Kelet-Magyarország, 1984. április (44. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-20 / 93. szám

2 Kelet-Magyarország 1984. április 20. ©©©©©© pantomimgála Gálaműsorral zárul a TETT ’84 nemzetközi panto­mim- és mozgásművészeti ta­lálkozó. A hétfőn kezdődött ötnapos fesztivál vándordíjá­nak és közönségdíjának nyertesein, kívül a B. B. Dúc prágai együttes és Gar- di Hutter, milánói pán­tom imművésznó mutatkozik be a nyíregyházi közönség­nek délután 4 órakor, a Mó­ricz Zsigmond Színházban. Képünkön a nyíregyházi vendéglátó együttes, a tanár­képző főiskola Periszkóp Pontamim Stúdiójának tag­jai: Fábián Gergely és Nagy Attila. (Gaál Béla felvétele) Zsámbóki szombatok A bátori advent a romtemplomban Jelentős szakmai és közön­ségsikerrel rendezték meg az elmúlt évben a zsámbéki szombatok elnevezésű kultu­rális rendezvénysorozatot. Az idei programról, amely a ta­valyinál gazdagabb és szer­vezői alkalmazkodtak az ide­genforgalom igényeihez is, az elmúlt napokban kaptunk tá­jékoztatót. Május közepétől július végéig több, mint negy­ven .rendezvény várja a ven­dégeket többek között mú­zeumi sétára, lovasbemutató­ra, ételkülönlegességek kós­tolójára, színházi előadásokra, képzőművészeti kiállításokra. Szabolcs-Szatmár megye vi­szonylag gazdag programmal vesz részt a zsámbéki napo­kon. Június 19—24. között a helyi moziban megyénk mű­emlékeiről szóló kisfilmeket vetítenek, szerepel továbbá a tervekben Balázs József egyik filmre vitt művének a bemu­tatása, a Koportos, a Magya­rok, vagy a Fábián Bálint ta­lálkozása Istennel közül vá­A Megyei és Városi Mű­velődési Központ program­ijából: Péntek: este 7 órától nosz­talgiadiszkó a klubkávóház- ban. Szombat: délután 3-tól 5- ig gyermekfoglalkozás lesz a kamarateremben. Húsvéti tojásfestés, nyuszi- és csibe- figurák készítése textilből és pingponglabdából. Az óvo­dás és iskolás korú gyerekek kiét darab pingponglabdát vigyenek magukkal. Délután 4 órától bemutatóval egybe­kötött „E” osztályos táncver­senyt rendeznek a hangver­senyteremben. Vasárnap: délelőtt 10 órá­tól mesefilmeket vetítenek a gyerekeknek. Délután ötórai Hétfő: szünnap. Kedd: az Élnek a búzame­zőkről című 1947-ben készült magyar filmet vetíti a nosz­talgiamozi, délután 6 és 8 órai kezdettel. Csütörtök: A kis Mukk története című mesedarabot 10 és 14,30-tól játsszák a hangversenyteremben. Dél­után 6 órától Szabó László, a Népszabadság rovatvezető­je, a Kék fény műsorszer­kesztője tart előadást, és be­szélget az érdeklődőkkel a kamarateremben. lasztanak. A megyénkben született író történelmi szín­művét, A bátori adventét né­hány hónapja mutatta be a Móricz Zsigmond Színház és jelenleg is szerepel a műsor­ban. Ezt a darabot hívták meg Zsámbékra június 22-re és 23-ra. A nyíregyházi tár­sulat művészei a romtemp­lom festői környezetében játsszák Balázs József művét. Az íróval és a művészekkel közönségtalálkozót is tervez­nek. Készül a rendezvényre a Szabolcs-Volán táncegyüttes és a nyírbátori képzőművé­szeti stúdió tűzzománc műhe­lye is. A táncosok önálló mű­sort adnak, a stúdió tagjai­nak