Kelet-Magyarország, 1984. április (44. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-26 / 97. szám

1984. április 26. Kelet-Magyaromig 3 MERIK A PORSZENNYEZÖ DfiST. Hetente rendszeresen mérik Nyíregyháza szállópor-szennyeződését a SzabolCs- Szatmár megyei KÖJÁL levegőhigiénés laboratóriumának munkatársai. Képünkön: Csokonay József né vegyész auto­matikus képelemzővel értékeli a beérkezett munkákat. (GB) ŰJ, KORSZERŰ FRANCIA GYÁRXMÁNYÜ VETÖGÉPPEL GYARAPODOTT a közel­múltban a Balkányi Állami Gazdaság gépparkja. A Nődet- Gougis Pneumasem II. típusú univerzális vetőgépet az IKR útján 350 ezer forintért vásárolta a gazdaság. Képünkön: Magyar Mihály és Hudák László a kiegészítő berendezéseket szereli fel a vetőgépre. (Csá­szár Csaba felvétele) . j j T H i 3 | H |J fi W f-f i Y • i { |*;i /­Mozgó hivatal A ház akkora, hogy törpének érzem magam mel­lette. A földszinten táncteremnek beillő helyiség nyílik az udvarra.— itt garázs, műhely lesz, mellet­te kazánház, mosókonyha. Az emeleten négy szoba, meg a mellékhelyiségek. És még a tetőtér is beépít­hető. Tiszaegzlár, Petőfi és Tuli­pán utcai sarok. Itt épül Sándor István új háza. — Tavaly ősszel kezdtük el, s most az a terv, hogy május végére kimeszeljük fe­hérrel ... — magyarázza a fiatal férfi, eközben odalép mellénk apósa, Petruska Jó­zsef. Rokonsággal, kalákában — Ebben a házban egy téglát nem rakott fel más, mint a vöm — mondja büsz­kén, a vő pedig nevetve hoz­záfűzi: — No persze, nem teljesen magam dolgoztam, a két pa­pa nyugdíjas, ők voltak leg­többet segítségemre, meg persze a rokonság, kaláká­ban. Egyébként a szakmám ács és kőműves... A KE- MÉV-nél dolgoztam, aztán kisiparos lettem: almásládá­kat készítünk a társam­mal ... Így volt lehetséges, hogy most tavasszal leálljak egy hónapra, hogy haladjunk a házzal. — Mennyiért vette a tel­ket? Milyenek itt az árak Eszláron ? — Magasak! Igaz, én sze­rencsés vásárt csináltam, mert 130 ezerért vettem ezt, de ebben igen sok építő­anyag is benne volt. Sokan építkeznek a faluban,. így hát az árak is a kereslethez iga­zodnak. — Ma már egy kétszáz öles telekért elkérnek hat­van-hetvenezret is — teszi hozzá bosszúsan az após. — S mire ez a. rettentő nagy ház? — Igaz, hogy nálunk még csak egy gyerek van, de .beígértük” a másikat is, emellett pedig úgy építünk, hogy idővel az idős szülők is ideköltöznek majd. — Én Bashalmán lakom — magyaráz Petruska József az ásónyelet tapogatva — de hát öregszik az ember, később majd ide húzódunk a gyere­kekhez ... A tiszaeszlári tanácselnök, Jármi Ferenc ugyancsak megelégedéssel beszéli el, hogy immár tíz éve dolgoz­nak együtt a tiszalöki ta­náccsal, az összes építésigaz-, gatási ügyet az ő emberük intézi Eszláron. Az utóbbi időben már nem is váltva, hanem állandó emberrel ol­dották meg, hogy amit csak lehet, helyben intézzenek az építkezőknek — és szinte mindent lehet... Katona Gá­bor nevét említi jó szóval, di- csérően. A két község között tehát már régóta megvan az a faj­ta együttműködés, mely ja­nuár elsejétől, a járások megszűnésétől általánossá vált, és építésigazgatási tár­sulás a neve. Szabolcsi Tibor, a megyei tanács építési cso­portvezetője éppen ezek ügyével