Kelet-Magyarország, 1984. április (44. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-19 / 92. szám
XLI. évfolyam, 92. szám ÄRA: 1,40 FORINT 1984. április 19., csütörtök KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságinak 1984. április 17-i iléséril A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1984. április 17-én Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az országos főhatóságok vezetői, az előkészítő munkában közreműködő tudományos és gyakorlati szakemberek, valamint a központi sajtó képviselői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Szűrös Mátyás elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről adott tájékoztatót; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének feladataira vonatkozó javaslatot. I. A Központi Bizottság áttekintette a nemzetközi helyzet alakulását, a párt- és állami szerveknek a legutóbbi ülése óta végzett külpolitikai tevékenységét. 1. A Központi Bizottság megállapította, hogy a nemzetközi helyzetben továbbra is érvényesülnek a korábbi kedvezőtlen folyamatok. Az imperializmus — mindenekelőtt az Amerikai Egyesült Államok — szélsőséges körei a fegyverkezési verseny új, veszélyes szakaszát akarják rákényszeríteni a szocialista országokra, az egész emberiségre. Folytatódik az amerikai közép-hatótávolságú nukleáris fegyverek nyugat-európai telepítése. A világ békéjét és biztonságát is veszélyeztetik a helyi fegyveres konfliktusok és válságok. A Központi Bizottság kifejezte azt a meggyőződését, hogy a nemzetközi feszültség csökkentése, a kölcsönös bizalom helyreállítása valamennyi ország és nép. közös érdeke. A szocialista országok ebben a helyzetben még állhatatosadban folytatják békepolitikájukat. A Magyar Népköztársaság aktív külpolitikai tevékenységet folytat, a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében fenntartja és fejleszti kapcsolatait a más társadalmi rendszerű országok felelős tényezőivel. A magyar társadalmi szervek szolidárisak és a kapcsolatok bővítésére törekszenek minden olyan mozgalommal, szervezettel, amely sík- raszáll a béke megőrzéséért. A szocialista országok következetes béketörekvéseit tükrözi az a ma is érvényes fontos javaslatuk, hogy a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai kölcsönösen mondjanak le az erőszak alkalmazásáról egymással szemben, és állapodjanak meg a kapcsolatok Békés fejlesztésében. A nemzetközi feszültség csökkentését szolgálják az újabb közös kezdeményezések is, amelyek Európának a vegyi fegyverektől való mentesítésére, valamint a katonai kiadások kölcsönös befagyasztására és csökkentésére vonatkoznak. A szocialista országok azt várják, hogy kezdeményezéseikre a NATO-államok mielőbb pozitív választ adjanak. Hazánk támogatja a Szovjetuniónak az atomfegyver-kísérletek általános eltiltására, a világűr militarizálásának megakadályozására vonatkozó javaslatait és más fegyverzetkorlátozási törekvéseit. Nagyra értékeli készségét a békés együttműködésre, az egyenjogú és érdemi tárgyalásokra minden állammal, amely hajlandó gyakorlati lépésekkel elősegíteni a nemzetközi feszültség csökkentését, a bizalom légkörének kialakítását. A Központi Bizottság üdvözli a kelet—nyugati párbeszéd fenntartására irányuló törekvéseket, beleértve a bizalom- és biztonság- erősítő intézkedésekkel foglalkozó stockholmi konferenciát, valamint a közép-európai haderők és fegyverzetek csökkentéséről folytatott bécsi tárgyalásokat. Szükségesnek tartja, hogy ezeken a fórumokon megállapodás szülessék a bizalomerősítő intézkedésekről, a katonai szembenállás csökkentéséről. A Magyar Népköztársaság a maga részéről kész megtenni mindent azért, hogy a katonai erő- egyensúly a fegyverzetek minél alacsonyabb szintjén valósuljon meg, a kedvezőtlen folyamatok megállíthatók és visszafordíthatok legyenek. 