Kelet-Magyarország, 1984. április (44. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-17 / 90. szám

1984. április 17. 3 Kelet-Magyarország / ................................ ...................................N Négy /„bűvös“ szó L ehet-e minőségi kö­vetelményt állítaná a kollektíva elé ott, ahol a szolgáltatás a fő fel­adat? Ráthy László, a Sza­bolcs megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat egyes pártalapszervezetének a tit­kára erre így válaszol: „Szükséges. Az idén még jobban kell szolgálnunk a fogyasztók, a lakosság igé­nyét. Zavart és kárt is okozhat a vállalatnak, de a népgazdaságnak és a fo­gyasztóknak is, ha például elmulasztjuk a lejárt hite­lesítésű vízórák cseréjét Másik: miután az üzemek zöme rátért a 40 órás mun­karendre, most csupán egyetlen óra üzemkiesés milliós károkat okozhat. Nyíregyháza iparának víz- fogyasztása körülbelül 6 millió köbméter, 5 millió a lakosságé, egy pedig a közületeké, kórházaké, in­tézményeké. Tessék számol­ni, mennyit jelent, ha egy órára megállna a vízszol­gáltatás?!” Nem véletlen: ez a párt- szervezet az idei munka­programjában az említet­tek minőségi javítására ösztönöz. Ilyen jellegű a pártmegbízatások zöme ... Németh Lajos, a kettes alapszervezet titkára ugyanitt így beszélt: „Első­sorban fiatal, kiváló szak­munkásokból erősítünk, akik kezdeményezők és példásan helytállnak a munkában.” Alig két hónapja fejeződ­tek be megyénk pártszer­vezeteiben is a tervező, az Idei munkaprogramot elfo­gadó taggyűlések. Általá­ban megújuló erővel láttak munkához. Különösen ta­pasztalható ez az új termé­V _____________________ keket gyártó üzemekben. A Nyíregyházi Mezőgép Vál­lalatnál a műszakiak, a szakmunkások olykor a vi­lágpiac által is minősítendő termékek gyártásában je­leskednek. Érthető: itt a pártszervezetek arra töre­kednek, hogy olyan meg­bízatásokat adjanak a mér­nöktől a munkásig, ame­lyek részben saját szellemi képességüket is próbára te­szik, de ugyanakkor az egész vállalat is hasznot húz a sikerből. Vannak cso­portok, amelyek exportra dolgoznak, hosszabb távra. Az ebben részt vevő kom­munisták elsősorban az új gyártmányok kiváló konst­rukcióinak elkészítésében kapnak megbízatásokat. Olykor viszont csak egy- egy részfeladat megoldásá­ra kérnek fel műszakiakat, munkásokat. Homoródi József gyártó­eszköz-gazdálkodási üzem­vezető a kettes, műszaki pártszervezet titkára mond­ta: „Négy bűvös szó szelle­mében élünk, dolgozunk, ezek: a rugalmasság, haté­konyság, takarékosság és a minőség. Milyen eredmény­nyel? Kiderül majd május­ban, amikor taggyűlésen vitatjuk meg, hol is tar­tunk az év elején elfoga­dott munkaprogram meg­valósításában.” E lkezdődött az éves munkaprogramok megvalósítása párt- szervezeteinkben. Az első negyedév után már mutat­koznak körvonalai: sike­rült-e az előbbre jutás? Ott lehetnek elégedettek, ahol megvalósulnak a határo­zatban rögzítettek. Farkas Kálmán J Jó üzlet F ölveszem a telefont: van vonal. Eláll a (szívverésem. Ilyen a legöregebb emberek emlé­kezetében sem fordul elő, hogy egy vállalati telefo­non van vonal. Utoljára Belinek, a telefon feltalá­lójának volt egyből vona­la, de neki is csak azért, mert ő csinálta. iMindegy. Fő az, hogy van vonal. Hívom a szá­mot, kicseng. Ebben a pil­lanatban megszólal egy kedves női hang, s azt kér­dezi tőlem: — Mennyiért adtad a