Kelet-Magyarország, 1984. április (44. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-12 / 86. szám
4 Kelet-Magyarország 1984. április 12. Kádár János és Losonczi Pál távirata Konsztantyin Csernyenkónak r -------------n Athéni beszélgetések (3.) Konsztantyin Usztyinovics Csernyenko elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének Moszkva Tisztelt Csernyenko Elvtárs! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, népünk nevében és a magunk részéről szívből köszöntjük önt a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökévé történt megválasztása alkalmából. Az ön több évtizedes sokrétű munkássága szorosan összeforrott a szovjet nép kiemelkedő sikereivel, a társadalmi haladás és a béke ügyének szolgálatával. A Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökévé történt megválasztása méltó kifejezése a szovjet kommunisták, a szovjet nép ön iránti bizalmának és tiszteletének. Meggyőződésünk, hogy az ön tevékenysége e felelősségteljes beosztásban fontos hozzájárulás lesz ahhoz, hogy a szovjet nép kommunista pártja vezetésével további kiemelkedő eredményeket érjen el az SZKP XXVI. kongresszusa határozatainak végrehajtásában, a fejlett szocialista társadalom tökéletesítése feladatainak megoldásában és lendületesen haladjon előre a lenini úton. A magyar kommunisták, dolgozó népünk a szovjet nép hű fiát, kiemelkedő párt- és állami vezetőjét, testvérpártunk következetes internacionalista harcosát tiszteli önben. Megválasztása alkalmából jó egészséget, további kimagasló sikereket kívánunk önnek a szovjet nép javára, közös céljaink, az emberiség békéjének és biztonságának megszilárdítása, a szovjet és a magyar nép megbonthatatlan barátsága és gyümölcsöző együttműködése érdekében kifejtett sokoldalú tevékenységében. Budapest, 1984. április 11. KADAR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára LOSONCZI PÄL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke EGYIPTOMI SZTRÁJK Több napon át tartó ülősztrájk volt a napokban egy Kairó környéki hadiüzemben, amely „korszerű berendezéseket gyárt arab kooperációs megrendelésekre”. A gyár nyolcezer dolgozója bérjavítást kért. Követelte azt a jogot, hogy szakszervezetbe tömörülhessen. A lapjelentés szerint a sztrájkot karhatalmi egységek elfojtották és több munkást letartóztattak. A gyárat bezárták. ROBOTREPÜLŐGÉPEK A brit rendőrség tizenkilenc asszonyt letartóztatott kedden, miután behatoltak az amerikai manőverező robotrepülőgépeket befogadó — Greenham Common-i — légi- támaszpont területére. A rendőrség később kettő kivételével, szabadon bocsátotta a békeharcosokat. BELGIUM — SZTRÁJK A belga kormány megszigorító gazdasági intézkedései elleni tiltakozásul nyolc napon belül kedden másodszor léptek sztrájkba egyes ipari és szolgáltató szférában dolgozó munkások. A belföldi vasúti közlekedés gyakorlatilag megszűnt, Brüsszelben leálltak a villamosok és az autóbuszok, jelentős késéssel jártak a földalatti szerelvények. A belga kormány az elkövetkező három évben évi 2 százalékkal tervezi csökkenteni a dolgozók reálbérét. NSZK — VADÁSZGÉP Kedd délután Bonntól nyugatra gyakorlatozás közben lezuhant egy F—15 típusú amerikai vadászgép — jelentette a nyugatnémet rendőrség. A pilótának a katapultáló szerkezet segítségével sikerült elhagynia a gépet, s néhány töréssel megúsznia a balesetet. FALKLAND — KÖRHÄZTÜZ Nyolc halálos áldozata volt annak a tűznek, amely kedden ütött ki a Falkland-szi- getek egyetlen kórházában — jelentette a brit hadügyminisztérium. A tüzet két és fél órás munkával oltották el a helyi tűzoltók és a brit légierő egységei. Az áldozatok Falkland-szigetek lakosai és egy angol ápolónő. Megnyílt Moszkvában a Legfelsőbb Tanács ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) A Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökévé történt megválasztását követően Konsztantyin Csernyenko a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa megválasztott Elnöksége valamennyi tagja nevében megköszönte az SZKP Központi Bizottságának és a tanács küldötteinek a bizalmat. f Jól tudjuk, ez a bizalom arra kötelez bennünket, hogy minden erőnket, tudásunkat és tapasztalatunkat a párt, a szovjet nép, szocialista hazánk szolgálatába állítsuk — mondotta, majd köszönetét mondott azért, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökévé választották. Tökéletesen tisztában vagyok azzal, milyen hatalmas felelősséggel jár