Kelet-Magyarország, 1984. április (44. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-07 / 82. szám

2 Kelet-Magyarország 1984. április 7. Tavaszi sütkérezők a sóstói vadasparkban. (Gaál Béla felv.) Fásítás/ hónap megyénkben Fákat az utcákra, terekre A belterületek és a szabad­idő-központok fásítása áll az idén az országos fásítási hó­nap középpontjában. A nem­régiben Győrben tartott or­szágos megnyitón is ezeknek a munkáknak a fontosságát hangsúlyozták — s a Tisza- vasváriban rendezett megyei megnyitóünnepségen is er­ről esett a legtöbb szó. A nagyközségben tartott ünnepi rendezvényen április 6-án délelőtt kitüntetéseket, elismerést nyújtottak át az arra érdemeseknek. Az „Ered­ményes fásításért” emlékér­met Szabó Jenő nyugdíjas er­dész vehette át Köllő Ferenc- től, a debreceni erdőfelügye­lőség igazgatójától. A Varga Imre szobrászművész által készített szép érem átnyújtása után nyolcán kaptak dicsérő oklevelet a MÉM-től. Ezt kö­vetően emlékfát ültettek el a nagyközség központjában. A megyében e tavaszon a legtöbb településen már meg is kezdték — az időnkénti jó idő kihasználásával — a fá­sítást, sok ezer csemete kerül az" utcákra, terekre, házak köré. Nyíregyházán nagyobb szabású fásítás a harangodi épülő szabadidő-központ te­rületén lesz — pontosabban folytatódik. A megyeszékhe­lyen a fátlan területeken — főleg az új lakónegyedekben — az ott élők közreműködé­sére számítva szervezi meg a népfront és a városi tanács a fásítást. Kevesebb — mégis sok — az üzemi baleset Kié a felelősség? Amikor tavaly, egy sza­bad szombaton B. F. har­minchárom éves Zöldért dolgozó, orosi lakos, két kisgyermek édesapja ki­lencedmagával Fehérgyar­matra indult, hogy ott, mint a vállalati gazdasági munkaközösség tagjai egy vasvázas színt palával fedjenek be, senki sem gondolta, hogy B. F.-nek ez lesz az utolsó munká­ja. A fiatalember alatt beszakadt egy pala, a be­tonra zuhant, és meghalt. Állvány helyett targonca A szakszervezetek megyei tanácsa munkavédelmi szak­emberei szerint ebben az esetben számos olyan mozza­nat vezetett az értelmetlen halálhoz, melyek mindegyi­ke elkerülhető lett volna. Egy nappal a munka előtt közöl­ték velük, hogy menniük kell, s a gmk vezetője úgy állította össze a kilanctagú brigádot, hogy abban egyetlen tetőfedő szakember sem volt. Arról sem győződtek meg előre, hogy van-e állvány a helyszí­nen. Állvány nem volt, így két villástargoncát hasz­náltak a munkához: az egyik­re almásládát, a másikra egy raklapot drótoztak, és így emelkedtek a magasba. Feltehetően nem játszott szerepet a későbbi baleset­ben a melegítőként reggel megivott kortynyi pálinka, de ha szerepe nem is volt, mégis jellemző, hogy szesszel kezdték a munkát. Nem volt továbbá biztosító öv, sisak, és senki sem mondta meg nekik, hogy a palára ráállni nem szabad. Súlyos mulasz­tás terheli a gmk vezetőjét, aki ki sem ment a munkára és senkit sem bízott meg a tetőfedés irányításával. A későbbi vizsgálat pedig azt is kiderítette, hogy a Zöldért­nél egyébként sem megfelelő a munkavédelmi, szabályok betartásának ellenőrzése _.. Habár Szabolcs-Szatmár megyében 1983-ban kevesebb volt az üzemi baleset, mint 1982-ben, mert a korábbi 5613-mal szemben 5489-en sze­reztek sérüléseket munka­helyükön, mert a 31-gyel szemben „csak” 22-en haltak meg munka közben, mert 44 helyett „csak” 22-en szenved­tek csonkulásos, tehát mara­dandó sérülést, korántsem állíthatjuk, hogy minden rendben van; különösen azért, mert a mezőgazdasági terme­lőszövetkezeteknél az általá­nos folyamattal szemben nőtt a balesetek és a kiesett na­pok száma. Kevesebb, de sok... Az SZMT munkatársai 3030 baleset okait elemezték. (Ér­demes megjegyezni, hogy a termelőszövetkezeteknél, vala­mint az ipari szövetkezetek­nél történt balesetekről