Kelet-Magyarország, 1984. április (44. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-07 / 82. szám
2 Kelet-Magyarország 1984. április 7. Tavaszi sütkérezők a sóstói vadasparkban. (Gaál Béla felv.) Fásítás/ hónap megyénkben Fákat az utcákra, terekre A belterületek és a szabadidő-központok fásítása áll az idén az országos fásítási hónap középpontjában. A nemrégiben Győrben tartott országos megnyitón is ezeknek a munkáknak a fontosságát hangsúlyozták — s a Tisza- vasváriban rendezett megyei megnyitóünnepségen is erről esett a legtöbb szó. A nagyközségben tartott ünnepi rendezvényen április 6-án délelőtt kitüntetéseket, elismerést nyújtottak át az arra érdemeseknek. Az „Eredményes fásításért” emlékérmet Szabó Jenő nyugdíjas erdész vehette át Köllő Ferenc- től, a debreceni erdőfelügyelőség igazgatójától. A Varga Imre szobrászművész által készített szép érem átnyújtása után nyolcán kaptak dicsérő oklevelet a MÉM-től. Ezt követően emlékfát ültettek el a nagyközség központjában. A megyében e tavaszon a legtöbb településen már meg is kezdték — az időnkénti jó idő kihasználásával — a fásítást, sok ezer csemete kerül az" utcákra, terekre, házak köré. Nyíregyházán nagyobb szabású fásítás a harangodi épülő szabadidő-központ területén lesz — pontosabban folytatódik. A megyeszékhelyen a fátlan területeken — főleg az új lakónegyedekben — az ott élők közreműködésére számítva szervezi meg a népfront és a városi tanács a fásítást. Kevesebb — mégis sok — az üzemi baleset Kié a felelősség? Amikor tavaly, egy szabad szombaton B. F. harminchárom éves Zöldért dolgozó, orosi lakos, két kisgyermek édesapja kilencedmagával Fehérgyarmatra indult, hogy ott, mint a vállalati gazdasági munkaközösség tagjai egy vasvázas színt palával fedjenek be, senki sem gondolta, hogy B. F.-nek ez lesz az utolsó munkája. A fiatalember alatt beszakadt egy pala, a betonra zuhant, és meghalt. Állvány helyett targonca A szakszervezetek megyei tanácsa munkavédelmi szakemberei szerint ebben az esetben számos olyan mozzanat vezetett az értelmetlen halálhoz, melyek mindegyike elkerülhető lett volna. Egy nappal a munka előtt közölték velük, hogy menniük kell, s a gmk vezetője úgy állította össze a kilanctagú brigádot, hogy abban egyetlen tetőfedő szakember sem volt. Arról sem győződtek meg előre, hogy van-e állvány a helyszínen. Állvány nem volt, így két villástargoncát használtak a munkához: az egyikre almásládát, a másikra egy raklapot drótoztak, és így emelkedtek a magasba. Feltehetően nem játszott szerepet a későbbi balesetben a melegítőként reggel megivott kortynyi pálinka, de ha szerepe nem is volt, mégis jellemző, hogy szesszel kezdték a munkát. Nem volt továbbá biztosító öv, sisak, és senki sem mondta meg nekik, hogy a palára ráállni nem szabad. Súlyos mulasztás terheli a gmk vezetőjét, aki ki sem ment a munkára és senkit sem bízott meg a tetőfedés irányításával. A későbbi vizsgálat pedig azt is kiderítette, hogy a Zöldértnél egyébként sem megfelelő a munkavédelmi, szabályok betartásának ellenőrzése _.. Habár Szabolcs-Szatmár megyében 1983-ban kevesebb volt az üzemi baleset, mint 1982-ben, mert a korábbi 5613-mal szemben 5489-en szereztek sérüléseket munkahelyükön, mert a 31-gyel szemben „csak” 22-en haltak meg munka közben, mert 44 helyett „csak” 22-en szenvedtek csonkulásos, tehát maradandó sérülést, korántsem állíthatjuk, hogy minden rendben van; különösen azért, mert a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél az általános folyamattal szemben nőtt a balesetek és a kiesett napok száma. Kevesebb, de sok... Az SZMT munkatársai 3030 baleset okait elemezték. (Érdemes megjegyezni, hogy a termelőszövetkezeteknél, valamint az ipari