Kelet-Magyarország, 1984. április (44. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-11 / 85. szám

2 Kelet-Magyarország 1984. április 11. Az oldalt összeállította: NÁBRÁDI LAJOS Kitüntetések A közelmúltban a városi tanács és a Hazafias Nép­front városi bizottsága érté­kelte és megköszönte a tár­sadalmi munkások múlt évi közhasznú tevékenységét. Kitüntetésekre is sor került. Társadalmi Munkáért Em­léklapot kapott a városi ta­nács költségvetési üzeme és az üveggyár kollektívája. Az egyéni társadalmi munkások közül Társadalmi Munkáért Errtlékp la kertel tüntették ki Bogdán Miklóst, Csonka Lászlót, Pálinkás Györgyöt, Bartha Győzőt, Koncz Sán- dornét, Sánta Miklóst és Zentai Gyulát. Tíz éve sincs, hogy Vá- sárosnamény városi rang­gal büszkélkedhet. Papí­ron, de vajon mit rejthet a fiatal város ifjú lakói­nak gondolkodása? Város­nak érzik Bereg központ­ját? S ha dönteni kell, a boldogulás útját Vásáros- naményban keresnék-e? Erről beszélgettünk a KISZ városi bizottságán. SZÍNES, változatos — Bár a számokra nem mindig támaszkodhatunk egy jelenség megítélésénél, most mégis érdemes néhány adat­tal kezdeni — fejtegeti Szűcs Gyula, a városi KlSZ-bizott- ság titkára. — Az ipar szere­pe meghatározó lett a terü­leten, s különösen nagy arányt képviselnek a mun­kásfiatalok. Az ipari üzemek­ben dolgozók fele harminc év alatti ifjúmunkás. A dol­gozók hatvan százaléka be­járó, ami már eleve megha­tározza nemcsak a gazdasá­gi, hanem a politikai, moz­galmi munka módszereit is. — Nálunk, a VOR-ban pél­dául nagyon sok tizennyolc év körüli lány helyezkedik el — veszi át a szót Huszti Lászióné, aki könyvelő a VOR-ban. — Sok faluból hozza be őket a munkásbusz és a műszak végeztével ro­hannak haza. így a KISZ csak igen színes, változatos programmal tudja magának megnyerni ezeket a fiatalo­kat. Az utóbbi időben pedig inkább a lakóterületen vég­zett mozgalmi munkát szor­galmazzuk a körükben, hát­ha több idejük lesz Geléne- sen, Vámosatyán vagy Bara­báson részt venni a KISZ- szervezet életében. A fiatal város ifjú lakói miként érzik egymás hatá­sát? Tény: a fiatalok lét­számarányuknál fogva is meghatározói a városi lét­nek. De vajon mit jelent a város a maga üzleteivel, presszóival, művelődési köz­pontjával, parkjaival, a le­vegőjével a fiataloknak? A FIATALOK KÖZÉRZETE — Én lokálpatrióta vagyok — veszi át a beszélgetés fo­nalát Kiss Pál, a Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet te­lepvezetője. — Most először alakítottak a fiatalok a ter­melőszövetkezetben KISZ- szervezetet, s azért ez jelez valamit. Eddig is bekapcso­lódtunk, ha a városi bizott­ság társadalmi munkát vagy valamilyen rendezvény meg­szervezését kérte tőlünk, most viszont a nálunk dol­gozók önmaguk akarják kez­deményezni az akciókat, a programokat. — Egy városról, az ott élőkről hű képet ad. ha tud­juk, milyen a városlakó köz­érzete — folytatja Husztiné. — Több üzemünk van, amely közös szakkört, klubot üze­meltet a művelődési központ­tal. A VOR fotószakköre pél­dául a művelődési központon belül működik. A diákság képviselője, az érettségire készülő Hajdú Ju­dit: — Évente 6—700 nyol­cadikos végez a körzetben és csak egy részük tud elhelyez­kedni Naményban vagy eset­leg a megye más középisko­lájában. — Négy éve élek Vásáros- naményban, kollégista va­gyok. Korábban, amikor Ge- lénesről bejöttem ide vásá­rolni, vagy valamilyen ügyet intézni, szinte alig néztem körül. Tetszett ugyan a vá­ros, most viszont a diákévek alatt alaposan megismerhet­tem Naményt. Kezünk nyo­mát is viseli immár, hiszen gyakran végeztünk társadal­mi munkát az óvodák, az in­tézmények előtt. MAS IGÉNYEK Egyik új épület éri a má­sikat, az idegen sokszor alig ismer rá a város egy-egy szép részére. Megtalálnák-e itt a boldogulás útját a be­szélgető partnerek? — Én már döntöttem — mondja