Kelet-Magyarország, 1984. április (44. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-13 / 87. szám
1984. április 13, Kelet-Magyarország l Verseny 0 j verseny indul. Van, ahol már megfogalmazták, másutt ezekben a napokban szövegezik a mezőgazdasági üzemek szocialista brigádjai munkavállalásaikat. A verseny 1984—85-ös időszakkal, hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére bontakozik. A TOT felhívását figyelembe véve a vállalások a gazdasági követelményekhez igazodva többletteljesítményt, anyag- és energiamegtakarítást, társadalmi munkavégzést tartalmaznak. Ma még papíron, nagy elhatározottsággal és elkötelezettséggel gyűlnek a milliók, hogy holnap már a teljesítmények, a megtakarítások után eredményt növelő forintok legyenek. A vállalások teljesítésének ellenőrizhetőségére jó példa a csarodai, a timári, avagy a fehérgyarmati SERKÖV szocialista brigádjainak munkavállalása. A csarodai Üj Élet Termelőszövetkezetben hat szocialista brigád dolgozik 140 taggal. Együttesen csaknem egymillió forint többlettermelést, illetve megtakarítást vállaltak. • Miből jön össze ez a nagy összeg? A gépkezelők 5 százalékos anyag- és alkatrészköltség megtakarításával, a tehenészek minőségi tejtermeléssel, a tejalapár növelésével, a traktorosok 3 százalék üzemanyag- és költségmegtakarítással, a lakatosok árbevétel-növeléssel, az építők költségmegtakarítással járulnak hozzá, hogy a versenyidőszak végére ki legyen az egymillió forint. Pluszként a brigádtagok 56 millió forint társadalmi munkát is végeznek. Jelenlegi gazdasági helyzetünkben minden többletforintnak, a legparányibb árualap-bővítésnek, de a minimális energiamegtakarításnak is nagy a jelentősége. Sok kicsi, sokra megy elv alapján — amit tíz vagy száz brigád elhatároz és teljesít — üzemi, vállalati, de községi, vagy városi, megyei méretekben óriási lehet. A timári Béke Tsz szocialista brigádjai kivétel nélkül vállalták két kommunista szombat megtartását, ezenfelül két nap társadalmi munka végzését. Ezeknek a munkáknak az összértéke 125 ezer 600 forint. Kapják: a községi óvoda, iskola, iskolaorvosi rendelő. Ami a közös gazdaság termelő tevékenységén és pénzgazdálkodásán lendít, hogy az egyéb vállalások, anyag-, energia- és költségmegtakarítás, valamint a többlettermelés együttes értéke közelíti a 700 ezer forintot. Fehérgyarmaton a Sertéstenyésztő és Hizlaló Közös Vállalatnál a több és gazdaságosabb hústermelés a nyolc szocialista brigád célja. Jobb, figyelmesebb munkával növelik a malacszaporulatot, csökkentik az elhullást, javítják a takarmány hasznosulását. A plusz, az egy-két százalékos többlet így kimondva, leírva nem tűnik soknak. De ha azt mondjuk, hogy ez több tonna hús, milliókat érő áru, már más a megítélés. Ha minden hasonló jellegű üzem csak ennyit tesz le az asztalra, máris sokat nyertünk, gondjaink egy részét megoldottuk. Ö termelőszövetkezeti szocialista brigádok versenyvállalásait a termelőszövetkezetek területi szövetségén gyűjtik. Naponta érkezik egy-két üzemből újabb és újabb csatlakozás igazolásként, hogy jó és nemes a szándék. Tanúság ez arra: méltóképpen úgy ünnepelhetünk ha további tettekkel járulunk hozzá a négy évtized országépítő, új rendet kovácsoló munkájához. S. E. Ili üzemben milliós gépek ♦ A MEKOFÉM üj fehér- gyarmati üzemében — 73 millió forint értékben — a legkorszerűbb gépeket állították munkába. Az ötmilliót érő profilköszörűgéppel Kerekes József mokkáskanál fejrészét munkálja meg. (Elek Emil felvétele) Átképzési támogatás - kihasználatlanul Munkaerő, kölcsönben? A gyors ütemű munkahelyteremtés ellenére Szabolcs- Szatmár egyes mikrokörzeteiben