Kelet-Magyarország, 1984. április (44. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-22 / 95. szám

1984. április 22. Kelet-Magyarország 3----------------------------------------------------------------------------------------> Négyszemközt a miniszterrel A kereskedelem kényes pontjairól A napokban Szabolcs-Szatmárban járt Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter, s a megye vezetőivel, a keres­kedelmi ágazat irányítóival áttekintették: hol tart keres­kedelmünk, vendéglátásunk, idegenforgalmunk. Szóba kerültek természetesen legfeszítőbb gondjaink is. A tár­gyalás eredményeiről nyilatkozott lapunknak a miniszter. Szabolcs-Szatmár me­gyében nincsenek nagyke­reskedelmi vállalatok, csak lerakatok, s néhány jó pél­da kivételével nem tekin­tik szívügyüknek a mi boltjaink ellátását. Kap­hat-e megyénk segítséget a minisztériumtól a nagy­kerek magatartásának megváltoztatásához? — Az utóbbi két-három évben megváltozott a nagy­kereskedelmi vállalatok sze­repe, többségük új piac után kutat, ám ez nem jelentheti azt, hogy hagyományos feladataiknak nem kell ele­get tenniük. Szabolcs-Szat­már megye földrajzi helyze­ténél fogva valóban kedve­zőtlen helyzetben van, ezért nem tud olyan mértékben élni a több csatornás beszer­zés lehetőségével, mint ha az ország belsejében lenne. A megye vezetőivel most abban állapodtunk meg, hogy néhány hét alatt meg­vizsgáljuk : milyen módon javíthatnánk a kis- és nagy­kereskedelem kapcsolatán. Elképzelhető, hogy a jövő­ben leányvállalati formá­ban, esetleg önálló vállalati formában működnek majd az itteni lerakatok, lehet, hogy más megoldást talá­lunk, de mindenképp javí­tani kívánjuk az ellátást. Négy éve a Csemegeke­reskedelmi Vállalat ígére­teit tett eay ABC létreho­zására Nyíregyházán, a Szamuely téren, de visz- szalépett. A boltot az ÁFÉSZ megépíti, ám emi­att Örökösföld ellátásának megoldása marad később­re. Ha csak a minisztéri­um nem segít... — Tudunk róla, hogy Örö­kösföld Nyíregyháza leg­újabb lakónegyede ma még jószerint ellátatlan, éppen ezért támogatni is akarjuk az ABC felépítését. Ennek azonban feltétele van. Az, hogy a szövetkezet, vagy egy kereskedelmi vállalat vállalkozzon az építésre, le­gyen valamennyi pénze is hozzá, adjon segítséget a ta­nács is, s akkor nyújtsanak be hozzánk egy pályázatot, mi pedig támogatást adunk a megvalósításhoz. A mi­nisztériumnak nincs lehető­sége arra, hogy önállóan építkezzen valahol. Mi tá­mogatást tudunk adni, de ahhoz előbb itt, helyben kell az első lépéseket meg­tenni. Hasonló gondja a me­gyének egy Fészek áruház és egy Domus lakberende­zési áruház hiánya is ... — Ismereteink szerint a TÜZÉP Vállalatnak egyszer már kész terve volt a Fé­szek áruház építésére, s pá­lyázatuk alapján a minisz­tériumi támogatás is rend­ben volt, a vállalat azonban visszalépett. Abban egyez­tünk meg most a megye ve­zetőivel, hogy egy hónapon belül vizsgálják meg, mi­lyen reális lehetőséget lát­nak a felépítésre, s ha a kezdéshez szükséges pénz meglesz, néhány millióval mi is segítünk. Ami a Do- must illeti, tudjuk, hogy a megyeszékhelyek közül már csak Nyíregyházának nincs ilyen áruháza. Az a javas­latunk, hogy felépítésére már csak a VII. ötéves terv­ben kerüljön sor, addig azonban célszerű lenne konkrét terveket készíttet­ni. Az ellátás ideiglenes ja­vítására célszerűnek látszik a megyeszékhely közelében egy nagy raktár, akár egy kihasználatlan almatároló kibérelése. A jövő év elejétől át­szervezik az eddig öt me­gyében működő Alföldi Vendéglátó Vállalatot. Mi lesz a sorsa a Szabolcs- Szatmárban lévő kony­háknak, büféknek, étter­meknek? — Erre