Kelet-Magyarország, 1984. április (44. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-21 / 94. szám

i Kelet-Magyarország 1984. április 21. KÖZLEMÉNY a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának üléséről A Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés tagál­lamainak külügyminiszteri bizottsága 1984. április 19—20-án ülést tartott Budapesten. Az ülésen részt vett: Peter Mladenov, a Bolgár Népköztársaság külügyminisztere, Bohuslav Chnoupek, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság külügyminisztere, Stefan Olszowski, a Lengyel Népköztársaság kül­ügyminisztere, Várkonyi Péter, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere, Oscar Fi­scher, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere, Stefan Andrei, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Andrej Gromiko, a Szovjetunió Miniszterta­nácsa elnökének első helyettese, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kül­ügyminisztere. 1. A miniszterek — a nemzetközi helyzet általános alakulásának tükrében — mélyre­hatóan megvizsgálták az európai helyzetet. Megállapították, hogy az elmúlt időszak eseményei teljes mértékben igazolják az 1983. január 5-i prágai politikai nyilatko­zatnak és az 1983. június 28-i moszkvai kö­zös nyilatkozatnak a veszélyes fejlemények­kel kapcsolatos értékelését és következteté­seit. A feszült helyzet még kiélezettebb lett azáltal, hogy néhány NATO-országban meg­kezdték az amerikai nukleáris közép-ható­távolságú rakéták telepítését. Ez a nukleá­ris fegyverkezési verseny új, különösen ve­szélyes szakaszát nyitotta meg az európai földrészen és a Szovjetuniót válaszintézke­désekre kényszerítette. Az európai nukleáris fegyverekről szóló tárgyalások megszakad­ták. . A riukleáris fegyverkezési verseny mosta­ni fokozódása miatt — amely ellen a Varsói Szerződés tagállamai következetesen fellép­nek — jelentősen nő az emberiségre, a föl­di életre katasztrofális következményekkel járó nukleáris háború veszélye. Súlyosan károsodik az európai biztonság, meginog az államok közötti bizalom. Aggodalmat vált ki az olyan, a békére veszélyes elképzelések és elméletek nyilvá­nos hangoztatása, amelyek kétségbevonják az európai államok jelenlegi határait és ezen államok társadalmi berendezkedése, vala­mint az Európában kialakult más terüle­ti-politikai realitások ellen irányulnak. Az államközi kapcsolatokat tovább bonyolítják a gazdasági együttműködés diszkriminatív korlátozására és a más országok belügyeibe való beavatkozásra irányuló kísérletek. Az események egyre veszélyesebb alakulá­sa Európában és az egész világon növeli az aggodalmat a lakosság széles rétegeiben, valamint a politikusok, tudósok és orvosok körében. Az emberek aggodalma háborúel­lenes tömegmegmozdulásokban -mozgalmak­ban ölt testet. Ezek a mozgalmak a fegyver­kezési verseny beszüntetését és a leszerelést, különösen a nukleáris leszerelést követelik, szorgalmazzák az államok együttműködését a béke és a stabilitás érdekében, valamint az enyhülési politikához való visszatérést. Kü­lönböző országok vezető államférfiai is fel­lépnek a politikai konfrontáció, á fegyver­kezési verseny fokozása ellen, e hajsza meg­fékezéséért. Európa és a világ népei fellépnek az im­perialista politika ellen és arra törekednek, hogy az államok kapcsolatai a függetlenség és a szuverenitás tiszteletben tartásán, az erő alkalmazásáról és az erőszakkal való fenyegetésről történő lemondáson, a hatá­rok sérthetetlensége és a területi épség, a más államok belügyeibe való be nem avat­kozás, az egyenjogúság elvén és az állam­közi kapcsolatok más alapvető elvein ala­puljanak. 