Kelet-Magyarország, 1984. április (44. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-19 / 92. szám
2 Kelet-Magyarország 1984. április 19. BORÁSZVETÉLKEDÖ. Budafokon országos borászati vetélkedőt rendeztek. Pincegazdaságok, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok fiatal borászati szakemberei (összesen 17 csapat) elméleti és gyakorlati vetélkedőn mérte össze tudását. A képen: borkóstolás, tájjellegű borok felismerése. (MTI fotó) KULCSÁTADÁS. Mátészalka városközpontjában, az Alkony utcában települt negyven OTP-s lakás kulcsait április 13-án átvehették a tulajdonosok, május első felében folyamatosan költözködnek. VÁLTOZÓ VAROS. Tovább folytatják a szanálást a Kossuth utca városközpont felőli oldalán. A szanálás érinti az Ügyvédi Munkaközösség helyiségeit is. Az ügyvédi munkaközösségi iroda a közeljövőben a rendőrség mellé, a Kisfaludy utca 8. szám alá költözik. TELKEK AZ ÉSZAKIN. Második üteméhez ért az Északi lakótelepen a tereprendezés. Itt 90 építési telek kialakításéra nyílik lehetőség. JÁRMŰVEZETŐK FIGYELEM! Mátészalkán a napokban kezdődik a városi utak — tél után szükséges — javítása és a burkolati jelek újrafestése. A munkálatokat végzők a járművezetők fokozott figyelmét kérik. Tiszavasvári új jogállása A nagyközség előbbre lép A szentmihályi és a budi részt választja el, azaz inkább köti össze a valamikori Határ utca, amelynek neve jó ideje már Egység. Tiszavasvári két területe négyszer egyesült, míg véglegessé vált az új község léte. Januártól pedig Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszadada és Tiszalök lakóinak egyes ügyei is az itteni, immár városi jogú nagyközségi tanácson dőlnek el. Tiszavasvári bekebelezi a másik négy falut? — Szó sincs róla! — tiltakozik Sulyok József, tanácselnök. — Mind a négy település vezetőivel elbeszélgettünk az új jogállással kapcsolatos kérdésekről, s egyetértettünk abban, hogy ez nem jelenti a többiek devalválását. Közöttünk csakis mellérendelt együttműködésről lehet szó! Az értekezleteket is felváltva tartjuk majd az öt községben. Mindegyik helység független anyagilag. Más kérdés, hogy egyes közös célok elérése érdekében egyesítjük erőforrásainkat. így például innen oldhatnánk meg Tiszalök vízellátását egy vezeték kiépítésével. Ez nekünk is jó lenne, mert a hozzánk tartozó Szorgalmatos is jó ivóvízhez juthat. Mindannyiunk érdeke Tiszadob idegenforgalmának- fejlesztése, hiszen a többi település látogatottsága is megnövekedhet ezáltal. Tervezzük a gáz elvezetését Tisza- lökre, stb., stb. — A környék lokálpatriótái nehezményezték, hogy miért éppen Tiszavasvári kapott kiemelt szerepkört. hiszen még járási székhely is Tiszalök volt korábban? — Reálisan értékelve a helyzetet (s azt hiszem én még megtehetem, mert nem régen élek itt) egy Alkaloida, a maga kiemelkedő szerepével nem csak Szabolcs, de az egész ország iparában; három téeszünk, amelyek a megye élvonalába tartoznak; a háromezer itt tanuló diák; s nem utolsósorban központibb fekvésünk — mind-mind olyan tényezők, amelyek indokolttá teszik kiemelt szerepünket De még egyszer hangsúlyozom, nem szenvedünk valamiféle hatalmi tébolyban, nem a többi község rovására akarunk fejlődni. — Milyen intézkedésekre volt szükségük, hogy megfeleljenek az új kívánalmaknak? — Folyamatosan szerveztük át területi jellegűvé a különböző társadalmi szerveket, a Hazafias Népfront például már két éve így működik. A megnövekedett tanácsi feladatok ellátása érdekében