munkáiból pedig egy hó­napon át látható kiállítás nyílik. Nyírségi ételkülönle­gességeket kínálnak a Török­kút csárdában, június 22—24. között a szabolcsi üzemek árubemutatóján választhat­nak vásárfiát a zsámbéki na­pok vendégei. A „Nyírség11 aranya A közelmúltban rendezett sárospataki szövetkezeti fesz­tiválon a Nyírség táncegyüt­tes „Arany II.” minősítést ért el, s ezzel jelenleg me­gyénk legmagasabban minő­sített néptáncegyüttese. A „Nyírség” a nyíregyházi Bessenyei György Tanárkép­ző Főiskola és a KISZÖV kö­zös fenntartású táncegyütte­sének két „jogelődje” is volt. Az egyik a KISZÖV együt­tes, mely 1972-ben alakult, a másik a főiskola tánccsoport­ja. A két tánccsoport tavaly egyesült. Dede Zoltán és Ba­lázs Gusztáv közösen alapoz­ták meg a jelenlegi szakmai színvonalat. A mostani siker főszereplője egyértelműen a lelkesedés, a kiváló felkészü­lés. A fesztiválon bemutatott műsorukból különösen Balázs Gusztáv virtuóz cigánytáncát, valamint tardonai karikázót (Tímár Sándor koreográfiá­ját) dicsérték. A méhkeréki táncokból összeállított ko­reográfiájuk is kivívta a kö­zönség méltán megérdemelt vastapsát. Az arany minősítés na­gyon szép, de a felkészülés valódi és maradandó ered­ménye: a kollektív baráti légkör, amit sikerült kialakí­taniuk. Ez még a szakmai el­ismerésnél is többet ér. Színháznaptár Április 21-én, szombaton este 7 órától a Madame Louise szalonját játsszák Vörösmarty—Bajor-bérlet­ben. A jövő héten kedden és szerdán folytatódnak az új komédia, a Lyuk az életrajzon bérletes elő­adásai. 24-én délután fél 4-től Juhász Gyula-, este 7-től Bessenyei-, 25-én es­te 7-től pedig József Atti­la—Szigligeti-bérletben ad­ják. Szerdán, a 14 órakor kezdődő délutáni elődáson A bátori advent látható bérletszünetben. Csütörtö­kön este 7-kor a Nem fé­lünk a farkastól című drá­ma kerül színre Moliere- bérletben. 17 Kóródi dalosok A tiszakóródi férfi népdalkor neve megyeszerte ismert. Elő­ször az 1980 májusában Nyírbél- teken rendezett népzenei bemu­tatón szereztek országos minő­sítést. Megyénk szinte minden városában szerepeltek már, s több alkalommal mutatkoztak be a műsoros napok rendezvényen, a szatmári községekben. Tavaly filmfelvétel is készült a csoport­ról. Az elmúlt napokban Fehér­gyarmaton, K. Papp Tibor ve­zetésével még csak férfiak sze­repeltek, de az a tervük, hogy vegyes karrá szervezik -a cso­portot; helyet adva az énekelni szerető lányoknak, asszonyok­nak. A kulturális szervek és a helyi tsz hozzájárulásával talán ez évben gondjaik is megoldód­nak, s mód nyílik egyeruhák, népi hangszerek vásárlására, hogy színesebb legyen a tisza- kóródiak produkciója. Meghívó tóncversenyre Nagy közönségsikert arat­tak a közelmúltban a ver­senytáncosok a nyíregyházi Koronában, a művészeti he­tek keretében rendezett be­mutatón. Parkettre léptek a két évvel ezelőtt alakult nyír­egyházi formációs és ver­senytáncklub E- és D-kategó- riás versenyzői is. A klub a megyei művelődési házban működik, ifjúsági és úttörő­csoportjaiban jelenleg száz­negyvenen tanulják meg a hagyományos és a modem táncokat, ügyelve