a jelen pillanatban e kötelezettség végrehajtása. Ma, jobban, mint bármikor, nagy és gondosan mérlegelt döntésekre, hatalmas szervező munkára van szükség ahhoz, hogy jelentősen növeljük a gazdaság hatékonyságát és ennek alapján szakadatlanul javítsuk valamennyi szovjet ember életkörülményeit — hangoztatta az SZKP KB főtitkára. Dolgozzunk mindannyian úgy, hogy a Legfelsőbb Tanács pontosan és fennakadásoktól mentesen tevékenykedjen, biztosítsa belső fejlődésünk, a békéért és a nemzetközi biztonságért vívott harcunk sikerét — hangoztatta beszédében Konsztantyin Csernyenko. Az utóbbi időben észrevehetően nőtt a tömegek munkahelyi és társadalmi aktivitása — folytatta. — Ez közvetlen eredménye annak a munkának, amelyet a gazdaság és az eszmei-politikai nevelés terén kezdtünk. E célok érdekében minden területen tovább kell javítani a tanácsok munkáját, tovább kell tökéletesíteni a szocialista demokráciát és társadalmunk egész politikai rendszerét — mondotta az SZKP KB főtitkára, aki utalt a Központi Bizottság április 10-i ülésén a tanácsokról elhangzott megállapításokra. Aláhúzta: a tanácsok törvényhozói, végrehajtói és ellenőrző tevékenységének is a tömegek energiájának szervezését, gyarapítását kell szolgálnia. Ezért nagyobb figyelmet kell szentelniük a dolgozók kívánságainak, s következetesen ki kell küszöbölniük a formalizmus, a bürokratizmus, a tanácsi munkában ma még sajnos fellelhető minden megnyilvánulását. Végezetül engedjék meg, hogy köszönetét mondjak önöknek a komoly bizalomért és kifejezzem azt a meggyőződésemet, hogy az előttünk álló időszakban a párt és az egész szovjet nép új sikereket ér el a gazdaság fejlesztésében, a szovjet emberek kulturális és életszínvonalának növelésében, az egyetemes béke megszilárdításában — mondotta beszédében. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa délutáni ülésén isimét Nyikolaj Tyihonovot nevezte ki a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökévé. A javaslatot Konsztantyin Usztyinovics Csernyenko, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke terjesztette elő. Régmúlt és jelen GÖRÖGORSZÁGBAN legalább annyira szélsőséges és változékony az időjárás, mint nálunk. A Parnasszusnak nemcsak hósipkája volt március közepén, mint ilyenkor szokás, hanem kötésig ért a hólepel — külön örömére a sízőknek. A narancs azonban így is gyönyörű termést hozott, a piacon pedig nem látszott meg. hogy aznap reggel havas eső áztatta a Peloponnézoszi félsziget jelentős részét. Az egzotikus tájakban, a tenger szinte valószínűtlen kékjében, a több ezer éves történelmi emlékekben azonban bíznak az idegenforgalmi szakemberek. Abban reménykednek, hogy Görögországot újra többen választják úticélnak. A múlt évben ugyanis az 5,36 millió turista 3,8 százalékkal kevesebb volt az előző évhez képest. A görög idegenforgalmi központ főtitkára szerint sokféle intézkedést tesznek a további visszaesés megakadályozására. Erre reális remény van, mert európai összehasonlításban Görögország ma is az olcsóbb úticélok közé tartozik, és az idén tartani, sőt néhol csökkenteni is akarják az árakat. Jelentős beruházásokat valósítanak meg: utakat, repülőtereket építenek, szórakoztató központokat alakítanak ki. A Xenia Tours utazási iroda jóvoltából magam is megismerkedtem néhány becses látnivalóval Athénban, Delfiben. Most, az előszezonban is sok a külföldi, szinte mindenütt egész nemzetközi kavalkád jön össze az Akropolisznál; japánok, indiaiak, angolok, fekete afrikaiak. Egy rövid látogatás is elég volt ahhoz, hogy meggyőződj em: Görögországban utazni jó. Rengeteg a szálloda, köztük bőven van olyan is, amely megfelel a magyar zsebnek. Egymást érik a kisvendéglők, ahová a nap bármely órájában be lehet ugrani egy pizzára, melegszendvicsre — tehát nincs gyakorlati akadálya annak, hogy a látogató önfeledten vesse bele magát az akár háromezer éves történeti emlékek tanulmányozásába. Akinek szerencséje van, az Akropolis'zon Manuela Meimari művészettörténész sziporkázó ismertetését hallgathatja meg — magyarul. A fiatalasszony — aki ugyanolyan lelkesedéssel magyaráz az életében egyszer Athénba látogató magyar turistának, mint diákjainak az egyetemen — szerelmese a görög művészetnek, történelemnek és tud mindenről, amit évezredek őrségváltás az athéni parlament előtt. (A szerző felvétele) Nagy érdeklődés kíséri Londonban a „magyar hét” rendez vénysorozatát, ahol kiállításokkal, előadásokkal