pedig tizenegy új munkatársat alkalmazhattunk. Két új osztályt alakítottunk ki. A művelődési, egészségügyi és sportosztály szinte teljes egészében átvette a korábbi járási jogkört. (A könyvtár és a művelődési ház is területi szervként működik, koordinál, ellenőriz és főleg segíti a többi község hasonló intézményeit.) Másik új osztályunk, a titkárság törvényességi szempontból ellenőrzi a testületek tevékenységét, és segíti munkájukat. — Kissé félreeső helyen fekszik ez az egész terület... — Az elszigeteltség feloldása az egyik fő célunk. Itt megy ugyan el a 36-os főút, de az erre járók leginkább csak átszaladnak rajtunk. Erősödik körzetünk idegen- forgalma, s szeretnénk ezt a tendenciát még erőteljesebbé tenni. Tiszadob egyre kedveltebb kirándulóhely, de Tisza- lökön és Tiszavasvári ban is körülbelül hatszáz víkendte’.- ket alakítottak ki. A lehetőségeink azonban még korántsem teljesen kihasználtak. Igyekszünk megállásra késztetni a Borsod és a Hajdúság felé utazókat. Nagy segítséget nyújtana ehhez, ha végre sikerülne szilárd burkolattal ellátni a Tiszadob—Tiszavasvári közötti földutat. — A KISZ és a HNF helyiségeinek ajtaján már új kiírás díszeleg: városi jogú nagyközségi bizottság. A tanácsháza falán viszont még a régi tábla van ... — Azt is mondhatnám; minek kicserélni erre a kis időre? Nagy tervünk, hogy Tiszavasváriból még ebben a tervidőszakban város legyen. Az alapvető feltételek adottak, idén pedig valószínűleg a viszonylag gyengébb mutatókban is javulunk. Az ütés a szennyvízhálózat fejlesztése, a szemétszállítás megoldása, az egészségügyi ellátás javítása ennek az évnek a feladata. A szolgáltatások terén jelentősei léptünk előre, a kereskedelmi ellátás feltételei is jók, bár itt a tartalomban még van mit javítani. Azt hiszem eséllyel pályázunk a városi címre. Papp Dénes Az elveszett művésznő R ossz emlékű hakniműsorokról sajnos bőségesen hallhattunk az elmúlt hónapokban. Amióta a magán-szervezőirodák ellepték az országot, szinte reménytelen helyzet alakult ki, ami eUen a produkciókat fogadó művelődési házak egyszerűen nem tudnak védekezni, vagy csak egyetlen módon, ha élve a gyanúperrel, soha, semmilyen műsort nem fogadnak „fővárosi művészek felléptével”. De ezt nagyon kevés helyen merik megkockáztatni. A klasszikus hakninak jól kialakult játékszabályai vannak. Lényege: egy magánszervező „bedob” egy nagyágyút, egy ismert sztárt, egy olyan nevet, akire bejön a közönség. (Még jól emlékszünk rá, Mátészalkán legutóbb Lehoczky Zsuzsa neve volt a csalétek.) A kasszasiker névhez aztán jön a kiséret: általában öt-nyolc személy, többnyire teljesen ismeretlen bűvésznők, nótaénekesek, a pálya legelején álló, vagy szélére sodródott kétes tehetségűek. esetleg még a kellékszállítók is. Összeáll az esztrádcsoport — papíron. Mert mire a színpadra kellene állni, kiderül, hogy a neves művész, művésznő megbetegedett, külföldre utazott, forgat és így tovább. Vagy ö is benne van a „buliban”, s megkapja a név kölcsönzéséért az illő „jutalékot" — ilyenre is volt példa — vagy a tudta nélkül használják fel a nevét — ez is előfordult. Gyakori módszer, hogy megkezdik a műsort, „már úton van a művésznő, a művész úr” jelszóval, s míg a közönség kedvencére vár. addig kapja a kétes értékű póUékot. Fáradt, olykor italos előadók esnek be egyik előadásról a másikra — nálunk fordult elő, hogy egy este Kisvárda, Vásárospamény és Fehérgyarmat között pendlizett egy haknicsapat, csaknem egy