalóránlházi méhészeti szakcsoportról. Taglétszámuk 75 fő. Méhállományuk közel 2000 méhcsalád. Fő termékük a pörgetett akácméz. Az utóbbi időben fejlődött a lépesméz-termelés és a propolisztermeltetés. A Nyírkert keretében méhes megporzást végeznek. A cikkből megtudjuk azt is, hogy a községben működő Hungaronektár által szervezett megporzásban mintegy 400 méhész vesz részt évente, pl. 1983- ban 16 000 méhcsaláddal. Bizonyított, hogy a méhek által megtermékenyített virágokból „életképesebb”, vagyis jobban eltartható alma fejlődik. VULKÁNOK A BEREGI tiszahaton a mélyfúrások kimutatták, hogy a fokozatosan mélybe zökkent, eltemetett vulkáni vonulat ÉK—DNy-l csapásirány mentén az Alföld mélyén végig nyomon követhető — írja Varga Lajos, a Turista Magazin legújabb számában. Mig Tarpán és Barabáson felszínen találkozhatunk a dácit és trachit kőzetekkel, addig például Nyíregyházán a vastag negyedidőszaki és pannon üledékek alatt csak 1150 m mélységben akadt rá a fúró. Vulkanikus eredetű a Tarpa községtől 2—3 km távolságban emelkedő 161 m magas Nagyhegy. A tarpai hegyről jól látható a Barabás község közelében magasodó tekintélyesebb vulkanikus vonulat, amely az Alföld legmagasabb pontját hordozza. Itt 200 métert meghaladó magassági értékek is adódnak. Tarpa és Barabás szigethegyei jelentős földtani értékek, ezért a cikkíró javasolja a természet- védelem kiterjesztését a tarpai Nagy-hegyre is. A kőbányászat megszüntetése mellett szabadtéri földtani bemutatóhely létesülhetne a hegy kráterében. NAGYMAMA LEKVÁRJA A Népszabadság május 19-i számában a fenti címmel Cserkút! Ferenc ír elemző cikket a tröszti gazdálkodás megszüntetése után önállóvá vált Nyíregyházi Konzervgyárról. Bevezetőben megállapítja: „A nyíregyháziak úgy terveznek, dolgoznak, számolnak, mint, akik rég elfeledték a dajkaság korszakát, amikor még mindent központi parancsra kellett cselekedniük.’* Mindennél többet mond, hogy 1981-ben, amikor még tröszti szervezetben gazdálkodtak, 41 millió forint nyereséget tudtak elérni, az önállóság első évében, 1982-ben viszont 113 millió forintot, a tavalyi nyereségük pedig már nem kevesebb, mint 169 millió forintot tett ki. Hogyan sikerült mindezt elérni? Közelebb kerültek a piacokhoz, szorosabbá vált a gyár és a nyersanyagtermelő mező- gazdasági üzemek kapcsolata, meggyorsították a műszaki fejlesztést. és érdekeltebbé tették a dolgozókat a termelésben. Régi szabály a gyárban, hogy csak a munkával szerezhet tekintélyt magának mindenki. Meg azzal, hogyan forog az agya, képes-e gondolkodva dolgozni, megtudja-e újítani önmagát, milyen a kezdeményezőképessége. „Két év alatt kipróbálták erejüket és bizonyítottak. Megállnak a saját lábukon, képesek alkalmazkodni az új követelményekhez” — fejeződik be a cikk. madarvedelmi BEMUTATÓKÉRT A Búvár című folyóirat májusi számában olvastuk, hogy Tornyospálcán az Úttörő Természet- védelmi és Madártani Bemutató Szakkör közreműködésével és a helyi termelőszövetkezet segítségével a közelmúltban elkészült egy madárvédelmi bemutatókert. A község 3. sz. új óvodájának udvarán kapott helyett. azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a gyerekek szüleikkel elkészíttessék a kiállított odúk és etetők másait. Faoszlopokon több mint 20 különböző típusú, formájú és anyagú — zömében a szakkör tanulói által készített — odú és etető látható itt. A fenyőkkel díszített kis parkban két nagyméretű ductetőt is felállítottak.