a kérdésre nem tudok egyértelmű választ adni. Az átszervezéssel a célunk az ellátás javítása volt, s az is maradt. Ügy terveztük, hogy ahol az Al­földinek éttermei, konyhái vannak, azokat könyvjóvá­írással átadjuk a jogutód­nak, ugyanígy a megkezdett beruházásokat is a jogutód­nak kell befejezni. Szabolcs- Szatmár esetében azonban gondok vannak: az Alföldi elkötelezte magát a sóstói pavilon fejlesztésére és Örö­kösföldön egy étterem épí­tésére, amelynek konyhája hivatott majd az ott épülő iskola tanulóinak étkezteté­sét is ellátni. Ha most a me­gyében lévő egységei önálló­vá válnának, képtelenek lennének ilyen beruházáso­kat megvalósítani, de a me­gyei vendéglátó vállalat — mint esetleges jogutód — sem áll úgy anyagilag, hogy felvállaljon ekkora terhet. Az látszana kézenfekvőnek, hogy a Hajdúban és Sza­bolcsban lévő egységek együtt maradnának, így be­fejeződhetnének a megkez­dett, vagy megígért beru­házások, ám a megye veze­tői — és ez természetes tö­rekvés — azt szeretnék, ha nem maradna közös az Al­földi. Munkatársaimmal most megvizsgáljuk: mit te­hetnénk azért, hogy a be­ruházások sem maradjanak el és a válás is megtörtén­jék. Szó volt az idei áruellá­tásról is. Mire számíthat­nak Szabolcs-Szatmár la­kói? — A jó ellátás feltételei az ipar ígéretei szerint adot­tak, áruhiány nem lesz, a többi rajtunk, a kereskedel­men múlik. A húsipar több olcsó árut kínál az idén, így a kistelepüléseken is meg kell teremteni az értékesítés feltételeit. Ebben van ten­nivalója a megyének. Pá­lyázatot hirdettünk a hűtő- kapacitás javításának támo­gatására, de mindössze há­rom szövetkezet élt vele. Az építőanyagok hiánya is szű­nőben van, az év közepére, második felére kiegyensú­lyozottabb ellátás ígérkezik. Mi az elosztás javításával igyekszünk segíteni abban, hogy Szabolcs-Szatmár lakói sem érezzék, hogy földrajzi helyzetük miatt hátrányo­sabb helyzetben vannak. Balogh József Amit egy japán megtehet, mi miért nem? Hallom a véleményt, miszerint a japán ipart a szakadatlan újítás emelte szédítő magasba. És persze a szorgalom. A japá­noknak ilyen a természete. Nálunk bezzeg? Nos nálunk is akad újítás, találmány szép számmal. Persze nagyok a szél­sőségek. Van üzem, ahol semmi, másutt virul az újítómoz­galom. Ahol van újítás, miért van? Legyen most ez a téma... Nem szócséplés A megyei tanács és a ter- melőszövetkezetek szövetsége évek óta hirdet újítási, ta­lálmányi pályzatot. Nem volt még év, hogy eredményhir­detéskor, a díjazottak között ne lett volna máriapócsi. En­nek magyarázatát Szirmai Gábor újítási felelős így lát­ja: — Vezető és beosztott dol­gozó, itt mind szívügyének tekinti a műszaki fejlesz­tést. Ez nem csupán beruhá­zási téma. Fejleszteni, töké­letesíteni a már meglévő esz­közöket is lehet. Az újító­mozgalom az újításra való buzdítás, ezért nálunk nem üres szócséplés, de komoly munka. Együtt jár az anya­gi, erkölcsi elismeréssel. Adatokat kérek és kapok. Tavaly például kimunkál­tak és közreadtak egy újítá­si feladattervet Kilenc ága­zatban 46 téma megoldására kértek javaslatot. — Egy kicsit sokat mar­koltunk. Nyolc újítás érke­zett be, a javasolt témák egy­ötöde. Ebből a tanulság, hogy még célirányosabb, job­ban átgondolt javaslatokat tegyünk. Viszont most pró­bálkozunk egy olyan dolog­gal, ami még nem volt egyet­len termelőszövetkezetben sem. Ötletlapokat készítet­tünk és osztottunk szét. Bár­ki, akinek támad valamilyen jó ötlete, kitölti az ötletla­pot, az ágazatvezető vélemé­nyezi és mi szorgalmazzuk a megvalósítását. — Eredmény? — Ez a módszer még most van bontakozóban, de már befutott néhány hasznos