Kelet-Magyarország, 1984. április (44. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-26 / 97. szám

2 Kelet-Magyarország 1984. április 26. Óvodás „műrészek“ Beregben Világot látni Ezertől 130 ezer forintig Gondoskodás a betegekről Van aki kölcsönkér Készlet a kiállításról. (G. B. felv.) leszteni — gyurmázás, fes­tés, rajz, ragasztás, arányí- tás, papírhajtogatás stb. — ami azért is nagyon fontos, mert az iskolában, ilyen for­mában erre már nincs mód, noha a felnőttek vizuális kul­túrája is megérne egy alapo­sabb vizsgálatot a tantervek összeállítása előtt. Kis túl­zással azt lehetne mondani: az óvoda az első és utolsó olyan oktatási intézmény, amelyben még felszabadul­tan, jókedvében, örömében, játék közben tanulhat a gye­rek. Szemfüles óvónő kihasz­nálja ezt, felfigyel a tehetsé­gesekre, szeretettel buzdítja a nehezebb kezűeket. Már az óvoda falai közötti házi kiállítás is nagy esemény — ismerjük a kicsik elbeszé­léséből, milyen dopping, hogy kikerülhet a falra a szé­pen sikerült rajz. Ez a namé- nyi kiállítás sok-sok türel­mes nevelő és több száz óvo­dás keze munkáját dicséri, s nagy visszhangra számíthat — nemcsak a Beregben. Eset­len, csetlő-botló kis rajzok bája és már-már tökéletesre sikerült játékok sorakoznak a teremben. Különösen a pa­pírhajtogatással készült figu­rák között találunk valóban kiállításra alkalmas tárgya­kat. Érdemes lenne másutt is követni a példát, bizonyára szívesen nézné meg a közön­ség más településeken is a hasonló munkákat, már csak azért is: hátha ad egy jó öt­letet a hét végi családi prog­ramokhoz. BE. Ha Pesten lehet... Vasárnapi bolt Ritkán láthatunk olyan ki­állítást, mint amilyen most a vásárosnaményi művelődé­si központban várja látoga­tóit. Az ötlet pedig egyszerű, talán túlságosan is kézen­fekvő, azért nem használják föl gyakrabban a népműve­lők: óvodások munkáiból ál­lítottak össze gyűjteményt, sorra bemutatva a beregi falvak kis „művészeinek” apró tárgyait, bábokat, gyer­mekjátékokat, rajzokat, me­seillusztrációkat. A kedves kis kiállítás lát­tán jut eszünkbe; milyen hasznos is az óvodai nevelő­munka keretébe iktatott mű­vészeti-esztétikai nevelés. Sokunknak van óvodás korú hozzátartozónk, családban, ro­konságban, az ismerősök kö­zött; tudjuk, ha új verset, dalt, játékot tanultak. Arról azonban kevesebb informá­ciónk van, hogy az óvodában is naprakész nevelési terv szerint dolgoznak, s a külön­böző nevelési területekkel módszeresen foglalkoznak az óvónők. A fő tevékenység természetesen a játék, de ügyes óvónő, irányítása mel­lett a gyerekek szinte észre­vétlenül szereznek újabb és újabb ismereteket — ami a családok esti, közös prog­ramjainak, szokásainak ala­kulását figyelve egyre jelen­tősebb szerepet kap a gyer­mek életében. Mi mindennel foglalkoznak a gyermekek az óvodában? Igen hosszú lenne fölsorolni a komplex nevelési tervből, maradjunk csak a képzőmű­vészetnél — itt is millió al­kalom van a gyermekek esz­tétikai érzékét, ízlését fej­Ellentmondó vélemények hangzottak el a „miniinter­jú” nyomán, mely nemrég jelent meg lapunkban. Az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat vezetőit kérdeztük meg arról, tervezik-e Nyír­egyházán — a budapesti pél­da nyomán — valamely élel­miszerbolt vasárnapi nyitva- tartását. A válasz az volt: nem látják szükségesnek, így nem is tervezik. Az egymástól eltérő véle­mények nyomán érdeklőd­tünk a Nyíregyházi Városi Tanácson ugyanerről — hi­szen végső soron ott dől el, hogy megváltozik-e a nyitva­tartási rend a városi ellátás­ban. — Vitát váltott ki a dolog — mondta Szikora Andrásné osztályvezető. — Vannak, akik azt mondják, hogy szük­ségtelen, mivel bevált az ed­digi rend, mely szerint a vendéglátóhelyeken vasárnap tejet-kenyeret árusítanak, s emellett a Piaccsarnok a