2. Az ülésen hangsúlyozták a Varsói Szer­ződés tagállamainak meggyőződését, hogy a helyzet javítása, az enyhüléshez való visz- szatérés megköveteli az államoknak a bé­ke megőrzése és megszilárdítása döntő kér­déseiről folytatott párbeszédet, komoly és egyenjogú, felelősségérzettől áthatott tárgya­lásait. Az ülés résztvevői kifejezték szilárd meg­győződésüket: nincs olyan kérdés, amelyet ne lehetne tárgyalások útján megoldani, ha e tárgyalásokat konstruktív megközelítéssel és a pozitív eredményekre irányuló politikai akarattal, a népek, a béke és a nemzetközi biztonság érdekeinek teljes figyelembevéte­lével folytatják. Ezt támasztják alá a nem­zetközi kapcsolatok tapasztalatai is. Az ülésen képviselt államok készek ilyen tárgyalásokat folytatni az európai béke biz­tosításának minden, kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéséről. E tárgyalások cél­jának az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvén alapuló megállapodások elérésének kell lennie. A Varsói Szerződés tagállamai — amint azt többször kijelentették — nem törekednek katonai fölény megszerzésére, és nem enge­dik meg, hogy katonai fölényre tegyenek szert velük szemben; határozottan fellépnek azért, hogy az erőegyensúlyt a legalacso­nyabb szinten biztosítsák. 3. A Varsói Szerződés tagállamai szerint a mostani politikai párbeszéd középpontjában azoknak a kérdéseknek kell állniuk, amelyek a nukleáris háború veszélyének elhárításá­val, a fegyverkezési hajsza beszüntetéséhez és a leszereléshez — különösen a nukleáris leszereléshez — vezető gyakorlati utak ke­resésével kapcsolatosak. A Varsói Szerződés tagállamai az esemé­nyek jelenlegi menetét nem tartják vissza­fordíthatatlannak, és hangsúlyozzák, hogy ér­demi- és eredményes tárgyalások útján meg­oldhatók mind a közép-hatótávolságú, mind a taktikai nukleáris fegyverek csökkentésé­nek kérdései — beleértve teljes megsemmi­sítésüket. A mai körülmények között az európai bé­ke és biztonság szempontjából elengedhe­tetlen követelmény, hogy megállítsák az új nukleáris eszközök felhalmozását földrészün­kön. Ezzel kapcsolatban az ülésen képviselt államok követelik az amerikai közép-ható­távolságú nukleáris rakéták nyugat-európai telepítésének beszüntetését. Kijelentik: ha ilyen, a már telepített rakéták kivonásához vezető intézkedések születnek, akkor ezzel egyidejűleg lépések történnek a válaszintéz­kedések visszavonására. Ez megteremti az alapot a tárgyalások felújításához annak ér­dekében, hogy megfelelő megállapodásokat érjenek el Európának mind a közép-hatotá- volságú, mind a taktikai nukleáris fegyve­rektől való mentesítéséről. A tárgyalások út­jára való visszatérés egyetlen lehetőségét, egyetlen esélyét sem szabad elszalasztani. Az ülés résztvevői rámutattak arra a nagy felelősségre, amelyet — népeik és az összes európai nép sorsáért, Európa, a világ béké­jéért — azok az államok viselnek, amelyek területén megkezdték vagy tervezik a közép­hatótávolságú nukleáris rakéták telepítését. Arra van szükség, hogy éppen ezek az álla­mok tegyenek haladéktalanul olyan lépése­ket, amelyek biztosítanák a közép-hatótá­volságú nukleáris rakéták területükön törté­nő telepítésének beszüntetését, e rakéták ki­vonását. Tekintettel arra, hogy a nukleáris fegyve­rek felhalmozása Európában valamennyi európai nép létét és alapvető érdekeit veszé­lyezteti, az ülésen képviselt államok rendkí­vül fontosnak tartják, hogy Európa minden állama következetesen fellépjen a nukleáris háború veszélyének elhárításáért és aktívan hozzájáruljon e cél eléréséhez. Gátat kell emelni az európai nukleáris háború lehető­ségének útjába és ebből — ilyen vagy olyan formában — minden európai államnak ki kell vennie részét. Ezzel kapcsolatban a Varsói Szerződés tag­államai nyomatékos felhívással fordulnak a NATO-tagállamokhoz, hogy működjenek együtt az új közép-hatótávolságú nukleáris rakéták telepítésének leállítása és a már te­lepítettek kivonása, az európai leszerelést célzó hatékony intézkedések megvalósítása érdekében. 