Kelet-Magyarország, 1984. május (44. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-16 / 113. szám
4 Kelet-Magyarország 1984. május 16. Kellemetlen Magyar pártküldöttség tárgyal Moszkvában vendég Á delegációt fogadta Viktor Grisin Washingtonnak kellemetlen vendége van. Miguel de la Madrid mexikói almok hétfőn este érkezett négymar pos hivatalos látogatásra aiz Egyesült Államok fővárosába, s tegnap tárgyalt Ronald Reagannel. __ A két szomszédos ország között szinte már hagyó- mónyscsámba megy a fenntartásokkal teli politikai viszony. Most sem felhőtlen Migueű de la Madrid és Reagan elnök párbeszéde. Noha a mexikói áüamifő elődeihez képest nagyobb megértést tanúsít a washingtoni törekvésekkel szemben. Mexikó gyakran kinyilvánította azt a véleményét, hogy az USA „hátsó udvarában” rosszallja az erőszak alkalmazását. De la Madrid elnök szerint a Cantadora-csoport rendezési terve megfelel a közép- amerikaá országok érdekeinek, s ennek alapján haladéktalanul folytatni kell a már megkezdett tárgyalásokat. Az Egyesült Államok számára ez nem elfogadható megoldás. Persze nem csak politikai, illetve katonapolitikai kérdésekben tér el Mexikó és az USA álláspontja. Régi keletű gazdasági költségek is beárnyékolják a két ország viszonyát. Az amerikai tőke már évtizedekkel ezelőtt mindent elkövetett, hogy az olcsó munkaerőt kínáló Mexikóban minél erőteljesebb pozíciókat szerezzen. Különösen mohóvá vált azóta, hogy Mexikóban nagy meny- ■íjyiségű olajra bukkantak. Az eladósodott államok listáján vezető helyet elfoglaló Mexikót rendkívüli módon sújtja az amerikai kölcsönkamatlábak emelkedése. Egyesek szerint emiatt legalább 1 milliárd dollárral növekedett az ország adóssága az amerikai bankoknál. Washingtonban tehát a mexikói elnök kellemetlen vendégnek számít. Eszmecseréi az amerikai vezetőkkel aligha nélkülözik a vitákat, s az sem várható, hogy a két ország álláspontja a leglényegesebb kérdésekben közelebb kerül egymáshoz. Márpedig Reagan valószínűleg ebben reménykedett, minthogy választási kampányában a közép-amerikai válságnak megkülönböztetett figyelmet szentel. A budapesti pártküldöttséget, amely Maróthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a budapesti pártbizottság első titkárának vezetésével érkezett a szovjet fővárosba, hétfőn a moszkvai városi pártbizottságon fogadta Viktor Grisin, az SZKP KB PB tagja, az SZKP Moszkvai Városi Bizottságának első titkára. A meleg, elvtársi légkörű találkozón Viktor Grisin szólt annak a munkának a főbb irányvonalairól, amelyet a moszkvai városi pártszervezet az SZKP XXVI. kongresszusán és az azt követő plénumokon született határozatok megvalósítása érdekében fejt ki. Szólt a szervezeti és politikai munkáról, a dolgozó kollektívák párt- szervezeteinek az 1984-es és általában az ötéves terv, valamint a szocialista vállalások teljesítésére és túlteljesítésére való mozgósításáról. Maróthy László tájékoztatta vendéglátóit az MSZMP nemzetközi és belpolitikai tevékenységéről, a budapesti pártbizottság és a fővárosi tanács aktuális feladatairól, különös tekintettel az iparés városfejlesztés kérdéseire, és méltatta a két főváros együttműködését. (Folytatás az 1. oldalról) iis és művészeti miniszter; a Magyar Népköztársaságét Köpeczi Béla művelődési miniszter; a Mongol Népköztársaságét Dondogin Cevegmid, a