foglalkozott, amikor szót váltottunk. — A régebben alakult tár­sulások jól működtek, ezt jelzi, hogy már hasonló for­mában oldjuk meg a megyé­ben mindenhol a szakszerű ügyintézést. Örömmel mond­hatom egyébként, hogy a mű­szaki ügyintézői ’ apparátus­nak csaknem fele felsőfokú végzettségű! Annyi a gond, hogy régebben a tanácsok kö­zösen fizették a közös ügyin­Ügyintézés helyben — Sok volt a hivatalos utánajárás az engedélynek és a többinek? — Dehogyis. Nagyon jól oldották meg itt a dolgot, mert Tiszalökről már régen jár ki az ügyintéző, aki min­dent elrendez, ami kell. Nem kell utazgatni, hacsak az OTP-be nem. Értekezlet. A vezető volt az előadó. — A dolgok kezdenek ja­vulni, még ha nem is vál­tozik semmi — mondta a vezető. — így igazi — mondtuk egyetértőén. — Úgy megy minden, ahogy ment — jegyezte meg Zenia asszony. — Jobban megy — állí­totta a vezető. — Igaz, igaz, bocsánat! — helyesbített Zenia asszony. A vezető egy kézmozdu­lattal csendre intett ben­nünket. — Nálunk az emberek­nek különböző véleményük van — mondta a vezető. — Vállalatunknál . nemcsak azoknak van helye, akik ve­lem egyetértenek, hanem azoknak is, akiknek más az álláspontjuk. Most valaki megint tel­jesen feleslegesen szólalt meg. Egy bizonyos Podgro- mek. — Én ezt nem így látom — mondta. Ez meglepte a vezetőt. tézőt, ezen most változta­tunk, mert most már a tár­sulás székhelytanácsa fizeti. De persze, ez az ügyfelek szempontjából lényegtelen, a fontos, hogy gördülékenyen menjen az ügyintézés, ne kelljen fölös utakat tenni senkinek. Mindenhol kopoghatnak Katona Gábor, a tiszalöki tanács műszaki ügyintézője jól ismeri az eszlári építke­zőket, építési és telekügye­ket, hiszen tíz esztendeje jár át a közeli községbe. — Péntekenként ott va­gyok, átveszem a közben be­vitt iratokat, személyesen fo­gadom az ügyfeleket, hely­színre megyek, és így to­vább. De ha mondjuk, az OTP-ügyek miatt az eszlári építkező itt jár bent Tiszalö- kön, ide is bekopoghat bát­ran — átveszem az iratot, felvilágosítást adok. Rugal­masan kell megoldani a dol­got — afféle mozgó hivatalt fenntartani... Így a legegy­szerűbb mindenkinek, és per­sze, a leggyorsabb is. Kommentárt nem igényel­nek a fentiek, mindössze any- nyit érdemes hozzátenni: ha mindenhol így megy a társu­láson belül az ügyintézés, akkor megérte az átszerve­zés ... Tamavölgyi György — Mit nem lát így? — kérdezte. Podgromek zavaros fej­tegetésekbe bocsátkozott. Valahogy nem volt érthető, amit mondott, és így a kér­dés tisztázatlan maradt. Másnap Podgromeket azonnali hatállyal elbocsá­tották. Ezzel nem értettünk egyet, és bementünk a ve­zetőhöz, hogy megmondjuk a véleményünket. — Főnök, ez a dolog Podgromekkel valahogy rosszul veszi ki magát — mondta Solowiejczyk asz- szony. — Ugyan miért? — cso­dálkozik a vezető. — Úgy néz ki — folytatta Solowiejczyk asszony, — mint valami összefüggés lenne a tegnapiak és Podg­romek elbocsátása között. — Már értem — szakítot­Segítő kezek H etvenháromezer kis­nyugdíjas él me­gyénkben — a nyugdíjuk 2300 forintnál kevesebb. Jó hír lehet szá­mukra, hogy a nehezebb gazdasági körülmények el­lenére a legfontosabb szo­ciális kiadások mértéke nem csökken. Különböző országos és megyei