Kelet-Magyarország, 1984. április (44. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-29 / 100. szám
1984. április 29. Kelet-Magyarország 3 Értelmiségiek D onzó-e manapság az értelmiségi pálya? Mi az oka, hogy érezhetően csökkent a fiatalok érdeklődése az egyetemi továbbtanulás iránt? Minden értelmiségi valóban olyan munkát végez-e, amilyenre az oklevele és szaktudása feljogosítja? Kérdések, melyek egyáltalán nem szónokiak, azt jelzik: a szellemi munka társadalmi rangjával, megbecsülésével nincs minden rendben. Egyes értelmiségi pályákon — de még azonos szakmán belül is — nagyok a különbségek fizetésben, szakmai, erkölcsi megbecsülésben. Elég csak az orvosokat említeni, akikről a közvélemény úgy tudja, a legjobban fizetett értelmiségi réteg. Ebben sok is az igazság, de kevesen tudják, milyen terheléssel jutnak a nagyobb jövedelemhez és az orvosok között a legmagasabb a halálozási arány. Maradjunk inkább az élőknél, akik közül sokan — így a röntgen, a tüdő, a szemész szakorvos, az üzemorvosok és még jó néhány szakterület orvosai — többségükben szerény anyagiak között élnek, nincs, vagy minimális a fizetésen kívül kapott pénz, legfeljebb a helyettesítések, ügyeleti pótlékok, vagy mellékállások hoznak egy kis kiegészítést. A megyében dolgozó ti- zenhat-tizennyolcezer értelmiségi is igen változó élet- és munkakörülmények között él és dolgozik. A velük való foglalkozás is árnyalt, a sajátosságokra is figyelő magatartást és cselekvést kíván az erre hivatott szervektől. Ezt tartalmazza az a megyei intézkedési terv is, amely éppen egy évvel ezelőtt készült és azokat a feladatokat határozza meg, amelyekkel javítani lehet az értelmiség helyzetét, részvételét a megye fejlesztésében. Megyénkben soha nem volt ilyen magas a felsőfokú végzettségű lakosság aránya, ami hosszas és áldozatos munka eredménye. A megyebeli értelmiség egy tekintélyes része, 40 százaléka azonban Nyíregyházán él, míg a fiatal városokban, nagyközségekben — nem beszélve a kistelepülésekről — kevés a számuk. S még egy sajátosság: a szabolcsi értelmiség több mint egyharmada 35 éven aluli, itt él az ország fiatal diplomásainak 4,5 százaléka. Öröm ez és gond. Ö röm, mert az átlag- fizetésük, előbbre- jutásuk a tapasztalatok szerint jobb az országos átlagnál, de lakás- helyzetük, így letelepítésük sok nehézséget okoz. Mindenütt helyben szükséges válaszolni a feltett kérdésre; mit kell tenni az élet- és munkakörülmények javításáért, a jobb és rendszeresebb tájékoztatásért, a tudományos munkásság kibontakoztatásáért, hogy a földrajzi távolság ne legyen sehol szellemi, tudásbeli távolság... Páll Géza Vendégek hét országból Sokatmondó élmények Hét távoli országból jártak vendégek megyénkben a héten. Az ázsiai földrészt indiai, kambodzsai, laoszi, Afrikát etiópiai, nigériai, tanzániai, zimbabwei fiatal képviselte — valamenyien a budapesti Nemzetközi Újságíró Iskola hallgatói, akik a Kele -Magyarország szerkesztőségének vendégeiként jöttek Szabolcs-Szatmárba. A sok ezer kilométeres távolság, az eltérő hagyományok, szokások s az itteni friss élmények egybevetése tucatjával vetette fel a kérdéseket, adott alkalmat különlegességek elmondására. Ki választ feleséget? A Taurus gumigyár matracüzemében például a keresetekről, a házimunkáról, és a női egyenjogúságról faggatták a lányokat, asszonyokat a vendégek. Később Oun- heuane Phrakhamshy, aki Laoszból érkezett, elmondta: náluk az évezredes szokások még ma is feltűnnek, szinte elképzelhetetlen, hogy a nők önállóan döntsenek sorsukról, munkát vállaljanak — persze sokkal kevesebb