Kelet-Magyarország, 1984. április (44. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-22 / 95. szám

2 Kelet-Magyarország 1984. április 22. VETNEK? „Vetnek! — matat a tá- távolba fotós kollégám. — Menjünk arra.” Ott állt traktor, ajtaja nyitva, mo­torja duruzsol — de sehol egy lélek. Ores a rakamazi határ. Keressük a traktorost — nincs. Téblábolunk, be­szélgetünk a közelben lévő néhány emberrel — ők sem látták, hová és mikor ment el a gép gazdája. A motor jár, az üzemanyag fogy, az idő múlik. Csaknem fél­óra múltán a magányos ma­sinára kattint a fotós — az pedig csak áll és zakatol. (tgy—jávor) Bádog—üveg? Vidám gyermekhad a víz­parton — ez látható a ké­pen. Ami nem látható: ke­vésbé vidám szülők az ab­lakokban a patakpart men­tén. Teljes kétségbeesett anyák sirámai, amikor egy- egy csemete ázott ürgeként érkezik haza a lakótelep valamelyik lakásába — mi­vel belecsúszott az Ér-pa­takba. Ilyenkor nem is a nedves ruha a gond, hiszen az megszárad — de milyen lesz utána?... A patak vize ugyanis köztudottan nem kristálytiszta (hogy finoman fogalmazzunk), s ha ebben vesz kényszerfürdőt a gye­rek, akkor a nadrág önálló­an megáll a sarokban... Jól tudom, hogy roppant nehéz dolog a lakótelepi gyereket megfosztani at­tól a kevés örömtől, amit a természet egy darabkája je­lent neki (mert ő azt hiszi, hogy az Er-patak vize még a természethez tartozik). Mégis: több intő szó kelle­ne — nem jó játék ez így... (Jlr—TGV) Ntm tallóztak - raboltak ezt Berki József. Elemér testvé­re, kicsavarta a szerszámot az idős ember kezéből, majd nya­kon ütötte. Ezután ért oda a sértett anyósa, aki felszólítottja a társaságot, hogy ne vigyék el a burgonyát. Berki Erika, Saika- di Andrásné (Berki Aranka) és Farkas Rozália erre rögökkel do­bálták meg az asszonyt, hozzá- vágtak egy karót, amely szeren­csére csak a könyökét érte. Ezek után, a jól végzett munka tuda­tával', elmentek a helyszínről, s természetesen a mintegy egy mázsa krumplit sem hagyták ott. A Berki família ügyében má­sodfokon a megyei bíróság járt el s hozott jogerős ítéletet. Cso­portosan elkövetett rablás miatt Berki Elemért öt és fél év fegyházra ítélte, s hat évre el­tiltotta a közügyektől. (Az első­rendű vádlott tettének megítélé­sét súlyosbította az a körülmény, hogy különös visszaesőként kö­vette el. Korábban garázdaság, rablás, súlyos testi sértés miatt vonták felelősségre.) Berki Jó­zsef büntetése, mint többszörös visszaeső — lopás, garázdaság és testi sértés szerepelt addigi bűnlajstromán — öt év fagy- ház. s ugyanennyi időre köz- ügyektől eltiltás, Farkas Rozáliáé három év fiegyhóz, Berki Erikáé és Sarkadl Andnásnéé két és fél év börtön. Mindhárom nőt négy évre tiltotta el a bíróság a köz- ügyiektöl. (pd) Sokan felteszik a kérdést: jait otromba bádoglapok- hol voltak a nyíregyházi kai „üvegezzék be”. Lehet városvédők akkor, amikor az a baj, hogy túl sok gaz­valaki engedélyt adott arra, dája van a város szépítésé- hogy a Tanácsköztársaság nek, és ilyenkor nem csoda, tér egyik csodálatosan hely- ha az ízléstelenség győze- reállított épületének portál- delmeskedik. Természet? A vádlottak szerint ők krump­lit tallózni indultak tavaly szep­tember 16-án a kállósemjéni For­duló-dűlőbe. Kevéssé zavarta őket hogy éppen e tájban szed­ték arrafelé a burgonyát, s a tallózás ideje még nem jött el. Gondolták, csak egyszerűbb ku­pacból gyűjteni, mint bejárni az egész területet. Háztáji földjén szedte a krumplit ebben az időben N. J., felesége szüleivel. Anyósa fe­dezte fel, hogy délutón négy óra tájban az egyik messzebb