bundát? Tizenhat- ezerért? — már-már he­begnék valamit, amikor egy másik — nem kevésbé kedves szoprán — azt sú*- ja a fülembe, — hogy jó üzlet volt. Mivel tudtad rá­venni a pasit, hogy ennyit adjon érte? Leteszem a kagylót és ke­ményen elhatározom, hogy nem leszek mérges. Árt ugyanis a szépségemnek. Azért annyira nem tudom türtőztetni magam, hogy le ne írjam: lehet, hogy ez nekik jó üzlet volt, de ne­kem nem. Mert én dolgoz­ni szerettem volna a tele­fonnal, s nem a bundámat elpasszolni. M. A. L assan megtanulunk pro- tokollmentes, szóla­mok és feszesség nél­kül köszönteni, ünnepelni, gratulálni. Mennyivel embe­ribb megkérdezni: hány gye­reket tanít az abapusztai ta­nítónő, hogy érzi magát a szálkái zenetanárnő, mit olvasnak az emberek Szat- már legnagyobb könyvtárá­ban. A derűnek, a humornak is polgárjoga van a kitünte­tési ünnepségen. ★ Harminc éven aluli műve­lődési dolgozókat — peda­gógusokat, népművelőket — tüntettek ki a közelmúltban megyénkben. Egy könyvtá­rost és egy tanítónőt kérdez­tünk meg arról, mit tart a személyes kapcsolatokról. Vargáné Hermann Anikó, a mátészalkai városi könyv­tár olvasószolgálati szakre­ferense, könyvtáros így fo­galmazott: — Szerintem mind a két oldalról szükséges a köze­ledés. Néha a véletlen, a szimpátia is szerepet ját­szik abban, ha a könyvtáros és az olvasó temberileg is közel kerül egymáshoz. A könyvtárunknak több mint kétezer olvasója van, min­Szücs Laszlóné denkivel valamennyi könyv­táros természetesen nem te­remthet személyes kapcso­latot, de az évek során ki­alakulnak a kisebb olvasó­körök, így az olvasókkal nem csak a könyvről, hanem sa­ját magukról, magunkról is szót válthatunk. Nekem sok ilyen olvasóm van. akik bi­zalmukba fogadtak és em­beri gondjaikat is megoszt­ják velem. A fiatal könyvtárosnő há­rom éve szerezte meg a szak- képesítését, nem kis fárado­zás árán, ugyanis Szombat­helyen diplomázott. Nem­csak a könyvet, hanem az élő irodalmat is szereti, évek óta egyik lelkes tagja a szál­kái irodalmi színpadnak. Eb­Gumi­nadrág Csengerből ♦ A Csenger és Vidéke Vegyesipari Szövetke­zet pvc-üzemében mű­szakonként átlagban 4 ezer gyermek gumi­nadrágot készítenek. (Elek Emil felvétele) Környezet­kímélő mosópor A tavalyi év emlékeze­tes mosóporhiánya ellent­mondásos helyzetet alakí­tott ki a nyírbátori nö­vényolajgyárban. Első ne­gyedévi tervüket túltelje­sítették ugyan, de a koráb­bi szintet'n^m érték el — nem volt igény. Mostanra a helyzet stabilizálódott, a kereskedelem rendelése is kiegyensúlyozott, s a gyár minden igénynek megfelel. A mosóporüzemnek egy különleges feladata is van: a tervek szerint junius 30- ig piacra kell küldenie azt az új mosóport, amely elő­reláthatólag „Balaton” né­ven jelenik meg az üzle­tekben. Legfontosabb jel­lemzője, hogy csökkentett foszfortartalmánál fogva új, környezetkímélő tulaj­donságokkal rendelkezik. Elsősorban azokra a vidé­kekre szállítják majd, ame­lyek kiemelten védett te­rületek, mint pl. a Balaton környéke. (Az elnevezés te­hát nem véletlen.) A napraforgóolaj terme­lése április 15-én befejező­dött. Mintegy 7500 tonna olajat gyártottak — nagy­részt exportra — s ez a mennyiség meghaladja a tervezettet. A kész olajat többek között Auszriába, Svájcba, Jugoszláviába ex­portálják. (k. é.) ben férje is — aki a TITÁSZ energiaellenőre —, segítőtár­sa. Ügy érzi, a „Szocialista Kultúráért” kiüntetést