Kelet-Magyarország, 1984. április (44. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-21 / 94. szám
i Kelet-Magyarország 1984. április 21. KÖZLEMÉNY a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának üléséről A Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottsága 1984. április 19—20-án ülést tartott Budapesten. Az ülésen részt vett: Peter Mladenov, a Bolgár Népköztársaság külügyminisztere, Bohuslav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Stefan Olszowski, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere, Várkonyi Péter, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere, Oscar Fischer, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere, Stefan Andrei, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Andrej Gromiko, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége külügyminisztere. 1. A miniszterek — a nemzetközi helyzet általános alakulásának tükrében — mélyrehatóan megvizsgálták az európai helyzetet. Megállapították, hogy az elmúlt időszak eseményei teljes mértékben igazolják az 1983. január 5-i prágai politikai nyilatkozatnak és az 1983. június 28-i moszkvai közös nyilatkozatnak a veszélyes fejleményekkel kapcsolatos értékelését és következtetéseit. A feszült helyzet még kiélezettebb lett azáltal, hogy néhány NATO-országban megkezdték az amerikai nukleáris közép-hatótávolságú rakéták telepítését. Ez a nukleáris fegyverkezési verseny új, különösen veszélyes szakaszát nyitotta meg az európai földrészen és a Szovjetuniót válaszintézkedésekre kényszerítette. Az európai nukleáris fegyverekről szóló tárgyalások megszakadták. . A riukleáris fegyverkezési verseny mostani fokozódása miatt — amely ellen a Varsói Szerződés tagállamai következetesen fellépnek — jelentősen nő az emberiségre, a földi életre katasztrofális következményekkel járó nukleáris háború veszélye. Súlyosan károsodik az európai biztonság, meginog az államok közötti bizalom. Aggodalmat vált ki az olyan, a békére veszélyes elképzelések és elméletek nyilvános hangoztatása, amelyek kétségbevonják az európai államok jelenlegi határait és ezen államok társadalmi berendezkedése, valamint az Európában kialakult más területi-politikai realitások ellen irányulnak. Az államközi kapcsolatokat tovább bonyolítják a gazdasági együttműködés diszkriminatív korlátozására és a más országok belügyeibe való beavatkozásra irányuló kísérletek. Az események egyre veszélyesebb alakulása Európában és az egész világon növeli az aggodalmat a lakosság széles rétegeiben, valamint a politikusok, tudósok és orvosok körében. Az emberek aggodalma háborúellenes tömegmegmozdulásokban -mozgalmakban ölt testet. Ezek a mozgalmak a fegyverkezési verseny beszüntetését és a leszerelést, különösen a nukleáris leszerelést követelik, szorgalmazzák az államok együttműködését a béke és a stabilitás érdekében, valamint az enyhülési politikához való visszatérést. Különböző országok vezető államférfiai is fellépnek a politikai konfrontáció, á fegyverkezési verseny fokozása ellen, e hajsza megfékezéséért. Európa és a világ népei fellépnek az imperialista politika ellen és arra törekednek, hogy az államok kapcsolatai a függetlenség és a szuverenitás tiszteletben tartásán, az erő alkalmazásáról és az erőszakkal való fenyegetésről történő lemondáson, a határok sérthetetlensége és a területi épség, a más államok belügyeibe való be nem avatkozás, az egyenjogúság elvén és az államközi kapcsolatok más alapvető elvein alapuljanak. 2. Az ülésen hangsúlyozták a Varsói Szerződés tagállamainak meggyőződését, hogy a helyzet javítása, az enyhüléshez való visz- szatérés megköveteli az államoknak a béke megőrzése és megszilárdítása döntő kérdéseiről folytatott párbeszédet, komoly és egyenjogú, felelősségérzettől áthatott tárgyalásait. Az ülés résztvevői kifejezték szilárd meggyőződésüket: nincs olyan kérdés, amelyet ne lehetne tárgyalások útján megoldani, ha e tárgyalásokat konstruktív megközelítéssel és a pozitív eredményekre irányuló politikai akarattal, a népek, a béke és a nemzetközi biztonság érdekeinek teljes figyelembevételével folytatják. Ezt támasztják alá a nemzetközi kapcsolatok tapasztalatai is. Az ülésen képviselt államok készek ilyen tárgyalásokat folytatni az európai béke biztosításának minden, kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéséről. E tárgyalások céljának az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvén alapuló megállapodások elérésének kell lennie. A Varsói Szerződés tagállamai — amint azt többször kijelentették — nem törekednek katonai fölény megszerzésére, és nem engedik meg, hogy katonai fölényre tegyenek szert velük szemben; határozottan fellépnek azért, hogy az erőegyensúlyt a legalacsonyabb szinten biztosítsák. 3. A Varsói Szerződés tagállamai szerint a mostani politikai párbeszéd középpontjában azoknak a kérdéseknek kell állniuk, amelyek a nukleáris háború veszélyének elhárításával, a fegyverkezési hajsza beszüntetéséhez és a leszereléshez — különösen a nukleáris leszereléshez — vezető gyakorlati utak keresésével kapcsolatosak. A Varsói Szerződés tagállamai az események jelenlegi menetét nem tartják visszafordíthatatlannak, és hangsúlyozzák, hogy érdemi- és eredményes tárgyalások útján megoldhatók mind a közép-hatótávolságú, mind a taktikai nukleáris fegyverek csökkentésének kérdései — beleértve teljes megsemmisítésüket. A mai körülmények között az európai béke és biztonság szempontjából elengedhetetlen követelmény, hogy megállítsák az új nukleáris eszközök felhalmozását földrészünkön. Ezzel kapcsolatban az ülésen képviselt államok követelik az amerikai közép-hatótávolságú nukleáris rakéták nyugat-európai telepítésének beszüntetését. Kijelentik: ha ilyen, a már telepített rakéták kivonásához vezető intézkedések születnek, akkor ezzel egyidejűleg lépések történnek a válaszintézkedések visszavonására. Ez megteremti az alapot a tárgyalások felújításához annak érdekében, hogy megfelelő megállapodásokat érjenek el Európának mind a közép-hatotá- volságú, mind a taktikai nukleáris fegyverektől való mentesítéséről. A tárgyalások útjára való visszatérés egyetlen lehetőségét, egyetlen esélyét sem szabad elszalasztani. Az ülés résztvevői rámutattak arra a nagy felelősségre, amelyet — népeik és az összes európai nép sorsáért, Európa, a világ békéjéért — azok az államok viselnek, amelyek területén megkezdték vagy tervezik a középhatótávolságú nukleáris rakéták telepítését. Arra van szükség, hogy éppen ezek az államok tegyenek haladéktalanul olyan lépéseket, amelyek biztosítanák a közép-hatótávolságú nukleáris rakéták területükön történő telepítésének beszüntetését, e rakéták kivonását. Tekintettel arra, hogy a nukleáris fegyverek felhalmozása Európában valamennyi európai nép létét és alapvető érdekeit veszélyezteti, az ülésen képviselt államok rendkívül fontosnak tartják, hogy Európa minden állama következetesen fellépjen a nukleáris háború veszélyének elhárításáért és aktívan hozzájáruljon e cél eléréséhez. Gátat kell emelni az európai nukleáris háború lehetőségének útjába és ebből — ilyen vagy olyan formában — minden európai államnak ki kell vennie részét. Ezzel kapcsolatban a Varsói Szerződés tagállamai nyomatékos felhívással fordulnak a NATO-tagállamokhoz, hogy működjenek együtt az új közép-hatótávolságú nukleáris rakéták telepítésének leállítása és a már telepítettek kivonása, az európai leszerelést célzó hatékony intézkedések megvalósítása érdekében. 