2. A Központi Bizottság hangsúlyozta: pártunk a jövőben is következetesen azon munkálkodik, hogy töretlenül fejlődjék az élet minden területét átfogó magyar—szovjet együttműködés és erősödjék a szocialista országok összeforrottsága, népeinek barátsága. A Magyar Szocialista Munkáspárt üdvözli a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának 1984. február 13-i és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának 1984. április 11-i döntéseit és állásfoglalásait. Mély meggyőződése, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága — élén Konsz- tantyin Csernyenko elvtárssal, az SZKP KB főtitkárával, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökével — következetesen, céltudatosan folytatja a XXVI. kongresszuson és az azt követő központi bizottsági plé- numokon meghatározott irányvonalat. Kívánjuk, hogy a szovjet nép további kiemelkedő sikereket érjen el a fejlett szocialista társadalom tökéletesítésében, a lenini békepolitika megvalósításában. Hazánk és a szocialista országok kétoldalú együttműködésének bővítését jól szolgálták párt- és állami vezetőink legutóbbi látogatásai és megbeszélései. Kádár János elvtársnak a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban tett hivatalos, baráti látogatása tovább erősítette országaink széles körű kapcsolatait, jószomszédi viszonyát. A nyílt, elvtársi légkörű megbeszélések újabb lendületet adtak pártjaink, népeink együttműködésének folyamatos bővítéséhez. Ez alkalommal is megmutatkozott, hogy kapcsolataink fejlődése elvi alapokon, a kölcsönös tiszteleten, a különbségek és a sajátosságok elismerésén és figyelembevételén nyugszik. Lubomír, Strougalnak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnökének hazánkban tett látogatása erősítette országaink együttműködését, hozzájárult kapcsolataink sokoldalú továbbfejlesztéséhez, a kölcsönös bizalom és az internacionalizmus szellemében elmélyítette a két szomszédos, szocializmust építő ország népeinek barátságát. Willi Stophnak, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökének magyarországi tárgyalásai előmozdították az együttműködésünkben rejlő lehetőségek további kiaknázását. Népeink barátsága, a két ország közötti kapcsolatok fejlesztése egyúttal erősíti a szocialista közösség összeforrott- ságát, és jól szolgálja közös nemzetközi törekvéseinket. Pártküldöttségünk hivatalos baráti látogatása Kubában tovább mélyítette pártjaink, országaink kapcsolatait, erősítette szolidaritásunkat a kubai néppel. 3. A Magyar Népköztársaság a feszültebbé vált nemzetközi helyzetben is változatlanul arra törekszik, hogy az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján tovább építse kapcsolatait az eltérő társadalmi rendszerű országokkal. A nyugat-európai vezető politikusokkal folytatott megbeszélések igazolták, hogy a véleménycsere elősegítheti egymás jobb megértését, hozzájárulhat a nemzetközi feszültség csökkentéséhez. Margaret Thatchernek, Nagy Britannia és Észak-!rország Egyesült Királysága miniszterelnökének budapesti látogatása a magyar —brit államközi kapcsolatok fejlődésének jelentős eseménye volt. Bettin o Craxinak, az Olasz Köztársaság miniszterelnökének hivatalos magyarországi látogatása előmozdította a magyar—olasz kapcsolatok további gyümölcsöző fejlődését. A tárgyalásokon kifejezésre jutott, hogy a feszültebb nemzetközi helyzetben is lehetséges az érdemi párbeszéd a különböző társadalmi berendezkedésű országok képviselői között. 4. A Központi Bizottság nagyra értékelte Javier Pérez de Cuellarnak, az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárának hazánkban tett látogatását, amely elősegítette a világszervezettel és szakosított intézményeivel fennálló kapcsolataink fejlesztését. 