lévő halomnál emberek ténykednek, szatyrokba, zsákba hajigálják a burgonyát. Szólt a vejénefc, aki eUndulJt a tolvajok felé, s rá­juk kiáltott, hagyják azonnal ab­ba ! Figyelmeztetése azonban cseppet sem használt, ezért megismételte, hogy öntsék ki a krumplit és menjenek el! Ekkor sem engedelmeskedtek, sőt körülfogták a tulajdonost és Berki Elemér huszonnyolc éves helyi lakos előbb vitatkozni kez­dett, majd rátámadt a gazdára, s úgy megütötte, hogy az a föld­re esett. Ezután homokot szór­tak a jelenlevő nők a szemébe, sőt Farkas Rozália (Berta élet- tórsa) kapával fejen is vágta. A felálló sértettet Berki Elemér is­mét arcon ütötte úgy, hogy erő­sen vérezni kezdett. Közben el­indult a verekedők felé N. J. apósa is egy villával. Meglátta HOMOK F új a szél, hordja a homokot. Es nem­csak úgy tessék- lássék. Szahara! szinten. Ezért is az utcán, a tere­ken, de még a lakások­ban is minden homokos. Főként az utóbbi bosz- szantó, részben mert eszébe juttatja az em­bernek, hogy milyen munkát végeztek a haj­dani ablakkészítők, más­részt, dühös a polgár, mert nem győz porszí­vózni, törölgetni, taka­rítani. Ezek után kér­dés? Vajon elkerülhet tetten sorscsapásunk-e, hogy örökké nyeljük, tűrjük a homokot... Itt Szabatosban rég­től ismert néhány ho­mokfogó módszer. A szél garázdaságának fé­kezésére, a homok ván­dorlásának megakadá­lyozására vagy fásítanak, vagy gyepesítenek. Vá­rosban a gyepesítés a jó és célszerű. Nem kell hozzá más csak fűmag, némi karbantartás, fel­újítás és gondozás. Nem egy vagyon? De nincs. A városközpontot kivé­ve, a lakótelepi terek, utcasávok kopárak. Ahol tavaly még fű is volt, az kiégett, elpusztult, ezen a tavaszon csak gyom­csomók erőlködnek élet­terükért. Füvesíteni kellett voL na! Nem történt meg. így aztán nyeljük, hordjuk a homokot. Jó széljárás esetén egy átlag városi hazaérve kiráz magából fél kilót. Mert mit vi­gyen haza? Virágot? Az momentán egy kissé drá­ga. (s. e.) A héttői ellátás kérdőjelei Sokszoros tapasztalat: hét­főn, többfelé délelőtt, másutt néha egész nap, üresen ásí- toznak az élelmiszerüzletek polcai. Nincs elegendő sajt, felvágott, mirelit, mintha ipar és kereskedelem közös véleménye volna: a magyar állampolgár hétfőn csakis va­sárnapi maradékot eszik. Az ÉKV 1. számú boltjá­ban, az Eperjes utcában Hé- czey Gyula boltvezető ezeket mondta: — Ahhoz képest, hogy hét­fő van, nem panaszkodunk... Fonnyadt virsli Való igaz, hat-nyolc féle felvágott volt a pultokon, ám a sajtkínálat (küllemében is) siralmas. A hentesárura visz- szatérve: a virsli részben fonnyadt, részben elszínező- dött Mintha állt volna vala­hol. — Minden ma érkezett... A Korányi Frigyes utcai nagy ABC-ben a kínálat mennyiségét és minőségét il­letően kísérteties hasonlóság mutatkozott a másik bolttal. Néhány dobozos sajt árvál­kodott a tejtermékek pultján, s pár doboz tartós tej. A cikk­lista könnyen kimeríthető. A virsli helyett itt a hot-dog volt barna, holott ide is reg­gel érkezett. — A sajtokat kedden és csütörtökön szállítja a tej­ipar ... A hentesáruk válasz­tékáról pedig azt mondha­tom, hogy ebből a szempont­ból húsz év alatt nem sokat fejlődött a nyíregyházi hús­ipar. A tejiparral kapcsolatosan még ezt mondta a boltveze­tő: — Furcsa, hogy felveszik a rendelést, le is számlázzák, aztán kiderül: a kért termék nincs a raktáron. Nem is ér­tem, miért nem tudják, ha valami nincs? — Listát mu­tat. Szombaton — április 14- én — és hétfőn, tíz-tíz ilyen tejipari gyártmány volt. — Nincs kefir — folytatja a listát Kis Jenő —, hiányoz­nak a csokoládés, vaníliás