4. Abból kiindulva, hogy a fegyverkezési verseny beszüntetése és a leszerelése, különösen a nukleáris leszerelésre való áttérés korunk alapvető kérdése, az ülésen képviselt államok kijelentik, hogy változatlanul készek tárgyalni a fegyverkezési verseny megfékezése és a fegyverzetek csökkentése időszerű kérdéseinek széles köréről. Az ülés résztvevői — ezzel összefüggésben — szükségesnek tartják ismételten felhívni a figyelmet arra, az 1983. január 5-i prágai Politikai Nyilatkozatban megfogalmazott javaslatra, hogy a Varsói Szerződés tagállamai és az Észak-atlanti Szerződés tagállamai kössenek szerződést a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról. Emlékeztetnek a közelmúltban a NATO-tagállamokhoz intézett felhívásaikra is, amelyekben közvetlen tárgyalásokat javasoltak Európa vegyifegyver-mentesítéséről, valamint a katonai kiadások befagyasztásáról és csökkentéséről. Az ülésen képviselt államok készek bármikor megkezdeni az e javaslatokról folytatandó tárgyalások előkészítésével és szervezésével kapcsolatos kérdések előzetes megvitatását a NATO-tagországokkal. Felhívásaikra pozitív és lehetőség szerint gyors reagálást várnak a NATO-tagállamoktól. Megérett az idő arra, hogy minden olyan nukleáris hatalom, amelyik ezt még nem tette meg, vállaljon kötelezettséget, hogy nem alkalmaz elsőként nukleáris fegyvert. Síkra- száilnak azért, hogy mielőbb kezdjenek hozzá olyan fontos kérdések érdemi megvizsgálásához és megoldásához, mint a nukleáris fegyverkísérletek teljes és általános betiltása; a nukleáris fegyverzetek mennyiségi és minőségi befagyasztása; a világűr militari- zálásának, az erő alkalmazásának megtiltása a világűrben és onnan a föld ellen; a vegyi fegyverek világméretű betiltása és megsemmisítése. A Varsói Szerződés tagállamainak valamennyi, ezekkel kapcsolatos, közösen vagy külön-külön tett javaslata és kezdeményezése érvényben marad. A NATO-országok pozitív válasza e javaslatokra konkrét megnyilvánulása lenne a konstruktív kapcsolatok fenntartásában való érdekeltségüknek, amelyet az 1983. december 9-i, brüsszeli nyilatkozatukban kinyilvánítottak. Az ülésen képviselt államok megerősítették készségüket, hogy figyelmesen, pozitív szellemben tanulmányozzák más országoknak a nukleáris háború veszélye csökkentésére és elhárítására, a fegyverkezési verseny beszüntetésére, a leszerelésre, a nemzetközi biztonság megszilárdítására irányuló javaslatait, és véleményt cserélnek az ilyen javaslatokról valamennyi érdekelt állammal. A közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentésével foglalkozó bécsi tárgyalásokon kialakult helyzetet vizsgálva az ülés résztvevői újra felhívták a figyelmet a közvetlen részt vevő szocialista országok által javasolt új megközelítésre, amelynek alkalmazásával a csapatok jelenlegi létszámával kapcsolatos egyetértés hiánya nem akadályozná meg a csökkentésükről szóló megállapodás elérését. E megközelítés kellő figyelembevételével és a tárgyalások valamennyi résztvevőjének erőfeszítéseivel el lehet és halogatás nélkül el is kell érni a megállapodást a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek lényeges csökkentéséről. A mostani körülmények között egy ilyen megállapodás pozitív hatással lenne az európai helyzetre, a fegyverkezési hajsza megfékezésének és a leszerelésre való áttérésnek a távlataira. Az ülés résztvevői az atommentes övezetek létrehozását olyan jelentős lépésként értékelik, amelyek a földrész nukleáris fegyverektől való mentesítésére és a bizalom erősítése irányába hat. Megerősítették, hogy államaik változatlanul helyeslik ilyen övezetek létrehozását a Balkánon, Európa északi részén és a földrész más térségeiben, s cselekvőén támogatják az ilyen erőfeszítéseket. Az ülésen kifejezésre jutott az a meggyőződés, hogy a nemzetközi biztonság szempontjából fontos megállapodásokat lehet elérni a genfi leszerelési értekezleten, ha ehhez annak valamennyi résztvevője állhatatos és célratörő tevékenységgel hozzájárul. 