Kelet-Magyarország, 1984. május (44. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-16 / 113. szám
1984. május 16. Kelet-Magyaronzig 3 Gazdaság Tervezők, építők Mini lakótelep — összefogással mindenkinek H ovatovább kilép a szűk szakmai körökből a legtöbb gazdasági szakkifejezés. Ezért érthető az az érdeklődés, amely a TIT köz- gazdasági szakosztályának munkáját kíséri. Imponálók az utóbbi évek számai. Amíg 1980-ban 280 előadáson 12 ezernyi hallgató ismerkedett a legfontosabb gazdasági kérdésekkel, addig tavaly már ezernél több előadáson negyvenezren kaptak tájékoztatást az ötéves terv népgazdasági és megyei feladatairól, az új növekedési pályáról, a világgazdasági környezet hatásáról és más, napjainkban központi helyet elfoglaló gazdasági kérdésekről. Egyszerre ismerte fel az egyén és a gazdálkodó egység, hogy a változó, s megnövekedett követelmények közepette a közvetlen vállalati, szövetkezeti tennivalók mellett szükség van a szélesebb kitekintésre, az összefüggések értelmezésére. Ebben nyújt támogatást a közgazdasági szakosztály a maga jól felkészült előadóival. S hogy ennek akár kézzelfogható haszna is lehet, azt legjobban az értékelemző előadássorozat jellemzi, amelyet Nyíregyháza több üzemében és jó néhány termelőszövetkezetben tartottak. A nyírteleki tsz- ben többek között ennek alapján nyertek országos pályázaton, miközben a megtakarított milliók a gazdaság eredményességét növelték. A múlt év őszén az ipar- vállalati gazdálkodás problémáiról indítottak tanfolyamot, egy másikon a számviteli és ügyviteli ismeretekkel nemcsak üzemi és tanácsi dolgozók ismerkedhettek, hanem a gazdasági munkaközösségek tagjai is. A Bessenyei György Szabadegyetem munkájában szintén részt vesznek a közgazdasági szakosztály tagjai. Mindez az ismeretterjesztés olyan formáiban jelentkezik, amikor egy-egy témát átfogóan megismerhetnek az érdeklődök, de lehetőséget teremtenek a közvetlen és kötetlen beszélgetésekre is, amikor vita közben kristályosodik ki a helyes vélemény. A tájékoztatás és tájékozódás ilyen formája az egyik módszer ahhoz, hogy szélesebb látókörrel rendelkezzenek az emberek. A társszervekkel együtt a TIT köz- gazdasági szakosztálya azon munkálkodik, hogy ne valamiféle ijesztő dolgok legyenek a közgazda- sági szakkifejezések, hanem a mindennapi életben tudják azokat használni. U. B. Oj kertvárosi lakótelep formái kezdenek kibontakozni Fehérgyarmaton a tnnyogmatolcsi út mentén. (Császár Csaba felvétele) A kezdeményezés: követelmény „Befut6“ kettős Jelöléssel Párthatározataink a kezdeményezést politikai követelményként fogalmazzák meg. Nem véletlenül. Valójában azok a pártszervezetek képesek megújulni, e folyamatot gazdasági, társadalmi életünkben segíteni, ahol erre ösztönzik a párttagságot, ahol ezt igénylik is. Ahol a párttagság érzékenyen reagál a feladatokra, a gondokra, ott nem csupán a pártélet aktívabb, pezsgőbb az üzemi élet is, hí-- szén termékenyítő hatással van a környezetre, a vállalat KISZ- és szakszervezetére, minden tömegszervezetére és mozgalmára is. Kétségtelen: a kezdeményezés több formában valósulhat meg. Íme egy példa. Bizonyára az egyik első olyan KISZ-szervezet Szabolcsban a Divat Ruházati Vállalatnál működő, ahol — éppen a párttagság javaslatára — kettős jelöléssel döntötték el, ki is legyen a titkár. Fiataloknál természetes Szabó Zoltán, a pártszervezet titkára ezt így indokolta: „Szép számú olyan fiatal, tehetséges diplomás dolgozik a vállalatnál, aki KISZ-tag. Amikor azt vizsgáltuk: hogyan lehetne javítani az ifjúsági szervezet munkáját,- arra a következtetésre jutottunk, ebben jelentős szerepet vállalhatnak a fiatal diplomások.” Az egyik jelölt egy műszaki főiskolát végzett lány volt, a „befutó” pedig egy közgazdász fiatalember, Tóth Árpád. Nincs ebben semmi meglepő. A kettős jelölés csupán az idősebb generációnál okozott némi meglepetést. A fiatalok természetes dolognak fogták fel, mondhatni szimpatikusnak hatott a „vetélkedő” számukra. S hogy valójában mi lett e kezdeményezés haszna? Elsősorban az, hogy a titkárválaszA vásárosnaményí üveggyár új savpolírozó gépe 16 millió forintba került. Segítségével elérik, hogy az üvegtermékek szép csillogók legyenek. (ElekEmil felvétele) tás óta színvonalasabb a KlSZ-munka. A megválasztott titkár és „riválisa” azóta is jó szellemben dolgozik együtt, a fiatalok megelégedésére. A lány tehetségével szervezőtitkárként segíti az ifjúsági munkát a szervezet fejlődését.