természe­tesen a mozgáskultúra fejlesz­tésére és a társastánccal ösz- szefüggő társaságbeli il­lemszabályok elsajátítására. Évente több vérsenyen, ta­lálkozón vesznek részt, szíve­sen vállalnak bemutatókat üzemek, iskolák kérésére. Várhatóan nagy érdeklődés kíséri majd a klub legköze­lebbi rendezvényét, az E-ka- tegóriások versenyét, amely április 21-én, szombaton dél­után négykor kezdődik a művelődési ház hangverseny- termében. Táncversenyen. (Jávor László felvétele) FORMATERVEZETT TERMÉKEK KIÁLLÍTÁSA. Formatervezési pá­lyázatra benevezett termékekből rendeztek kiállítást az Ipari Rek­lám- és Propaganda Vállalat bemutatótermében. Az 5. alkalom mai meghirdetett pályázatra 94 pályázó, 160 munkáját küldte el a ruházati ipar, a bútoripar, a blradástecbnika és műszeripar Icülön- böző területeiről. Képünkön: a minta azonos. A gumimatrac, a párna, a terítő a Budaprint terméke. (MTI fotó) Fonott kosárban hozták — A tontázia virága/ Hímesüzenet Tarpárái Ági néni kezében szalad az ecset. A pirosra varázsolt hí- mes, mint engedelmes vá­szon a festőnek, megmoz­gatja az asszony fantáziáját. Maga elé képzeli a tulipánt, a hóvirágot, a gyöngyvirágot, az árvácskát, a tarpai hegyek­ben honos tőzikét, a mező vadvirágait és néhány ecset­vonással megelevenednek a sokszor észre sem vett kis vi­rágok. Piros, kék, zöld, sárga, fehér és rózsaszín szirmot bontogatnak a virágkelyhek. Ági néni, Kelemen Béláné nagy szakértelemmel formáz­za a húsvéti hímeseket. — Mindig is szerettem raj­zolni, festeni. Érdekelt a földrajz, az élővilág, csak­hogy nem volt alkalmam fel­sőbb iskolába kerülni — em­lékezik az iskoláskor nagy kérdésére Kelemen Béláné. — Nekem itt Tarpán ugyan­olyan sors kínálkozott, mint a többi magamfajta lányok­nak, asszonyoknak. Szakmát tanulni negyven esztendeje nem úgy ment, mint manap­ság. Amikor a téeszt meg­szervezték, beálltam én is. Odakerült az uram is, húsz évig volt a fogatosok brigád­vezetője. Három gyermeket neveltek fel, taníttattak. A lánya köny­velő Vácott, a nagyobbik fia villanyszerelő Pesten, de a kisebbik fia hűséges maradt a szülőfalujához, a téeszben traktoros. Ági néni nővére kisiparosként festi a híme­seket, s egyszer úgy hozta a helyzet, hogy segítségre szo­rul. Ki más segítene neki, mint a testvére? És akkor történt a csoda. Ági néni rég elfelejtett vá­gyai keltek szárnyra. Maga előtt látta ismét, mi mindent szeretett volna megfesteni gyermekkorában. Az alkotás izgalma vett erőt rajta. Mivel is kezdje? Eszébe sem jutott, hogy mintát tegyen maga elé és másoljon. Amikor elgon­dolkozott, már képzeletében nyiltak is előtte a szebbnél szebb virágok. Húsvét előtt egymásnak adják a kilincset a megren­delők. Fonott kosárban hoz­zák a tojást, hogy Ági néni igazi húsvéti hímeseket va­rázsoljon belőle. Küldött a lányának már Vácra, gyö­nyörködnek a tarpai híme- sekben Pesten. Valamelyik nap pedig Vásárosnamény- ból keresték meg: ugyan mu­tassa már meg a fiatalabbak­nak, hogy kell tojást festeni. Még kocsit is küldtek érte. — Nem is gondoltam volna, hogy arra valaki kíváncsi, miként