időben kezdtek és a vetésforgó módszerével igyekeztek a nagyérdemű közönséget szórakoztatni. Cserebere, s közben a sztár elvszett útközben — mint kiderült, el sem indult Budapestről. A hakni természetrajzát előbb-utóbb a legtöbb népművelő megismeri — a saját kárán. Mert a gázsit és az útiköltséget akkor is ki kcU fizetni, ha a közönség legszívesebben visszakérné a jegy árát. S ami talán ennél is nagyobb veszteség: ki hisz a népművelőnek, ha ezután majd egy valóban színvonalas műsort kínál? Kevés népművelő választotta a másik megoldást: megtagadta a „művészek” kifizetését, mondván, indítsanak pert. ha mernek! Talán mondanunk sem kell: nem mertek ... V ége a hakni rémuralmának — hallottuk az elmúlt napokban Mátészalkán. Fellélegezhetnek a művelődési házak dolgozói. Es nyugodtan fogadhatnak értékesnek ígérkező programokat, mert lesz mód az ellenőrzésre. Segít a technika: CB-rádiókkal szerelik fel a művelődési házakat. Elsőként azokat, ahol erre a legnagyobb az igény. A nagy sugarú adáskörzetben lehetővé válik, hogy akár Kisvárda és Fehérgyarmat egyeztessen. Ott is tudnak kapcsolatot teremteni, ahol a telefon az esti órákban már nem működik. Egyelőre hat művelődési ház és a megyei művelődési központ ellátását tervezik, a későbbiekben pedig a tapasztalatok alapján döntenek majd a körzet további fejlesztéséről. B. E. Műemlékeink napja T egnap emlékeztek meg világszerte — először — a nemzetközi műemléki napról. Április 18-a ezután minden évben arra figyelmezteti a szűkebb környezetet, gondolja végig, meg- tesz-e mindent a régi korokból ránk maradt művészi értékek megóvása, védelme és népszerűsítése érdekében. Megyénkben, ahol köztudottan kevés a műemlék és az ilyen jellegű épület, műalkotás, azt hihetnénk, nincs nagy jelentősége e napnak. Valójában éppen a meglévő, bár számszerűleg kevés műemlékünk védelme és gondozása még nagyobb tennivalókat ró ránk, mint ahol a bőség zavarával küzdenek. Sajnos kopnak, fogynak a megyében található műemléki épületek, az idő és olykor a megkésett, vagy nem kielégítő gondoskodás morzsolja a falakat, mállasztja a tetőt. Elég csak a megyeszékhely patinás épületeire gondolni. A Korona-szállót ugyan sikerült megmenteni, igaz horribilis költségekkel, de a volt evangélikus iskola — a 4. sz. általános iskola — épülete éppen ezekben a napokban vált életveszélyessé, megmentésén, átépítésén most dolgoznak a tervezők. Említhetjük a megyei tanács épületét is, amelyet — akár csak más műemlék jellegű és városkép értékű épületünket — olykor egy-egy hibás eső- vízcsatorna tesz újra foltossá, érlel meg a tatarozásra. A műemléki nap arra figyelmeztet bennünket; vigyázzunk jobban értékeinkre, nemzeti kincs, látványosság valamennyi. És a miénk. P. G. Még vármmk egy klostt... Újra indul a távfűtés? A hét első napjaiban olyan idő köszöntött ránk, hogy lekerültek a pulóverek, föl a napszemüvegek — igazi meleg tavaszi napsütést élvezhettünk (sőt, talán már annál is többet). Szerda reggelre aztán újra elő kellett venni a tavaszikabátokat, és nekidőlni a vad böjti szélnek az utcán... Az csak természetes, hogy a távfűtés leállt április 16-án — -egyrészt, mert hivatalosan is befejeződött a fűtési idény, másrészt pedig meleg volt. A váratlan fordulat azonban arra késztette a lakásokban a távfűtéssel élőket, hogy újra és újra megtapogassák a radiátort — de az bizony nem meleg. Szerda reggel mondta a rádió, hogy Budapesten újra megkezdték a fűtést — megkérdeztük hát a