4. Abból kiindulva, hogy a fegyverkezési verseny beszüntetése és a leszerelése, különö­sen a nukleáris leszerelésre való áttérés ko­runk alapvető kérdése, az ülésen képviselt ál­lamok kijelentik, hogy változatlanul készek tárgyalni a fegyverkezési verseny megféke­zése és a fegyverzetek csökkentése időszerű kérdéseinek széles köréről. Az ülés résztvevői — ezzel összefüggésben — szükségesnek tartják ismételten felhív­ni a figyelmet arra, az 1983. január 5-i prá­gai Politikai Nyilatkozatban megfogalmazott javaslatra, hogy a Varsói Szerződés tagálla­mai és az Észak-atlanti Szerződés tagálla­mai kössenek szerződést a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról. Em­lékeztetnek a közelmúltban a NATO-tagál­lamokhoz intézett felhívásaikra is, amelyek­ben közvetlen tárgyalásokat javasoltak Euró­pa vegyifegyver-mentesítéséről, valamint a katonai kiadások befagyasztásáról és csök­kentéséről. Az ülésen képviselt államok készek bármi­kor megkezdeni az e javaslatokról folytatan­dó tárgyalások előkészítésével és szervezésé­vel kapcsolatos kérdések előzetes megvitatá­sát a NATO-tagországokkal. Felhívásaikra pozitív és lehetőség szerint gyors reagálást várnak a NATO-tagállamoktól. Megérett az idő arra, hogy minden olyan nukleáris hatalom, amelyik ezt még nem tet­te meg, vállaljon kötelezettséget, hogy nem alkalmaz elsőként nukleáris fegyvert. Síkra- száilnak azért, hogy mielőbb kezdjenek hoz­zá olyan fontos kérdések érdemi megvizsgá­lásához és megoldásához, mint a nukleáris fegyverkísérletek teljes és általános betiltá­sa; a nukleáris fegyverzetek mennyiségi és minőségi befagyasztása; a világűr militari- zálásának, az erő alkalmazásának megtiltása a világűrben és onnan a föld ellen; a vegyi fegyverek világméretű betiltása és megsem­misítése. A Varsói Szerződés tagállamainak valamennyi, ezekkel kapcsolatos, közösen vagy külön-külön tett javaslata és kezdemé­nyezése érvényben marad. A NATO-országok pozitív válasza e ja­vaslatokra konkrét megnyilvánulása lenne a konstruktív kapcsolatok fenntartásában való érdekeltségüknek, amelyet az 1983. december 9-i, brüsszeli nyilatkozatukban kinyilvání­tottak. Az ülésen képviselt államok megerősí­tették készségüket, hogy figyelmesen, pozi­tív szellemben tanulmányozzák más orszá­goknak a nukleáris háború veszélye csökken­tésére és elhárítására, a fegyverkezési ver­seny beszüntetésére, a leszerelésre, a nem­zetközi biztonság megszilárdítására irányuló javaslatait, és véleményt cserélnek az ilyen javaslatokról valamennyi érdekelt állammal. A közép-európai fegyveres erők és fegy­verzetek csökkentésével foglalkozó bécsi tár­gyalásokon kialakult helyzetet vizsgálva az ülés résztvevői újra felhívták a figyelmet a közvetlen részt vevő szocialista országok által javasolt új megközelítésre, amelynek alkal­mazásával a csapatok jelenlegi létszámával kapcsolatos egyetértés hiánya nem akadá­lyozná meg a csökkentésükről szóló megál­lapodás elérését. E megközelítés kellő figye­lembevételével és a tárgyalások valamennyi résztvevőjének erőfeszítéseivel el lehet és ha­logatás nélkül el is kell érni a megállapodást a közép-európai fegyveres erők és fegyver­zetek lényeges csökkentéséről. A mostani körülmények között egy ilyen megállapodás pozitív hatással lenne az európai helyzetre, a fegyverkezési hajsza megfékezésének és a leszerelésre való áttérésnek a távlataira. Az ülés résztvevői az atommentes öveze­tek létrehozását olyan jelentős lépésként ér­tékelik, amelyek a földrész nukleáris fegy­verektől való mentesítésére és a bizalom erő­sítése irányába hat. Megerősítették, hogy ál­lamaik változatlanul helyeslik ilyen öveze­tek létrehozását a Balkánon, Európa északi részén és a földrész más térségeiben, s cse­lekvőén támogatják az ilyen erőfeszítéseket. Az ülésen kifejezésre jutott az a meggyő­ződés, hogy a nemzetközi biztonság szem­pontjából fontos megállapodásokat lehet el­érni a genfi leszerelési értekezleten, ha eh­hez annak valamennyi résztvevője állhata­tos és célratörő tevékenységgel hozzájárul. 