Kelet-Magyarország, 1984. április (44. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-26 / 97. szám

4 Kelet-Magyarország 1984. április 26. Aczél György megyénkben (Folytatás az 1. oldalról) Az embereket foglalkoztató kérdésekről elhangzott: azok zöme gazdasági életünkhöz, az életkörülményekhez, a jö­vőhöz kapcsolódik. Sokszor egymásra torlódnak a külön­böző problémák, különösen az anyagi gyarapodás és előbbre jutás megváltozott lehetőségei. A nehezebb meg­élhetési körülményeknek — amelyek elsősorban a pálya­kezdőket, az egyes értelmi­ségi rétegeket és a nyugdí­jasok egy részét érintik — ellentmondani látszik, hogy szerte a megyében lázas ütemben építkeznek, ám sokszor a családok teherbíró képességét meghaladó vál­lalkozásokba kezdenek. Számos valós problémát vet fel és sok feszültség for­rása a ma már szinte termé­szetes alapjövedelmet kiegé­szítő törekvés is. Társada­lompolitikai kérdésként je­lentkezik a különböző okok miatt hátrányos helyzetbe került ' rétegek állapota. Mindezek a kérdések na­gyobb figyelmet érdemel­nek a megyében,. Fel kell használnunk a szociális hát­rányok csökkentésére meg­lévő lehetőségeket, s az isko­lának, a közművelődésnek is hozzá kell járulnia a társa­dalmi esélyegyenlőség meg­teremtéséhez. A megyei pártbizottság az utóbbi években alaposan fog­lalkozott e folyamatokkal. A többi között megtárgyalta a munkásság, a szövetkezeti parasztság, az ifjúság és az értelmiség helyzetét, s az elemzések mindegyike nagy segítséget adott a hatéko­nyabb politikai munkához. Elhangzott: ebben a me­gyében mindig magas lét­számú fiatal korosztályokról kellett gondoskodni, hiszen a természetes szaporulat — bár az utóbbi időben nálunk is csökkent — jóval maga­sabb az országosnál. Az átla­gosnál nagyobb erőfeszítése­ket követel az itt élőktől az óvodai, az általános és kö­zépfokú oktatás feltételeinek megteremtése, s a munka gyümölcse is igen szép. Ma gyakorlatilag teljes a szak- rendszerű oktatás, kiépült egy jól funkcionáló szakmun­kásképző hálózat, az innen egyetemekre, főiskolákra je­lentkezőknek mintegy a fe­lét fel is veszik. Szerdán a Parlamentben hazánk nemzetközi kulturá­lis kapcsolatainak néhány időszerű kérdéséről tájékoz­tatta a sajtó munkatársait Köpeczi Béla művelődési mi­niszter. Bevezetőjében hang­súlyozta: a kulturális kap­csolatok a nemzetközi poli­tika előterébe kerültek, kü­lönösen az utóbbi időben vál­tak az országok közötti együttműködés mind lénye­gesebb elemeivé. A kultúra szerepe a békés egymás mel­lett élés politikájában egyre nagyobb lesz; még akkor is, ha a tudományos, művészeti együttműködést olykor gá­tolják olyan, totális politikai törekvések, amelyek az ilyen együttműködéseket saját cél­jaik szolgálatába kívánják állítani. A magyar művelődéspoli­tikát a nyitottság jellemzi — hangsúlyozta a miniszter —, államközi kulturális egyez­ményeink vannak 76 ország­gal, és számos művelődési, műszaki, tudományos, művé­szeti intézményünk is szoros A jövő érdekében tudato­sabban kell dolgoznunk azon, hogy a megye szakember­utánpótlását már az általá­nos iskolában jobban meg­alapozzák, hiszen mind a kö­zép-, mind a felsőfokú vég­zettségűek tekintetében szá­mottevő az