a könyvtárosi munkáján kí­vül talán az irodalmi szín­padi szereplésekért is kap­ta, ami tulajdonképpen nem fáradság számára, hanem felüdülés, A másik kitüntetett, aki a művelődési minisztertől a „Kiváló Munkáért” kitünte­tést kapta, Szűcs Lászlóné balkány-abapusztai tanítónő. Tizenhat gyereket tanít, ki­csiket és nagyokat egy osz­tályban. Képesítés nélkül kezdte, tizenhárom évvel ezelőtt. Munka mellett sze­rezte meg a tanítói oklevelet. Itt szinte elkerülhetetlen a Legyen nyereséges a gyümölcstermesztés Alma helyeit - alma Kockázatos vállalkozásba kezdett a Nyírlugosi Állami Gazdaság, amely hosszú éveken át almatermesztéséről volt híres. A gazdaság legnagyobb bevételt adó növényénél gon­doltak egy nagyot: a három almáskert közül kettőnél mind­össze a rovarkártevők elleni legszükségesebb védekezést hajtják végre, különben léalmának valót termelnek, míg a 180 hektáros nyírmihálydi táblán a legnagyobb gondosság­gal járnak el, innen javarészt exportminőséget várnak. Máris sorolhatja bárki az ellenvéleményeket, hiszen például a jégeső egyáltalán nem válogatós, s mi lesz, ha éppen a jobbik kertet veri el? Az sem közömbös, hogy a lének szánt almát mennyiért termelik meg. — Nagy vihart kavart a döntésünk, hiszen a felelős­ség a miénk, bárha országos szaktekintélyeket is megkér­deztünk — említi Moldvai István igazgató. — Rá kellett jönnünk, hogy nincs más utunk, az alma helyett csakis almát termelhetünk, ugyanis nincs még egy olyan növény, ami olyan magas árbevételt adna. Szakember, gép Fiatal vezérkara van az ál­lami gazdaságnak, amely nagy feladatra vállalkozott — a kezdeti jelek szerint siker­rel. Ugyanis 1982-ben 23 mil­lió forintos veszteséggel zárt a gazdaság, míg tavalyról már 6,3 milliós nyereséget könyvelhettek el. Felmérték, hogy a gyenge homokon mi­lyen lehetőségeik vannak, en­nek jegyében próbálnak — hosszú távra — változtatni a korábbi időben megfelelőnek tartott, almára való szakoso­dás helyett. (Csak egy pél­dát: a gazdaság összes állat- állományát mindössze két ló alkotja.) Ügy tűnik, jól oldották meg az ágazati rendszer kialakítá­sát, s mindenütt megfelelő gépparkkal rendelkeznek ah­hoz, hogy időben eleget te­gyenek a feladatoknak. Ugyanojyan fontos, hogy eh­hez megfelelő szakemberek állnak rendelkezésre. Van néhány terület, ahol már a távolabbi jövőre is gondolnak — a nagyobb ered­mény reményében. A gyü­mölcstermesztést természete­sen megtartják, de az alma mellett meggyet és cseresz­nyét is telepítettek. A léal­mához 1,4 millió forintért egy ipari almabeta­karító gépsor áll ősszel ren­delkezésre. (Ilyet se nagyon látni a szabolcsi gazdaságok­ban.) Miután épület, víz- és energiahálózat is van, 40 mil­lió forintos költséggel egy kis konzervüzemet alakítanak ki, amely októberben már indul­na Az alma mellett cseresz­nyét, meggyet és szilvát tar­tósítanak, de uborkafeldolgo­zást is vállalnak — az utób­bit a helyi ÁFÉSZ-szel közö­sen, hiszen a kiskertekből kerül ki az alapanyag. Ezzel legalább azt szeretnék elérni, hogy a korábbi veszteség he­lyett mindenképpen eredmé­nyes legyen a gyümölcster­mesztés. Homokra erdő — Kevés gondot fordítot­tunk eddig egy nagyszerű le­hetőségünkre: komoly erdő­területtel rendelkezünk és 30 ezer hektáron mi vagyunk a vadgazdálkodás gazdái — folytatja az igazgató. Az erdő eljutott odáig, hogy öneltartóvá vált. Évente 