a munkát keresők száma — főleg a nők esetében — még jelenleg is meghaladja az elhelyezkedési lehetőségeket. Bevonásuk a társadalmilag szervezett munkába továbbra is fontos feladat. A munkaerő kereslet-kínálat összhangjának közelítésére az elmúlt évben is több intézkedésre került sor. A központi szervek anyagi eszközökkel is segítették az idetelepülő vállalatok munkahelyteremtő szándékának megvalósulását. Több vállalat és szövetkezet pályázat útján területfejlesztési alap-, illetve a termelési adóból visszatérítendő támogatásban részesült, ez lehetővé tette több száz dolgozó munkába állítását. Áz átcsoportosítás zavara Ezzel egy időben jelentkezik a munkaerővel történő racionális gazdálkodás meggyorsítása. Ez azt jelenti, hogy az átmenetileg hatékonyan nem foglalkoztatható dolgozókat a munkaügyi irányító szervek segítségével — lényeges egyéni sérelmek nélkül — át kell csoportosítani más munkaterületre, vagy olyan termék gyártására kell átállni, amely a vállalatnak és a népgazdaságnak magasabb eredményeket hoz. Megyénkben tehát egy időben két fontos feladatot kell megoldani. Az egyik követelmény a még meglévő munkaerőtöbblet lekötése, a másik a már foglalkoztatott munkaerő hatékonyabb felhasználása. A kormányzati szervek különböző jogszabályok életbe léptetésével, esetenként anyagi juttatásokkal is segítik a hatékony foglalkoztatásra, a tartalékok feltárására irányuló erőfeszítéseket. A gyakorlat azonban azt bizonyítja, hogy a gazdálkodó szervek vezetőinek többsége nem ismeri ezeket a lehetőségeket, vagy nem tulajdonítanak ennek kellő jelentőséget. Áz UNIDO- módszer előnyei A vállalatok közötti szervezett munkaerő-átcsoportosítás esetén igénybevehető átképzési támogatást is mindössze egy vállalat, a Szabolcs Cipőgyár pályázta meg. Ennek előzménye az volt, hogy a Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat Záhonyban lévő üzemének megszüntetését határozta el. Ennek következtében mintegy 100, főleg betanított munkát végző nő további foglalkoztatása vált kétségessé. A Szabolcs Cipőgyár az átképzési támogatás előnyeit is mérlegelve, az export további növelése érdekében úgy döntött: az említett gyáregységet átveszi, gondoskodik az ott dolgozók betanításáról, átképzéséről. Ezt követően már az átképzési támogatásról szóló rendeletben foglaltak szerint peregtek az események. A benyújtott kérelmet a megyei tanács vb munkaügyi osztálya az elmúlt év közepén elbírálta és az engedélyt kiadta. A dolgozók betanítása az ún. VNIDO (képesség- fejlesztő) módszerrel történik, amely 9 hónapot vesz igénybe. Ehhez havonta átlagosan 800 Ft/fő átképzési támogatást állapítottak meg, a betanítási idő alatt 10 forintos órabért tudnak biztosítani. így jelenleg mintegy 100 ezer forint támogatást fizetnek ki. Az átképzésben részt vevők nagy figyelmet, jó manuális készséget és teljesítményt igénylő szalagmunka betanulására vállalkoztak. A program szerint később teljesítménybérben dolgoznak, szem előtt tartva, hogy korábbi átlagkeresetüket elérjék. Nem csökkent a jövedelmük A dolgozók elmondták: ragaszkodnak a munkahelyükhöz. Többen közülük vállalták, hogy a betanulás után szakmát szereznek, néhány érettségivel rendelkezőnek pedig szakközépiskolai átképzésre is lehetőséget adnak. Az átállás gondjaiból az állam igen tekintélyes költséget magára vállalt. A dolgozók jövedelmében csökkenés nem következett be, miután a két bér közötti különbséget megkapták. Mindezek jelentősen hozzájárultak, hogy vállalták a betanulást és a tapasztalatok azt bizonyítják, ezt sikerrel végzik. A gazdaságpolitikai célok szükségessé tették az előbbi lehetőség bővítését. Az