a munkaalkalom is. — És milyen nehéz megváltoztatni a szokásokat! — magyarázta a fiatal laoszi. — Nevelőapám engem is azzal lepett meg, hogy kiválasztott nekem egy lányt második feleségnek, az anyagiakban már meg is állapodtak. S nagyon nehéz volt megmagyarázni, hogy én már másként szeretnék élni, és nem akarok vétel útján újabb feleséget szerezni... Vajon ezek a magyar lányok elhinnék, hogy pár éve még mindennapos volt az ilyen egyenlőtlen feltételek alapján kötött házasság egy nem is olyan messze levő országiban? Dél-Afrilca — közelről A Megyei és Városi Művelődési Központ épülete előtt ugyancsak kattogtak a fényképezőgépek, különlegesnek számító fotók készültek a megyeszékhely üveg-beton nevezetességéről. Sok kérdést is kapott Vida János igazgató, programokról, pénzekről — hiszen a 165 milliós épíről a fiataloknak, mint he- itek-hónapok sok újság- és rádióhíre. Hit eszik a mohamedán? — Hogyan is jön össze egy falusi család jövedelme? — faggatta újra meg újra az etiópiai Alemu Zewdie a máriapócsi Rákóczi Tsz-ben SoVendégek hét országból a máriapócsi Rákóczi Tsz virág - kertészetében. tési, a 22 milliós évi gazdálkodási összeg a néhány hónapja itt élő külföldinek is sokat mond. Bole Adegoke, aki Nigériából még a kiállításokon is vissza-viisszatért arra, hogy -egy nem túlságosan gazdag ország mennyit áldoz kultúrára, művelődésre. — Nigéria például olajban gazdag, sok bereuházás van folyamatban, de egyáltalán nem az a jellemző, hogy egy fővárostól távoli városban impozáns kultúrházakat emel — magyarázta, mi is foglalkoztatja most Nyíregyházán. — Azt hiszem, lelkesen kiállók majd a kulturális beruházások mellett, ha hazamegyek. Itt nekem nyilvánvaló lett, hogy azok a gyerekek, akiket itt táncolni, nyelvet tanulni láttunk, kamatostól visszafizetik ezt a pénzt, mert műveltebb munkásként sokkal többet tudnak majd visszaadni a társadalomnak ... A véletlen is közrejátszott, hogy éppen foglalkozást tartott az angol nyelvű klub, s Szerencsi Erika és tanítványai mindjárt kihasználták a lehetőséget egy kis közvetlen eszmecserére. Samuel Dhli- wayo Zimbabwéből fel is csapott alkalmi vitavezető- .nek, rögtönözve elmagyarázta, hogyan is áll Afrika déli részén a politikai helyzet. A röpke tízperces élményszerű kérdezz-felelek angol nyelven többet adott arról a kömyékmos József elnökhelyettest, majd később egy családnál Herczku Józsefné „háztartásbelit”. A termelési rendszer, a háztáji gazdaság érthetően azt érdekli leginkább, akinek országában ma is a legnagyobb feladat: élelmet adni mindenkinek. A magyar mezőgazdaság jó hírünket messze elviszi — bizonyították külföldi vendégeink. Ök elsősorban újságírást tanulni jöttek ide — de mint kambodzsai, laoszi, etiópiai barátaink a Nyíregyházára érkezés pillanataiban mindjárt elmondták: szerkesztőik úgy engedték útnak ókéit, hogy tudjanak meg valamit a magyar mezőgazdaság titkáról. S miközben ez vált valóra, a máriapócsi étteremben a szakácsnők azzal ismerkedtek, mit is ehet a mohamedán vendég, aki nem nyúl az asztalra tett sertéssülthöz. Szerencsére szárnyasért sem kell a szomszédba menni, vendéglátásaink jó híre sem szenvedett csorbát... M. S, Próbaüzem augusztusban Újdonság: céklás alma Ma még talán kicsit nehéz elképzelni a címben szereplő gyümölcs és zöldségféle párosítását, a nyírmeggyesi Petőfi Termelőszövetkezetben azonban már idén ősszel hozzálátnak az ilyen és hasonló termékek gyártásához. A konzervüzem építése tart, s szinte minden gép is megérkezett Nyírmeggyesre. A tervek szerint 24 millió forintba kerül a létesítmény, amelyben