5. Az ülésen nagy figyelmet szenteltek az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és leszereléssel foglalkozó stockholmi konferencia munkájának. Elégedetten állapították meg, hogy a konferencia — amelynek összehívásához a Varsói Szerződés tagállamai nagymértékben hozzájárultak — jelentőségéhez méltó politikai szinten nyílt meg. Rámutattak továbbá, hogy a stockholmi konferencia első ülésszakán megkezdődött a véleménycsere azon feladatok lényegéről, amelyek megoldására a konferencia munkájának összpontosulnia kell; javaslatokat és kezdeményezéseket terjesztettek be. Most az a fontos, hogy a konferencia valamennyi résztvevője erőfeszítéseket tegyen az e feladatok tekintetében való kölcsönös megértés elmélyítésére, a konkrét kérdésekről folytatandó tárgyalásokra, abból a célból, hogy hatékony eredményeket érjenek el. Ahhoz, hogy ezek a tárgyalások a lehető legtermékenyebbek legyenek, politikai akaratra és ilyen kölcsönös megértésre van szükség. Az ülésen képviselt államok úgy vélik, hogy a konferencián olyan, egymást kölcsönösen kiegészítő bizalom- és biztonságerősítő intézkedéseket kell kidolgozni, amelyek megfelelnek a mai Európa legégetőbb és legsürgetőbb szükségleteinek, és a háborús veszély, a katonai szembenállás csökkentésére irányulnak. Az ülésen képviselt államok ebben a szellemben vesznek részt a stockholmi konferencia munkájában, az ottani tárgyalásokon, hogy hozzájáruljanak az ilyen intézkedésekről szóló megállapodások eléréséhez. Egyidejűleg szükségesnek tartják azt is, hogy a stockholmi konferencia a bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel kapcsolatos munka befejezése után — a madridi találkozó záródokumentuma rendelkezéseinek megfelelően — minden késedelem nélkül térjen át az európai leszerelési intézkedések megvizsgálására. 6. Az ülés résztvevői hangsúlyozták, hogy államaik elvi politikája változatlanul a világban meglévő feszültséggócok és fegyveres konfliktusok felszámolására, újabbak keletkezésének megakadályozására, minden vitás nemzetközi kérdés békés, tárgyalásos rendezésére irányul. Ismételten kifejezték szolidaritásukat a szabadságért, a függetlenségért, a társadalmi haladásért, a gazdasági fejlődésért, az imperialista agresz- szió, a gyarmatosítás és a fajüldözés politikája ellen küzdő népekkel. ★ ★ ★ A Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülése az elvtársi egyetértés és a nemzetközi helyzet javítására irányuló törekvés légkörében zajlott le. A Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának következő ülésére 1984 novemberében, Berlinben kerül sor. (Folytatás az 1. oldalról) vezeteknelk jobban kell támaszkodniuk az agitátorok, a társadalomtudományokban járatos, felkészült pártpropagandisták munkájára. Ugyanakkor propaganda- és agitációs munkánknak korszerűbbnek, tudatosabbnak és alkalmasabbnak kell lennie. Figyelmünket a társadalmunk előtt álló legfontosabb politikai, ideológiai kérdésekre összpontosítjuk. Előrehaladásunkhoz nemcsak az anyagi eszközökkel kell jobban bánni, hanem olyan emberi értékekkel és tulajdonságokkal is, mint a becsületesen és tisztességesen végzett munka, a közösség érdekeinek tisztelete, a tenni- akarás, áldozatkészség, a hit és a bizalom ügyünk igazában. Ahhoz, hogy korunk parancsa szerint változtatni is tudjunk környezetünkön, minden becsületes ember munkájára, az emberre, mint kezdeményező és alkotó személyiségre van szükség. A md társadalmunk nem csak versenyképes, de hallatlan előnnyel rendelkezik bár" mely fejlett tőkés állammal szemben. Azzal, hogy valóban