minisztertanács elnökhelyettese, kulturális miniszter; a Német Demokraitikus Köztársaságét Hans-Joachim Hoffmann kulturális miniszter ; a Román Szocialista Köztársaságét Ion Traian Stefa- nescu, a szocialista művelődési és nevelési tanács első elnökhelyettese; á Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségéét Pjotr Gyemicsev kulturális miniszter; a Vietnami Szocialista Köztársaságét Nguyen Van Hieu kulturális miniszter vezeti. A konferenciát Köpeczi Béla nyitotta meg, majd Sarlós István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Központi Bizottsága és a magyar kormány nevében üdvözölte a megjelenteket. Bevezetőjében elmondotta: — A miniszteri konferenciáknak visszatérő feladata, hogy a résztvevők véleményt cseréljenek országaik kulturális tevékenységéről, bemutassák terveiket, programjaikat, és ezzel párhuzamosan lehetőséget találjanak tapasztalataik kicserélésére. Fontos feladata a tanácskozásnak, hogy kialakítsa a közös tevékenység soron következő lépéseit. — A Magyar Népköztársaság szándéka az — hangsúlyozta Sarlós István —, hogy az ilyen hasonló tanácskozásokon való részvételével bővítse a magyar kulturális élet vezetőinek ismereteit a szocialista világ törekvéseiről, terveiről és mindennapos gyakorlatáról, mert nemzeti érdekünk, hogy összhang legyen országaink között a napi és a távlati munkában. A mai bonyolult, súlyos veszélyekkel terhes nemzetközi helyzetben különösen fontos, hogy a kulturális miniszterek rendszeresen elemezzék területük nemzetközi kapcsolata-, it. — A jelenlegi helyzetben nagyon fontos a szocialista országok együttműködésének szorosabbá tétele és fejlesztése. Erre jó alkalom a fasizmus feletti győzelem 40. évfordulója. Hazánk a megemlékezések programjának kialakításánál nagy figyelmet szentel annak, hogy azok tükrözzék és tudatosítsák a történelmi igazságot: a fasizmus megsemmisítésének világtörténelmi jelentőségét, a szovjet nép szerepét az emberiség megmentésében, országaink sorának felszabadításában, szocialista építőmunkánk feltételeinek megteremtésében. Az előreláthatólag, három napig tartó tanácskozáson várhatóan megvitatják egyebek között a szocialista országokban élő fiatal művészértelmiségiek helyzetét. Foglalkoznak azzal is. hogy a szocialista országok milyen kulturális, művészeti programokkal készülnek a fasizmus alóli felszabadulás 40. évfordulójának méltó megünneplésére. CRAXI—REAGAN- TALÁLKOZÓ ' A szovjet—amerikai fegyverzetkorlátozási tárgyalásokkal kapcsolatos kérdések tisztázására Bettino Craxi olasz kormányfő megbeszélést ajánlott Ronald Reagan amerikai elnöknek — közölte a miniszterelnök szóvivője hétfőn. A két politikus külön találkozójára a jövő hónapban a hét legfejlettebb tőkés ország londoni csúcsértekezlete alkalmával kerülne sor. SZTRÁJK RÓMÁBAN Hat napja tart a római Leonardo da Vinci repülőtér alkalmazottainak munkalassító sztrájkja, amellyel a munkakörülmények javítását követelik. Az akció miatt sok járat késik, fennakadás van a csomagkiadásban is, de egyetlen járatot sem kellett törölni — közölték a repülőtér hivatalos képviselői. Egyben bejelentették, hogy kedden közép-európai idő szerint a 9 és 15 óra közötti járatokat törölték, mivel ezekben az órákban sztrájkolnak a légi irányítók, akik ugyancsak jobb munkakörülményeket követelnek. FÖLDRENGÉS GÖRÖGORSZÁGBAN Hétfőn közepes erősségű földrengés rázta meg a görögországi Chiosz szigetet, az Égei-tenger keleti felében, amelynek erőssége elérte a Kichter-skála szerinti 4,5 fokozatot — közölte az athéni geológiai intézet szóvivője. Károkról nem érkezett jelentés. A földrengés epicentruma a fővárostól 210 kilométerre északkeletre volt a tenger mélyében. A PEN CLUB KONGRESSZUSA Hétfőn Tokióban megnyílt a Pen Club nemzetközi író- szövetség 47. kongresszusa. 