Kelet-Magyarország, 1984. április (44. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-21 / 94. szám

2 Kelet-Magyarország 1984. április 21. Licit a Koronában Bridzs mítosz nélkül „Ah, ma este bridzselünk a barátainkkal...” — ugye roppant előkelőén hangzik?! Holott teljesen fölösleges az a misztikus félhomály, mely még ma is övezi ezt a nagy­szerű kártyajátékot. Sőt, mi több: ezt a kiváló elmespor­tot. Mert immár hivatalosan is annak minősül a verseny- bridzs hazánkban is — és egyre szélesedik azok tábora, akik megtanulják a játékot. Nyíregyházán is akad né­hány lelkes ember, akik rég­óta űzik a bridzset, s most — kapva az alkalmon, hogy megalakult nemrégiben az or­szágos szövetség — egy bridzstanfolyamot indítottak a városban. A vendéglátó vállalat adja a helyiséget a Koronában (a bár este kilen­cig úgyis üres...) és a szö­vetség a felszerelést. Az első foglalkozáson több, mint hú­szán vettek részt, s aki még nem tudta, megtanulhatta, hogy mi a licit, mi a leját­szás, melyek a nemes szí­nek ... Fiatalember és nyug­díjas egyaránt ült az asztal­nál. (Mégis hiányzott egy ré­teg : más városokban — ez ta­pasztalat — az egyetemi, fő­iskolai fiatalság adja a bridzs- játék híveinek jó részét, itt pedig egyetlen főiskolás sem volt...) A „mag” tehát már megvan az alakulófélben lévő me­gyei bridzsszervezethez — legközelebb április 24-én, kedden este fél hatkor talál­koznak a Koronában. Egyéb­ként akit érdekel, még nem késett le semmiről, pótolható az eddigi „tananyag”. Külön­ben pedig hétfőnként jönnek majd össze az elmecsiszoló kártyajáték barátai — a tan­folyam tulajdonképpen csak kezdet, remélik, hogy egy ál­landó kis klub alakul ki előbb-utóbb! (tarnavölgyi) A tárgyalóteremből Sok piti sokra megy Legyiinthet az oljva&ó ha elol­vassa ezt a bűnesetet: ugyan, páti ügy! Valóban az, de sajnos igen sok ilyen apró csalást, s egyebet követnek el mostaná­ban. Hajlamosak vagyunk nem is túl komolyan venni ezeket, holott összességében igen nagy kárt okoznak. Karászi Kálmán negyvenki­lenc éves domörádi lakos, a he­lyi tsz ládaüzemének vezetője­ként használta ki pénzszerzésre beosztását. 1982 januárjától októ­ber végéig a láncfűrészgéphez biztosított üzemanyagot rend­szeresen megdézsmálta, belőle a saját autójába tankolt, s ezzel húszezer forint kárt okozott a szövetkezetnek. A következő év januárjában ötvenhét mázsa nyers répaszeletet szállíttatott engedély nélkül saját lakására úgy, hogy az árát nem fizette ki a tsz-nek. A kár ezer forint. 1982-ben nem tudta kivenni a munkája után járó huszonhárom nap szabadságot, a munkaigazo­láson mégis úgy tüntette fel, mintha szabadságon lett volna, s ezalatt helyette felesége dol­gozott volna. így januárban a fiktív munkaigazolás alapján fe­lesége nevében, négyezer forint munkadíjat, valamint az ez után járó nyereséget felvette. ’82 de­cemberében az egyik tsz-nyugdi- jas által elvégzett tetőfedést és kara elkészítést is felesége nevén tüntetett fel a munkaigazoláson, mivel az idős ember már ledol­gozta ez évi engedélyezett mun­kaórákat. Ezután felesége he­lyett felvette a négyezer forint­nyi munkadíjat, s — mentségé­re szóljon — kifizette a nyugdí­jas tsz-tagnak. A Kisvérdai Városi Bíróság dr. Löki Anna tanácsa lopás, kisebb kárt okozó csalás és magánok­irat-hamisítás miatt vonta fele­lősségre Karászi Kálmánt, s száznegyven napi tétel pénzbün­tetésre ítélte. Egy napi tétel ösz- szegét száz forintban állapította meg. Az ítélet jogerős. (pd) t Nyírség, a valaha volt vad vidék nem hagy­ja megzabolázni ma­gát. Kertek, fasorok, szán­tóföldek — mindhiába. A sívó homok lapulva várja az ágat szaggató sze­leket, szárnyukra kap, és végigsöpör a tájon. Befu- rakszik kabát, sapka alá, fogak között csikordul, könnyet csal a szembe — majd redőzve, gyűrt háttal elterül. A látszat mozdulat­lanság csak álca: a lég min­den rezdülését lesi, s tánc­ra perdülve tovaszáll. Dombokat épít, növényt fojt, embert gyötör. Még nem győztetek! — fütyüli — sivítja csúfondárosan, s