nyíregyházi „Szabolcshőt”, itt is várható-e a fűtés újrakezdése. Szerdán délelőtt azt válaszolták: még várunk egy kicsit, s ha csökken a hőmérséklet, a napi átlag 12 fok alá süly- lyed, akkor természetesen elkezdünk fűteni Jogos a kérdés: mire a várakozás, ha a fővárosban már fűtenek? Nos, ehhez tudni kell, hogy a teljes távfűtési rendszer újraindítása, felfűtése nem egy-két órás dolog — legalább egy teljes napba telik, míg mindenütt érezhetővé válik a meleg. Nem lehet tehát hipp-hopp újrakezdeni, ha várható, hogy egykét nap múltán újra ingujjban sétálhatunk. Drága mulatság lenne a kapkodás. (tgy) Vontatnak, mérnek, javítanak Belépés csak klubtagoknak Üj diagnosztikai szerelő- műhelyt épít Nyíregyházán a Magyar Autóklub megyei szervezete. A létesítményt év végén már üzembe is helyezik. A korszerű létesítmény átadása mérföldkövet jelent majd a klubtagok életében. A Debreceni út és a Tünde utca sarkán épülő műhely beruházási költsége 15 millió forint. A modern technológiával épülő szerelőcsarnokban két műszakban 12 szerelő végez majd mérési, javítási munkálatokat a klubtagoknak. (A helyszínen, vagyis az új csarnok munkafelvevő irodáján bárki beléphet a klubtagok sorába. A belépés után nyomban élvezi a klubtagok összes kedvezményét.) Ebben a műhelyben 20—25 százalékkal olcsóbban javítanak, mint a vállalati, szövetkezeti műhelyekben. A diagnosztikával kapcsolatos munkálatokra szakosodik a 12 szerelő. Egyebek között vállalják a motor vizsgálatát, az ezzel kapcsolatos kisebb javításokat, a gyújtás és a CO beállítását, a fékhatás mérését. Legfőbb feladatuk lesz az úgynevezett közlekedésbiztonsági felülvizsgálat. Az új műszaki bázis átadásával jelentősen javul a segélyszolgálat munkája is. Év végén üzembe állítanak egy elvontatásra is alkalmas segélykocsit. Az Autómentő Szolgálat hazánkban és valamennyi európai országból hazaszállítja a klubtagok menetképtelenné vált járművét, a hitellevéllel rendelkezők szállítási kedvezményt is kapnak. Az autóklub szolgáltatásainak bővülése egyre több klubtagot toboroz megyénkben is. 1980-ban 1250, 1982-ben 2700 tagja volt a megyei szervezetnek, jelenleg csaknem hatezer van. (n.) HÍBÜI1K SZABOLCSI KERESZTMETSZET A Magyar Hírlap március 23-i számában fenti címmel jelent meg írás, amely arról ad összefoglaló tájékoztatást miként sikerült végrehajtani a közigazgatás átszervezését. Szabolcs-Szat- márban az átszervezéssel együtt járó személyi ügyeket a községi tanácsok szempontjából szerencsésebben sikerült megoldani, mint a többi megyében általában. Azaz: a megszűnt járási hivatalok dolgozói közül 78-an kerültek a nagyközségi és községi tanácsokhoz, s 75-en a városi apparátusokhoz. Hírt ad a tájékoztató arról is, hogy a lakosság mindeddig alig vett észre valamit az átszervezésekből, mert az ügyintézésben sehol sem történt fennakadás. így az emberek többsége egyetért a közigazgatási változásokkal vagy legalábbis nem ellenzi azokat. KISUGÁRZÓ SPORTSZERŰSÉG A Magyar Nemzet március 31-i számában Zsolt Róbert a sportszerű tettekről és sportszerűségi díjakról ír. Minden sportszerűséget nem lehet jutalmazni, de az újságíró megteheti, hogy legalább a nyilvánosság elé tárja őket — elismeréseként a derekas tetteknek. Történt például, hogy a tiszavasvári serdülő röplabdás lányok nem érkeztek meg Ibrányba, a megyei bajnoki tornára, mert elromlott az autóbuszuk. A két ibrányi csapatnak játék nélkül jártak a pontok, a két tiszavasvári együttes pedig még a vesztest megillető egy pontot sem kapta volna meg. Bene Kálmán ibrányi tanár — egyetértésben ifjú játékosaival — kérte a megyei szövetséget, hogy a bajnokság végeztével lejátszhassák az elmaradt mérkőzéseket. Vagyis még ő járt utána, hogy az ellenfeleket ne érje érdemtelen veszteség. Mint ilyenkor lenni szokott, mindkét ibrányi együttes vereséget szenvedett, a tiszavasvá- riak jutottak a bajnoki döntőbe. ISMERETLEN SZAMUELYDOKUMENTUM A Magyar Ifjúság idei 12. számában Hárs György közreadja két évtizede őrzött publikálatlan különlegességét. A közlés indító oka a Magyar Ifjúságban a minap megjelent vitairat, „öngyilkos lett vagy lelőtték?” Hámor Vilmos tisztázó igényű közleménye. Hámor közreadja egy mosonmagyaróvári „nyolcvanéves asszony” kései emlékezését, amely feltevése szerint, akár koronatanúság is lehet, mindenesetre új motívumot szolgáltat egy máig lezáratlan perben. „A Hámor Vilmos fogalmazta kegyelet valóban megkívánja még a legendák megörökítését is — hangsúlyozza Hárs György —, mert ébrentartani segítenek valakinek sokszor mocskolt, s máig sem teljesen megtisztított emlékezetét. A kegyelet okolja Sza- muelyné Szilágyi Jolán kéziratának közzétételét. Es talán nem sért kegyeletet ha kimondom: Szamuely Tibor halálának pontos körülményei immár sohasem fognak kiderülni, és én nem is ezt tartom tragédiának. Azt vallom a legidőszerűbb kegyeletnek, ha Szamuely Tiborból, halálánál inkább, az élete titoktalan példázatait keressük.” A tárgyalóteremből Hasba szúrta ivócimboráját Kölcsönös fenyegetőzés, étko- zódások miatt többször is félbe kellett szakítani a szembesítést a vádlott, Balogh István harmincéves vásárosina mányi lak os és a sértett T. Gy. között. Tavaly szeptemberben pedig eleinte még igen, nagy barátságban szórakoztak együtt az ararayos- aipáti presszóban. Velük iszogatott T. Gy. két rokona is, akik közül1 az egyik nő volt. S itt kezdődött a baj . .. Baloghot rendszeres italozónak ismerik, két éve elvonókúrán is részt vett, sajnos eredménytelenül. Évekkel ezelőtt már a börtön világába is belekóstolt, két és fél évre ítélték rablásért. Azóta nem volt dolga vele az Igazságszolgáltatásnak, s talán ma sem lenne, ha valamennyivel kevesebb pálinkát, meg sört eresztett volna le aznap, szeptember huszadikén a torkára. Mikor már kellően megjött a szesztől a bátorsága, az ismerős nőnek azt ajánlotta, kezdjen vele új életet, mindent *egvesz neki, amit csak akar. Amaz viszont inkább eszébe juttatta, hogy felesége, gyermekei vannak, s visszautasította a közeledést. A vádlott és T. Gy. eindultak az állomás felé. Közben iszogattak. Baloghnak azonban eszébe jutott férfiúi kudarca, s ezért T. Gy.-t is okolta. A már erősen kapatos ivócimborák előbb veszekedtek, aztán T. Gy. hathatósabb érveikhez folyamodott, többször megütötte a vádlottat, aki a földre került. A rokkant nyugdíjas Balogh nem lehetett egyenlő ellenfél. Hátrányát kiegyenlíteni előkapta a zsebkését, s erőteljes mozdulattal hasba szúrta T. Gy.-t A vádlott elszaladt, a sérült T. pedig az állomáson kért segítséget, ahonnan a mentők vitték kórházba. Szerencséjére még időben került a műtőasztalra, megmentettek az életét. A megyei bíróság hozott első fokú határozatot Balogh István ügyében. Megállapította, hogy a vádlott emberölés kísérletében bűnös, ezért három és fél év börtönre ítélte, s három évre eltiltotta a közügyektől. A bíróság elrendelte — idült alkoholizmusa miatt — Balogh kényszergyógyl- tását is. (pd)