augusztusban kezdetét veszi a próbaüzem, szeptemberben pedig az almaszüret idején a termelés is megkezdődik. Két okból is sürgető volt a konzervüzem megépítése Nyírmeggyesen: az alma értékesítése itt is gondokat okozott, ezenkívül helyben szerették volna megoldani az ottlakók foglalkoztatását. Ami az almafeldolgozást illeti: mindenképpen új dolgokon kellett törni a fejüket a tsz vezetőinek, hiszen a léfeldolgozás, a sűrítmény készítése, valamint az almaaszalás hellyel-közzel megoldott a megyében. így kerültek kapcsolatba a Konzervipari Kutató Intézettel, ahol már korábban is folytak kísérletek az alma és más gyümölcsök, valamint zöldségfélékkel való házasítására. összesen 18 féle terméket állítottak elő a kutatók. Ezek közül gyártanak majd egy tucatnyit Nyírmeggyesen. Lesz alma céklával, amiben 60 százalék alma, 40 százalék cékla. További termékeik az alma hagymával, vagy sárgarépával, uborkával, petrezselyemmel. (sz. m.) NEMCSAK AZ ANYAGIAK... Ebéd, házhoz A MA NYÍREGYHÁZÁN ÉLŐ közel 17 ezer nyugdíjas korú közül sokan szorulnak szociális támogatásra. Vannak természetesen olyan idős emberek is, akik nem nyugdíj híján, hanem egészségi állapotuk miatt szorulnak segítségre, vagy azért, mert nincs családjuk, aki gondozná, ápolná, támogatná őket. Nyíregyházán többféle módon gondoskodik a tanács az arra rászoruló idős emberekről. Szociális segélyt kapnak a legtöbben, de évről évre bővül a szociális étkeztetésben részesülők száma is. Az idős emberek egy része azonban nemcsak anyagi támogatást igényel, hanem természetbeni szociális gondozást is. Nyíregyházán ennek három formája van: az öregek napközi otthona, a házi szociális gondozószolgálat és a szociális otthon. Az öregek napközijébe a mozgásképes, de az önálló életvitelhez segítséget igénylő idős embereket veszik fel, ahol eltöltik napjaikat, háromszori étkezést kapnak, gondoskodnak egészségügyi felügyeletükről és kulturált szórakozásukról is. Akik a napközis szolgáltatást egészségi állapotuk miatt nem tudják igénybe venni, róluk saját lakásukon gondoskodnak, a szociális otthonokba pedig azok az idős emberek kerülnek, akik gondozása saját környezetükben nem oldható meg és aktív gyógykezelést nem igényelnek. A MEGYESZÉKHELY három öregek napközijébe 90- en járnak be naponta, házi szociális gondozásban 102 rászorultat részesítenek, a szociális otthonban 372 idős ember talált otthonra. Itt naponta gondoskodnak gyógyításukról, ingyen kapják a gyógyszereket, a rendelőintézetbe gépkocsival viszik őket, rendszeres kulturális programokat szerveznek, aki pedig dolgozni akar, arra is nyílik lehetősége: a gumigyár a helyszínre visz anyagokat, amelyet feldolgoznak és természetesen fizetést is kapnak érte, de néhányan az intézeten kívüli munkát is vállaltak. A segélyekre és az egyéb segítségnyújtásra tavaly közel 25 millió forintot fordított a városi tanács, s szerencsére egyetlen esetben sem fordult elő, hogy azért nem kapott valaki rendszeres, vagy rendkívüli segélyt, mert nem volt pénz rá. (b. j.) A MEGYESZÉKHELYEN Hi kell a családalapításhoz? Szűcs Kornél, a VOR vásá- rosnaményi gyárának központifűtés-szerelője. — Szerelem, megértés, hasonló nézetek — sorolja kapásból a húszesztendős fiatalember. — Nem árt, ha van lakás is, de ha nincs, majd lesz... — Gondolt-e már saját családra? — Ugyan, dehogy. Legfeljebb álmomban. Ki az a lány, aki összekötné a sorsát £gy éppen most szakmunkásvizsgázott sráccal? Már kezemben a behívóparancs, két hét múlva bevonulok. Felelőtlenség lenne. — A felelősséget, sajnos, gyakran elaltatja a hirtelen támadt