Kelet-Magyarország, 1984. április (44. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-07 / 82. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XLI. évfolyam, 82. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1984. április 7., szombat MA Az alma — lehetőség (3. oldal) Hétvégi melléklet (5—12. oldal) Napirenden a munkaverseny, a társadalombiztosítás, a munkavédelem, a negyvenórás munkahét A Minisztertanács és a SZOT vezetőinek tanácskozása A Minisztertanács és a SZOT vezetői április 5-én Lá­zár Györgynek, a Minisztertanács elnökének; Gáspár Sán­dornak, a SZOT elnökének és Méhes Lajosnak, a SZOT fő­titkárának vezetésével tanácskozást tartottak a Szakszerve­zetek Országos Tanácsának székházában. /---------------------------------\ Világnap H arminchat évvel ez­előtt 1948. április 7- én alakult meg az ENSZ szakosított szerve­zete, az Egészségügyi Vi­lágszervezet ; ismert rövi­dítése: WHO. Célját az alapokmány így foglalta össze: irányítsa és han­golja össze a nemzetközi egészségügyi munkát, s vegyen részt tevékenyen a környezet védelmében. Is­merjük el: a célkitűzések­ből sok minden megvaló­sult. Korábban pusztító fertőző betegségek szűn­tek meg, tudós team-ek dolgoznak Afrikában, Ázsióban, Latin-Ameriká- ban. Átfogó programok születtek a kor betegsége­inek leküzdésére, s a ria­dók után szervezett harc indult az embert körülve­vő világ megmentésére. Mindez szép — mond­hatjuk. Jó az, ha a világ egészségesebbé válik, ör­vendetes, hogy a világnap alkalmat ad arra, hogy a nemzetközi erőfeszítést összegezzük. De milyenek a mi hétköznapjaink? Mi­lyenek a mi ünnepnapja­ink? — kérdezzük, s vizs­la szemekkel nézzük a mi egészségügyünket. Hiszen mi is részesei vagyunk a nagy egésznek, s végtére saját életünkön mérjük: jobb körülmények kínál­koznak-e a gyógyulásra, a megelőzésre. Minden gond ellenére elmondhat j uk: megyénk­ben van 8—9 ezer egész­ségügyi, aki vigyázza éle­tünket. Intézményeink a súlyos gazdasági helyzet­ben is gazdagodtak, épül­nek, korszerűsödnek. Szer­vezési intézkedések igye­keznek javítani ügyeletén, rendelésen, ellátáson. Ko­rántsem vagyunk a csú­csokon, de szégyenkeznünk sem kell. Amit gátol a pénzhiány, azt gyakorta ellensúlyozza az orvos, az ápolónő, a gondozó embe­ri magatartása, igyekeze­te, tisztessége. A helyett, hogy sorol­nám a sikert és ku- 1 darcot, a környeze­tért tett intézkedéseket, egy olyan gondolat kí­vánkozik papírra, amiről ritkán szólunk. Az neve­zetesen, hogy az egészség­ügy, az egészség, az ember testi és szellemi épsége nem sorolható csak azok felelősségei közé, akik ezzel hivatásszerűen fog­lalkoznak. Ne feledjük: magunkért mi is felelősek vagyunk. Életmódunk, kultúránk, higiénénk, kör­nyezetünk milyensége el­sősorban rajtunk múlik. Mert hiába világintéz­mény, hiába jó egészség- ügyi szervezet, ha önma­gunkért nem cselekszünk, meddő a küzdelem. (b) V________________ Áttekintették a megelőző találkozón elfogadott meg­állapodások végrehajtását, amely kifejezésre jut az 1984. évi népgazdasági tervben és szabályozásban, a szocialista munkaversenyről, valamint a társadalombiztosítás és a munkavédelem állami irányí­tásáról időközben megjelent határozatokban. A Minisztertanács és a SZOT vezetői megvitatták az 1984. év eddig eltelt idősza­kában végzett gazdasági mun­ka főbb tapasztalatait. Meg­állapították, hogy a termelés összességében a tervezett ütemben emelkedett, de a ki­vitel nem érte el az időará­nyos mértéket. A tanácskozás résztvevői egyetértettek ab­ban, hogy mindén ágazatban, de különösen a gépiparban fokozni kell az exportképes, jó minőségű termékek előál­lítását. Abban is egyetértés volt, hogy a munkaszervezett­ségének javítására, az ener­giával és az anyaggal való takarékosság fokozásának elő­mozdítására további intézke­désekre van szükség. A gazdálkodás eredményes­ségének javításához a válla­latok számára az eddigieknél kedvezőbbek a feltételek. Ez többek között a kormány azon — a szakszervezetek kezdeményezésére is hozott — intézkedéseiből követke­zik, amelyek nyomán na­gyobb lehetőség van a bérek­nek a teljesítményekkel össz­hangban álló differenciálásá­ra, az anyagi ösztönzés