és igazán jó ötlet. Mutassak? Milyen egy életrevaló öt­let? Mogyorósi Béla, szerviz- üzemi szerelő javasolta, hogy a Csepel-motorokhoz alkal­Volt egy kis időnk, és ne­kiláttunk, kiástuk egy hör­csög fészkét. Másfél zsákra való magot találtunk benne — napraforgót, gabonát, min­dent ... Fehér János körbemutat a roskadozó házikón: hörcsög­bőrök százai száradnak drót­keretre feszítve. — Két hete kezdtük el a téesz megbízásából a hör­csögirtást, s eddig körülbelül kilencszázat fogtunk. Ilyen csapdákkal — mutatja az el­més szerkezetet, mely a hör­csöglyukba dugva ki- vagy bemenetkor nyakon csípi a mohó állatkát. Három hivatásos hörcsög­vadász egy esztendőben hét­nyolcezer állat gyűjtögetésé­nek vet véget — nem kevés haszon ez. A termelőszövet­kezetnek azért, mert nem pusztítják terményeit, a vál­lalkozó kedvű férfiaknak pe­dig a bőrökért kapott pén­zért. — A Szegedi Ruházati Szö­vetkezetnek szállítjuk a bő­röket innen Rakamaz hatá­mas olajszűrőt használják az IFA, a Rába és a KAMAZ motorokhoz is. Az átalakítás lényege két furatvágás és sor- jázás. Az ágazatvezető az ötletet helyesnek ítélte, meg­jegyezve, miután az említett motorokhoz olajszűrőt nehéz beszerezni, a megvalósítás szükséges. Különben is az átalakítás nem jelent nagy feladatot, az átalakított Cse- pel-szűrők alkalmazása gaz­daságos. Életrevaló javaslat — Mit ér az ötlet? — Van, amelyik ötszáz fo­rintot, lesz amelyik többet. Nem egy javaslat, ha a hoz­záértő műszakiak kifejlesz­tik, újítássá, találmánnyá válhat. Bízunk abban, hogy sok ilyen lesz, ezért az ötlet­lapokon kívül más módszer­rel is kísérletezünk. Idén először ötletnapokat is ren­dezünk ... Addig is, amíg az ötletnap­ra sor kerül, lássuk az újító­sok gyakorlati hasznát. Mit kapott a termelőszövetkezet és mi jutott az újítóknak? — A tavaly elfogadott és alkalmazott újításoknak hasznos eredménye 1 millió 192 ezer forint volt. Az újí­tók díjként 84 ezer 200 fo­rintot kaptak. Viszont van olyan újítás, ami több éven keresztül, hosszú távon szol­gál jó eredménnyel... Beszédtéma a továbbiak­ban a Hunyadi- és a Bara­nyai-féle találmány, amely kiegészült néhány újítással, így jött létre egy olyan do­hányszárítási technológia, mely évente ismétlődően több millió forint értékű tüzelő­olaj-megtakarítást hoz. Csak néhány szám: az Állami Fej­lesztési Bank és a máriapó­rából, s ők osztályozva, a mé­rettől függően veszik át. Egy első osztályú bőr harmincöt forint. A java külföldre kerül. A hörcsög vadászok doyenje Fehér János a maga 64 évé­vel. — Én már 38-ban fog­tam a hörcsögöt.,. Hogy azóta hányat „tettem el láb alól”, azt csak százezres nagy­ságrendben lehet kifejezni. Nálunk, Létavértesen ez már hagyomány, sok család csi­nálja. — Tavasszal, a párzási idő­ben, meg ősszel, a nagy gyűj­tögetéskor lehet jó fogást csi­nálni — folytatja Kiss János, aki „főállásban” hentes Deb­recenben. — Ilyenkor szabadságot ké­rünk, s a télen gyártott nyolc- kilencszáz csapdával munká­hoz látunk. — Délután lerakjuk a csap­dát, kis zászlót tűzünk mellé — mondja Torma Mihály —, és reggel fölszedjük, amelyik­ben fogás van. Ami a jöve­delmet illeti: mindketten épít­kezünk, kell a pénz ... (t. gy.) esi dohánytermelési rend­szer közötti megállapodás volt, hogy 1983-ban 634 ton­na tüzelőolajat takarítanak meg az átalakított szárítók­nál. Tényleges eredmény 746 tonna és ez durván 7 és fél millió forintot ér. Paszter­nák László többszörös újító mondja: Hunyadi— Baranyai­találmány — Az energiatakarékos do­hányszárítási technológiát már szinte valamennyi szo­cialista országból megtekin­tették szakemberek. Cseh­szlovákiából, Jugoszláviából