43 ország képviseletében 550 író vesz részt az ötnapos tanácskozáson. A dokumentumok nagy csoportja arról tanúskodik, hogy milyen módszerekkel avatkozott be az FBI az Egyesült Államok csúcsain folyó hatalmi harcokba, mégpedig mindig olyan jelöltek érdekében, a|kik .megfeleltek Hoover szélsőjobb- oldali szemléletének. Így például még Truman elnöksége idején Hoover a színfalak mögött az elnök republikánus ellenfelének, Deweynek a tanácsadója volt. Együtt dolgozták ki azt a javaslatot, hogy az Egyesül Államokban a kommunistáknak, mint „idegen hatalom ügynökeinek” nyilvántartásba kell magukat vétetniük. (Az elnökválasztást végül mégis Truman nyerte.) Az FBI és személyesen Hoover terjedelmes dossziét vezetett Stevensonról, aki a demokraták egyik legszélesebb látókörű és legműveltebb politikai vezetője volt a második világháború utáni időszakban. Hoover úgy vélte, hogy Stevenson túlságosan „puha a kommunizmussal szemben”. Magánéletére és politikai megjegyzéseire vonatkozó ügynöki jelentéseiket rendszeresen átjátszotta a politikus ’ ellenfeleinek, így két ízben '■(1952-ben és 1956-iban) az FBI tevékenységének nagy szerepe volt abban, hogy elgáncsolják Stevensont az elnökségért folytatott küzdelemben. Hasonló és jórészt még mindig fel nem tárt hadjáratot vezetett az FBI a Ken- nedy-fivérek ellen. John F. Kennedy már demokrata elnökjelölt volt, .amikor Hoover utasítására az FBI egy Még a 60-as évek végén is.. í Képünkön: meleg kézfogás Johnson elnökkel. húsz oldalas összefoglaló jelentést készített Kennedy magánéletéről, különös tekintettel a női kapcsolatokra. Ezt a jelentést maga Hoover tárta Kennedy elé. Nem ismeretes, hogy pontosan mi történt ezen a találkozón, annyi azonban bizonyos, hogy Kennedy markét nappal elnökké választása után bejelentette: felkérte Hoovert, hogy továbbra is maradjon az FBI élén. (Előtte általában úgy vélték, hogy Kennedy el fogja bocsátani az FBI főnökét.) Látnivaló, hogy a hétezer oldalnyi „felszabadított dokumentum” bevilágít ugyan az amerikai politikai élet kulisszái mijgé, de a politikailag igazán lényeges akciókról nem beszél. Nyilvánvalóan inkább csak a személyes jellegű szenzációt keltő vagy intim részleteket tartalmazó okmányokat hozták nyilvánosságra. Az FBI kezében tehát továbbra is olyan titkos iratok vannak, amelyek az ország valamennyi politikai és társadalmi vezetőjének életét érintik. Ráadásul — amint azt a tények bizonyítják — a fontos politikai eseményekkel (a két Kennedy-fi- vér vagy Martin Luther King meggyilkolása, Nixon lemondása, stb.) kapcsolatban semmilyen okmányt nem hoztak nyilvánosságra. A páncélszekrény kulcsát tehát továbbra is őrzik. Igaz, az öreg FBI-főnök halála óta az amerikai törvényhozás lényeges változásokat kényszarített ki. Segítették ez olasz bűnözőket Elítélték a képtolvajokat Az Ítélet, amelyet kedden hirdetett ki a Fővárosi Bíróság a