emberközpontú társadalom és emberi viszonyainkban, kapcsolatainkban, az emberi alkotóképesség kibontakoztatásában olyan fölényünk van, amelyet nemcsak lehe't, hanem kötelességünk érvényre juttatni és a szocializmus ügyének szolgálatába állítani. Ezekkel a gondolatokkal köszöntőm pártunk politikájának propagandistáit, agitátorait. Megköszönöm áldozatos munkájukat és kívánom, hogy tevékenységük az élet minden területén sikeres legyen. Lenin születésének évfordulója alkalmából idén is kitüntetéseket, jutalmakat kaptak a kiemelkedő munkát végző agitátorok és propagandisták. Budapesten, a Központi Bi- Szoittsóg székházában vette át a Munka Érdemrend ezüst fokozatát dr. László Béla, a fehérgyarmati gimnázium igazgatója. Lenin-emllékpdakettet adományoztak Csepelyi Tamásnak, a fehérgyarmati városi pártbizottság első titkárának, Fószh Józsefnek, a Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalat művezetőjének, Barcsai Sándornak, asz állaitfor- igalmi és húsipari vállalat dolgozójának, dr. Bezovcsik Istvánná tomyospálcai körzeti orvosi adminisztrátornak, Tamás Imrénének, a Nyíregyházi 1. számú Általános Iskola tanárának, Csuz Júliának, a Nyírbátori 1. számú Általános Iskola tanítójának, dr. Bimbó Mihálynénak, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem docensének. A nyíregyházi ünnepségen adták át a Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést Mar- kovics Miklósnak, a megyei pártbizottság Oktatási Igazgatóság igazgatójának, a Szocialista Kultúráért kitüntetést dr. Figula Györgynek, a nyíregyházi tanárképző főiskola marxizmusoktatójának és Bajáik Andrásnak, a Nyíregyházi Konzervgyár propagandistájának. A megyei pártbizottság oklevéllel és jutalommal ismerte el Kaponyás Béla, dr. Sipos Sándor, Gyüre Károly, Pintér Miklós, dr. Széli László, Varga Mihály, Vincze Zoltán, Sándor Géza, Timku Gyula, Mészáros Margit, Hideg Nagy János, Támcsu Mihály, Demeter Pál, Magyari Béla, Radá- nyi Gusztáv, Zsoldis József, Jászai Béláné, Szabó Jánosné, Poor1 Zoltán, Tóth József, Gergely Gábor, Bérczesné Takács Júlia, Kiss János, Halász András és dr. Kárpáti Imre agitációs és propagandatevékenységét. Budapesten, a SZOT szék- házában több éves kiemelkedő propagandamunkásságáért a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés ezüst fokozatát kapta Terbócs Béla, a Nyíregyházi Közúti Igazgatóság művezetője, vezető propagandistái A SZOT a Szakszervezeti Propagandamunkáért emléklapot adományozott Kosz- tyu Istvánnak, a Volán kis- várdai csoportvezetőjének, Szollár Józsefnek, a nyíregyházi gumigyár csoportvezetőjének, Kántor Lászlónénak, a VOR nyíregyházi gyára belső ellenőrének, Szentkirályi Istvánnak, az Alkaloida kutató vegyészének, Félegyházi Zol- tánnénak, a Nyíregyházi Konzervgyár osztályvezető-helyettesének, Varga Józsefnek, a TITÁSZ nyíregyházi osztály- vezetőjének, Székely Istvánnak, az ISG mátészalkai gyára művezetőjének, dr. Vilmán Barnabásnak, az ÉRDÉRT tu- zséri telepe jogügyi előadójának, Szatmári Istvánnak, a nyíregyházi IKSZV műszaki ellenőrének, Forgács Ernőnek, a mezőgazdasági főiskola tangazdasága területvezetőjének, A KISZ Központi Bizottsága Kiváló Propagandista plakettben részesítette Hollik Miklóst, a MÁV nyíregyházi villanyszerelőjét, Horváth Lászlót, a KISZ megyei képzési központja igazgatóját, Hunyadi Jánost, a kisvárdai Rákóczi Tsz ágazaitvezetőjét, Mester Zoltánnét, a MÁV záhonyi ügyintézőjét és Milák Istvánt, a vásárosnaményi ládagyár propagandistáját. Az ünnepség résztvevői és a nyíregyházi dolgozók képviselői ezt követően megkoszorúzták a Lenán-szöbrot. Az évfordulón a megye minden városában kitüntetéseket, jutalmakat adtak át az agitációs és propagandamunka élenjáróinak. Atomfegyvermentes Európát! Atomfegyvermentes világot!