foko­zására, továbbá mód nyílik a melegüzemi, valamint a há­rom és több műszakban dol­gozók béremelésének közpon­ti támogatására. Egyetértés volt abban is, hogy mind a központi bérpo­litikai intézkedés, mint a ru­galmasabb bérszabályozási formák alkalmazása csak ak­kor éri el a célját, ha a vál­lalatok ezeket a valós telje­sítmények anyagi elismerésé­re használják fel. A teljesít­mény nélkül kifizetett bérek amellett, hogy feszültségeket okozó aránytalanságokhoz ve­zetnek, veszélyeztetik az áru­alapok és a vásárlóerő egyen­súlyának megtartását. A kormány ezért szüksé­gesnek tartja ' hangsúlyozni, hogy valamennyi ágazatban, szakmában és vállalatnál szi­gorúan érvényt kell szerezni a népgazdasági terv alapján a szakszervezetekkel egyetér­tésben meghatározott bérpo­litikai elveknek. A szakszervezetek — az 1984. évi tervfeladatokat tár­gyaló bizalmi testületi ülések tapasztalatai alapján — a je­lenleginél határozottabb in­tézkedéseket tartanak szük­ségesnek az ütemes, folyama­tos termelésért, az anyagellá­tás biztosításáért, a gyárak közötti és gyáron belüli koo­perációs fegyelem megterem­téséért. Fontosnak tartják, hogy az állami vezetés követ­kezetesen kérje számon és el­lenőrizze a vállalati helyi le­hetőségek jobb felhasználását a termelési feladatok végre­hajtására, az exportkötele­zettségek teljesítése érdeké­ben. Építsenek jobban azok­ra a belső tartalékokra — munkahelyi demokráciára —, amelyek javítják az eredmé­nyeket, a munkahelyi légkört, a munkakedvet, a közös fele­lősséget a munkáért. A szak- szervezetek a maguk eszkö­zeivel mindehhez továbbra is készek segítséget nyújtani. A gazdasági feladatok vég­rehajtásában, a szervezett, fegyelmezett munkában, a ha­tékonyság növelésében, a ta­karékos gazdálkodásban fon­tos szerepe van a hazánk fel- szabadulásának 40. évfordu­lójára kezdeményezett mun­kaversenynek, a kommunista műszakoknak. A kollektívák­nak ezeket az önkéntes kéz- I deményezéseit mind a szak- szervezeteknek, mind a gaz­dasági vezetőknek támogat­niuk, segíteniük kell, hogy ez­zel is kifejezésre jusson az öntevékenység, az eredmé­nyes munka megbecsülése. A szakszervezetek értéke­lik a kormány azon intézke­déseit, amelyekkel gondjaink ellenére is biztosította és biz­tosítja az áruellátás folyama­tosságát. A szakszervezetek az árak alakításában nagyobb körültekintést és megfontolt­ságot várnak a vállalatoktól, hatékonyabb ellenőrzést igé­nyelnek az állami szervektől. (Folytatás a 4. oldalon) Hazánkba látogat az olasz miniszterelnök Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghí­vására a közeli napokban hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Bettino Graxi, az Olasz Köztársaság miniszterel­nöke. Több búzát, kukoricát Országos gabonatermesztési tanácskozás Szolnokon ségnél. Az előirányzatok csak akkor teljesíthetők, ha a ga­bonafélék vetésterülete min­den évben elérd, vagy megha­ladja a 2,9 millió hektárt. A fajlagos hozamokat úgy kell növelnünk, hogy 1985-ben búzából elérjük a hektáron­kénti 5, kukoricából megha­ladjuk a 6 tonnás termésátla­got. A tervidőszakból eddig eltelt három évben összesen 41 millió tonna gabonát ter­melt a mezőgazdaság, ami időarányosan 3,2 százalékkal elmarad a tervezettől. Az el­múlt három év időjárása a kalászos gabonaféléknek egyik évben sem kedvezett. 1983-ban pedig minden gabo­nafélét nagymértékben súj­tott az aszályos időjárás. A csapadékhiány a mai napig sem pótlódott, inkább tovább növekedett. A feladatok tehát nagyok. Az előirányzott 71— 72 millió tonna gabona a terv­időszakban akkor termelhető meg, ha az idén 15 millió, 1985-ben pedig 15,5 millió ton­na gabonát takarítunk be. Az őszi kalászosokkal a me­zőgazdasági üzemeik a terve­zettnél mintegy 60 ezer hek­tárral nagyobb területet ve­tettek be. így búzából a ve­tésterület meghaladja a 1,4 millió hektárt, őszi árpából pedig a 180 ezer hektárt. Az (Folytatás a 4. oldalon) A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztéri­um pénteken országos ga­bonatermesztési tanácsko­zást rendezett Szolnokon, a megyei művelődési és if­júsági központban. A ta­nácskozás munkájában részt vett Váncsa Jenő