szövetkezeteknél történt balesetekről felügyeleti szerveik további elemzést nem készítenek.) A vizsgálatok szerint az üzemi balesetek több mint egyhar- mada kézi munkavégzés közben történt, ezt követi a kézi anyagmozgatás, a javítás és karbantartás, valamint a gépkezelés és kiszolgálás. Figyelmet érdemel még az a tény, hogy a balesetek majdnem egytizede a munkahelyen, de nem munka közben történt. A legtöbb balesethez pedig a munkafegyelem lazaságai, az előírások be nem tartása, a kifogásolható irányítás és ellenőrzés vezetett, de súllyal esik latba, hogy sok a kézzel végzett munka, az anyagmozgatás gépesítése pedig gyermekcipőben jár. Végül nem elhanyagolható az sem, hogy a legtöbben a segédmunkások, a szállítók és rakodómunkások közül sérültek meg. Idén négyen haltak meg... A szakemberek az ismertetettnél sokkalta részletesebben elemezték az okokat, ám a már mondottak is elégségesek ahhoz, hogy kiderüljön: hallatlan sok a megoldaniva- ló, annál is inkább, mivel az adatokból az is kiviláglik, hogy a balesetet szenvedettek 10 százalékban „köszönhetik” sérülésüket az előírások megszegésének, és további 5 százalékban oka az eseményeknek a sérült fegyelmezetlensége. A fennmaradó 85 százalék az irányítókat, szervezőket, a gépek, berendezések üzembetartóit terheli. A tavalyi esztendő kétségtelen javulást hozott. De nem árt, ha befejezésül leírjuk, hogy az év eddig eltelt szakaszában, csak az állami szektorban négyen haltak meg üzemi baleset következtében, és hárman szenvedtek csonkulást. A SZAÉV-nek egy halottja és egy csonkultja van 1984-ben, de kitűzték már a fekete zászlót az Ép- szer-nél, a KEMÉV-nél és a TITASZ-nál is. SpeidI Zoltán A Schola Hungarica Nyíregyházán Főként a lemezgyűjtők várják nagy érdeklődéssel a Schola Hungarica nevű együttes nyíregyházi vendégszereplését, hiszen nemrégiben jelent meg tőlük az a lemez — és kazetta is —, melyen a kórusmuzsika legszebb darabjaiból, egyebek között gregoriándalokból is énekelnek. A Megyei és Városi Művelődési Központ a Kórusok Országos Tanácsa közreműködésével április 9-re szervezte az együttes koncertjét. MERRE TOVÁBB? Nyolcadikosok „útkereszteződésben“ Az ajaki általános iskolában nyolcvan nyolcadikos érkezett a sorsdöntő „útkereszteződéshez”. Kisvárda közelsége iskoláival, munkaalkalmaival most is meghatározó. A körzetesítés szerint pedig a demecseri gimnázium jöhet még számításba. Mi motiválja a pályaválasztást? A több gyermekes családokban a nagyobb testvér példája, esetleg a közeli barát döntéséhez igazítják lépéseiket. Azl esetlegességek kiküszöbölésére az iskola vezetése évek óta nem kis erőfeszítéseket tesz. — Lényegesnek tartjuk az üzemlátogatástásokat, és nemcsak nyolcadik osztályban, hanem már ötödiktől folyamatosan — mondta Dlenes Emil igazgató. — Jó kapcsolataink vannak a környező középiskolákkal, szakmunkásképzőkkel. A megalapozottabb pályaválasztás az osztályfőnöktől állandó odafigyelést kíván. Az új tanterv magasabb követelményeivel nem egyformán birkóztak meg a gyerekek, a jobb ké- pességűéktől erősen leszakadtak a gyengébbek. Erről nem szabad az esélyek latolgatásánál eltekinteni. Az iskola jó szándékú érvei ellenére akad példa arra, hogy a szülők keresztül viszik akaratukat. Ilyenkor elkerülhetetlen a kudarc, amit a tizenévesek nehezen viselnek el. A nyolcadikosok több mint fele szakmunkásképzőbe vagy szakközépiskolába jelentkezett, a maradék gimnáziumban kíván továbbtanulni. — A lányok vannak nehezebb helyzetben, kevesebb szakma, foglalkozás közül válogathatnak — kapcsolódott a beszélgetésbe Ragány Károly, az iskola pályaválasztási felelőse. — A kereskedelem telített, más szolgáltató ágazatban sem könnyű elhelyezkedni. Marad a záhonyi vasúti