5. A Központi Bizottság kifejezte, hogy a Magyar Népköztársaság változatlanul a közel-keleti válság igazságos, tartós rendezéséért száll síkra. A Libanon belügyeibe való sorozatos imperialista katonai beavatkozás kudarca azt mutatja, hogy a térség problémáit politikai eszközökkel, valamennyi érintett fél számára elfogadható módon lehet megoldani. Közvéleményünk figyelemmel kíséri az Afrika déli részén zajló eseményeket. Hazánk támogatja a Mozambiki Népi Köztársaság, valamint az Angolai Népi Köztársaság kormányának a népi hatalom megszilárdítására irányuló erőfeszítéseit. Megerősíti szolidaritását a fajüldöző politika ellen, a függetlenségért és a társadalmi haladásért küzdő afrikai nemzeti felszabadító mozgalmakkal. A magyar nép határozottan elítéli a Nicaraguái Köztársaság ellen egyre nagyobb méreteket öltő agressziós cselekményeket, amelyeket a reakciós rendszerek, az ellenforradalmi erők az Egyesült Államok közreműködésével hajtanak végre. Támogatja a Nicaragua! Köztársaság igazságos harcát és a térség békéjében érdekelt minden erőnek a közép-amerikai válsághelyzet tárgyalásos megoldására irányuló erőfeszítéseit, kezdeményezéseit. 6. A Központi Bizottság nagyra értékelte azokat a találkozókat és megbeszéléseket, amelyeket pártunk az internacionalista szolidaritás és az elvtársi együttműködés szellemében a tőkés és a fejlődő világ országaiban tevékenykedő kommunista pártokkal folytatott. A közös törekvések megvalósítását és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését szolgálta a Görög Kommunista Párt, a Libanoni Kommunista Párt küldöttségének magyarországi látogatása, pártunk képviselőinek részvétele az Osztrák Kommunista Párt, a Luxemburgi Kommunista Párt, a Német Kommunista Párt, a Norvég Kommunista Párt, a Portugál Kommunista Párt, a Spanyol Kommunista Párt kongresszusán, valamint delegációink megbeszélései a Finn Kommunista Párt, a Mexikói Egyesült Szocialista Párt és a Holland Kommunista Párt vezetőivel'. Kapcsolataink további elmélyítését szolgálta pártküldöttségeink látogatása Nicaraguában, valamint Bissau-Guinea és a Zöld- foki-szigeitek Afrikai Függetlenségi Pártja, az Etióp Dolgozták Pártja Szervező Bizottsága delegációjának hazánkban tett látogatása. A nemzetközi béke, biztonság, a népek közötti jobb megértés ügyének előmozdításához járultak hozzá pártunk küldöttségeinek tárgyalásai a Finn Szociáldemokrata Pánt, a Finn Centrumpárt, a Francia Szocialista Párt, a Jemeni Szocialista Párt, a Mexikói Intézményes Forradalmi Párt képviselőivel, valamint a Német Szociáldemokrata Párt, a Spanyol Szocialista Munkáspárt delegációjával hazánkban folytatott megbeszélések. II. A Központi Bizottság áttekintette gazdaságirányítási rendszerünk működését, és meghatározta továbbfejlesztésének feladatait 1. A Központi Bizottság megállapította: az 1968 óta érvényes gazdaságirányítási rendszer a gyakorlatban működőképesnek, eredményesnek bizonyult. Elősegítette a népgazdaság gyarapodását, az ország előrehaladását, népünk életszínvonalának, életkörülményeinek javítását, a szocialista társadalom építését. Fejlőditek a szocialista termelési és tulajdonviszonyok, tervszerűbbé vált a gazdasági előrehaladás. Nőtt a vállalatok önállósága, hatásosabban érvényesült az anyagi érdekeltség, a munka szerinti elosztás szocialista elve. Fokozódott a vállalatok, a dolgozók érdekeltsége a szervezett, jó minőségű munkában. 2. A Központi Bizottság megállapította: a szocialista építőmunkában növekvő társadalmi, gazdasági követelményekkel kell számolni. Feladataink megoldása, hosszú távú társadalmi, gazdasági céljaink elérése megköveteli, hogy reálisan számba vegyük a külső gazdasági feltételeket, de mindenekelőtt arra van szükség, hogy javítsuk a hazai munkánkat, maximálisan kihasználjuk gazdasági adottságainkat, a szocialista rendszerben rejlő lehetőségeket. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az ország adottságainak megfelelő, hatékonyan működő gazdaságirányítási rendszer a szocialista társadalom építésének, a gazdaságpolitikai célok elérésének nélkülözhetetlen eszköze. Alapvető követelmény, hogy az irányítás összhangban legyen az ország gazdasági fejlettségével, és segítse az építőmunka feladatainak megoldását. Gazdasági tevékenységünk középpontjában az elkövetkezendő években is a minőségi tényezők kibontakoztatása, a gazdaság jövedelemteremtő képességének és nemzetközi ver- senképességének fokozása áll. Gyorsítani kell a műszaki haladást, csökkenteni a fajlagos anyag- és energiafelhasználást, ésszerűsíteni a munkaerő-gazdálkodást. Javítani kell a köztulajdonnái való gazdálkodást, s fejleszteni a dolgozók tulajdonosi tudatát. Olyan intézkedéseket kell tenni, amelyek mozgósítják a kollektívákat és az egyéneket, s jelentős energiákat felszabadítva a gazdasági hatékonyság javulását eredményezik. Tovább kell javítani a népgazdasági tervezést, erősíteni a központi gazdaságirányító tevékenységet, növelni a vállalatok önállóságát és kezdeményezőkészségét, bővíteni a szabályozott piac szerepét. 3. A Központi Bizottság úgy foglalt állást, hogy a gazdaságirányítás folyamatos, összehangolt tökéletesítése fogja át az irányítási rendszer minden elemét: a tervezést, a gazdasági szabályozást, az intézményi és szervezeti rendszert, és segítse az emberi tényező szerepének teljesebb kibontakoztatását. A szocialista állam gazdaságszervező funkciójának megfelelően a központi gazdaságirányítás fő feladatai a következők legyenek: a népgazdasági terv és az állami költségvetés kidolgozása, végrehajtásának szervezése, ellenőrzése, a gazdasági folyamatok összehangolása, az irányítás eszközeinek a kimunkálása és működtetése. A népgazdasági terv a társadalmi érdek érvényesítésének, a szocialista gazdaság irányításának alapvető eszköze. A népgazdasági tervezésnek és a terveknek jobban meg kell felelniük a gazdaság intenzív fejlődési szakaszával, a változó külgazdasági feltételekkel összefüggő feladatoknak. A változó körülmények között is biztosítani kell, hogy a tervek reálisak, megalapozottak legyenek. Erősödjék a tervezés nyitottsága, rugalmassága. A népgazdasági tervek az eddiginél jobban mérlegeljék és vegyék figyelembe a gazdasághoz szorosan kapcsolódó társadalmi folyamatokat az oktatásügyet, a szakemberképzést, a közművelődést, a szociálpolitikát. A gazdasági szabályozás, az üzemek közötti gazdasági verseny teremtsen olyan körülményeket, amelyek a gazdálkodás valamennyi résztvevőjét az eredmények és a teljesítmények növelésére, rugalmas alkalmazkodásra ösztönzik, szorítják. A termelőüzemekkel szemben általános és alapvető követelmény a nyereséges gazdálkodás. A társadalmi szempontból fontos szociálpolitikai, művelődéspolitikai szolgáltatást nyújtó vállalatoknál, szervezeteknél, az infrastruktúra néhány ágazatánál, az egészségügyben olyan pénzügyi szabályozás működjék, amely az alapfeladatok színvonalas ellátását összekapcsolja a takarékosság követelményével. Az árrendszer fejlesztésével el kell érni, hogy a termelői árak csak a társadalmilag indokolt ráfordításokat juttassák érvényre, ennek révén fokozottan késztessék a termelőket és a felhasználókat a hatékony gazdálkodásra. Az árképzési és kalkulációs előírásokat egyszerűbbé, áttekinthetőbbé és ellenőrizhetőbbé kell tenni. Folytatni kell a termelői ártámogatások leépítését. Technikai hiba miatt a folytatást a holnapi számunkban közöljük. Éljen a Szovjetunió, a béke és a haladás szilárd támasza!