Kiss Pál, hiszen hat éve itt építkeztem. Lépten- nyomon láthatjuk a város gazdagodását, gyarapodását. Eddig művelődési házra vágytunk, most kondícióte­rem kellene. Korábban több munkahelyet sürgettünk, most már kinőtték a kollégi­umot a diákok. Szóval. az igények minőségi változást tükröznek. — A debreceni egyetemre jelentkezem, magyar-történe­lem szakos középiskolai ta­nár szeretnék lenni — foly­tatja Hajdú Judit. — Gelé- nesen nincs középiskola, így már csak a szükség miatt is maradnom kellene itt. De én szívesen jönnék vissza Vá- sárosnaményba tanítani! — Kinőtte magát az áru­ház, kellene már az új ABC is — folytatja Husztiné. — A városi rendelőintézet át­adásával lényegesen javult a betegellátás. S csak az ün­nepi klubhetek rendezvényei a megmondhatói: ezernyi szállal kötődnek a fiatalok a városhoz. — Nem szégyelljük a má­sutt hasznosítható tapaszta­latot átvenni — így Szűcs Gyula. — Igaz, mi kezdemé­nyeztük az akkor várossá lett 9 település találkozóját, ami­kor 1979-ben mi is megkap­tuk a városi rangot. Az idén Celldömölkön jövünk össze az ifjú városok találkozóján. Megvitatjuk, mi az, amit el­értünk és mit tehetnek a fia­talok, hogy még emberibb, vonzóbb és kedvesebb le­gyen a város minden lakó­jának. T. K. Új helyen a városi tanács Módosult az ügyfélfogadás rendje A Vásárosnaményi Városi Tanács az elmúlt napokban véglegesen átköltözött a volt járási hivatal épületébe. A lakosság ügyes-bajos dolgai­val legtöbbet foglalkozó osz­tály, a hatósági osztály az épület földszintjén kapott helyet. Az új helyen a régi­hez képest módosult az ügy- félfogadás rendje is. Hétfőn reggel fél nyolctól déli 12 óráig, szerdán fél nyolctól 16 óráig, pénteken fél nyolctól 12 óráig fogadják az ügyfe­leket. A hét többi napján az ügyfélfogadás ideje nem vál­tozott. Testvér­vállalatok DÉLUTÁNI KÖNYVBÖNGÉSZDE a vásárosnaményi gyermekkönyvtárban. Tizenkétezer kötetből meríthetnek itt tudást az iskolások. (Császár Csaba felvétele.) Több társadalmi munka Fürdő, buszváró, tanyai klub Vásárosmamény lakói, dol­gozói tavalyelőtt hatmillió, a múlt évben már nyolcmillió forint értékű társadalmi munkát végeztek. Ezenkívül tavaly még a társulások és az egyéni befizetések két és fél millió forinttal gyarapították a tanács kasszáját. így 10,5 millió forint került a közös kasszába. A város egy lako­sára 1190 forint értékű tár­sadalmi munka jutott. A költségvetési üzem dol­gozói 1983-ban társadalmi munkában csaknem 400 ezer forint értékű csatornát épí­tettek. Több üzem dolgozója a városi fürdő mellett 310 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett. A hulladék- gyűjtési akcióból 138 ezer forint bevétel származott. Gergelyiugomyán a lakosság 12 ezer forint értékű buszvá- rót épített ellenszolgáltatás nélkül. A városi tanács legutóbbi ülésén a társadalmi munka idei feladatait is meghatá­rozták. A legfontosabb fel­adatok közé tartozik a Pe- tőfi-tanyai klubszoba építé­se, a KRESZ-park Létrehozá­sa. Az új autójavító bázis építésénél a lakosság félmil­lió forintot érő segítségére számítanak. Nem fizette az adót... Az utóbbi években javult az adózási fegyelem a város­ban. De még mindig sokan vannak, akik nem tesznek eleget fizetési kötelezettsé­güknek. A „sok” természetesen vi­szonylagos. A városban csaknem háromezer adófize­tésre kötelezett állampolgár él. Az elmúlt évben kétszáz letiltást küldött ki a tanács a munkahelyekre. Ennek el­lenére az adóügyi szakembe­rek azt mondják, hogy a vá- sárosnaményiak megyei és országos szinten a jól fize­tők, a fegyelmezettek közé tartoznak. Jó néhányan azért nem fi­zetnek, mert nem ismerik a jogszabályokat, a rendelete­ket. (Főleg az új tulajdono­sok.) Milyen a jogpropagan­da? A tanácstagok a Házi Jogtanácsadóból rendszere­sen tájékozódnak a témáról. A tanács hirdetményeiből kiderül, hogy az első