szakközépiskola1, a kisvárdai postaforgalmi vagy a kötő- hurkoló, női szabó szakmák. Eredményként számoltak be az ajaki iskolában arról, hogy már ötödik osztályban egészA sok töprengést okozó „merre tovább” kérdésre megszülettek a válaszok. Hogy valóban helyesek-e, az majd » következő hetekben, hónapokban derül ki. ségügyi alkalmassági vizsgálaton vesznek részt a tanulók. Jdőben behatárolható a számításba jöhető pályák köre. éveken át érlelődhet a döntés. A pályaválasztási hetek rendezvényeiről jók a tapasztalatok, csupán azt nehezményezték, hogy a délelőtti bemutatókra, a nyílt napokra a megyeszékhelyre már csak a tanítási órák feláldozásával tudnának eljutni. Kíváncsiak voltunk arra is, milyen gondok foglalkoztatják egy nyíregyházi peremiskola tanárait, tanulóit. A nyírszőlős! általános iskolában Nagy lmréné pályaválasztási felelős és a két nyolcadikos osztályfőnök — Kazár Istvánná és Csatári Judit — közreműködésével pillanatok alatt összeállt a kép: merre mennek tovább az idén végző diákok? A 44 végzősből egy kivételével valamennyien kitöltötték a továbbtanulási lapot. Huszonhármán ipari, öten kereskedelmi szakihun- kásképzőben, tizenegyen szak- középiskolában, egy tanuló pedig gimnáziumban szeretne továbbtanulni. Ahogy Ajakon Kisvárda, itt természetszerűleg Nyíregyháza a meghatározó iskoláival. A lányok gondjai ajaki társaikkal rokon. Alig van szakma, ahova jó eséllyel pályázhatnak. Különösen a gyengébb tanulmá1- nyi eredményűek helyzete nehéz. Ajakon az idén nincs túlzottan felkapott pálya, Nyírszőlősön a karosszérialakatos, festő-mázoló és autó- vilLamossági szerelő szakmákat említették. Egyértelmű a felnőtt környezet hatása: a kevés és úgymond tiszta munkával, sok keresettel járó foglalkozást választják többen. Az utóbbi megállapítás hátteréről Császári János iskolaigazgatóval beszélgettünk. Kevés kiyétellel a tanulók szülei fizikai munkások, közel 40 százalékuk segédmunkás. Ebből ered a vágy, hogy gyermekük kezébe szeretnének jól fizétő szakmát adni. Az Cjfehértói Építő- és Faipari Szövetkezet háztartási kisgépjavító és villanymotor-tekercselő részlegében lakossági szolgáltatásként havi átlagban 100 ezer forint értékű munkát végeznek. Képünkön: Kostyál György centrifugát javít, (cs.) — A szülői vágyakkal, elképzelésekkel meg kell vívnunk a magunk harcát, ötödik osztálytól az összevont szülői értekezleteken rendszeresek a pályaválasztási tájékoztatók. Családlátogatáskor és a gyerekekkel elbeszélgetve az egyéni érdeklődést próbáljuk összhangba hozni a pályaalkalmassággal. Munkánk nem hiábavaló: nyolcadikra a szülők felét sikerül gyermekük jövője érdekében meggyőzni. Sok a veszélyeztetett tanulónk, felzárkóztatásuk külön erőfeszítést kíván tantestületünktől. Délután a napköziben kiemelten foglalkozunk velük. A megkülönböztetett bánásmódnak jó színterei a szakkörök. Jelenleg tanulóink tizenkettőből választhatnak érdeklődésük szerint. Ezek a foglalkozások is hozzájárulnak a megalapozottabb pályaválasztáshoz, hogy nyolcadikosaink valóban képességeiknek a legmegfelelőbb iskolákban próbáljanak szerencsét. Reszler Gábor Csendháborítók N ehéz a soruk azoknak, akik nagyobb ABC-áruház közelében laknak. Kora reggel elkezdődik a szállítókocsik, dolgozók koncertje. Szünet nélkül. Egymás után érkeznek a különböző árukat hozó kocsik, és nincs alvás. Égtelen zajjal, csörömpöléssel, hangoskodással zajlik a reggeli ébresztő. Egy ismerősöm — egy vállalat külföldön dolgozó szakembere — jegyezte meg a panaszokat hallva: ezeknek az embereknek kint a fizetésük kevés lenne a csendháborí- tásért rájuk rótt bírságra ... és másnap elkülde- 4 nék őket. Értem én a munkaerő- . gondot, a nehéz fizikai > munka gyenge gépesítettségét, mégse