5. Az ülésen nagy figyelmet szenteltek az európai bizalom- és biztonságerősítő intéz­kedésekkel és leszereléssel foglalkozó stock­holmi konferencia munkájának. Elégedetten állapították meg, hogy a konferencia — amelynek összehívásához a Varsói Szerződés tagállamai nagymértékben hozzájárultak — jelentőségéhez méltó politikai szinten nyílt meg. Rámutattak továbbá, hogy a stockholmi konferencia első ülésszakán megkezdődött a véleménycsere azon feladatok lényegéről, amelyek megoldására a konferencia mun­kájának összpontosulnia kell; javaslatokat és kezdeményezéseket terjesztettek be. Most az a fontos, hogy a konferencia valamennyi résztvevője erőfeszítéseket tegyen az e fela­datok tekintetében való kölcsönös megértés elmélyítésére, a konkrét kérdésekről folyta­tandó tárgyalásokra, abból a célból, hogy ha­tékony eredményeket érjenek el. Ahhoz, hogy ezek a tárgyalások a lehető legtermé­kenyebbek legyenek, politikai akaratra és ilyen kölcsönös megértésre van szükség. Az ülésen képviselt államok úgy vélik, hogy a konferencián olyan, egymást kölcsö­nösen kiegészítő bizalom- és biztonságerősítő intézkedéseket kell kidolgozni, amelyek meg­felelnek a mai Európa legégetőbb és legsür­getőbb szükségleteinek, és a háborús ve­szély, a katonai szembenállás csökkentésére irányulnak. Az ülésen képviselt államok ebben a szellemben vesznek részt a stock­holmi konferencia munkájában, az ottani tárgyalásokon, hogy hozzájáruljanak az ilyen intézkedésekről szóló megállapodások eléré­séhez. Egyidejűleg szükségesnek tartják azt is, hogy a stockholmi konferencia a bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel kapcso­latos munka befejezése után — a madridi találkozó záródokumentuma rendelkezései­nek megfelelően — minden késedelem nélkül térjen át az európai leszerelési intézkedések megvizsgálására. 6. Az ülés résztvevői hangsúlyozták, hogy államaik elvi politikája változatlanul a vi­lágban meglévő feszültséggócok és fegyveres konfliktusok felszámolására, újabbak kelet­kezésének megakadályozására, minden vi­tás nemzetközi kérdés békés, tárgyalásos rendezésére irányul. Ismételten kifejezték szolidaritásukat a szabadságért, a függet­lenségért, a társadalmi haladásért, a gaz­dasági fejlődésért, az imperialista agresz- szió, a gyarmatosítás és a fajüldözés politi­kája ellen küzdő népekkel. ★ ★ ★ A Varsói Szerződés tagállamai külügymi­niszteri bizottságának ülése az elvtársi egyetértés és a nemzetközi helyzet javítá­sára irányuló törekvés légkörében zajlott le. A Varsói Szerződés tagállamai külügymi­niszteri bizottságának következő ülésére 1984 novemberében, Berlinben kerül sor. (Folytatás az 1. oldalról) vezeteknelk jobban kell tá­maszkodniuk az agitátorok, a társadalomtudományokban járatos, felkészült pártpro­pagandisták munkájára. Ugyanakkor propaganda- és agitációs munkánknak kor­szerűbbnek, tudatosabbnak és alkalmasabbnak kell len­nie. Figyelmünket a társadal­munk előtt álló legfontosabb politikai, ideológiai kérdé­sekre összpontosítjuk. Előre­haladásunkhoz nemcsak az anyagi eszközökkel kell job­ban bánni, hanem olyan em­beri értékekkel és tulajdon­ságokkal is, mint a becsüle­tesen és tisztességesen vég­zett munka, a közösség érde­keinek tisztelete, a tenni- akarás, áldozatkészség, a hit és a bizalom ügyünk iga­zában. Ahhoz, hogy korunk pa­rancsa szerint változtatni is tudjunk környezetünkön, minden becsületes ember munkájára, az emberre, mint kezdeményező és alkotó sze­mélyiségre van szükség. A md társadalmunk nem csak versenyképes, de hallat­lan előnnyel rendelkezik bár" mely fejlett tőkés állammal szemben. Azzal, hogy valóban emberközpontú