fel­ügyeleti szerveik további elemzést nem készítenek.) A vizsgálatok szerint az üzemi balesetek több mint egyhar- mada kézi munkavégzés köz­ben történt, ezt követi a ké­zi anyagmozgatás, a javítás és karbantartás, valamint a gépkezelés és kiszolgálás. Fi­gyelmet érdemel még az a tény, hogy a balesetek majd­nem egytizede a munkahe­lyen, de nem munka közben történt. A legtöbb baleset­hez pedig a munkafegyelem lazaságai, az előírások be nem tartása, a kifogásolható irá­nyítás és ellenőrzés vezetett, de súllyal esik latba, hogy sok a kézzel végzett munka, az anyagmozgatás gépesítése pedig gyermekcipőben jár. Végül nem elhanyagolható az sem, hogy a legtöbben a se­gédmunkások, a szállítók és rakodómunkások közül sérül­tek meg. Idén négyen haltak meg... A szakemberek az ismerte­tettnél sokkalta részleteseb­ben elemezték az okokat, ám a már mondottak is elégsége­sek ahhoz, hogy kiderüljön: hallatlan sok a megoldaniva- ló, annál is inkább, mivel az adatokból az is kiviláglik, hogy a balesetet szenvedet­tek 10 százalékban „köszön­hetik” sérülésüket az előírá­sok megszegésének, és továb­bi 5 százalékban oka az ese­ményeknek a sérült fegyel­mezetlensége. A fennmaradó 85 százalék az irányítókat, szervezőket, a gépek, beren­dezések üzembetartóit ter­heli. A tavalyi esztendő kétség­telen javulást hozott. De nem árt, ha befejezésül leírjuk, hogy az év eddig eltelt sza­kaszában, csak az állami szek­torban négyen haltak meg üzemi baleset következté­ben, és hárman szenvedtek csonkulást. A SZAÉV-nek egy halottja és egy csonkultja van 1984-ben, de kitűzték már a fekete zászlót az Ép- szer-nél, a KEMÉV-nél és a TITASZ-nál is. SpeidI Zoltán A Schola Hungarica Nyíregyházán Főként a lemezgyűjtők várják nagy érdeklődéssel a Schola Hungarica ne­vű együttes nyíregyházi vendégszereplését, hiszen nemrégiben jelent meg tőlük az a lemez — és ka­zetta is —, melyen a kó­rusmuzsika legszebb da­rabjaiból, egyebek között gregoriándalokból is énekelnek. A Megyei és Városi Művelődési Köz­pont a Kórusok Országos Tanácsa közreműködésé­vel április 9-re szervezte az együttes koncertjét. MERRE TOVÁBB? Nyolcadikosok „útkereszteződésben“ Az ajaki általános iskolá­ban nyolcvan nyolcadikos ér­kezett a sorsdöntő „útkeresz­teződéshez”. Kisvárda közel­sége iskoláival, munkaalkal­maival most is meghatározó. A körzetesítés szerint pedig a demecseri gimnázium jöhet még számításba. Mi motivál­ja a pályaválasztást? A több gyermekes családokban a na­gyobb testvér példája, esetleg a közeli barát döntéséhez iga­zítják lépéseiket. Azl esetle­gességek kiküszöbölésére az iskola vezetése évek óta nem kis erőfeszítéseket tesz. — Lényegesnek tartjuk az üzemlátogatástásokat, és nemcsak nyolcadik osztály­ban, hanem már ötödiktől fo­lyamatosan — mondta Dlenes Emil igazgató. — Jó kapcso­lataink vannak a környező középiskolákkal, szakmun­kásképzőkkel. A megalapo­zottabb pályaválasztás az osz­tályfőnöktől állandó odafi­gyelést kíván. Az új tanterv magasabb követelményeivel nem egyformán birkóztak meg a gyerekek, a jobb ké- pességűéktől erősen leszakad­tak a gyengébbek. Erről nem szabad az esélyek latolgatásá­nál eltekinteni. Az iskola jó szándékú ér­vei ellenére akad példa arra, hogy a szülők keresztül viszik akaratukat. Ilyenkor elkerül­hetetlen a kudarc, amit a ti­zenévesek nehezen viselnek el. A nyolcadikosok több mint fele szakmunkásképző­be vagy szakközépiskolába jelentkezett, a maradék gim­náziumban kíván továbbta­nulni. — A lányok vannak nehe­zebb helyzetben, kevesebb szakma, foglalkozás közül vá­logathatnak — kapcsolódott a beszélgetésbe Ragány Károly, az iskola pályaválasztási fe­lelőse. — A kereskedelem te­lített, más szolgáltató ágazat­ban sem könnyű elhelyezked­ni. Marad a záhonyi vasúti szakközépiskola1, a kisvárdai