konkrét megrendelés is ér­kezett. — Ezek szerint világhódí­tó útjára indul a pár éve még kísérleti jelleggel alkal­mazott újdonság. — Meglehet, bár mi csak a jelenről beszélhetünk, hi­szen a lehetőségek belátha- tatlanok... Essen szó végül a Color­A tyukodi Kossuth Terme­lőszövetkezet tavaly kezdte meg a korábban csak külföld­ről beszerezhető anyacsava­rok hazai előállítását. Még­hozzá egy fillér beruházás nélkül, a kötőelemek tarto­zéknak gyártását ugyanis be­dolgozókra bízták, akik saját lakásukon, a szövetkezet ál­tal megelőlegezett és részlet- fizetéssel megvásárolható szerszámokkal készítették el az importkiváltó terméket. A piaci kereslethez rugal­technika nevet viselő szocia­lista brigádról. A nyolctagú gárda szintén részese egy újítással az energiatakarékos s aá r í tás technológ iának. ők a légáramlat-szabályozáshoz dolgoztak ki egy olyan mód­szert, amellyel minden do­hányszárító átalakításakor 5000 forint értékű anyag ta­karítható meg, ezen felüli plusz, hogy a légáramlat­szabályozás tökéletesebb. Ed­dig 350 dohányszárítót alakí­tottak át újításuk szerint. Az elkönyvelt haszon 1 millió 750 ezer forint. Méltán kap­ták tehát az újítási és talál­mányi pályázaton a 10 ezer forintos különdíjat... ★ Máriapócson a hosszúra nyúlt beszélgetést azzal fe­jeztük be: nem az a fontos, hogy egyszerre nagyot, léleg­zetelállítóan óriásit alkosson valaki. Ezernyi apró tettre van szükség és akkor mindig mindenben előbbre jutunk. Különben is ki tudja, hová, mire fejlődik egy ragyogó ötlet Seres Ernő másán alkalmazkodni képes bedolgozóhálózatot az idén tovább bővítették. Jelenleg már ötvenen — köztük nők is — foglalkoznak a különleges szilárdságú, a nagyobb meg­terhelést is elbíró anyacsava­rok házi előállításával. Ép­pen a bedolgozói rendszer elő­nyeinek köszönhető, hogy a tyukodi szövetkezet képes teljesíteni az erre az eszten­dőre eddig beérkezett tízmil­lió forint értékű megrende­lést, sőt, a még várható to­vábbiakat is. (K. K.) Xevelek határában a tél végén levágott nádat holland és NSZK-exportra válogatják és kötik kévébe a Fertődi Álla­mi Gazdaság megbízott szakemberei. Képünkön: Malmos Lajos és Danes István kévébe köti a nádat. (Császár Csaba felvétele) Hörcsögvadászok Nagy Lászlóné, a kótaji álta­lános iskola hivatalsegédje. Hogyan készül az ünnepre? — Sütök, főzök, szaladok az egész nagyhéten. Két fiam, két lányom, tíz unokám van. Három „családom” itt Kótaj- ban lakik, a negyedik Sárvá­ron. Ünnepelni hazajönnek mind. Ügy várom őket, mint az isten angyalát. — Akkor van munka elég... — Mondom, a legsűrűbb a nagyhét. De már előtte is húsvétra dolgoztam. Az egyik lányomnak pászkaterítőt hí­meztem. — Mi minden sütemény készül? — ötféle tortát csinálok. Kívánság szerint ki milyet szeret. Ismerem az unokái­mat. Az egyiknek csak a pun­csos kell, a másiknak csak a csokis. De hogyis ne sütném meg nekik! Bírni, bírom, sze­retettel csinálom. Persze lesz sós sütemény is, meg pászka. — Sonka, kolbász, piros tojás? — Az is. Tojást festeni a legnagyobb unokám jön át. Aztán, mikor locsolkodnak a fiú unokák, a tojás mellé egy- egy százast is adok nekik — pedig heten vannak fiúk. — Szabadságot nem kér az iskolától? — Nem. Már öt órakor ke­lek, későn fekszem, — így győzöm a munkát. Annyiban szerencsém van, hogy nem kell az egész délelőttöt az is­kolában töltenem, délután viszont egytől ötig takarítok. De korán reggel, dél körül, meg este hajrá, itthon. — A férfiak mit isznak majd? — Mindenfélét. De arról már nem és gondoskodom. Sztancs János Anyacsavart? Otthon!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents