Kelet-Magyarország, 1984. április (44. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-20 / 93. szám
/------------------------------------------------------------------------> Új irány a gazdaságban A z utóbbi két és fél évtizedben két nagy reform- szakasz nyitott utat a gazdaságban a további gyorsabb fejlődés számára. Az első nagyobb reformlépésre az 50-es évek végén került sor, amikor az irányítási mechanizmus változtatása nyomán elsősorban a mezőgazdaság, de az ipar számára is új gazdálkodási feltételek alakultak ki. Az iparban — bár fennmaradt a tervutasításos rendszer — a változtatások a korábbi időszaknál szabadabb mozgásteret nyitottak: még kisebbet ugyan a termelés összetételének, vagy a termelés mennyiségének megválasztásában, de már szélesebbet az erőforrásokkal való gazdálkodáshoz. A 60-as évek végén* bevezetett reform az első szakasz újításaihoz képest gyökeresebb változásokat hozott: o tervezés alapvetően új rendszere alakult ki, a népgazdasági célokat a közgazdasági szabályzók — az árrendszer, az adó- és hitelpolitika, a normatív keresetszabályozás — közvetítették a vállalatoknak. Számottevően megnőtt a vállalatok önállósága, tevékenységükben mind nagyobb szerephez jutottak a piaci impulzusok. Nagy, de nem indokolatlan óvatossággal helyeztük a gazdaságot a közgazdasági irányítás új feltételei közé. A fejlettebb és összetettebb feltételek között működő szocialista gazdaság jó hatásfokú irányításának receptje nem állt rendelkezésre. Ráadásul a felelősség,_ az új úton haladva szemernyit sem csökkent. A fejlődés gyorsult, jelezve, hogy a reform a termelési tényezőknek a fejlődéshez valóban kedvezőbb összhangját teremtette meg, az elért újabb, magasabb szint viszont rendre újabb változtatások szükségességét teremtette meg, újabb „ismeretlen” területek felé csábítva — kényszerítve — az irányítást. A még megfelelő számú, általánosítható tapasztalat hiányában, a még kellően ki nem kristályosodott elméleti közgazdasági tanulságok nélkül, no és a túl gyorsnak tűnő változtatások miatt aggályoskodók intelmei közepette nem volt egyszerű a reform kibontakoztatásának ésszerű és reális ütemét kialakítani. Sokan hangoztatták az utóbbi időben, hogy aki nem lép, nem vállalkozik, az kockáztat igazán. Pedig „n.em tépni” vagy a vállalkozáshoz a legalkalmasabb pillanatra várni, illetve az ésszerű változtatásokhoz szükséges feltételeket megteremteni — nem ugyanaz a magatartás. Lépni akkor kell, amikor annak eljön az ideje, amikor az a valószínűsíthető legkisebb kockázattal jár. Egy ilyen döntés egy ország számára akkora vállalkozás, amelyet csak meggondoltan, körültekintően, tervezetten, s nem rögtönözve szabad elhatározni. 1985-től fokozatosan újabb pályák nyílnak az önállóbb és felelőssegtelibb gazdálkodás számára. A továbblépés egyik fő iranya, hogy a vállalatok a vállalkozáshoz, kezdemenyezéshez szükséges mozgásterüket egyre inkább saját maguk alakíthatják ki. A törvényes keretek között olyan programot tervezhet magának a vállalat, amelynek végrehajtására képesnek tartja magát. Társulhat, leány- vállalatot alapíthat, fejlesztésbe kezdhet, szerződésekkel, közös fejlesztő vagy értékesítő vállalatok alakításával más-más ágazathoz tartozó egységek egyesülhetnek egy- egy gazdaságos export vagy belföldi üzlet kivitelezésére. E formákon keresztül a fejlesztéshez szükséges pénz is átáramolhat az egyik ágazatból a másikba, vagy akár az egyik szektorból a másikba is, a vállalkozó gyárak, szövetkezetek önálló döntése, és persze kockázata alapján. Ehhez az önállósághoz azonban az eddiginél sokkalta nagyobb intézményesebb kollektív felelősségvállalás szükséges. Ezért a VII. ötéves tervidőszakban a vállalati kollektívák egyre tágabb körének nagyobb szava, szerepe lesz munkahelyük sorsának alakításában, mint eddig. Ennek révén a vállalatok irányításában egyre több szerephez jut a „belülről vezérlés” a külső irányítás helyett. A társadalom időszerű és távlati érdekei két csatornán vezérük majd a termelő-gazdálkodó egységeket. Egyrészt a közgazdasági szabályozás segítségével, másrészt — s ez az új elem — a termelő-gazdálkodó egységek meghatározott körében, a munkavállalók intézményesítettebb beleszólása révén is. Olt, ahol a vállalatvezetés új formáit alkalmazzák — a feldolgozóipar nagy részében —, a közösségek most már nemcsak a végrehajtásban, hanem a vállalati tervek stratégiai döntések összeállításában, kialakításában is részt vállalnak majd. Az érintett vállalati kollektívák a gazdasági programok demokratikus összeállításával a tulajdonosi funkciók egy részének közvetlen gyakorlását kezdik meg. A tulajdonosok egyre inkább a jó gazda módjára alakíthatják majd a gondjaikra bízott közvagyon sorsát. A szabályozók — 1985-től fokozatosan — egyértelműen csak a jó gazdákat honorálják majd, akik a társadalom vagyonát, jövedelmét valóban gyarapítják. Űj feladat, új szerepkör lesz ez több tízezer dolgozó ember számara. Átalakul a vezetők és a vezetettek felelősségmegoszlásának aránya