-Nem ez volt a párttagság egyetlen sikeres és okos kezdeményezése, amely kétségtelen pezsgést eredményezett a fiatalok körében. A DIRU- VÁLL pártfórumain általában négy-öt hasznosítható javaslat hangzik el. Ezekre figyel a pártvezetőség és igyekszik megvalósulásukat segíteni. Olykor olyan hord- erejű észrevételekről is van szó, amelyek felülvizsgálata és megoldása szinte az egész kollektívát érintik. Ez történt egy szervezési intézet által javasolt technológia felülvizsgálatával kapcsolatban Fontos a jó közérzet Van aztán a kezdeményezésnek más formája is. Igaz, hogy a termelést segítő és ellenőrző munkának fontos része a gazdasági vezetők beszámoltatása. De nem az egyetlen módszere! Arról nem is beszélve, hogyan is kell értelmezni a segítést? Hatékonyan segítheti a termelést a vállalat kollektívájának a jó közérzete is. Vajon helyes feezdeménye- zés-e, ha pártszervezeteink netán azt is keresik-kutat- ják: milyen tényezők szereztek örömet vagy okoznak bosszúságot az embereknek, embercsoportoknak? Alkalomadtán nem véletlenül ké*dezák meg a Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezetben a munkásoktól: mit tennének a jó légkör javítása érdekében? S ilyen választ is kaptak már: „Néhány tekergőtől megszabadítanánk a kollektívát, s mindjárt javulna a munkamorál, a fegyelem és a tisztességesen dolgozók közérzete.” Öröm és pénz A Nyírség Ruházati Szövetkezet elnökének irodájában egy figyelmeztető mon- V datot láttam. Arra utal, hogy a munkasiker mindenkinek öröm, ezen mindenki osztozik. A kudarcon nem! De nem árt a közös felelősség, ezért a kockázatvállalás terheit úgy is igyekszik megosztani az elnök, hogy javaslatokat kér. vIgényli az észrevételeket a munkával, vezetéssel kapcsolatban. És ebben is jó partner a párttagság. Sok olyan kezdeményezés hangzott el az elmúlt hónapokban megtartott párt- fórumokon is, amelyek alapján jelentősen bővíthették tőkés exportjukat, új partnerekkel alakíthattak ki üzleti kapcsolatot. Ez viszont öröm és pénz mindenkinek. Íme néhány tanulságos eset arra, hogyan segíthetik az ifjúsági munka javulását, a jó munkahelyi légkör szin- tentartását vagy éppen az export növelését az okos, hasznosítható kezdeményezések. Farkas Kálmán Jó néhány helyen épít jelenleg a KEMÉV lakásokat: Nyíregyházán 120 minigar- zont a Vasvári Pál utcán, Tiszavasváriban 15 lakást alapoznak, Fehérgyarmaton hetvenből idén már átadnak nyolcat, és még soraibatn ók. Az egyik érdekes vállalkozásuk az az 56 lakás, melyet a megyeszékhelyen, a Ság- vári-lakótelepen építenek. Ifjúsági „lakótelep” — így is mondják, bár persze, nem lakótelep ez, csak egy utcá- nyi ház. Itt sok KEMÉV- dolgozó is otthonhoz jut. — Az, hogy „sok”, igen relatív — mondja Szilágyi Pál, az építőipari vállalat műszaki igazgatóhelyettese. — Kívülről nézve valóban nem kevés az a 23 lakás, amit saját dolgozóink kapnak, de bizony ezzel nem oldjuk meg minden gondunkat ... Elég szokatlan konstrukcióban épülő házak ezek. A megyei tanács, a KISZ, az Építőipari Tudományos Egyesület ifjúsági szervezete és a KEMÉV közös vállalkozása. Igen sok társadalmi munka igénybevételével indult be a munka, hiszen a tervezésben például a NYlRTERV fiatal tervező- gárdája, a SZAVICSAV, a KEMÉV, a SZÁÉV, a TI- GÁZ ifjú szakemberei vettek részt. A felépülő lakások negyven százalékát az építő, a KEMÉV dolgozói között oszthatjuk el, a többiről pedig a városi KISZ és az ÉTÉ dönt. — Ügy tudom: ez a 23 lakás jóval több lett az idők során... — Így igaz, bár nem azzal, hogy többet „szakítottunk le” az 56-ból... Ügy oldottuk meg ugyanis, hogy akiknek már volt lakásuk az igénylők közül, azoknak a leadott lakását is, külön megállapodás alapján, mi oszthatjuk el. Így tehát végül 41 dolgozónk költözhet új iakásha a jövő év