hírhedt kép lopás ügyében., mind a négy magyar vádlott bűnösségét megállapította, a vádiratban foglalt bűlcselekimények elkövetése és azok minősítése tekintetében egyaránt. A vádlottakat azért terheli büntetőjogi felelősség, mert — mint Ismeretes — cselekvő. Illetve segítő részesei voltak annak az olasz bűnözők szervezte, nagyszabású tolvajlás- nak, amelyet tavaly novemberben követtek el a budapesti Szépművészeti Múzeumban. (A külföldi tetteseket hazájukban állítják bíróság elé.) A négy vádlott közül az elsőrendű vádlottat, a 28 éves, büntetett előéletű Kovács Gusztávot különösen nagy értékre elkövetett lopás bűntettében mint társtettest, a másodrendűt, a 21 éves Raífai Józsefet — Kovács féltest- vórét — pedig ugyanebben a bűncselekményben minit bűnsegédet mondta ki bűnösnek a bíróság. Ezért és a terhűkre megállapított más bülcselekmények miatt Kovácsot, mint különös visszaesőt, halmazati büntetésül a kiszabható szabadságvesztés felső határát megközelítő tartamú, Hl évi, Raiffait pedig ugyancsak halmazati büntetésül 5 évi szabadságvesztésre ítélte; mindegyiküket meghatározott időre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, továbbá Kovácsot a bűn- cselekmény elkövetéséhez használt személygépkocsija, Raffait a balatoni ingatlana tekintetében vagyonelkobzásra is ítélte. A fiatalkorú Jónás Katalin harmadrendű vádlott bűnpártolás vétsége miatt 6 hónapi szabadságvesztést kapott, amelynek végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztették. Balogh Bélámé negyedrendű vádlottat a bíróság hamis tárni zás bűntette miatt 1 évi szabadságvesztéssel sújtotta, és elrendelte a vele szemben korábban más ügyben kiszabott 3 hónapi szabadságvesztés végrehajtását. Dr. Hairtay Henrik, a Fővárosi Bíróság elnöke vezette egy hónapon át a bűnügy tárgyalássorozatát. A Fővárosi Főügyészség részéről dr. Bócz Endre főügyészhelyettes képviselte a vádat. Tizenkét oldalas volt a vádirat, amelyhez csaknem ennyi köteg peranyag — nyomozati Irat, kihallgatási jegyzőkönyv, tanúvallomás, ügyvédi folyamodvány., ügyészi beadvány, szakértői vélemény stb. — csatlakozott; s az ítélet közlése és szóbeli indoklása is csaknem három órán át tartott. A bűncselekmény — amely a tettesek felderítése, a sikerrel zárult nyomozás után, a műkincsek visz- szakerülésével már többé-kevés- bé ismertté vált a közvélemény előtt — minden hazai mozzanatában feltárult most a bíróságon. Bebizonyosodott, hogy Kovács Gusztáv, Raffai József és Jónás Katalin 1983 októberében — egy Budaipesten élő, görög származású fiatalember révén — ismerkedtek össze az akikor Magyarországon illegálisam tartózkodó Ciamtl Ivano és lóri Gnaziamo olasz állampolgárokkal, akikkel barátságot kötöttek. Idejüket különböző fővárosi szórakozóhelyeken rendszeresen együtt töltötték, feljártak az olaszokhoz azok budapesti bérelt lakásaira is. A lány — miként a tárgyaláson elhangzott — érzelmileg is vonzódott lóri Graziaméhoz. Baif- fai többször pénzt „kölcsönzött” az egyik olasznak, aki zálogul egy arany karkötőt és karórát adott. Október végién Scianti Ivano és lóri Graziano meghívására Magyarországra érkezett Giacomo Morini, szintén olasz állampolgár. Értékesítés végett arany ékszereket hozott magával, s ezeket Kovács adta el, a pénzzel pedig elszámolt. A három olasz — miként magyar bűntársaik elmondták — eleve