átképzési támogatás — a napjainkban megjelent rendelkezések szerint — vállalaton belüli munkaerő-átcsoportosítás esetén is igénybe vehető, amennyiben az jelentős létszámot (ötven főnél, vagy a munkáltatónál teljes munkaidőben foglalkoztatottak statisztikai állományi létszáma húsz százalékánál- * többet) érint. Többször előfordul, hogy a gazdálkodó szervek termelése különböző okok (pl. anyaghiány) miatt hullámzik. Ezt igen nehéz munkaerő-gazdálkodási oldalról követni. Az így fölöslegessé váló dolgozók munkaviszonyát meg kellene szüntetni, majd a feltételek javulása esetén pár hét múlva a létszámot újra feltölteni. Közismert viszont, hogy a vállalatok munkaerő-szükségletüket a munkacsúcsra tervezik, amiből egyenesen következik bizonyos nagyságrendű kapun belüli munkanélküliség, amely a hatékonyságot lényegesen lerontja. Mindezekre tekintettel a munkaügyi szabályozás már korábban is lehetővé tette, hogy azok a vállalatok, amelyek a dolgozók egy részét átmenetileg nem tudják saját szervezetüknél foglalkoztatni, más (vállalatnak) munkáltatónak kölcsönadják (kirendeljék). Erre azonban eddig csak elvétve került sor részben azért, mert a bérköltségek viszonylag kis súlya nem ösztönöz eléggé a munkaerő hatékony felhasználására, másrészt a kölcsönadó érdekeltsége is kidolgozatlan volt. Új alapon Az év elején megjelent 5/1984. (II. 14.) ABMH számú rendelkezés új alapokra helyezte és egyértelműen rögzítette az ezzel kapcsolatos feltételeket. Ezek szerint a kirendelt dolgozók után a foglalkoztató költségátalányként megtérítheti azokat a szociális és igazgatási költségeket, amelyek a munkáltatónál merülnek fel (pl. gyermekintézmények, üdülés, nyilvántartások vezetésének költségei). Ez nem haladhatja meg a kirendelés időtartama alatt az érintett dolgozók részére kifizetett bérköltség tizenöt százalékát. Ezen túlmenően a munkáltató és a foglalkoztató további kedvezményekben is megállapodhat. így pl.: nagyobb létszámot (10 főnél többet) érintő és 6 nap időtartamot meghaladó kirendelés esetén a foglalkoztató saját bérszínvonal-növelési lehetőségének terhére a munkáltatót pótlólagos adómentes bérszínvonal-növelési lehetőséghez (kedvezményhez) juttathatja. A munkáltató elszámolhatja a létszámcsökkenésből származó bérmegtakarítás harminc százalékát a bérszínvonal-növekedés adómentesítésére. Élni a lehetőséggel A közelmúltban alakult megyei munkaerő-szolgálati és szervező iroda feladatai között egyébként szerepel a vállalatok közötti munkaerőkölcsönzés megszervezése, lehetőségeinek feltárása. Mint minden új dolog, várhatóan a munkaerő hatékony felhasználását elősegítő intézkedések is nehezen törnek utat maguknak. Mielőbb meg kell ezeket a fogalmakat ismerni és nemcsak tudomásul venni létezésüket, hanem élni is velük. Juhász Gábor, a megyei tanács vb osztályvezetője Gazdag tavaszköszöntő □ olt egyszer egy ötlet: mi lenne ha így tavasz tájon egy amatőrökből álló kultúr- csoport körbejárná Nyíregyháza kis művelődési házait, a tanyabokrokat, és versekkel, dalokkal szórakoztatnák a közönséget? Ügy tizenöt év távlatából idézhetjük meg az első Tavaszköszöntő című műsorok sikerét, amire aztán a ma művészeti heteknek nevezett kulturális esemény- sorozat fölépült. Március 1-től április 9- ig tartottak idén a művészeti hetek rendezvényei. Gazdag programot kapott a megyeszékhely lakossága, a rendezők igyekeztek a műfaji változatosságra törekedve a legkülönfélébb érdeklődési körűeknek is színvonalas választékot kínálni. Nyolc kiállítás nyílt ez idő alatt. Zömmel a megyei művelődési ház kiállítótermeiben láthattunk új tárlatokat, de csatlakozott a rendezők