70— 80 hektáron vágják ki a pa­pírfának alkalmas nyárt, s ugyanannyi az újratelepítés is. Penészleken, Nyírlugoson sok gyenge homokot hagytak oda az idős egyéni gazdálko­dók. Ezekből szintén átvett területet a gazdaság, s itt megint az erdőtelepítés hoz­hat eredményt. A fakiterme- lésssel ötödével magasabb árat értek el, mint korábban, mert több rönk- és papírfa került exportra. Nem mellé­kes a saját feldolgozás sem, hiszen a ládagyártás mellett exportra küldtek zárlécet Hollandiába és Belgiumba. Ez a két ágazat összességében közel hétmillió nyereséget adott tavaly. A vadászatból a jövőben ugyancsak milliókat várnak. Ehhez persze a megfelelő fel­tételek megteremtése szüksé­ges, hogy a nyugati vadászok szívesen jöjjenek ide, jó ellá­tást találjanak. Ennek jegyé­ben alakítják át a központ­ban az ebédlőt és a munkás- szállást, alakítanak ki a Ko- vacsics-tanyán május elejére egy vadászházat. Érdemes megemlíteni azo­kat az újszerű vonásokat is, amelyek egyszerre jelentenek bevételt a gazdaságnak, segí­tik a dolgozókat, illetve ke­resethez juttatják a környék­belieket. így január elejétől indult egy műanyag- és vas­ipari bedolgozó részleg, ami­nél a gazdaság adja az alap­anyagot. Tavaly 1900 sertést helyeztek ki hizlalásra, az idén négyezret kívánnak, de az igények ettől is magasab­bak. Itt a takarmányt ugyan­csak a gazdaság adja a vál­lalkozóknak, s gondoskodik a hízott állatok átvételéről. Többet keresni — Az eredményes munka alapja csakis a közös érde­keltség lehet — szögezi le Moldvai István. — Ezért ala­kítottunk ki olyan prémium- rendszert, hogy egy-egy dol­gozó a szigorú feltételek tel­jesítése esetén akár négyha­vi többletkeresethez is jut­hat egy évben. A törekvés világos: nem akar „egy lábon” állni a Nyírlugosi Állami Gazdaság, hanem az adottságaihoz iga­zodva keresi azt a termelési szerkezetet, amely nyeresé­gessé teszi a gazdálkodást. Lányi Botond Vargáné Hermann Anikó személyes kapcsolat gyer­mekkel. szülővel, a tanyával. — Talán ezt tartott a ta­nyán, mégha nehéz is a ta­nítás, mert egyszerre kell figyelni a kicsikre és na­gyokra, feladatot adni mind­nek, az apróbbaknak játé­kosat, a nagyobbaknak ko­molyabbat, de úgy, hogy ne zavarják egymást és ne is unatkozzanak. — Minden szülővel szemé­lyes, jó a kapcsolatom, na­ponta belátok az életükbe. Előre sajnálom, ha apadni fog a gyermeklétszám és megszűnik az iskola Aba- pusztán. A közeli Szakoly- ból származom, a férjem pe­dig a Hajdú megyéhez tar­tozó, szomszédos Nyíracsá­don dolgozik, az Áfész-nél. Egy fal választja el a szol­gálati lakásunkat a tante­remtől, ez nagyon fog hiá­nyozni. Említette, hogy az egyik gyerekük már a községi is­kolába jár, de a kicsit vi­szont ő tanítja. Milyen érzés a saját gyermekét fegyel­mezni, osztályozni...? — Mindig többet kívánok a saját gyermekemtől, a ki­vételezésnek még az árnyékát is kerülöm. Sokkal szigo­rúbb vagyok hozzá. Nem­csak azért, mert így helyén­való és a többi gyermek sze­mében ez nevelő hatású le­het, hanem azért is, mert nem szeretném, ha majd a községi iskolában megérez­né, hogy esetleg elnéző vol­tam vele. ★ Két arc villant fel, másod­percekre. Két hivatásának elkötelezett értelmiségi nő kapott egy sokat jelentő kéz­fogást. Enélkül is, ugyanúgy tennék a dogukat. De nem titkolták, jólesett a kitünte­tés. Páll Géza Arcok — képen

Next

/
Thumbnails
Contents