azzal a szándékkal jött Magyarországra, hogy a Szépművészeti Múzeumból festményeket tulajdonítanak el. A lopáshoz közreműködőiknek „beszervezték” Kovácsot és Raffait. Mindegyiküknek 10 000 dollárt ígértek. A múzeum prospektusában megjelölték a kiszemelt műveket. Közösen terepszemlét is tartottak. Az olaszok elmondták, hogy a képeket külföldön fogják eladni: Görögországban, egy „olaj- millioimosnalk”. November 3-án további két, képtolvaj lásban „specialista” olasz érkezett: Incenti Giordanl és Palmese Carmina, akik a Budapest-szállóban vettek ki szobát. A lopás előkészületeiről már közösen tárgyalt az öt olasz, valamint Kovács és Raffai. A beszélgetést hallotta Jónás Katalin is, aki érti az olasz nyelvet, több ízben tolmácsolt az olaszok és a magyarok között. Elhangzott — ahogy a tárgyaláson felidézték — az a kijelentés Is, hogy „alarm no problem”, ami a biztonsági berendezés hiányára utalt. (A bíróságon egyébként most a két fővádlott férfi úgy nyilatkozott, hogy „kézzel-lábbal mutogatva” beszéltek mindig az olaszokkal.) Ojabb terepszemlék következtek a múzeumnál: bent a képeknél, kint pedig az épületfelújításhoz ácsolt állványzatnál. A tervezett akció napján, november 5-én este Raffaival az olaszok közölték: neki a lopásban nem kell részt vennie, mert „alibije” kell legyen, hogy a későbbiek során — akár külföldről is — telefonon tudják vele tartani a kapcsolatot. Ezután előkészítették — ám a lány elől elrejtették — a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül szánt szerszámokat: csavarhúzókat, üvegvagót, fogókat, zsákokat és kötelet. Az akció idejére a lányt és Raffait elküldték a Halászbástya diszkóba, azzal, hogy ott várjanak rájuk. Ezután egy reklámszatyorba rakták a „szerszámokat”, majd Kovács Gusztáv Lada 1600-asával és az egyik olasz Fiat Ritmo típusú személygépkocsijával mentek a múzeumhoz. Az előzetes megbeszélés értelmében körülbelül 22 óra 30 perc tájban Kovács lóri Graziaméval és Incenti Giordanóval együtt átmászott a múzeum felállványozott részét övező kerítésen, majd az állványzaton át az első emeleti szintre, a régi képtár ablaka előtt levő erkélyre. Itt Incenti Giordamo az erkélyre nyíló ablak üvegét az üvegvágóval kimetszette, a résen benyúlva meggyőződött arról, hogy a riasztókészü- lék valóban nem működik, majd az ablakot kinyitotta, és Kovács- csad behatolt a helyiségbe. lóri Graziano az erkélyen ’maradt. Az olasz gyűjtemény tárlóiban dróton függő festmények közül Kovács segítségével Incenti Giordano vágta le a képeket; azt ^z azóta „nevezetessé” vált 7, pótolhatatlan műalkotást, amelynek — miként a tárgyaláson elhangzott — a szakértők által becsült értéke összesen 1 müliárd 400 millió forintra tehető. A 7 kép közül hatot az olaszok — a határon néhány órán belül átjutva — másnapra Görögországba vittek, ahonnan később — az Ismert módon — a múzeum januárban viszszakapta. A hetedik kép itthon maradt és még hamarabb előkerült, ezt ugyanis — egy pulóverbe és nylonzsákba csavarva — Kovács és Raffai Törökbálint környékén az út mellett ásták el, s a nyomozás során szinte sértetlenül találtak rá. Jónás Katalin november 6-án a televízióból értesült arról, hogy a Szépművészeti Múzeumban betörés történt. Az olaszok társaságában eltöltött idő alatt észlelt jelenségekből — beszélgetéstöredékekből, az olaszok váratlan, szinte