hiszem, hogy nem lehet emberibb módon, csendben rakodni, teherkocsit járatni. És nem kiabálással, káromkodással kísérni a munkaműveleteket. Jó lenne nálunk is bevezetni, vagy komolyan venni a csendrende- letet és büntetni, ha más eszköz nincs... (p) A tárgyalóteremből Lopásra biztatott az őr Az éjjeliőr a rábízottak őrzését úgy képzelte, hogy megállaz podhat valakikké], annak elvitelében. Ez történt Vadászi Zoltán 50 éves tiszavasvéri lakos esetében, akit a helyi Zöld Mező Tsz száxítóbelepén bíztak meg őrzéssel, Habár lopás miatt már háromszor állott bíróság előtt. Jelentkezett nála Máró Gábor 42 éves hajdúnánási lakos és megállapodtak, hogy Máró elvihet a GMV takarmánykeverő üzemének raktárából napraforgómagot, hogy azt értékesíthesse. 1981. szeptember 28-ra virradó éjjel Máró kétlovas fogattal elvitt 14 mázsa napraforgómagot, Polgáron' átadta a hajdúi gabonásoknak, zsebre tett érte 12 740 forintot. December 2-ám éjjel megismételte az akciót, ezúttal a stráfon, 24,7 mázsa napraforgómag volt, ezért 22 477 forintot fizettek ki neki. Ugyanezen, az őszöm Máró Tokaji Imre 80 éves büntetett előéletű tiszava&vári fuvaros kisiparossal és Molnár Lajos 28 éves tiszavasvári gépkocsivezetővél a tiszalöki Szabadság Tsz régi Kossuth-itelepén jelent meg egy IFA teherkocsival, s egyenesen beállt vele a szabad-tároló színbe. Már fölszedtek húsz zsák kukoricát, mikor megjelent Gerák János éjjeliőr. Figyelmeztette őket, hogy ne csináljanak ilyet, mert abból baj lesz. Máróék megfenyegették az éjjeliőrt, hogy ne merjen szólni senkinek, ha nem akarja, hogy neki legyen baja. (Nem is szólt.) A kukoricát Máróék Tokajiék lakásához vitték (földúton), ott lerakták és Tokaji másnap felzsákolta a padlásra. Máró azonban nagyobb meny- nyiségű napraforgómaghoz szeretett volna hozzájutni. Szerzett száz zsákot(l), és még 1981 decemberében Mártha József fuvaros1 kisiparos fogatával — Szabó Imre hajtotta' —, elment a tsz-telepre. A pihenőhelyen megtalálta Vadászit, átadott neki egy liter bort. s mondta, hogy 100 zsák napraforgómagot fognak elvinni. Vadászi azonban, ezúttal nem engedte meg az elvitelt, mert félt, hogy a hóban meglátszanak a nyomok, s kiderül az eset. Ebben Máró megnyugodott, így aztán szénával rakták meg a stráíot. A következő hónapokban Máró elszegődött juhásznak a hajdúdorogi Nyalka Istvánhoz. Havi 8000 forint és teljes ellátás volt a bére. A rábízott nyájból Máró eladott tíz toklyót — csaknem féláran — 20 ezer forintért Domokos Imre felsősimái lakosnak. A Ságváii Tsz mezőőre látta a tokiyók elszállítását és Máró átadott neki 500 forintot, hogy ne szóljon senkinek. A mezőőr szólt is. nem is. Az ötszázast mindenesetre továbbadta Nyalkának, azzal a megjegyzéssel, hogy Márónak sok ötszázasa van. Nyalka mindjárt gondolta, honnan lehet az a sok ötszázas. Meg is talált Márónál 19 ezret — a hiányzót Máró akkorra elitta —, visszaadták a pénzt Domokosnak, ő pedig visz- szaadta a toklyókat. Első fokon a Nyíregyházi Járásbíróság dr. Drégelyvári Imre tanácsa tárgyalta az ügyet, s Tokajit — mint visszaesőt — 4 ezer forint, Vadászit pedig — mint különös visszaesőt — egy év két hónap börtönre büntette és két évre eltiltotta a közügyektől. Mártha Józsefet az orgazdaság miatt 4 ezer, Molnár Lajost a lopás miatt 3200 forintra büntette a bíróság. Másodfokon, a Nyíregyházi Megyei Bíróság járt el az ügyben. A lopásban részt vevő Szabó Imrét a bíróság próbára bocsátotta, Máró Gábort pedig — mint többszörös visszaesőt — két és fél év fegyházra büntette, három évre eltiltotta a köz- ügydktől. s elrendelte — alkoholizmusa miatt — a kényszergyógyítását. A bíróság valamennyi okozott kár megtérítésére kötelezte az elkövetőket. Az ítélet jogerős. \ (ki)