elzúg, mint a hóvihar... (Elek Emil felv.) Gálaműsorral fejező­dött be tegnap délután a TETT ’84 Nemzetközi Pantomim- és Mozgás­művészeti Találkozó. A nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színházban a kö­zönségdíj nyertese, a bu­dapesti Corpus Panto­mim Stúdió mutatta be műsorát. Fellépett még a prágai B. B. Due együttes és Gardi Hutter pantomim művésznő Milánóból és Rolf Her- ezog Drezdából. A TETT ’84 pantomimtalálkozó­vándordíját a zsűri az idén nem adta ki. számára váltak elérhetővé — a motornál kapósabb lett az autó. Ragyogóan tükrözi ezt a 70-es évek statisztikája. Ez az évtized a motorfogyás ideje. Ugyanekkor viszont a megyebeli gépkocsik szá­ma három-négy évenként duplájára nőtt, és a 80-as évek küszöbén közelébe ért a 40 ezernek. Darabra nézve, a felszaba­dulás után először 1974-ben lett több a kocsi, mint a mo­tor. Nem magánemberek az autóknak (motoroknak) csak elenyésző hányadát veszik. 1982-ben 42 és fél ezer sza­TaHúzás a megyei lármastatisztikában Autó minden negyedik családban Szabolcs megyében 1938- ban 636 automobilt, és 201 motorkerékpárt jegyeztek. S bár a megyehatárok módo­sultak, a statisztikusok sze­rint ezek az adatok a mai Szabolcs-Szatmárnak összeha­sonlítási alapul Szolgálhat­nak: Meglepő, hogy ugyanannyi gépkocsit, mint a háborút közvetlen megelőző évek­ben, ezen a tájon csak a 60- as években számlálhattak új­ra. A motorkerékpárokkal más a helyzet. Már 1955-ben kétszer annyi volt, mint 38- ban. A kétkerekűek mennyi­sége szédületes ütemben nőtt, egészen 1973—74-ig. Ek­kor a számuk megközelítet­te a 17 ezret. Aztán megfogy­tak. Olyannyira, hogy a mély­ponton, 80-ban már csak alig több mint 12 ezret tartottak nyilván. Manapság, ha mér­sékelten is, újra növekszik a mennyiségük. A motorkerékpárok csök­kenésében legnagyobb sze­repet az játszhatott, hogy a kényelmesebb négykerekű járművek szélesebb rétegek bölcs-szatmári „illetőségű” személygépkocsi és 13 ezer motorkerékpár koptatta me­gyénk útjait. Tavalyi adataink még nin­csenek, de azt elmondhatjuk, hogy Szabolcs-Szatmárban hozzávetőlegesen minden ne­gyedik családnak van autója. Motorkerékpárokkal pedig az országosnál jobban ellá­tott a szűkebb pátria. Egy jel­lemző példa: száz munkás­családra a megyében 30 motor jut, míg az országban csak 25. Es ez így van a nyíregyházi parkolókban. Kevés a hely... Három hónap alatt annyian keresték fel a megyei tanács munkaerő-szolgálati és szer­vező irodáját, mint tavaly egy fél év alatt. A megnöve­kedett forgalom annak is kö­szönhető, hogy egyre népsze­rűbb az iroda ingyenes mun­kajogi tanácsadó szolgálata. (Ilyesfajta segítséget — egyébként — szerződés alap­ján — intézményeknek is nyújtanak.) Ez a tevékenység azonban csak egy része az it­teni szolgáltatásoknak. Március végén két és fél ezernél több állásra kerestek jelentkezőt az irodán keresz­tül. Szakmunkásokból mu­tatkozik a legnagyobb hiány megyénkben, a teljes keres­letnek mintegy negyven szá­zalékát ez a kategória teszi ki. Nem elegendő a segéd­munkások száma sem, a be­töltetlen álláshelyek harma­dára ilyen dolgozót keresnek. 216-an helyezkedhetnének el nem fizikai munkakörbe, öt és fél száz nőnek kínálnak munkalehetőséget, jellemző módon e kínálatnak több, mint fele betanított, egyötöde pedig segédmunka. Az ipar várja a legtöbb munkáskezet, a teljes keres­letnek mintegy negyven szá­zaléka itt jelentkezik. A má­sodik legnagyobb munkaerő­felvevő az építőipar lenne 17 százalékkal, s tekintélyes számmal képviselteti magát ezen a listán a MÁV, ahol kétszázötven dolgozót alkal­maznának. Nagy hiány mutatkozik esztergályosból és lakatosból, s jóval több kőművest és ács­állványozót tudnának foglal­koztatni a megyebeli munka­helyek. Viszonylag nagy szá­mú — gyakorlattal rendelke­ző — gyors- és gépírót ke­resnek. Jelentős a hiány egyes értelmiségi pályákon is: több közgazdász és gépész­mérnök kellene. Egyre nehezebb viszont el­helyezni a „kilépett” bejegy­zésű munkakönyvvel rendel­kezőknek, hiszen