társadalom és emberi viszonyainkban, kap­csolatainkban, az emberi al­kotóképesség kibontakoztatá­sában olyan fölényünk van, amelyet nemcsak lehe't, ha­nem kötelességünk érvényre juttatni és a szocializmus ügyének szolgálatába állítani. Ezekkel a gondolatokkal köszöntőm pártunk politiká­jának propagandistáit, agitá­torait. Megköszönöm áldoza­tos munkájukat és kívánom, hogy tevékenységük az élet minden területén sikeres le­gyen. Lenin születésének évfor­dulója alkalmából idén is ki­tüntetéseket, jutalmakat kap­tak a kiemelkedő munkát végző agitátorok és propagan­disták. Budapesten, a Központi Bi- Szoittsóg székházában vette át a Munka Érdemrend ezüst fo­kozatát dr. László Béla, a fe­hérgyarmati gimnázium igaz­gatója. Lenin-emllékpdakettet adományoztak Csepelyi Ta­másnak, a fehérgyarmati vá­rosi pártbizottság első titká­rának, Fószh Józsefnek, a Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalat művezetőjének, Bar­csai Sándornak, asz állaitfor- igalmi és húsipari vállalat dol­gozójának, dr. Bezovcsik Ist­vánná tomyospálcai körzeti orvosi adminisztrátornak, Ta­más Imrénének, a Nyíregyhá­zi 1. számú Általános Iskola tanárának, Csuz Júliának, a Nyírbátori 1. számú Általá­nos Iskola tanítójának, dr. Bimbó Mihálynénak, a debre­ceni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem docensének. A nyíregyházi ünnepségen adták át a Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést Mar- kovics Miklósnak, a megyei pártbizottság Oktatási Igaz­gatóság igazgatójának, a Szo­cialista Kultúráért kitünte­tést dr. Figula Györgynek, a nyíregyházi tanárképző főis­kola marxizmusoktatójának és Bajáik Andrásnak, a Nyír­egyházi Konzervgyár propa­gandistájának. A megyei pártbizottság ok­levéllel és jutalommal ismerte el Kaponyás Béla, dr. Sipos Sándor, Gyüre Károly, Pintér Miklós, dr. Széli László, Var­ga Mihály, Vincze Zoltán, Sándor Géza, Timku Gyula, Mészáros Margit, Hideg Nagy János, Támcsu Mihály, Deme­ter Pál, Magyari Béla, Radá- nyi Gusztáv, Zsoldis József, Jászai Béláné, Szabó Jánosné, Poor1 Zoltán, Tóth József, Gergely Gábor, Bérczesné Ta­kács Júlia, Kiss János, Halász András és dr. Kárpáti Imre agitációs és propagandatevé­kenységét. Budapesten, a SZOT szék- házában több éves kiemelke­dő propagandamunkásságá­ért a Szakszervezeti Munká­ért kitüntetés ezüst fokozatát kapta Terbócs Béla, a Nyír­egyházi Közúti Igazgatóság művezetője, vezető propagan­distái A SZOT a Szakszervezeti Propagandamunkáért em­léklapot adományozott Kosz- tyu Istvánnak, a Volán kis- várdai csoportvezetőjének, Szollár Józsefnek, a nyíregy­házi gumigyár csoportvezető­jének, Kántor Lászlónénak, a VOR nyíregyházi gyára belső ellenőrének, Szentkirályi Ist­vánnak, az Alkaloida kutató vegyészének, Félegyházi Zol- tánnénak, a Nyíregyházi Kon­zervgyár osztályvezető-helyet­tesének, Varga Józsefnek, a TITÁSZ nyíregyházi osztály- vezetőjének, Székely István­nak, az ISG mátészalkai gyá­ra művezetőjének, dr. Vilmán Barnabásnak, az ÉRDÉRT tu- zséri telepe jogügyi előadójá­nak, Szatmári Istvánnak, a nyíregyházi IKSZV műszaki ellenőrének, Forgács Ernőnek, a mezőgazdasági főiskola tan­gazdasága területvezetőjének, A KISZ Központi Bizottsá­ga Kiváló Propagandista pla­kettben részesítette Hollik Miklóst, a MÁV nyíregyházi villanyszerelőjét, Horváth Lászlót, a KISZ megyei kép­zési központja igazgatóját, Hunyadi Jánost, a kisvárdai Rákóczi Tsz ágazaitvezetőjét, Mester Zoltánnét, a MÁV zá­honyi ügyintézőjét és Milák Istvánt, a vásárosnaményi lá­dagyár propagandistáját. Az ünnepség résztvevői és a nyíregyházi dolgozók kép­viselői ezt követően megko­szorúzták a Lenán-szöbrot. Az évfordulón a megye minden városában kitüntetéseket, ju­talmakat adtak át az agitáci­ós és propagandamunka élen­járóinak. Atomfegyvermentes Európát! Atomfegyvermentes világot!

Next

/
Thumbnails
Contents