félévi adót március 15-ig, a máso­dik félévit szeptember 15-ig pótlékmentesen be lehet fi­zetni. Ennek ellenére kétszáz le­tiltás volt utóbb, Ez hatszáz levéllel járt. Mert a szabá­lyok értelmében előbb a tar­tozót felszólítják, beidézik a tanácsra. Ha nem megy, még egy levelet küldenek neki, amelyben közlik, hogy meg nem jelenése esetén letiltás következik. Az említettek te­hát két felszólításra sem re­agáltak. Azért is ajánlatos időben fizetni, mert a pótlék havi egy százalék és minden megkezdett hónap egésznek számít. Jellemző, hogy a fuvaro­sok nem tesznek eleget fize­tési kötelezettségüknek. Az egyik fuvarosnak már három évi hátraléka volt, ezért a tanács a munkaviszonyban álló feleségétől részletekben tiltatja le a hároméves hát­ralékot. Viszonylag sokan vannak, akik a háztáji terü­letét kisebbnek vallják be. Többen nem jelentik be a változásokat. Az adócsekkeket üresen kellene kiküldeni, de a ta­nács dolgozói újabban min­den csekket kitöltve postáz­nak, hogy az ügyfeleknek, főleg az időseknek könnyebb dolguk legyen. Januártól az adózással kapcsolatos papír­munka egy részét gépesítet­ték. Ez viszont a tanácsidol gozóknak jelent könnyebbsé­get. versenye Márciusban a beregszászi (beregovói) ruhagyár vezetői a Vörös Október Férfiruha­gyár vásárosnaményi gyárá­ba látogattak és versenyre hívták ki a namónyi kollektív vát. A verseny az idei és a következő gazdasági eszten­dőmé sízól. A szovjet gyárvezetők a szerződésiben leírták, hogy a Szovjetunióban a XXVI. pártkongresszus óta erősödött a munkaverseny. A beregszá­szi gyár vezetői és dolgozói vállalták, hogy a versenyben fokozzák a hatékonyságot, jai- vítják a minőséget, szorosab­bá fűzik a baráti, elvtársi kapcsolatokat. A naményi gyár dolgozóival kicserélik tapasztalataikat, népszerűsí­tik az élmunkásokat, illetve a legjobb szocialista brigédta- gokat. A versenyt mindkét gyárban negyedévenként ér­tékelik. Ezekben a napokban készül el a maményiak versenykihí­vása, illetve -szerződése. Ezt április 21-én írják alá a két gyár vezetői. Dühöngő" az erdőben Ez év tavaszán végleges formát ölt az a parkerdő, amely a vásárosnamónyiak kedvenc kirándulóhelye le­het. A szép és változatos környezetben sportolásra, „dühöngésre”, pihenésre lesz lehetőség. A parkerdő létre­hozását az elmúlt évben kezdték el a 41-es út mentén, Petőfi-tanyához viszonylag közel. A városi embernek kirándulásra, felüdülésre ki­válóan alkalmas ez a környe­zet. Változatos a terep, dom­bok, ^katlanok” váltják egy­mást, s a tisztások közvetlen környékét különböző fák és bokrok borítják. Nagyobbrészt társadalmi munkával hozzák létre a parkot. Az elmúlt évben mintegy ötvenezer forintra rúgott a társadalmi munka értéke. A legszebb részekre kihelyeztek pihenőpadokat. Mászórudák, egyensúlyozó gerendák is kint vannak már a testedzők legnagyobb örö­mére. Két szalonnasütő he­lyet is kialakítottak tavaly és gépkoosiparkolót is létrehoz­tak. Sok társadalmi munkát végzett itt 1983-ban a láda­gyár, az ÉRDÉRT-telep, az ipari szövetkezet kollektívá­ja. A gimnazisták szintén sokat segítettek a terepren­dezésben. A parkerdő terüle­te csaknem 10 hektár. Gon­dozását társadalmi munká­ban a helyi Vörös Csillag Tsz válMta. Ez év tavaszán több mint 30 ezer forint értékű társa­dalmi munkát végeznek a parkerdőben. Nyár elejére újabb tornaszerekkel, hin­tákkal bővül a park. A tisz­ta környezetre is gondoltak, ezért hamarosan hulladék- gyűjtőket is kihelyeznek. Jelenleg három park van a város belsejében. Ezek tava­szi felújítására is sor kerül. A Jubileumi parkban gyara­pítják a játszószereket, az egyik park közelében, a Jab- lokov utcán egy zöld sávot alakítanak ki. (Felvételünk a művelődési központ mögötti parkban készült.) Mindenki nyerhet Randevúié városok fiatalsága Megnyerni és megtartani

Next

/
Thumbnails
Contents