sorához a múzeum, a könyvtár és a Ben- czúr-terem is. Bővelkedett a művészeti hetek programja hangversenyekben. A filharmóniai bérleti koncerten kívül a nyíregyházi zeneiskola tanárainak hangversenyét hallhattuk, az Ifjú Gárdafúvószenekar adott tavaszi koncertet, s legjobb kórusaink énekeltek a Bárdos-esten, illetve a hagyományos Szabadság a zenében című műsorban. örvendetes, hogy két színházi premier is egybeesett a művészeti hetekkel, a színházbarátok ezenkívül a debreceni társulat két produkciójának is tapsolhattak. Vendégünk volt a Pécsi Balett, legújabb kamaradarabjával. Űjdonság, hogy áz Állami Bábszínház felnőtteknek szóló műsorral is jelentkezett — ennek népszerűsítésére a jövőben érdemes nagyobb gondot fordítani. Jól sikerült a főrendező művelődési ház és a mozi együttműködése is, így már a művészeti hetek első napján nagy sikerű filmpremier volt Nyíregyházán: megelőzve az országos forgalmazást, ötször vetítették a Gandhi című filmet, mindig telt házzal. Amatőrcsoport tavasz- köszöntője volt a művészeti hetek előzménye és most egyik amatőrcsoportunk szereplése volt a több mint egyhónapos rendezvénysorozat egyik legjobban sikerült eseménye. Három egymást követő napon lépett színpadra teljes műsorral a húszéves születésnapját ünneplő Szabolcs-Volán szak- szervezeti táncegyüttes — óriási sikerrel. E z idő alatt — hogy csak néhányat említsünk még a sorból — megtartották a mezőgazdaságban dolgozó szocialista brigádok megyei kulturális vetélkedőjének döntőjét, több neves előadóművész adott műsort a pódiumműsor-sorozatban, megkezdődött a nosztalgiamozi, bemutatót tartott a víz- és csatornamű vállalat a művelődési házban stb. A tervezett rendezvények közül mindössze két kisebb maradt el — és ez kiváló mérleg. Ezt a színvonalat tartva a jövőben akkor adnának még többet a programok szervezői a közönségnek, ha a megyei művelődési központ irányításával sikerülne még jobban mozgósítani a megyeszékhely többi kulturális intézményét: a művészeti hetek idejére valóban rangos kínálattal jelentkezzenek! Baraksó Erzsébet A BIOGAL nyírteleki üzemében speciális tartálykocsiból nyomatják a tápkoncentrációnoz szükséges perlitet a tárolósilókba. (elek) KISÖREG 5 zikrát vet a fény a sarlón. Nézi a kisöreg, többször is megnézi, düny- nyög magában, aztán megáll, figyelmét már a csirkeetetőre összpontosítja. A csirkeetető újkori, de praktikus cifraság, horganylemezből készült méteres vályú, tetején horganyzott drótból a rács. Áll és nézi a kisöreg az eszközt és látja a hibáját. Kissé ferde, vetemedett a vályú. Kézben tartva. De most leteszi a sima aszfaltúira. Ott a vályú és ott van felette a gond, az észben gyökerező aggódás, rossz vásárt csinált. A kisöreg kétszer körbe- megy a vályún. Csóválja a fejét. Fordulna, menne vissza az üzletbe, de meggondolja magát. Keres két követ, egyiket a vályú jobb, a másikat a bal végébe teszi. A csirkeetető kiegyenesedik, stabilabban tapad a kövezetre. — Na, jó lesz — mondja a kisöreg —, így kővel jobb is. A tyúk sem veri el. Miután megtörtént a meózás, beáll az önmegnyugvás lelket vidító íze, a kisöreg a pádhoz lép, leül. Mellette a sarló, az etetővályú, kezében a dózni és cigarettát kínál. Fújjuk a füstöt. Mondja később: — Ezeket vettem. A vályút az öregasszony csirkéinek. Jó, mi? Jól kitalálták. Mert láttam, mi gondja, baja volt az imént, rámondom: — Bizony jól kitalálták. Így nem vész el a kukoricadara egyetlen szeme sem. — Bizony! A kisöreg elköszön, hóna alatt a sarló, a vályú, lábán gumicsizma, fején zsíros kalap. Ügy tűnik, megnőtt. Megy át a városon, büszkén, ki a tanyára. Jé vásárt csinált. (seres)