postaforgalmi vagy a kötő- hurkoló, női szabó szakmák. Eredményként számoltak be az ajaki iskolában arról, hogy már ötödik osztályban egész­A sok töprengést okozó „merre tovább” kérdésre meg­születtek a válaszok. Hogy valóban helyesek-e, az majd » következő hetekben, hónapokban derül ki. ségügyi alkalmassági vizsgá­laton vesznek részt a tanulók. Jdőben behatárolható a szá­mításba jöhető pályák köre. éveken át érlelődhet a döntés. A pályaválasztási hetek ren­dezvényeiről jók a tapasztala­tok, csupán azt nehezményez­ték, hogy a délelőtti bemuta­tókra, a nyílt napokra a me­gyeszékhelyre már csak a ta­nítási órák feláldozásával tudnának eljutni. Kíváncsiak voltunk arra is, milyen gondok foglalkoztat­ják egy nyíregyházi peremis­kola tanárait, tanulóit. A nyír­szőlős! általános iskolában Nagy lmréné pályaválasztási felelős és a két nyolcadikos osztályfőnök — Kazár István­ná és Csatári Judit — közre­működésével pillanatok alatt összeállt a kép: merre men­nek tovább az idén végző diá­kok? A 44 végzősből egy ki­vételével valamennyien ki­töltötték a továbbtanulási la­pot. Huszonhármán ipari, öten kereskedelmi szakihun- kásképzőben, tizenegyen szak- középiskolában, egy tanuló pedig gimnáziumban szeretne továbbtanulni. Ahogy Ajakon Kisvárda, itt természetszerű­leg Nyíregyháza a meghatá­rozó iskoláival. A lányok gondjai ajaki társaikkal ro­kon. Alig van szakma, ahova jó eséllyel pályázhatnak. Kü­lönösen a gyengébb tanulmá1- nyi eredményűek helyzete ne­héz. Ajakon az idén nincs túlzottan felkapott pálya, Nyírszőlősön a karosszériala­katos, festő-mázoló és autó- vilLamossági szerelő szakmá­kat említették. Egyértelmű a felnőtt környezet hatása: a kevés és úgymond tiszta mun­kával, sok keresettel járó fog­lalkozást választják többen. Az utóbbi megállapítás hát­teréről Császári János iskola­igazgatóval beszélgettünk. Ke­vés kiyétellel a tanulók szülei fizikai munkások, közel 40 százalékuk segédmunkás. Eb­ből ered a vágy, hogy gyer­mekük kezébe szeretnének jól fizétő szakmát adni. Az Cjfehértói Épí­tő- és Faipari Szövetkezet ház­tartási kisgépja­vító és villany­motor-tekercselő részlegében la­kossági szolgálta­tásként havi át­lagban 100 ezer forint értékű munkát végeznek. Képünkön: Kos­tyál György cent­rifugát javít, (cs.) — A szülői vágyakkal, el­képzelésekkel meg kell vív­nunk a magunk harcát, ötö­dik osztálytól az összevont szülői értekezleteken rendsze­resek a pályaválasztási tájé­koztatók. Családlátogatáskor és a gyerekekkel elbeszélget­ve az egyéni érdeklődést pró­báljuk összhangba hozni a pá­lyaalkalmassággal. Munkánk nem hiábavaló: nyolcadikra a szülők felét sikerül gyer­mekük jövője érdekében meg­győzni. Sok a veszélyeztetett tanulónk, felzárkóztatásuk külön erőfeszítést kíván tan­testületünktől. Délután a nap­köziben kiemelten foglalko­zunk velük. A megkülönböz­tetett bánásmódnak jó szín­terei a szakkörök. Jelenleg tanulóink tizenkettőből vá­laszthatnak érdeklődésük sze­rint. Ezek a foglalkozások is hozzájárulnak a megalapozot­tabb pályaválasztáshoz, hogy nyolcadikosaink valóban ké­pességeiknek a legmegfele­lőbb iskolákban próbáljanak szerencsét. Reszler Gábor Csend­háborítók N ehéz a soruk azok­nak, akik nagyobb ABC-áruház köze­lében laknak. Kora reggel elkezdődik a szállítóko­csik, dolgozók koncertje. Szünet nélkül. Egymás után érkeznek a különbö­ző árukat hozó kocsik, és nincs alvás. Égtelen zajjal, csörömpöléssel, hangosko­dással zajlik a reggeli éb­resztő. Egy ismerősöm — egy vállalat külföldön dol­gozó szakembere — je­gyezte meg a panaszokat hallva: ezeknek az embe­reknek kint a fizetésük kevés lenne a csendháborí- tásért rájuk rótt bírság­ra ... és másnap elkülde- 4 nék őket. Értem én a munkaerő- . gondot, a nehéz fizikai > munka gyenge gépesített­ségét, mégse hiszem, hogy