szenvedély. Szétválasztható ez? — Elvben semmit nem lehet felelőtlenül tenni, hiszen életre szóló döntésekről van szó. De én is elmentem Pestre a volt osztálytársaimmal a csőszerelő vállalathoz, ahová kétéves szerződés kötött. — Világlátás Varsánygyü- réből? — Dolgoztam Csepelen, Bicskén, Érden, laktam munkásszállón. Négyszemélyes szobák, összkomfort. De egész más volt, ha anyám készítette ki reggel a tiszta ruhát, tette elém az ételt. — Talált-e olyan lányt a fővárosban, akivel elképzelte volna a házasságot? — Idegenül éreztem magam a nagy tömegben. Hazavágytam. Már a szerződés lejárta előtt fél évvel eljöttem. Igaz, egy falumbeli lánynak is szerepe volt benne. A kapcsolat azóta megszakadt, de mégis itthon vagyok. — A szülei, a barátai véleménye befolyásolja-e a majdani döntésében? — Meghallgatom őket, de nem perdöntő, ha ellenvéleményen lesznek. Talán csak azért is megpróbálom, hogy bebizonyítsam: nekem van igazam. Tudom, akkor semmiféle támogatásra nem számíthatok otthon, de kiváltom az ipart, ha leszerelek, és mielőbb építenék egy saját házat magamnak és a családomnak. — A szerelem mellett az anyagiak szerepét legfeljebb az tagadja, aki még nem gondolt komoly, tartós kapcsolatra. Kell-e pénz az induláshoz? — Nem várom el, hogy a leendő feleségemnek vagyona, öröksége legyen, pers2e, a pénz nem jönne rosszul. De a kettőnk keresetére akarok támaszkodni. — Optimista? — Feltétlenül. Ismerem magamat. Bízom a jövőben. Tóth Kornélia Eltűnnek a kátyúk Tíz és fél millió forintot költhet az idén az utak, hidak fenntartására, felújítására, valamint a forgalom- biztonsági szakfeladatok ellátására Nyíregyházán a városi tanács. A pénz egy részének — 4 millió 650 ezernek — a sorsáról már február elején megszületett a döntés: a város több pontján szemtanúi lehetünk annak a munkának, amelyet a megyeszékhely útjainak kátyúzásán végeznek. Az útburkolati jelek felújítására, a gyalogátkelők erősebb megvilágítására, a jelzőlámpák karbantartására kétmillió 300 ezer forintot lehet még felhasználni, a pénz többi részét az utak fenntartására, kátyúzására, felújítására, burkolatmegerősítésekre lehet elkölteni. Oroson a Fő, a Vezér, a Takarék és az Aranyhomok utcán javítják ki a téli fagy okozta károkat, Nyíregyházán a Garibaldi, a Kodály, az Ószőlő, Honfoglalás, Kond, a Botond utcán, a Csaló közben, az Eperjes, a Gádor Béla, a Korányi Frigyes utcán, a Korányi és Krúdy közben, a Stadion, a Himes, a Herman Ottó, a Kórház, az Árok, a Ságvári, a Moszkva, a Városmajor, az Irinyi, a Szófia, a Derkovits, a Bottyán utcán, a Guszev téren, az Orgona, a Kinizsi, az Erkel, a Dugonics, a Legyező, a Pillangó, a Vasút, a Nyíl, az ív, az Óvoda, a Liget, a Játszó, a Jósa András, a Kígyó, a Szilfa, a Puskin, a Kert utcán, a Gimnázium közben, a Csillag, a Rózsa utcán, a Hatzel téren, az Eötvös, Ady, a Váci Mihály, a Gólya, a Káliói, a Móricz Zsigmond, Tompa, a Kölcsey, a Makarenko, a Véesey utcán, az Északi körúton, az Erdősoron, a Vasgyár, a Toldi, a Tünde, Szabolcs, a Színház, a Malom utcán, a Bessenyei téren, az Egyház, a Síp, a Víz, a Pacsirta utcán, a Búza téren, az Árok, a Tőke, a Zalka Máté, a Család, a Vértanúk, a Bercsényi, az Iskola utcán és a Tanácsköztársaság téren javítanak. Nyírszőlősön a Buji utcában kerül sor felújítási munkákra. A tanácsi kezelésben lévő földutak közül a Virág, a Madách, a Rajk, a Fészek, a Munkás, a Lejtő, a Folyóka, a Kőris, a Mosolygó, a Palánta, a Vég, a Zenta, a Gólya, a Serház, a Nefelejcs, a Mák utca, a Belső körút, az Aranyhomok és a Bodrogi utcán végeznek felújítási munkákat az idén.