igyekeznek a bemutatkozó magyar külker eskedelmi cégek fellendíteni a hazánk és Nagy-Britannia közötti kereskedelmi forgalmat. Képünkön: a magyar élelmiszeripart bemutató kiállítás. (Kelet-Magyarország telefotó.) alatt felépítettek, megőriztek — és tegnapig feltártak. Csak éppen vigyázni kell az illúziókkal: hamar rombol mondákat, legendákat — olyanokat is, amelyekről legalább hinni jó volt, hogy talán úgy történt a régmúlt századokban... Persze nemcsak a régmúlt érdekes Görögországban. Márciusban nagy vitát kavart a nőnap. Ehhez tudná kell, hogy a nőd egyenjogúságot Görögországban is törvénybe iktatták, mi több, Melina Mercouri személyében nőd miniszter is van, de az egyenjogúság korántsem olyan természetes, mint nálunk. Március 8-án nőnapi műsort sugárzott a görög televízió. Munkatársaik az utcán találomra megkérdeztek vagy két tucat járókelőt, mit jelent számukra a nőnap. Legtöbben nem is hallottak róla, egy szál virágot senki sem vitt volna féleségének, hölgyismerősének ... ETTŐL MÉG LEHET női egyenjogúság, mondhatná bárki, ám a harcos feministák azzal érvelnek, hogy a nők nagy része ma sem dolgozik (mármint nincs hivatalos munkahelye), s míg az alkotmány idevonatkozó passzusa valóság lesz, sok eső mossa még az Olümposzt. Mert asszonynevéről mór a nő dönthet, de ha gyermekével el akar utazni, szükség van a férj írásos engedélyére — a férjnél ez szóba sem kerül. Ha a feleség dolgozik, lényegesen több adót fizet, mint a férj, mert ő — egyébként — lehetne eltartott. A sor egész részletekbe menőkig folytatódik: a közigazgatás még nem teljesen tart lépést, a társadalmi megítélés pedig talán még kevésbé. Talán ezért is van megélénkülőben a nőszervezetek munkája. Aminek kedvez, hogy napközben sok a magányos asszony, aki két-há- rom órát szívesen áldoz példaként a Vöröskereszt, vagy más, hasonló jótékonysági szervezet javára. Nem kedvez viszont, hogy sok férj ma is azon a véleményen van, hogy ezek a szervezetek csak a sánta, csúnya, öreglányok gyülekezetei, ahol az ő feleségének semmi keresnivalója ... Athéni beszélgető partnereimmel megpróbáltam egy pillanatképet készíteni arról isi milyennek ismer bennünket, magyarokat az átlagember Görögországban. Az már az első próbálkozásoknál kitűnt: hírünk nem túl nagy és nem túl részletes. A szabadságharcot azért sokan említik, és — főként az idősebb koroszitály — Jávor Pált. Ezenkívül a görög férfiak egybehangzó véleménye: az összes magyar nő gyönyörű. Ezt egyébként reprezentatív példák igazolják, aránylag sok magyar nő ment férjhez Görögországba — leginkább artisták, művésznők. A futball ide is jó hírt hozott, a középkorosztály még tudja az „aranycsapat” névsorának — felét. (Ezt egyébként a Görögországba szerződött magyar labdarúgóedzők nem is hagyják elhalványulni.) Az utóbbi években szorosabb kapcsolatok is fűződtek a két ország között Nagyon jó követek az Ikarus autóbuszok, a Ganz-MÁVAG vonatai, sokan tudják, hogy Magyarország nagy mennyiségű déligyümölcsöt vásárol Görögországból. Budapestről szinte mindenki azt a hírt hozza ismerősei körébe, hogy nagyon szép város, a magyarokról pedig főként azt, hogy tudnak enni, inni, mulatni — magyarok: a déliek, északon. •»"— A KÉPRABLÁS egy időre új helyzetet teremtett hírünket illetően. A tényről rövid hírben tudósítottak a lapok. Amikor olasz elkövetőkről is szó esett, már nagyobb volt az érdeklődés, amikor pedig Görögországba vezettek a szálak, napokig nem került le a lapok első oldaláról. Mostanában pedig — főként azóta, hogy a képek viszonylag épségben hazakerültek —, aiig- alig jelenik meg egy-egy hír. Nagyjából az a vélemény, hogy a vizsgálat nagyon sokáig tarthat, talán még két évig is. Nehéz és hosszadalmas a bizonyítás. Az Interpol ugyanis — a felderítés rendkívül hatékony közreműködője — csak addig játszott szerepet, míg meg nem kerültek a becses műalkotások. Ezután a nemzeti hatóságok intézkednek — mindenütt a hazai törvények alapján. A lapok eszmefuttatásaiból általában az tűnik ki; az iteai gyáros „túl kicsi” egy ilyen nagyszabású műkincslopás értelmi szerzőjének — inkább közvetítő láncszem lehet (legtöbbször meg nem nevezett) gazdag országban élő megrendelők kiszolgálója. Műkincslopás témájában mostanában az ortodox kis kápolnák értékes, régi ikonjainak kicsempészése, s az Akropolisz Londonban lévő oszlopainak visszaszolgáltatása körüli huzavona kap időről időre nagyobb nyilvánosságot. Marik Sándor VÉGE