határozatok írják elő, hogy „ellátatlan em­ber nem élhet” egyetlen településen sem. A gon­doskodást nemcsak gaz­dasági, politikai ügyként is kezelik. A tanácsoknak például kiemelt feladatuk a segélyezési program. Megyénkben idén is több mint 120 millió forintot fordítanak a tanácsok se­gélyezésre. De központi elvárás, irányelv, hogy a rendelkezésre álló keretet differenciáltan kell elosz­tani. A legjobban rászoru­lók esetében sehol sem lehet elzárkózni a segít­ségnyújtástól. Nem lehet eleget hang­súlyozni, hogy a szociálpo­litikai munka társadalma­sítására van szükség. A tanácsok szociálpolitiká­val foglalkozó munkatár­sai nem birkózhatnak meg egyedül a szerteágazó fel­adatokkal. A legalapve­tőbb területeken — se­gélyezés, étkeztetés — évek óta kialakult mód­szerek, összegek alapján dolgoznak. Sokat segíte­nek a munkahelyek, a ta­nácstagok, a vöröskeresz­tesek és a KISZ-esek. Kell is, hogy segítsenek. A vállalatok például azzal, hogy a mun­kásfelvételnél, a pluszmunkára történő be­osztásnál előnyben része­sítik a kedvezőtlen körül­mények között élőket. A tsz-ek — elsősorban kis­nyugdíjasaiknak — termé­szetbeli juttatásokkal ad­hatnak értékes támogatást, segítő kezet. A fiatalok a ház körüli munkával te­hetik könnyebbé a rászo­rulók életét. (n.) HHHHh ta öt félbe a vezető. — Szó­nál az emberek azt hihetik, Podgromeket azért bocsat tottuk el, mert nem értet} egyet velem? Solowiejczyk asszony igenlően bólintott. — De hiszen nem erről van szó! — mondta a veze­tő. — Továbbra is fenntar­tom, hogy itt mindenkinek van hely: annak is, aki en­gem támogat, és annak is, akinek más a véleménye. Csak olyan idiótáknak nincs helye itt, akik mindent szó szerint vesznek! — Meggyőzött bennün­ket. Ezzel az emberrel ér­demes beszélgetni, mindig lehet tanulni tőle valamit. Most is okosabban jöttün\c ki az irodájából, mint ahogy bementünk. Lipcseyné Bánfalvi Júlia fordítása A kibontakozás programja □ z MSZMP Központi Bizottságának közle­ménye nem érte vá­ratlanul közvéleményünket — a gazdaság helyzete alig­hanem a társadalom közér­deklődésének középpontjá­ban áll. Okot adott, ad er­re, hogy az utóbbi énekben ugyancsak kénytelen volt szembetalálkozni azzal, amivel a világon mindenütt szembenéznek az emberek: a 80-as évtized kihívásával. Magyarországot mindez az egyensúly, a fizetőképesség megőrzéséért folytatott ke­mény küzdelemmel, a ma­gánemberig ható kényszerű takarékossággal, s az élet- színvonal stagnálásával érintette. Hogyan, milyen módon folytassuk a küzdelmet el­kötelezett céljaink megva­lósításáért? Miként érhet­jük el, hogy az elmúlt ne­gyedszázad vívmányait megvédjük, s — ha szeré­nyen s óvatosan is, de megalapozzuk egy újabb nekilendülés lehetőségét? A válaszok megfogalma­zása, a hozzájuk vezető út megkeresése létfontosságú. Ezért kezdeményezte az MSZMP azt a munkaprog­ramot 1983-ban, amely po­litikai felelősséggel, szak­értelemmel, eddig felhal­mozott tapasztalatokkal hi­vatott megkeresni a legcél­ravezetőbb megoldást. E tevékenységről tulajdon­képpen azt is mondhatjuk — része a párt módszeré­nek, az önmegújítás, a rendszeres korszerűsítés gyakorlata. A gazdaságirá­nyítás továbbfejlesztése is e mederben