menekülésszeru távozásából, az előéletükre vonatkozó ismereteiből, nevezetesen abból, hogy hamis útlevéllel érkeztek az országba, és az Interpol körözi őket — arra következtetett, hogy esetleg olasz barátai voltak az elkövetők. E gyanúját november 1-én közölte Raffaival és Kováccsal. Nekik erre az volt a válaszuk, hogy ,.hallgass, ne beszélj róla”. Nem Is beszélt. Bukarestbe utazott, ahol találkozott „barátjával”, lóri Grazlanóval aki elmondta neki, hogy a lopást ők követték ei Raffaival és Kováccsal. és Magyarországon maradt' még egy festmény. Kérésére üzenetet is továbbított Raí- f sióknak: „ ... A csomag tubákra, amit ott felejtettünk, nagyon figyeljetek, hogy ne legyen, párás helyen, mert ha nem olyan helyre rakjátok, ami száraz, akkor elromlik, és el lehet dobni ..Tudta, mire vonatkozik ez az üzenet. Balogh Béláné, a bűnügy negyedrendű vádlottja, aki Kovács ismerőse volt, azzal követett el törvénysértést, hogy — miután a képlopásról és tetteseiről Kovácsról értesült — a férfi kérésére hamis vallomással megpróbált valótlan alibit igazolni a bűncselekmény elkövetésének óráira. A bíróság az ítéletet indokolva a büntetés kiszabásálnál hangsúlyozta, hogy a festmények a magyar állam tulajdonéit képező világhírű műalkotások, amelyeknek eltulajdonítása és külföldi orgazdákhoz juttatása a magyar nép érdekeinek a semmibe vételét juttatta kifejezésre. Méltán váltott ki a bűncselekmény mind a hazai, mind a nemzetközi közvéleményben nagyarányú felháborodást. A bűncselekmény társadalomra veszélyességét jelentősen emeli, hogy szervezett külföldi bűnözők magyar elkövetőkkel társulva hajtották végre. Az Ilyen jellegű bűncselekmények visszaszorítása a törvény szigorának alkalmazását indokolja. Ezért a hiróság Kovács Gusztáv esetében, a szabadságvesztést szigorúbb fokozatban: börtön helyett f. gyházban rendelte végrehajtani. E döntés meghozatalánál a bíróság figyelemmel volt egyrészt a Kovács személyében rejlő társadalmi veszélyességre, különösen pedig a cselekmény indítékára, nevezetesen arra, hogy egyéni haszonszerzés végett vett részt kiemelkedően nagy értékű műkincsek ellopásában és külföldre juttatásában. Raffainál a bíróság nyomatékos enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy ő az elásott kép elrejtés! helyét nyomban a letartóztatása után feltárta, és a nyomozás eredményességét más módon is segítette. Jónás Katalinnal kapcsolatban a bíróság megállapította, hogy ö nem vett részt a festmények ellopásában. és a készülő bűncselekményről sem tudott. Utóbb azonban, amikor érzelmi ökokból lóri Graziano után utazott a román fővárosba, onnan olyan te- lefonüzeneteket továbbított Budapestre, amelyek az élrejtett képpel függtek össze. Hazatérése után azonban feltáró vallomásával ő is nagymértékben segítette a hatóságok munkáját. 1 Balogh Béláné esetében a bíróság — a tárgyaláson megvizsgált bizonyítékok értékelése alapján — nem fogadta el a vádlottnak azt a védekezését, hogy a cselekmény elkövetésekor Kovácsnak az élettársa volt, s ezért mentességi jog illette volna meg a tanúként! kihallgatásakor. Az ítélet nem jogerős: az ügyész valamennyi büntetés súlyosbításáért fellebbezett, a vádlottak — és védőik — a büntetések enyhítéséért, illetve a terhűkre rótt egyes bűmeséietomé- nyek vádja alóli felmentésért jelentettek be fellebbezést.