is. Nyilvánvalóbbá lesz a vezetés és a végrehajtás közös érdeke, körös gondja. záltal jelentős erőforrások tárulnak fel az eredményesebb munka számára, és növekvő társadalmi- gazdasági szerepével összhangban álló befolyáshoz jut az „emberi tényező”. Az új tér kínálta pályával persze mindenütt, mindenkinek nagy tudással, körültekintéssel, kötelességérzettel kell élnie. Azzal is számolni kell ugyanakkor, hogy egy új, hatásos eszköz birtokbavétele még nem jelenti azt, hogy azonnal tökéletesen bánni is tudunk vele. Tehát ne keltsen kétségeket, ha az eredmények nem jelentkeznek azonnal. Bízhatunk abban, hogy néhány év múlva az eredmények sokasodása, az ipar teljesítményének növekedése igazolni fogja, hogy most is a legmegfelelőbb irányba léptünk a reform továbbfejlesztésének útján. XLI, évfolyam, 93. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1984. április 20., péntek Budapesten ülésezik a Varsái Szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottsága A résztvevőket fogadta Kádár János — Lázár György vacsorát adott a vendégek tiszteletére Csütörtökön Budapesten megnyílt a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülése. Az ülés munkájában részt vesz: Petr Mladenov, a Bolgár Népköztársaság, Bohus- lav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, Stefan Olszowski, a Lengyel Népköztársaság, Várkonyi Péter, a Magyar Népköz- társaság, Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köztársaság, Stefan Andrei, a Román Szocialista Köztársaság, és Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön a KB székházában fogadta a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának Tanácskozik a Varsói Szerződés külügyminiszteri értekezlete. Tovább javítható az ellátás Egyeztették e belkereskedelem-politika tennivalóit megyénk ém a minisztérium vezetői A Belkereskedelmi Minisztérium és Szabolcs-Szatmár megye vezetői csütörtökön Nyíregyházán megbeszélésen egyeztették a kereskedelempolitikai és a fejlesztés időszerű tennivalóit. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter és Tisza László megyei tanácselnök értékelte az elmúlt év eredményeit, de áttekintették a VI. ötéves terv első három esztendejében történteket is. A megyei tanácson tartott megbeszélésen részt vett Varga Gyula, a megyei pártbizottság első titkára. Az áruellátásról azt állapították meg, hogy az alapellátásban a nehezebb körülmények között is sikerült megtartani a korábban elért színvonalat, bár az olcsóbb cikkek kínálata és a kistelepülések ellátási színvonala nem mindenütt felelt meg a kívánalmaknak. Az élelmiszer-ellátás kiegyensúlyozott volt, de a baromfiipar termékeiből, kora tavasszal pedig zöldségekből és gyümölcsökből nem volt elegendő, a háztartási, vegyi áruk közül is többször hiányoztak termékek a pultokról. A vendéglátás forgalma csökkent, az idegenforgalom fejlődése dinamikus volt: 36 százalékkal növekedett az ebből származó bevétel. A ruházati termékek közül legtöbbször a gyermekruhák és a lakástextilfélék ellátása volt hiányos, s bár a vegyes iparcikkek értékesítése terén született a legjobb eredmény, gondok voltak a vas-műszaki árukkal, nem volt elegendő hőtárolós kályha és híradástechnikai cikk, építőanyagokból pedig egész évben akadozott az ellátás. A kiskereskedelmi hálózat mindössze 11 700 négyzetméterrel bővült, felépült hat ABC-áruház, befejeződött a Korona-szálló rekonstrukciója, 37 milliót költött a megye a boltok technikai feltételei(Folytatás a 4. oldalon) ülése alkalmából hazánkban tartózkodó külügyminisztereket. A megbeszélésen részt vett Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára is. Lázár György, a Miniszter - tanács elnöke este az Ország- ház vadásztermében vacsorát adott a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülésén résztvevők tiszteletére. Részt vett a vacsorán Szűrös Mátyás is. A szívélyes, baráti hangulatú vacsorán Lázár György és Oskar Fischer pohárkö- stontőt mondott. Szovjet kereskedelmi szakemberek küldöttsége megyénkben Harminchárom fős, kereskedelmi szakemberekből álló szovjet küldöttség érkezett április 19-én, csütörtökön Szaboles- Szatmárba A. J. Csulej, az Ukrán Kommunista Párt Kárpátontúli Területi Bizottságának titkára vezetésével. A szovjet vendégek — akiket Hosszú László, a megyei pártbizottság titkára fogadott — tegnap tájékoztatót halLgattak meg megyénk kereskedelmi szervezetének felépítéséről, az ellátás szervezéséről, majd ezt követően Kisvárdán több üzletet kerestek fel. Délután Mátészalkára vezetett a küldöttség útja, ahol a helyi áfész munkájával ismerkedtek, ezt követően pedig a Zöldért szálkái almatárolójába látogattak. A szovjet vendégek ma, pénteken nyíregyházi kereskedelmi vállalatokat keresnek fel. v__ __________/ Záhonyban a SZAÉV kivitelezésében elkészült egy újabb, négy lépcsőházas, házgyári elemekből épített lakótömb, amelynek átadására hamarosan sor kerül, (elek) ■ 1 ------Békét, biztonságot a világnak! M A Hím es üzenet Tarpáról (2. oldal) Életközeiben (3. oldal)