halad, mintegy bizonyítván a folyamatos­ság és a megújulás együtt­futását: az MSZMP politi­kája folyamatos reformpo­litika. Az előttünk álló közle­mény mindennek a jegyét magán viseli, felfedezhető benne az 1956-os megráz­kódtatás utáni kiindulás, 1957, a mai gazdaságpoliti­ka startja, majd 1968, az új gazdasági mechanizmus gondolata, 1980—81, az új fejlődési pálya koncepció­ja, s most, 1984-ben a gaz­daságirányítás továbbfej­lesztése a 80-as évtized szo­rításából való kibontakozás akcióprogramja. Mi ennek lényege? A KB-közlemény ezt így fo­galmazza meg: „... a szo­cialista építőmunkában nö­vekvő társadalmi, gazdasá­gi követelményekkel kell számolni. Feladataink meg­oldása, hosszú távú társa­dalmi, gazdasági céljaink elérése megköveteli, hogy reálisan számba vegyük a külső gazdasági feltételeket, de mindenekelőtt arra van szükség, hogy javítsuk a hazai munkánkat, maximá­lisan kihasználjuk gazda­sági adottságainkat, a szo­cialista rendszerben rejlő lehetőségeket... A Központi Bizottság úgy foglalt állást, hogy a gazdaságirányítás folyama­tos, összehangolt tökéletesí­tése fogja át az irányítási rendszer minden elemét: a tervezést, a gazdasági sza­bályozóst, az intézményi és szervezeti rendszert, és se­gítse az emberi tényező szerepének teljesebb kibon­takozását.” A változásról annyit — követjük a reform logiká­ját: a KB döntése a nem­zeti teljesítmény, a haté­konyság növelésének szol­gálatában áll. Az első ki­emelendő: az új lehetősé­gek kapcsán az állami tu­lajdon sértetlen marad, ám a vele való gazdálkodás megváltozik. Mód nyílik a vállalati gazdálkodás keretében az új szervezeti formák mű­ködtetésére; a vállalati ta­nács, a választott vezető­séggel funkcionáló vállalat lényegében az önállóság olyan fokát jelenti, amely­re korábban nem volt le­hetőség. Ez nem az állami szervek, a minisztériumok feladatát csökkenti — ezek a gazdaságpolitika kialakí­tásában és megvalósításá­ban továbbra is főszerepet játszanak. Am az irányitás eszközrendszere módosul — a közgazdaságiak javára. A Központi Bizottság közle­ménye ezért állapítja meg: „ ... Javítani kell a köz­tulajdonnal való gazdálko­dást, s fejleszteni a dolgo­zók tulajdonosi tudatát... A szocialista állam gazda­ságszervező funkciójának megfelelően a központi gazdaságirányítás fő fel­adatai a következők legye­nek: a népgazdasági terv és az állami költségvetés kidolgozása, végrehajtásá­nak szervezése, ellenőrzése, a gazdasági folyamatok összehangolása, az irányítás eszközeinek kimunkálása és működtetése.” □ komplex intézkedé­si program keretében fokozódik az árak, a piaci viszonyok, a ver­senyhelyzet, s nem utolsó­sorban a teljesítményhez igazodó ösztönzőbb bérezés szerepe. A változásoktól a minőség javítását, a valódi teljesítmények honorálását várhatjuk. A Központi Bi­zottság határozata hama­rosan a végrehajtás szaka­szába kerül: itt a KB fel­kérte a Minisztertanácsot, dolgozza ki az irányítási rendszer fejlesztésével kap­csolatos állami feladatokat és terjessze az erre vonat­kozó javaslatait az ország- gyűlés elé. Ám addig is alapvető érdekünk, hogy az új törekvések szellemé­ben szervezzük munkán­kat. M.1. MEGAN: Konszolidálódás

Next

/
Thumbnails
Contents