nem lehet emberibb mó­don, csendben rakodni, te­herkocsit járatni. És nem kiabálással, káromkodás­sal kísérni a munkaműve­leteket. Jó lenne nálunk is bevezetni, vagy komo­lyan venni a csendrende- letet és büntetni, ha más eszköz nincs... (p) A tárgyalóteremből Lopásra biztatott az őr Az éjjeliőr a rábízottak őrzé­sét úgy képzelte, hogy megállaz podhat valakikké], annak elvite­lében. Ez történt Vadászi Zoltán 50 éves tiszavasvéri lakos eseté­ben, akit a helyi Zöld Mező Tsz száxítóbelepén bíztak meg őrzés­sel, Habár lopás miatt már há­romszor állott bíróság előtt. Jelentkezett nála Máró Gábor 42 éves hajdúnánási lakos és megállapodtak, hogy Máró elvi­het a GMV takarmánykeverő üzemének raktárából naprafor­gómagot, hogy azt értékesíthes­se. 1981. szeptember 28-ra virradó éjjel Máró kétlovas fogattal el­vitt 14 mázsa napraforgómagot, Polgáron' átadta a hajdúi gabo­násoknak, zsebre tett érte 12 740 forintot. December 2-ám éjjel megismételte az akciót, ezúttal a stráfon, 24,7 mázsa naprafor­gómag volt, ezért 22 477 forintot fizettek ki neki. Ugyanezen, az őszöm Máró To­kaji Imre 80 éves büntetett elő­életű tiszava&vári fuvaros kisipa­rossal és Molnár Lajos 28 éves tiszavasvári gépkocsivezetővél a tiszalöki Szabadság Tsz régi Kossuth-itelepén jelent meg egy IFA teherkocsival, s egyenesen beállt vele a szabad-tároló szín­be. Már fölszedtek húsz zsák ku­koricát, mikor megjelent Gerák János éjjeliőr. Figyelmeztette őket, hogy ne csináljanak ilyet, mert abból baj lesz. Máróék megfenyegették az éjjeliőrt, hogy ne merjen szólni senkinek, ha nem akarja, hogy neki legyen baja. (Nem is szólt.) A kukori­cát Máróék Tokajiék lakásához vitték (földúton), ott lerakták és Tokaji másnap felzsákolta a padlásra. Máró azonban nagyobb meny- nyiségű napraforgómaghoz sze­retett volna hozzájutni. Szerzett száz zsákot(l), és még 1981 de­cemberében Mártha József fuva­ros1 kisiparos fogatával — Szabó Imre hajtotta' —, elment a tsz-te­lepre. A pihenőhelyen megtalálta Vadászit, átadott neki egy liter bort. s mondta, hogy 100 zsák napraforgómagot fognak elvinni. Vadászi azonban, ezúttal nem engedte meg az elvitelt, mert félt, hogy a hóban meglátszanak a nyomok, s kiderül az eset. Ebben Máró megnyugodott, így aztán szénával rakták meg a stráíot. A következő hónapok­ban Máró elszegődött juhásznak a hajdúdorogi Nyalka István­hoz. Havi 8000 forint és teljes ellátás volt a bére. A rábízott nyájból Máró eladott tíz toklyót — csaknem féláran — 20 ezer forintért Domokos Imre felsősi­mái lakosnak. A Ságváii Tsz mezőőre látta a tokiyók elszállí­tását és Máró átadott neki 500 forintot, hogy ne szóljon senki­nek. A mezőőr szólt is. nem is. Az ötszázast mindenesetre tovább­adta Nyalkának, azzal a meg­jegyzéssel, hogy Márónak sok ötszázasa van. Nyalka mindjárt gondolta, honnan lehet az a sok ötszázas. Meg is talált Márónál 19 ezret — a hiányzót Máró ak­korra elitta —, visszaadták a pénzt Domokosnak, ő pedig visz- szaadta a toklyókat. Első fokon a Nyíregyházi Já­rásbíróság dr. Drégelyvári Imre tanácsa tárgyalta az ügyet, s Tokajit — mint visszaesőt — 4 ezer forint, Vadászit pedig — mint különös visszaesőt — egy év két hónap börtönre büntette és két évre eltiltotta a köz­ügyektől. Mártha Józsefet az or­gazdaság miatt 4 ezer, Molnár Lajost a lopás miatt 3200 forint­ra büntette a bíróság. Másodfokon, a Nyíregyházi Me­gyei Bíróság járt el az ügyben. A lopásban részt vevő Szabó Imrét a bíróság próbára bocsá­totta, Máró Gábort pedig — mint többszörös visszaesőt — két és fél év fegyházra büntette, három évre eltiltotta a köz- ügydktől. s elrendelte — alkoho­lizmusa miatt — a kényszergyó­gyítását. A bíróság valamennyi okozott kár megtérítésére kötelezte az elkövetőket. Az ítélet jogerős. \ (ki)

Next

/
Thumbnails
Contents