elmaradásunk. Különösen kevés a számvi­teli szakember, a közgazdász, az orvos és az utóbbi évek­ben a középiskolai tanár. A tájékoztató következő részében a megyében folyó tudományos életről, az alko­tó művészet helyzetéről, a színházról, a megyei művelő­dési intézmények munkájá­ról esett szó. Elhangzott: a megyében élő alkotók döntő többsége vállalja a kulturá­lis nevelő és felvilágosító szerepét, jó kapcsolatot tart a lakossággal, a közművelő­dési intézményekkel. A tájékoztatók után kötet­len beszélgetésre került sor, amelyben szó esett a megye pártszervei és szervezetei előtt álló közvetlen felada­tokról, az emberek bevoná­sáról a helyi politika álakí- tásába. Ehhez nélkülözhetet­len a párttagság naprakész felkészültsége, informálása. Aczél György megköszönte az információkat, s elmond­ta: sok izgalmas, tanulságos gonddal találkozott ezen az estén. Ebben a megyében kapcsolatot tart fenn külföl­di partnereivel. A művelődési miniszter a továbbiakban a fasiszta el­nyomás alóli felszabadulás 40. évfordulójával kapcsola­tos hazai és külföldi kulturá­lis események terveiről szá­molt be. Elmondta többek között, hogy az idén nyáron a lengyel újjászületés 40. év­fordulóját hazánkban kultu­rális napok is köszöntik. Au­gusztusban művészeti ese­ménysorozatot szervezünk Románia felszabadulásának tiszteletére; októberben cseh­szlovák kulturális napokra kerül sor; az NDK megala­kulásának 35. évfordulóját november-decemberben ün­nepeljük, különböző progra­mokkal. A jövő év októberé­ben tartják hazánkban a szovjet kultúra napjait. — 1985 novemberében Bu­dapesten rendezzük meg az Európai Kulturális Fórumot — jelentette be a művelődési miniszter, akinek vezetésével megalakult a magyar előké­nagy erőfeszítések történtek a területi egyenlősítés érde­kében, hogy leküzdjük a hát­rányos társadalmi örökséget, ami azonban sok területen még ma is hat. Rossz start­helyzetből indult évtizedek­kel ezelőtt az ország, s ezen belül is Szabolcs-Szatmárnak volt sokszorosan hátrányosa helyzete. Bizonyos anyagi se­gítségre, közös ötletekre, ösz- szefogásra van a továb­biakban is szükség, hi­szen a hátrányokat ma kü­lönösen nehéz behozni. A megyének azonban már számos tekintetben megvan az alapja ahhoz, hogy sokban fordíthasson a saját helyze­tén. Különösen a személyi feltételek megteremtésében szükséges előbbre lépni. Egy átgondolt fejlesztési terv ké­szítésére biztatott, egyáltalán egész településpolitikánkat érdemes átgondolni. A mosta­ni helyzetben a kényszer is szorít arra, hogy keressük a lehetőségeket, hogy átrendez­zük dolgainkat. Fontos, hogy pártéletünket is gazdagabbá tegyük, iktassuk ki abból a formalitásokat. Olyan kor­szakban élünk, amelyben nem szabad végérvényesnek tekin­teni az adottságokat, amely­ben nekünk kell irányítani a dolgokat és nem fordítva. Eh­hez sok önálló, kockázatot vállaló ember kell — mondta befejezésül. Aczél György ma folytatja megyei programját. szíta bizottság. Létrejött a fó­rum nemzetközi végrehajtó titkársága is, vezetője Her­man József, az Akadémia le­velező tagja, az MTA Nyelv- tudományi Intézetének igaz­gatója. Budapesten ez év'no­vember 21. és december 3. között megtartják a fó­rumot előkészítő nemzetközi