kell a hímeseket el­készíteni. Olyan zavarban voltam, még a kezem is re­megett. Itthon egyedül fes­tek én, hosszú órákon, meg néha éjszakákon át, ott meg az a sok ember és mind en­gem néz. De örültem is, hát­ha valaki kedvet kap ehhez a csodálatos mintázáshoz. Már a negyedik ezer hímest kezdi festeni. Egy nap lélek­szakadva jöttek hozzá a hír­rel: annyira szeretnének Na- ményban még legalább száz igazi, mintás hímest húsvé- tig! Reggelre már vinnék is... — Ne várjanak rám hiá­ba! — gondoltam. — Talán reggelig elkészülök vele. Egy éjszakát megér, hogy a város­ban is virágos hímest adja­nak a lányok a locsolkodók- nak... Ági néni a húsvét elmúltá­val tányérokat, csempéket, üvegeket, lopót fest. Virág­mintákat álmodik hétköz­napjaink tárgyaira. Viszik a hírt, a tarpai táj üzenetét messzi földre. Tóth Kornélia N Tv-jogyzot Tarpai találkozások I gen rokonszenvesen konferálta a műsor­közlő a Mi tian itt születőben? című doku­mentumfilmet, melyet szerdán a kora esti órák­ban láthattunk — az or­szág egyik legszebb tájá­ra hívta „vendégségbe” a tévénézőket. Félórás kis- filmet sugároztak a beregi síkság egyik nagy lendü­lettel fejlődő községéről, Tarpáról. Mi tagadás, többet ígért a cím, a rövid tartalom a rádióújságban, mint amit valójában kaptunk. Ti- szahát — ez volt a műsor alcíme, s mi, itt élőit, jog­gal vártunk átfogóbb ke­resztmetszetet. Persze az életmód- és életforma-vál­tozásokat — mint csepp a tengerben — egyetlen köz­ség bemutatásával is jól le­het érzékeltetni, s erre Tarpa különösen alkal­mas. Az igazán meleg hangú, emelkedett stílusú bevezető után Szűcs Lász­lótól, a tarpai tsz elnöké­től kapott a néző tájékoz­tatást arról, hogy a közös gazdaság immár húsz éve eredményesen dolgozik, a gépesítés miatt felszaba­dult élő munkaerőt a ruha-, a faiparban, ládagyártás­ban, keltetőállomáson fog­lalkoztatják, s ingyen ta­níttatják aki magasabb végzettséget szeretne. Jó volt hallani azt is, hogy a gulácsi iskolában jóval az országos átlag fölötti a tankötelezettsé­get teljesítők aránya, a tanácstól ötven százalék jut a kulturális ágazatra, s a tarpai közös tsz évente mintegy 60 ezer forint ér­tékben támogatja az isko­lásokat. Emlékezetes per­cei a műsornak azok a pil­lanatok, amikor a megszó- laltatottak a ragaszkodás­ról, a táj megtartó erejé­ről beszéltek. Dicsérete a beregi embernek, amit a filmben többször is el­hangzott: szeretik a mun­kát. Erdőközi Imrére, a természet, a hóféhér sza- kállú szerelmesére is so­káig emlékezünk még. A film minden erénye mellett is hagyott maga után kérdőjeleket — sze­rencsésebb lett volna ta­lán csak Tarpán forgatni, így a félórás műsoridő le­hetőségét jobban kihasz­nálhatták volna, vagy va­lóban a címben ígért Ti- szahátot megmutatni. E megjegyzések ellenére is örülünk, hogy Tarpát, a kurucok utódait, élet- szemléletüket az ország­nak megmutatta a tv stáb­ja. Esze Tamás, Bajcsy- Zsilinszky faluja bizo­nyára jó emléket hagy a tv-nézők táborában. B. E. V ______________y Ennek hatására Kiscék is elsza­ladtak. Tavaly márciusban Kiss Dezső a barátaival