közepéig! — Van már olyaln, aki be is költözött — Tavaly már 12 lakást át is adtunk, idén áprilisban újabb nyolcat. A kézilabdameccs kemény és izgalmas. A lányok ott, lent a pályán csípnek, ütnek, rohannak. Sír, aki gólt kap, elsírja magát, aki kihagyja a hetest. Az állás döntetlen. A hazai közönség őrjöng. A játékvezető sípol, a közönség kórusban szidja a két bírót és bizonyisten a két bíró is belepirulna, ha végiggondolná, hogy mit sugdosnak egymást közt róla a lányok. . | í A mérkőzés egyre-' keményebb, a bírók egyre rosszabbak, ugyanis az ellenfél vezet. Fenyegető. Már-már a botrány kísért, amikor a mellettünk levő épületben megszólal a kollégiumi rádió. Egy kislány, hangja után ítélve kedves és szép, közli velünk, dühöngő szurkolókkal, hogy a diákok azonnal menjenek haza. Döbbent csend. Igaz, hogy szidjuk a bírót, na de nem diákfüleknek elviselhetetlen módon. Persze, egyetlen diák sem mozdul, és aTkislány most már türelmetlenebbül megismétli a felhívást. A diákok azonnal menjenek haza. Most sem mozdul senki. Nem is figyelnénk a rádióra, de a kislány igazi asszonyjelölt, mert makacsul megismétli még egyszer, hogy a diákok.. Gólt kapunk. Ez az a pillanat, amikor ott lent a pályán minden veszve látszik, amikor rosszabb helyeken, ütni kezdik.<L pí- • rókáty■■ de most mindenki hahotázik. És a nevetéstől rázkódik a lelátó. A kislány ugyanis tovább csicsereg. Ellentmondást nem túrón közli, hogy két percen belül kezdődik a kollégiumi evőverseny. Nem időre, adagra. És láss csodát: fél perc se telik bele, és majdnem kiürül a zsúfolt nézőtér. A mérkőzés eredménye döntetlen lett, az evőverseny eredménye pedig ... maradjon titok. (bartha) „Mintha haza jöttem volna...“ Beszélgetés Urban György festőművésszel Urbán György festőművész kiállítási meghívóján ez áll: 1936-ban született Sátoraljaújhelyen, a Képző- művészeti Főiskolát 1961- ben végezte el, mesterei Főnyi Géza és Pór Bertalan voltak. Festői fejlődése a természeti motívumokból való elindulástól egészen az önelvű formatervezésig követhető nyomon. Képein a mozgás, ritmus és fény lüktetése és a dinamika a meghatározó. Volt már kiállítása egyebek közt Budapesten, Párizsban, Müncheniben. Megyénkben első alkalommal mutatkozik be, tárlata • a Képcsarnok nyíregyházi Benczúr Gyula-termében látható. A művésszel a megnyitó alkalmából beszélgettünk. Feltűnően sok a friss, ebhen az évben készült alkotása, Ilyen termékeny? Urbán György festménye: Indiai szobor — Az elmúlt időszakban valóban sokat festettem. Sok élményem összegyűlt és ilyenkor igyekszem képpé formálni azokat. Egyébként elég gyorsan dolgozom. Akad persze olyan munkám is, amivel már hónapok óta foglalkozom és még mindig nem teljes. Elég sokfelé utazom itthon és a nagyvilágban is, sok vázlat, megfigyelés összejön és az ember alig, győzi megfesteni őket. Mi befolyásolja elsősorban művészetét? — A közvetlen élmény. Természetesen hatással van az emberre a befogadó közönség is. Amint képeimen látható is, a természeteüvű ábrázolást tartom a legfontosabbnak, de vannak képek, amelyekben egyfajta elvonatkoztatás, művészi absztrakció is felfedezhető, de ebben is van egy belső szerkezeti rend, ami a sajátos közlési mód ellenére nem okoz rejtvényt a nézőknek. Nehezen válik meg képeitől? — A művész .azért dől-, gozik, hogy a festményei eljussanak a közönséghez, azokat megvásárolják. így sajnálom is a képeket, de örülök is, hogy gazdára találnak. A legkedvesebb alkotásokat azonban igyekszem számon tartani, kiknél találhatók, ha esetleg újra szeretném megnézni őket, vagy kiállításokra kölcsönkérni. Milyen érzésekkel jött a szabolcsi tárlatra? — Egy kicsit hazajöttem. A szomszédos Borsod megyéből származom, édesapám Sárospatakon él, nekem is van ott egy kis szobám, szívesen megpihenek vagy festek Patakon. Szabolcs nekem olyan, mint amikor hazatér az ember. Különösen jó ez egy olyan embernek, aki a világot járja a Kanári-szigetektől Mexikóig, vagy Indiáig, s az ott szerzett élményeket igyekszik megosztani a hazai közönséggel. Ügy tapasztalom, szívesen fogadják a képeimet és ha úgy adódik, máskor is eljövök. P. G.