szakértői értekezletet. Erre 35 ország több mint 200 képvise­lőjét várják, akik meghatá­rozzák a fórum napi- és munkarendjét, valamint fog­lalkoznak szervezési, techni­kai feladatokkal is. A kulturális fórum — a madridi konferencia által meghatározott feladatkörök alapján — elsősorban az al­kotói tevékenység, a kultúra terjesztése, valamint a nem­zetközi kulturális együttmű­ködés kérdéseivel kíván fog­lalkozni. Az eseménysorozat­ra mintegy 300—350 delegátus érkezik hazánkba, közöttük a kormányok képviselői csak­úgy, mint kiemelkedő, neves alkotók, művészek. KOZMIKUS FEGYVERKEZÉS Walter Mondale volt alel- nök, a demokrata párti el­nökjelöltség legfőbb váro­mányosa kedden megválasz­tása esetére a kozmikus fegy­verkezési hajsza megelőzését ígérte és figyelmeztetett rá: ha Reagan elnök a Fehér Házban marad, „a fegyver­kezési hajsza kétszáz napon belül a világűrre is átterjed”. Az amerikai választók — mondta — novemberben a csillagok háborúja és a koz­mikus fegyverkezés befa­gyasztása között választanak majd. AFRIKAI FELSZABADlTÁSI SZERVEZETEK Afrika három nagy felsza- badítási szervezetének — az Afrikai Nemzeti Kongresz- szusnak (ANC), a Délnyugat­afrikai Népi Szervezetnek (SWAPO) és a Polisariónak — a képviselői először talál­koztak Európában. Az NSZK- beli Brémában kedden meg­kezdődött négynapos tanács­kozásukon a namíbiai hely­zettel kapcsolatos kérdéseket vitatják meg. LENGYELORSZÁG — FRANCIA CSEMPÉSZ Lengyelországban letar­tóztattak egy francia állam­polgárságú csempészt. A hu­szonnyolc éves bankalkalma­zott Dániából érkezett. Az általa vezetett tehergépkocsi átvizsgálásakor a vámőrség öt sokszorosítógépet, két rá­dióadót, nagy mennyiségű nyomdai segédeszközt, vala­mint államellenes cselekmé­nyekre uszító röplapokat ta­lált. Mint kiderült, a francia férfi 1982 óta hétszer lépte át csempészáruval a lengyel ha­tárt. ŰJABB CAMORRA-TAGOK LETARTÓZTATÁSA Az olasz rendőrség kedden ismét elfogta a Nápolyban te­vékenykedő alvilági szerve­zet, a Camorra három tagját, akik másfél nappal korábban szöktek meg a rendőrségi őri­zetből. Látványos szökésük fő oka egyébként az volt, hogy még a rács mögött is féltek a nápolyi bűnszövetkezet bosz- szújától. Első letartóztatásuk után ugyanis mindhárman olyan vallomásokat tettek, amelyeknek alapján március­ban több mint ötszáz bűnözőt tartóztattak le. FÖLDRENGÉS KALIFORNIÁBAN Nagy erejű, de rövid ideig tartó földrengés rázta meg kedden Kalifornia északi, va­lamint Nevada állam keleti részét. A kilencfokozatú Richter-skála szerint 6,2 erősségű földlökések epicent­ruma San Jósétól délre 15 kilométerre volt. Az első je­lentések szerint 12 személy megsérült, több helyütt tönk­rementek a telefonkábelek és számos épület is megrongá­lódott. A gáz- és elektromos vezetékekben bekövetkezett szakadások miatt néhány he­lyen *űz keletkezett. FÖLDCSUSZAMLÁS SZOCSINÁL A Szovjetunió egyik legfor­galmasabb, a Fekete-tenger keleti partja mentén húzódó vasútvonalon nyolcvan sze­mélyvonatot ítélt hosszabb veszteglésre a hét elején egy hatalmas földcsuszamlás. Va­sárnapra virradó éjszaka a két hete tartó esők által alámo­sott hegyoldalból húszezer köbméter föld zuhant Szocsi- tól harminc kilométernyire a fekete-tengeri üdülőket és a Kaukázuson túli köztársasá­gokat az ország európai ré­szeivel összekötő vasútvonal­ra. A torlasz eltakarítása után kedden reggel ismét megin­dult a normális vasúti forga­lom. KÉPTÁVÍRÓN ÉRKEZETT. Tüntetések voltak Dominiká­ban a kormány gazdaságpolitikája ellen. A rendőrséggel való összecsapások során több tncat ember meghalt, és szá­zak megsebesültek. Ez a kép a fővárosban készült. (Kelet- Magyarország telefotó) Európai Kulturális Fórum Budapesten Köpeczi Bála művelődési miniszter sajtótájékoztatója A testvérországok életéből Vidám György-nap Bulgáriában A juhászokat ünnepük. Az egyik legszebb bolgár tavaszi ünnep a György-nap. A bolgár naptár eltér a ma­gyartól. A névünnepet nem április 24-én, hanem május 6-án tartják. Ez az ünnep a Balkán fél­szigetet egykor benépesítő trákok egyik legfőbb foglal­kozásával, a juhtenyésztéssel volt kapcsolatos. Azt tartják, hogy már hat évezreddel ez­előtt megkezdték a vadbir­kák megszelídítését. Ezekre a messzi időkre nyúlik vissza a juhászok és birkapásztorok ünnepének története is. Az egyház jóval később, a IX, században hozta kapcsolatba Szent Györgyöt a nyájak vé­delmezőjével és a termé­kenység kultuszával. A napjainkig fennmaradt György-napi szokások már réges-régen elvesztették po­gány misztikus és vallási jel­legüket, szép és életvidám ünneppé változtak. György- napon a lányok és legények kora hajnalban kimennek fü­vet és gyógynövényeket szed­ni, hogy legyen mivel meg­etetni a nyájat a szertartásos fejés és a legelőre indulás előtt. A gazdák virágaikból és ágakból koszorúkat kötnek és feldíszítik velük a juhak- lokat, az először megfejt bir­kát és az áldozati bárányt. Az ebédet közös asztalnál fo­gyasztják, amin a bárányhú­son kívül a gomolya, az ál­lat- és növénymotívumokkal díszített kerek kenyerek vannak. Az ünnep nagy kör­tánccal ér véget. A szertár-» tást énekekkel kísérik. Né­melyik ének arról szól, ho­gyan ölte meg Szent-György a sárkányt. Bulgária egyes vidékein az a szokás, hogy a lányok reg­gel korán kimennek a folyó­hoz, koszorút fonnak maguk­nak, majd a koszorúkat a vízbe dobják, miközben vi­dám incselkedő dalt énekel­nek. A folyóban úszó koszo­rúkat futva kísérik a part mentén. Azt figyelik, kinek a koszorúja úszik legelöl, mert az fog először férjhez menni. Manapság György-napon van az állattenyésztők napja. Az elismerés fejeződik ki ezgn a napon azok iránt, akik odaadó munkájukkal a me­zőgazdaság fontos ágazatává tették a hajdani primitív bolgár állattenyésztést, amely különösen az utóbbi 25—30 év alatt kapott új arculatot. A külterjes állattenyésztés intenzívvé vált. Jellemző rá a nagyfokú szakosodás, a koncentráció és a gépesítés. Jobb lett a fajtaösszetétel. Manapság az állattenyésztés igen produktív ágazat. Az ország összmezőgazdasági ter­melésének közel 45 százalé­kát adja. Az utóbbi 25 év alatt a hústermelés majdnem kilencszeresére, a tejterme­lés négyszeresére, a tojáster­melés pedig kétszeresére nö­vekedett. 1983-ban az egy főre jutó húsfogyasztás 60 kg, a tejfogyasztás 191 liter, a tojásfogyasztás pedig 182 darab volt. Elena Darakcsieva Sofiapress — KS Vidám lányok a folyóparton.

Next

/
Thumbnails
Contents