szórakozott, még­pedig úgy, hogy a ruházati áru­ház kirakatát ököllel beütötte, áprilisban pedig Kiss Sándor csap­ta be olyan lendülettel a Tisza étterem ajtaját, hogy annak ki­tört az üvege. Ezután Kissék hazafelé tart­va meglátták a szülőotthon előtt beszélgetni három embert. Kiss Sándor egyiküket minden előze­tes szóváltás nélkül ököllel úgy arcul ütötte, hogy átesett a ke­rékpárján. Ott aztán Dezsővel és a fiatalkorú V. Zoltánnal együtt rúgdosni kezdték. A megtámadott megpróbált elmenekülni előlük, de Kissék utána mentek, le is ütötték, s a földön addig rúgdos- ták, míg föl nem hagyott a vé­dekezéssel. A Nyíregyházi Járásbíróság dr. Spisákné dr. Kiss Judit tanácsa Kiss Dezsőt másfél év, V. Zoltánt pedig egy év fiatalkorúak fog­házára, Kiss Tibort nyolc hónap, a büntetett előéletű Kiss Sándort pedig — mint visszaesőt — egy év és két hónap börtönre bün­tette. Kiss Dezsőt két, Kiss Tibort egy, Kiss Sándort pedig két év­re eltiltotta a közügyektől. A bí­róság V. Zoltánt kötelezte a Ba­logh Istvánnak okozott kár meg­térítésére. A Nyíregyházi Megyei Bíróság az ítéletet helyben hagyta, így az jogerős. (ki) A Kiss család nagy ügyei A tiszalöki Kiss család nem ép­pen ismeretlen a bűnüldöző ha­tóságok előtt. Az anya és apa több­ször volt büntetve, s a fiúk sem akartak kevesebbnek látszani. Az első eset két éve, 1982. Ja­nuár 22-én este történt. A hely­béli étteremben zártkörű ren­dezvényt tartattak, ezért a disz­kóból távozó fiatalok a cukrász­da előtt csoportosultak. Három­negyed tizenegy tájban arra ha­ladt szolgálati gépkocsijával Ko- leszár János rendőr őrmester ön­kéntes társával, de a csoportosu­lás miatt nem tudott tovább ha­ladni. Észrevette, hogy a tömeg­ben dulakodnak, lökdösik egy­mást, ezért távozásra szólította fel a jelenlévőket. A csoportosulás eloszlott és a gépkocsi indult volna, de va­laki hátul belerúgott, rá is ütött, ezért Köles zár ismét kiszállt, s kérdezte az éppen ott álló Kiss Tibortól és Dezső öccsétől, hogy ki ütött és rúgott a kocsiba. Ok azt válaszolták, hogy nem lát­ták. Koleszár mondta nekik, hogy menjenek haza, de ők méltatlan­kodtak, hogy jogúk van a presz- szó előtt tartózkodni, hiszen ne­kik „állandó munkahelyük van”. Ekkor Kiss Dezső a vállára terí­tett kabátját a fején keresztül a rendőre akarta dobni, de a rendőr a repülő kabátot a gu­mibottal félrelökte és Kiss Dezső­vel szemben gázsprayt használt. O odébbszaladt, Kiss Tibor azon­ban hátulról a rendőrre ugrott, s le akarta fogni. Bankus József önkéntes rendőr ezt úgy védte ki, hogy Kiss Tibor kezére ütött a gumibottal. Közben Kiss Dezső visszatért és Koleszár János kezé­be rúgott. Koleszár ezután gumibottal kényszerítette Kisséket, hogy tá- vozannak a helyszínről, s eb­ben segítségére sietett Kulcsár Imre munkásőr is. Kiss Dezső az esettől mintegy tíz méterre lévő ledöntött ház törmelékéből tég­lákat szedett föl, s azokkal do­bált a rendőr és a munkásőr fe­lé. Koleszár — hogy a további dobálást és az esetleges súlyos sérülést a tömegben megakadá­lyozza —, riasztólövést adott le.

Next

/
Thumbnails
Contents