me­zőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter és Szabó István, a TOT elnöke is. A meghívottakat, párt- és tanácsi vezetőket, a mezőgaz­dasági nagyüzemek, termelé­si rendszerék, a gabonaforgal­mi és malomipari vállalatok, és más érdekeit szervek kép­viselőit Magyar Gábor mező­gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes tájékoz­tatta gabonatermelésünk idő­szerű kérdéseiről. Előadásában hangsúlyozta: a gabonatermelésnek népgaz­dasági szempontból jelentős, a mezőgazdaságban pedig meghatározó szerepe van. A mezőgazdaság előtt álló fela­datok között első helyen sze­repel a gabona- és hústerme­lési program végrehajtása. A mostani ötéves tervidőszak­ban 71—72 millió tonna gabo­nát kell megtermelnünk, ami 15 százalékkal több az előző öt évben megtermelt mennyi­Az újfehértói gyapjúszövőgyárban korszerű gépeken sajá­títják el a szakmát a tanulók. (Jávor László felvétele) Sikeres start üzemeinkben Új termék, emelkedő termelékenység Három hónap telt el az esz­tendőből. Néhány szövetkezet­ben megkérdeztük: hogyan sikerült 1984 első negyedéve: teljesítették-e a kitűzött fel­adatokat, az árbevételi és exportterveket, növekedett-e a termelékenység, javult-e a minőség, megtartották-e pia­cukat, versenyképességüket? A NYÍRSÉG RUHÁZATI SZÖVETKEZET 1984-re 48 millió 110 ezer forintban ha­tározta meg árbevételi tervét. Ebből a tőkés export 44 mil­lió forint, míg a többi a bel­földi termelésből és szolgál­tatásból származik. A tőkés piacok megtartása érdeké­ben javították a termékek minőségét és pontosan szállít­ják az árukat. így sikerült az első negyedévre meghatáro­zott 12 milliós tőkés export­tervet 1 millióval túlteljesí­teniük. A minőség és a pon­tos szállítás további eredmé­nye, hogy jó a piaci pozíció­juk a tőkés országokban. Ko­rábbi partnereiket megtar­tották és új piacokat is sze­reztek. Partnerük lett az NSZK-beli augsburgi S-mo- dell cég. Üj termékkel is je­lentkeztek a tőkés piacokon. Április elsejétől áttértek a 40’ órás munkahétre. A dolgo­zók átlagos munkabére 4,2 százalékkal emelkedett, amely csaknem 400 dolgozót érint. A BEAG UNIVERSIL NYÍR­EGYHÁZI GYÁRA 1984-re laboratóriumi üvegtechnikai termékekből 106 millió fo­rint, míg az elektroakusztikai gyártmányokból 165 millió árbevételt írt elő. A szolgál­tatásból 40 millió bevételt terveztek. Az év első három hónapjában időarányosan tel­jesítették az előírásokat. Elektroakusztikai termékek­ből 42 millió forint értéket termeltek, a laboratóriumi üvegtechnikai gyártmányok­ból pedig 28 millió forint ér­tékűt. Idei tőkés exportjuk labo­ratóriumi üvegtechnikai ter­mékekből 6 millió forint. Eb­ből az első negyedévben 2,5 millió értéket termeltek és szállítottak partnereiknek Al­gériába és Franciaországba. A szocialista országokba irá­nyuló exportjuk értéke 7 mil­lió forint. Legjelentősebb partnerük a Szovjetunió, Bul­gária és az NDK. Időarányo­san a szocialista exportjukat is teljesítették. A NYÍREGYHÁZI NÉPI IPARMŰVÉSZETI ÉS HÁZI­IPARI SZÖVETKEZET kül­döttgyűlése 1984-re 91 milliós árbevételi terv teljesítését je­lölte meg. Ebből a belföldi piacra gyártandó termékek értéke 82 millió 250 ezer fo­rint, S 8 millió 750 ezer fo­rint értékkel részesül az ex­port. Ebből a tőkés export részaránya 7 millió 250 ezer forint értékű népművészeti és más termék. A szövetkezet az első ne­gyedévre 24 milliós árbevételt tervezett. Várhatóan 1 mil­lióval teljesítik túl. Ez rész­ben a tőkés export túlteljesí­téséből származik. (f. k.) Dombrád: Együtt vetik a közöst, háztájit Jól kezdődött április a mezőgazdaság szemszögé­ből. Csapadékot hozott, s ez mindennél fontosabb. Dombrádon az első napok­ban negyven milliméter hullott, ami kimondottan hiányzott a tsz földjeire. Hasznos volt az 1835 hek­tár búzának és a 215 hektár rozsnak is. Tavaszi árpából 275 hektárt, cukorrépából 300-at, édes csiUagfüntből 50-et, zabból pedig 75 hek­tárt vetettek eddig — az időben jött csapadék nagy­ban elősegíti a magvak csí­rázását. Megkezdték a Pe­tőfi Termelőszövetkezetben a napraforgó vetését és a burgonya ültetését A ku­korica vetését a hónap má­sodik felében együtt vég­zik a közös és a háztáji te­rületeken.

Next

/
Thumbnails
Contents