minden ve­zető igyekszik a lehetőségek­hez képest stabil, minőségi munkaerőt alkalmazni. Gon­dot jelent a nyugdíjasok és a csökkent munkaképességűek foglalkoztatása is. Nem egyszerű a cigányla­kosság munkába helyezése sem, s nem az előítéletek mi­att, hanem, mert nagy ré­szük nem végezte el az álta­lános iskolát, s gyakran vál­toztatják munkahelyüket. A munkaadók sem hasz­nálnak ki minden lehetősé­get. Nem élnek eléggé a mun­kaerő-kirendelés lehetőségé­vel, amikor az egyik helyen időlegesen felszabaduló mun­kaerőt egy másiknál idény­munkára lehetne alkalmazni, igen kedvező jogi feltételek mellett. Sokkal több alkal­mi munkalehetőségre lenne igény, de ilyen jelzés alig ér­kezik az irodára. Hasonló a helyzet a másodállások és a mellékfoglalkozások tekinte­tében is. Hangnem E lszaporodott a durva beszéd — a munka­helyeken is. A na­pokban az egyik nyír­egyházi utcán dolgozó munkások „eligazításán” már a járókelők is meg- botránkozhattak. Az egyik építőipari vállalat vezető mérnökéről hírlik, hogy a szigorú beszédet összeté­veszti a mosdatlan száj­jal. Valami nincs rend­ben — sajnos példákat le­hetne tovább sorolni. Mert a vezetés, emberek irá­nyítása nem jár az embe­ri méltóság megsértésével. Talán nem kellene több, mint egyszer hasonló mó­don visszaszólni... (lb) csónakázótavat Hínározzák Megszépült strandok — nyitás előtt Ha strand, akkor nyár. Nem állítom, hogy ez rek­lámszövegként a legkiválób­bak közé emelkedne, de az egyszerű mondat igazsága cáfolhatatlan. Nyitnak a strandok és előbb-utóbb lesz meleg~is. Egy hét múlva, má­jus elsején már vendégeket fogad a sóstói (és a többi) strand, mégpedig némileg megújulva, megszépülve. Teljesen felfrissítették a sóstói közös öltözőket, a hoz­zájuk csatlakozó zuhanyzó­kat, mellékhelyiségeket. Ren­dezték a terepet, frissen fü­vesítették a parkos részeket és friss kékre festették a me­dencéket. A főbejárattól balra a köl­csönzőépületet a tél folyamán elbontották, s helyette a fő­bejárati épület balszámyán képezték ki az új kölcsönző­helyiséget. A gyerekmedence közvetlen környéke betonbo­rítást kapott (csak nehogy nagyon csússzon!), mert így a kifröccsenő víz nem teszi sárossá. A játékok és sport­eszközök is megfrissültek az új festéstől. Feltehetően sokakat' érde­kel az is, mi lesz a téli nagy vihar által megrongált sá­tortető sorsa? Nos, nyáron nem lesz sátortető, az újat pedig szeptemberben vagy októberben rakják fel a most üresen meredő vasvázra. Nem vigasz: \ a belépőjegyek ára változatlan, ám némi gyógyír, hogy idén már ked­vezményesen lehet venni tíz napra szóló belépőt, s olyan bilétát is válthatunk, ami na­pi kétszeri megjelenésre jo­gosít, ugyancsak engedmé­nyes áron. Változatlan az is, hogy a tóra átmenni ezután sem le­het a strandról. A tófürdő — ha az időjárás is úgy akar­ja — június elsején fogadja az első. vendégeket. Fontos változás viszont, hogy kilenc hektár területű csónakázó­tavat a Hortobágyi Állami Gazdaság szakemberei meg­tisztítják a hínártól. A hoz­záértők szerint ennek már itt is volt az ideje. Habár már sokan felkeres­ték a városi fürdő új me­dencéjét, az igazi nyitány mégis nyáron lesz, mikor is a medence déli oldalfalát ki­nyitják, hogy akik akarnak, a napra is kimehessenek. Vidéken is vannak változá­sok. így, a tavaly még csak próbaüzemelő vásárosnamé- nyi (ugornyai) strand idén már teljes jogúként várja a fürdőzőket. Kisvárdán új melegvizes kutat kötöttek be és ha az idény kezdetén nem is, de idén már mindenkép­pen fürödhetnek a felüdül­ni akarók a nyírbátori, új, 33 méteres feszített víztükrű medencében. Nagy káliéban a melegvizes ' kutat tették rendbe, s így remény van arra, hogy ellentétben 1983- mal, elegendő víz jut a me­dencékbe. Végül: alapvető a változás Baktalórátnházán. Eddig ugyanis nem volt strand, ám idén nyit az új, egyetlen hu­szonöt méteres medencéből és 250 személyes öltözőből álló szabadtéri fürdő. S. Z. Munkaerő-körkép Ha „kilépett" ne jöjjön! TETT '84

Next

/
Thumbnails
Contents