pudingok, az extra joghurt, a Fincsi tejszín, nincs gyümöl­csös joghurt. A csemege jel­legűek általában — nemcsak hétfőn — hiányoznak. És még valamit: megesik, hogy a ren­delt tejmennyiség tíz százalé­ka elfolyik, mert rosszak a ta- sakok. A nagyobb üzletek után nézzünk egy kisebbet is, mondjuk a Család utcában. Itt még szomorúbb a helyzet. Felvágott sincs. — A hétfőn szállított hús­ipari áru sem friss — fejte­geti Barna Sándorné boltve­zető —, hiszen szombat-va­sárnap ők sem dolgoznak. És hiába kérek csütörtökön mondjuk 50 kilogramm pan­zert, ha a szavatossága nem bírja ki hétfőig, pláne, hogy a húsipar nekünk csak ked­den és csütörtökön szállít. Eddig a panaszok. szór a felét kapjuk a kért mennyiségnek. A tejjel keve­sebb baj lesz, mert a debre­ceni tejiparral és a nádudva­ri tsz-szel közösen hosszab­bított szavatosságú tej gyár­tását tervezzük, ennek dupla csomagolása lesz. Előrebocsá­tom: legfeljebb pár fillérrel kerül majd többe, mint a mostani tej. Ez jövőre kerül a boltokba. Egymásra mutogatás Vendégre várva Tárolás kérdése? A tejiparnál Bogár János üzemigazgató készségesen fe­lelt minden kérdésre. — A száraz sajt — mond­ta —, tárolás kérdése is. A visszáruzás nem jellemző, de igaz, hogy minden rendelés­nek száz százalékig eleget tenni nem tudunk. Ennek az is oka, hogy az áruk jókora része az ország más városai­ból, például Budapestről, Pécsről érkezik. Ezért ked­dig, illetve szerda délelőttig kellene az üzleteknek leadni a rendelést, mert mi is meg­rendelők vagyunk. A számlá­zásról hallottaknak is a ké­sői rendelés az oka. A jog­hurtokat nem mi gyártjuk, Budapestről hozzák és sok­Mielőtt a húsiparnál kapott felvilágosítást ismertetnénk, idézet az élelmiszer-kiskeres­kedelmi vállalat egy levelé­ből. „ ... közölnöm kell, hogy a Szabolcs-Szatmár megyei Húsipari Vállalat a 42 órás munkahét miatt szombaton, valamint egyes termékeket még hétfőn sem szállít a ke­reskedelem részére." Ebből pedig azt következik — írja a levél —, hogy a boltoknak már pénteken át kell venniük a szombati és a hétfői eladás­ra szánt árukat. Ezek után a húsipar ille­tékesé a szó: — Hétfőn minden megren­delést teljesítünk, kiszállítjuk a teljes mennyiséget. Idén még nem szállítottuk gyak­rabban a rövidebb szavatos­ságú árukat, de a meleg be- köszöntével erre is sor ke­rül. Az olcsó árukból sokat kínálunk, de kevés bolt ren­del belőlük, hét végén pedig túlzott óvatosságból nem kér­nek többet. Mi 48—50 termék szállítására vállalkozunk, de csak 8—10-et kérnek ... Le­het, hogy az említett hot-dog nem friss szállítású volt... Nem áll módomban bárki szavait is kétségbevonni, de tudom: a hétfői ellátás aka­dozik, s tapasztalatom, hogy sem a kereskedő, sem a gyár­tó nem vállal felelősséget. Biztos: középen az igazság. De hogy kire mi vonatkozik a jobb ellátás érdekében, be­szélje meg egymással a ke­reskedelem és az ipar. Ránk, vevőkre ebből csak az tarto­zik, hogy hétfőn és minden­nap — legyen minden (és olyan) a pultokon, ami lehet­séges, amire pénzünk van. A megemelt, áraknál rosszabb a nincs, és a gyenge minőség... Speidl Zoltán ÁSÍTOZÓ PULTOK Megyeszerte a májas eleji nyitásra készülnek a strandfür­dők, üdülőhelyek és kempingek. A sóstói strandon már csak az utolsó simításokat végzik a karbantartók. Bocs kar László az ivóvízcsapokat helyezi üzembe a kétezer köbmé­teres medence mellett. Gergelyiugornyan a Vásá- rosnaményi Áfész dolgozói varázsolják széppé a presz- szó teraszát. (Cs. Cs. felvételei) A mátészalkai strandon új burkolatot kap a termálme­dence.

Next

/
Thumbnails
Contents