Bú­za téren vasárnap 11-ig nyit­va tart, ott sok minden kap­ható. Mások szerint igenis kellene egy vasárnapi üzlet, mégpedig egy ABC-áruház, ahol minden alapvető cik­ket meg lehetne venni va­sárnap is. Jelenleg ott tart az ügy, hogy felvesszük a kapcsolatot a kereskedelmi vállalatokkal: vállalják el, hogy kísérletképpen legalább egy boltot nyisson ki. A fogyasztók megyei taná­csának elnöke, Szendrei Ist­ván is úgy vélekedik, hogy a vásárlók, a város lakói érde­kében szükség lenne egy nyitva tartó boltra. — A kereskedelmi vállala­tok azzal érvelnek, hogy a dolgozóik számára ez hátrá­nyos lenne — de hát nem ez az elsődleges szempont, ha­nem a lakosság érdeke. Valljuk be, nem könnyű igazságot tenni. A kereskede­lem kissé túllőtt a célon, pél­dául a húsvét előtti szomba­ton, amikor minden boltot este hétig tartott nyitva. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a szombat délutáni forgalom igen gyér minden hétvégen. Ez pedig azt jelzi, a lakosság alkal­mazkodott az évekkel ezelőt­ti intézkedéshez, hogy va­sárnap nincs nyitva üzlet — csaknem mindenki elintézi bevásárlásait szombat délig. Miért „sivár“? „Felháborodással olvastam a Kelet-Magyarországban a Sivár udvar című írást —j ugyanis a nyíregyházi 1. szá­mú iskolában a gyerekek, szüleik és tanáraik igen nagy erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a diákok második ott­honává alakítsák az iskolát. Az udvaron ugyanis egy költ­ségvetés szerint legalább egy­millió forintra lenne szükség ahhoz, hogy a tervezett sport- létesítmények elkészüljenek. Többek között kézilabda-, röplabdapályát. Távolugróhelyet és mást kívánunk itt létrehozni! Je­lenleg a megfelelő anyagi fedezet nincs meg a tervek megvalósításához, ezt próbál­juk pótolni a szülők és vál­lalatok társadalmi munkájá­val ... Az újságíró csak a látsza­tot írta le (ami általában csal), s cikkével nem segí­tette az iskolai szervező munkát... A reklamált facsemeték még az ősszel meg lettek vá­sárolva, ám a tervezett pá­lyák kitűzése előtt teljesen fölösleges lett volna elültet­ni, hiszen a földmunkák vég­zése közben esetleg útban lettek volna. Takács László, az 1. számú iskola SZMK-elnöke (Természetesen nem állt szándékunkban senkit alap­talanul bántani, de a látszat — ami ezek szerint csal — az, hogy az udvar most va­lóban sivár. Az önzetlen tár­sadalmi összefogás, segítés valóban örvendetes és dicsé­retre méltó, reméljük, hogy mielőbb megváltozik az is­kolaudvar képe. Mindeneset­re örömmel adjuk majd hí­rül a facsemeték elültetését — bár hogy erre mikor ke­rül sor, az nem olvasható a levélben. Bízunk benne, hogy mielőbb!) BÁR ÉVENTE 5—6 SZÁZALÉKKAL DRÁGULNAK A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI TÄRSASUTAK, A MEGYE LEG­NAGYOBB UTAZÁSI IRODÁJÁNAK ADATAI SZERINT AZ IDÉN SEM CSÖKKENT AZ UTAZÁSI KEDV. Az IBUSZ tavaly 170 mil­lió forintos tervet készített és bevétele, a valóság megha­ladta a 246 millió forintot. Ez természetesen nem mind a szervezett bel- és külföldi társasutak bevételéből szár­mazott, ez 50 millióra rúgott, de az idén az eddigi „köté­sek” szerint legalább 40 szá­zalékkal túlszárnyalják a ta­valyi rekordot. Érdekességként említették az IBUSZ-nál, hogy a külföldi utak skálája igen széles, jelenleg ezer forinttól 130 ezer forintig terjed, de nem a legolcsóbb utak iránt a legnagyobb az ér­deklődés, hanem az úgyneve­zett középárfekvésű, 5—8 ezer forintos külföldi társasutak viszik el a pálmát. Korábban jócskán akadtak viták — peres ügyek — az utazási iroda és az utazók kö­zött. Sokan úgy vélték és többször igazuk is volt; nem azt kapták a pénzükért, ami járt volna. Másfél éve egyér­telműbbé tették az utazási feltételeket, az utazók job­ban eligazodnak, kevesebb lett a vitás eset. Előfordulnak persze azóta is reklamációk, amikor a harmadik fél — a magyar utazási irodával szerződéses viszonyban lévő külföldi partneriroda — hibájából hátrányok érhetik a magyar utazót. Az utazót kártalanítják, a csökkent értékű szol­gáltatásokért alacsonyabb árat számítanak fel. —vitával (Ha valahol hiányzik mond­juk a prézli a rántott húshoz, akkor azt talán úgy is meg lehet oldani, hogy kér a szomszédasszonytól — nem kell feltétlenül egy ABC-t nyitva tartani ezért...) Pesten lehet? — jön a ri- poszt. Erre csak azt mond­hatjuk, hogy bármi legyen is a megoldás, nem a főváros utánzása a fő szempont. Meg­próbálni természetesen lehet, és ha a forgalom igazolja, hogy szükség van rá, akkor be lehet vezetni. Mindeneset­re nem olyan nagy hordere­jű a dolog, mint amilyen pert vert... Ha a kereskede­lem meg tudja fizetni dolgo­zóit, s azok vállalják (Buda­pesten 500 forint egy vasár­napi műszak ...), akkor mi­ért ne. De ennél fontosabb lenne, hogy szombaton is friss legyen az áru a boltok­ban — meg hétfőn is! Vasár­nap majd csak elboldogu­lunk valahogy... (tarnavölgyi) Olykor azonban az utas sem angyal, például azért rekla­mál, mert a külföldi tartóz­kodása alatt nem vette igérfybe a társasút részét ké­pező szolgáltatást — étkezést stb. — s hazajövet visszaké­ri a pénzt. Ilyenkor, ha ez nem az utazási iroda hibájá­ból történt, nincs igaza a kedves utasnak. Igazuk volt viszont azok­nak, akik tavaly Bécsbe utaz­tak és Győrben romlott étel­től megbetegedtek, Ausztriá­ban kórházi ápolásra szorul­tak, sőt itthon még egy hó­napig táppénzen voltak. Az Állami Biztosító megtérítette a táppénz és a fizetés közötti különbséget. Az utazási szakemberek szerint mind többen készül­nek fel módszeresen és jó előre a külföldi utakra, bár még előfordul, hogy a Nyu­gatra először utazók nem tudják; az útlevél még nem minden, a vízumok beszerzé­séről is gondoskodniuk kell. Nem régi a lehetőség, hogy OTP-kölcsönt is vehetnek fel az utasok a szocialis­ta országokba történő egyéni és társasutazások céljára az áruvásárlással megegyező kölcsön fejében. Eddig vi­szonylag kevesen éltek ezzel a praktikus lehetőséggel. Üj „módi” viszont, hogy egészen kicsi gyereket is magukkal szeretnének vinni a külföldre utazó családok, de az életkorra vonatkozó utazási szabályokat nem na­gyon ismerik. És arra sem gondolnak, vajon mire em­lékszik majd a picike erről az útról. (P) Tv-közvetítés Kisvárdáról A negyedik éve működő Kisvárdai Várszínház pro­dukcióira a tévé jóvoltából az egész ország figyelmét felkeltik. A csók című zenés komédiát, melyet 1982-ben mutattak be, már láthattuk a képernyőn, s fölvették a tavalyi új darabot, A kalap című vígjátékot is. Ezt köz­vetíti április 26-án, csütörtö­kön este a televízió a kettes műsorban, nyolcórai kezdet­tel. Csiky Gergely művét Mikó István és Barbinek Pé­ter egészítette ki zenével és versekkel,- a főbb szerepeket is ők játsszák. A további fontosabb szerepekben Ju­hász Jácint, Andai Györgyi, Zsurzs Kati, Vándor Éva és Tahi József. Az előadás előtt Pribula László, a várszínház vezetője és Halasi Imre ren­dező beszélget Váradi György szerkesztővel. VIRÁGPROGNÖZIS HALÁSZOKNAK A Balaton északi partjának mediterrán éghajlatú vidékén megkezdődött a mandulavlrág- zás. A rózsaszín virágkoszorú az első jelzés a halászoknak: ta­pasztalatból tudják, hamarosan ívni kezdenek a fogassüllók. A virágprognózist figyelembe vé­ve már több ezer borókaágból készített fészket raktak ki a védett öblökben és a partköze­li vizekben. A fészkeket — bennük több tíz millió ikrával — a balatonudvari keltetőáilomás- ra szállítják, ahol oxigéndús ködfelhőben keltetik az ivadé­kokat. (Fejér megyei Hírlap) FÜRJTOJÄSLIKÖR A Kiskunhalasi Állami Gaz­daság kunfehértói üzeme új ter­mékkel a gyümölcslikőrborral jelentkezett a piacon. Ma már hét különböző Ízben gyártják. Ez évben bővül a választék: Casanova névvel fürjtojásllkőr- rel jelentkeznek. Várható, hogy új termékük megnyeri a vásár­lók tetszését, s már ez évben megkezdődik a tőkés piacra va­ló szállítás. (Petőfi Népe) SZELÍDÍTETT NÖVÉNY­VÉDŐ SZEREK Megszelídíti a növényvédő sze­reket — megvédi azok káros mellékhatásától a kultúrnövé­nyeiket az Antidótum elnevezé­sű — vegyszercsoport, amely gyártására elkészült az első ha­zai üzem a fűzfői Nitrokémiá- nál. Megkezdték a termelést és a tavaszi szezonra már ellátják ezzel az anyaggal a legerőtelje­sebb hatású gyomirtó szereket — igy elsősorban a Niptánt és az Acenltet. (Napló, Veszprém) TÄJMÜZEUM CSELÉDHÁZBAN A Kondoros melletti Csikós­pusztán az egykori Geist-kas- tély kertjében álló 150 éves cse­lédház tájmúzeum lett. A ma­jort használó tsz-tagok rendez­ték be. A négylakásos, közös konyhás cselédházban minden bútor eredeti, s híven őrzi a múlt századi uradalmi cseléd- sors emlékanyagát. A tájmú­zeum igazi néprajzi különleges­ség. (Békés megyei Népújság) FELVONÓVEZÉRLÉS MIKROPROCESSZORRAL Szép csapatmunkában alig fél év alatt közös terméket fejlesz­tett ki a Pollack Mihály Mű­szaki Főiskola és a Pécsi Vil­lamosipari és Gépjavító Szövet­kezet kollektívája. A mikropro­cesszoros felvonóvezérlés pro­totípusa néhány hete már mű­ködik a főiskolai kollégium lift­gépházában. A vezérlés energia- takarékos, már a beszereléskor megkönnyíti a szerelő munká­ját, egyszerűbb, megbízhatóbb, a karbantartása, javítása. (Dunántúli Napló) SZÁZEZER MÉTER FŰRÁS A Kőolajkutató Vállalat sze­gedi üzemének geológusai (Illés után Szeged—Kiskundorozsmán is újra kezdik a korábban cse­kély eredménnyel biztató olaj- és földgázkutatásokat. Ullésen ez több miUlárd köbméter több­let-földgázkészlet feltárását ered­ményezte, Kiskundorozsmán pe­dig bizonyos geológiai jelekből arra következtetnek, hogy érde­mes nagyobb mélységbe Is le­fúrni, ezért több száz méternyi­re még az elsüllyedt alaphegy­ség kőzeteibe is behatoltak. Ilyen mélységű kőzetfúrásra még nem volt példa a hazai olajkutatásban. A Kőolajkutató Vállalat szegedi üzemének bá­nyászai az év végéig 100 ezer méternyi furatot mélyítenek. (Csongrád megyei Hírlap) A tárgyaló- 1 teremből ^ Ok nélkül kötözködtek Nem volt szerencséje an­nak a két embernek, akik tavaly november hetedikén estefelé a dombrádi presszó környékén mentek hazafe­lé ... Szendrei István huszonkét éves helyi lakost júliusban súlyos testi sértés miatt hat hónap szabadságvesztésre ítélték, de nevelő célzattal ennek végrehajtását két esz­tendőre felfüggesztették. A próbaidőből még fél év sem telt el, máris újból bíróság elé kellett állnia. Az ominózus napon a presszóból jövet találkozott Szendrei egy férfivel az ut­cán. Belekötött, s ököllel megütötte az arcán. A sér­tett segítségére siető másik férfi sem járt sokkal jobban, neki is ellátta a baját a vád­lott, úgy, hogy az a földre esett. Közben odaérkezett Jóni Ernő huszonegy éves dombrádi fiatalember, de nem a megtámadottaknak segített, ellenkezőleg: ketten bántották tovább őket, egyi- kőjüket meg is rúgdosták. Az egyik áldozatnak több bordája eltört, a másik sé­rülése könyebb, nyolc napon belül gyógyuló volt. A Kisvárdai Városi Bíró­ság dr. Löki Anna tanácsa súlyos testi sértés bűntette és könnyű testi sértés vétsé­ge miatt vonta felelősségre a társtetteseket. Ezért — jog­erős határozatával — Szend­rei Istvánt nyolc hónap, Jó­ni Ernőt fél év szabadság- vesztésre ítélte. Mindkettő­jüknek börtönben kell le­tölteni büntetésüket. Mellék- büntetésként a két vádlottat egy évre eltiltotta a köz­ügyektől. A bíróság elrendel­te Szendrei István korábbi, felfüggesztett büntetésének végrehajtását is. (pd) vissziTmcy

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents