Kelet-Magyarország, 1984. április (44. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-17 / 90. szám

4 Kelet-Magyarország 1984. április 17. Sár Its István Indiába alázott Sarlós Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyet­tesének vezetésével vasárnap küldöttség utazott Indiába. A déiegáció részt vesz Körösi Csorna Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából rendezendő emléküinnepsége- ken és tudományos üléssza­kom Magyar orvosok tiltakozása a nukleáris háború ellen választások Szovjet külpolitika Folyamatosság és kezdeményezések Pandzsábi kihívás F elgyújtott vasútállomá­sok, felrobbantott táv­közlési vonalak, rak­tárak, meggyilkolt hindu pap — ez a szikh szélsőségesek hét végi pusztításának gyors­mérlege. Pandzsáb, India gazdaságilag oly fontos északnyugati állama újabb, mindennél veszélyesebb ter­rorhullám színhelyévé válik. A pandzsábi válság hétről hétre súlyosbodik, s politikai hatása túlmutat a szövetségi állam határain. Nemrég, rö­vid időkülönbséggel, meggyil­kolták Pandzsáb fővárosában a Bharatija Dzsanata Párt (BDP) egyik képviselőjét, majd az indiai felsőház egyik tagját. Válaszképp a BDP ál­talános sztrájkra szólított fel Delhiben. Ennek ugyan korlá­tozott sikere volt, arra azon­ban elegendőnek bizonyult, hogy elmélyítse a központi kormányzat szikhekkel kap­csolatos politikája körüli bi­zonytalanságot, no meg arra, hogy a jobboldali párt az éle­ződő pandzsábi ellentétekből politikai tőkét kovácsoljon magának. A szikh szélsőségesek véres terrorhadjárata beláthatatlan következményekkel járó kihí­vás a sokarcú, heterogén In­dia állami egységével szem­ben. Többszörös kihívás! A 17 millió lakosú szövetségi állam köztudottan India leg­termékenyebb földjeit mond­hatja magáénak (az ország „éléskamrájának” is szokták hívni). Emellett a közvetlen célpont, a szikhek közössége szerény számarányánál össze­hasonlíthatatlanul nagyobb szerepet játszik India köz- igazgatásában, gazdaságában, és nemzetvédelmében. Egé­szen mostanáig a szikhek el­söprő többsége — nem utol­sósorban privilegizált társa­dalmi-gazdasági helyzete mi­att — öt lépés távolságról fi­gyelte az erjedést. Ám a szél­sőségesek szűnni nem akaró terrorakciói hovatovább azzal fenyegetnek, hogy — akarva- akaratlan — a szikhek na­gyobb csoportjai, esetleg tö­megei is a fanatikus uszítás hatása alá kerülnek, vagy ami még rosszabb, szembeke­rülnek az államot alkotó más nemzetiségekkel, vallási cso­portokkal, mindenekelőtt a hindukkal. Ennek a rendkí­vül veszélyes fejleménynek a lehetőségére figyelmeztet az a tény, hogy naponta érkez­nek a hírek a szikh szélsősé­gesek vérszomjas, hinduelle­nes kilengéseiről. Ennek nyo­mán megindult egy lassú, de figyelmen kívül nem hagy­ható hindu elvándorlás Pandzsábból. Ez pedig nyug­talanító jel mindazok számá­ra, akik India állami egysé­gét féltik. Sokan ugyanis azt érzik ki ebből a jelenségből, hogy a történelmi idők óta Pandzsábban élő hinduk kez­dik úgy látni; a szikh terror­hullám elindította politikai folyamat közeledik ahhoz a ponthoz, ahonnan vagy nincs, vagy módfelett nehezen van csak visszatérés. Gy. S. Választások Iránban Az iszlám forradalom győzel­me óta másodszor tartottak par­lamenti. választásokat vasárnap Irániban. A mostani választáso­kon. kizárólag Khoméiirm. ajatol- labnak, a forradalom vezetőjé­nek hívei indulhattak, az iszlám vezetés ellenzéke nem állíthatott jelölteket, A parlament 276 mandátum ára az Iszlám .vezetés 1500 — más hírügynökségi források szerint 1200 — különböző árnyalatú je­löltje pályázott. Az alkotmány értelmében a 15. életévüket be­töltött állampolgárok járulhattak az urnák elé. a szavazók sze­mélyazonossági okmányát lepe­csételték. A hivatalos végeredmény leg­feljebb a hét végére várható. (Folytatás az 1. oldalról) vostanhallgatók százai — hét­főn a Magyar Tudományos Akadémián tartott gyűlésen egyhangúan kinyilvánították: a magyar orvostársadalom a világ orvosaival együtt szer­vezetten küzd az emberiség létét fenyegető nukleáris ka­tasztrófa megelőzéséért. Szentágothai Jánosnak, a Magyar Tudományos Akadé­mia, valamint a magyar orvo­sok A nukleáris háború meg­előzéséért mozgalom elnöké­nek megnyitó szavai után Bemard. Lown, a Harward Egyetem világszerté ismert kardiológus professzora, a nukleáris háború megelőzé­séért küzdő nemzetközi moz­galom társelnöke — aki e ta­nácskozás alkalmából tartóz­kodik országunkban — mon­dott beszédet. Elmondta, hogy világszerte egyre nagyobb mértékben bontakozik ki az a társadalmi mozgalom, ame­lyet néhány évvel ezelőtt amerikai orvosok kezdemé­nyeztek azért, hogy harcba hívják a világ négymillió or­vosát: á világ minden részén ismertessék az emberiséget fenyegető nukleáris háború, biológiai, egészségügyi, gazda­Csehszlovákiában az utób­bi néhány esztendőben roha­mosan csökken a népesség növekedése. Tavalyi növeke­dés mindössze 45 000 lélek volt. Ebből alig 5000 jutott Cseh- és Morvaországra, így a demográfusok azzal szá­molnak, hogy a cseh ország­részben a népesség már eb­ben az évben abszolút mér­tékben csökkeni fog, mivel az élveszületések száma nem éri el az elhalálozásokét. Az ország egészét tekintve ezt az irányzatot Szlovákia ter­mészetes szaporulata egyelőre elodázza. A demográfiai tényezők, vagyis a nagy és kisebb lét­számú korosztályok váltako­zása és a lakosság korössze­tétele mellett, a születések számának alakulásában bizo­nyára nem elhanyagolható szerepet játszik, hogy az egy­kor a születésszám alakításá­ban kedvező szerepet játszott családpolitikai intézkedések mára veszítettek ösztönző ha­tásukból. A jelenleg érvé­nyes rendszer gyakorlatilag sági következményeit és meg­győzzék a különböző nemzeti­ségű, vallási és politikai né­zeteket valló embereket, hogy nemzetközi összefogással aka­dályozzák meg a nukleáris háborút. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára hétfőn a KB székházéban fo­gadta Bemard Lown neves amerikai orvosprofesszort, a Nemzetközi orvosmozgalom a nukleáris háború megelőzésé­ért .társelnökét, 'aki a Magyar Tudományos Akadémia ven­dégeként tartózkodik hazánk­ban. A szívélyes légkörű találko­zón Kádár János méltatta az orvosmozgalom jelentőségét a nukleáris háború elleni egyre szélesedő nemzetközi összefo­gás előmozdításában. Megerő­sítette hogy hazánk támogat minden józan kezdeményezést, amely a nukleáris katasztrófa megakadályozását szolgálja. A megbeszélésen jelen volt Tétényi Pál, a KB tudomá­nyos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője és Hol­tán Zsuzsa, a nemzetközi mozgalom Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke, a Köz­ponti Bizottság tagjai. tíz éve változatlan, eltekint­ve a családi pótlék két év­vel ezelőtti minimális eme­lésétől, amelyre az alapvető élelmiszerek árának jelen­tős emelkedésével egy időben került sor. Vélhetően szoros összefüg­gés van a demográfusok ál­tal uralkodónak kimutatott kétgyermekes családmodell és a között, hogy Csehszlo­vákiában gyermekgondozási segélyt csak a második gye­rek után folyósítanak, a gyer­mek kétéves koráig. Kivételt jelent, hogy az egyedülálló anya már az első gyermeke után is igénybe veheti a gyest. Ennek összege havon­ta 600 korona. Két gyermek után — ikerszülés esetén, vagy akkor, ha az első gyer­mek még nem érte el a két­éves kort — az összeg 900, hasonló feltételekkel három gyermek után 1300 korona. Az állami szektorban dol­gozók átlagkeresete Cseh­szlovákiában tavaly megkö­zelítette a 2800 koronát. A szakszervezet gondozá­KUBÁBAN Vasárnap választásokat tar­tottak Kubában. A szavazók a helyi néphatalmi szervek (tanácsok) több mint tízezer képviselőjének személyéről döntöttek. Előzetes becslések szerint a több mint 6,5 millió választásra jogosult állam­polgárok 97—98 százaléka vett részt a szavazáson. KÍNAI—BRIT KÜLÜGYMINISZTERI TÁRGYALÁSOK Hétfőn délelőtt Pekingben kínai—brit külügyminiszte­ri tárgyalások kezdődtek. Vu Hszüe-csien kínai külügymi­niszter brit kollégájával sir Geoffrey Howe-val véleményt cserélt nemzetközi kérdé­sekről, a kelet—nyugati kap­csolatokról, az európai hely­zetről és a kínai—brit vi­szonyról. Megkezdték a hongkongi kérdés megvita­tását is. A kínai—brit kül­ügyminiszteri tárgyalások délután folytatódtak. A PROGRESSZ—20 ÜTBAN A SZALJUT—>1 FELÉ A Szaljut—7 tudományos űrállomás további működésé­nek biztosítására moszkvai idő szerint vasárnap délben a Szovjetunióban felbocsá­tották a Progressz—20 jelzé­sű automatikus teherszállító űrhajót. A Progressz—20 kü­lönböző szállítmányokat visz magával az űrállomásra. NAMÍBIÁI MERÉNYLET A dél-afrikai megszállás alatt lévő Namíbia északi részén egy benzinkútnál va­sárnap pokolgép robbant és megölt két amerikai diploma­tát, akik éppen benzint töl­tettek kocsijukba. Egy helyi polgári személy is életét vesz­tette, négyen pedig megse­besültek. A diplomaták a Namíbiában nemrég létesí­tett amerikai összekötő iro­dán teljesítettek szolgálatot Windhoekban. sában lévő betegbiztosítási alapból kiegészítik a terhes anyák fizetését, oly módon, hogy orvosi javaslatra — ki­sebb keresettel járó — köny- nyebb munkára helyezik át. A szülési segély gyerme­kenként 2000 korona. 26 hé­tig, ikerszülés esetén 35 hé­tig jár a szülési szabadság, amelynek ideje alatt fizeté­sének kilencven százalékát kapja az anya. A családi pótlék csak az egyik szülőt illeti meg. Egy gyermek után 180, kettő után 610, három után 1150, négy gyermek után 1640 és min­den további gyermek után 330 korona a családi pótlék összege. A demográfiai irányzatok indokolnák ugyan a gyer­mekgondozási segély és a családi pótlék emelését, eset­leg a gyes idejének növelé­sét, hogy a kedvezőtlen né­pesedési tendenciák leféke­ződjenek, vagy kedvező irányba forduljanak, ám a gazdaság teherbíró képes­sége Csehszlovákiában is korlátokat szab. 1982-ben csa­ládi pótlékra több mint 13,57 milliárd, gyermekgondozási segélyre 1,142 milliárd koro­nát fizettek ki. Bizonyos helyzetekben a változatlanság néha a vál­tozásnál is fontosabb jelen­ség. Ezt mondhatjuk el a Szovjetunió nemzetközi ma­gatartásáról, amely Jurij Andropov halálával sem irányát nem változtatta, sem dinamizmusából nem vesztett. Akik az SZKP és a szovjet állam élén állnak, — s itt természetesen rend­kívül nagy szerepe van Konsztantyin Csernyenkó- nak, a párt új főtitkárának, — már a szomorú eseményt követő napokban hitet tet­tek a politika folyamatossá­ga mellett. Minden, ami azóta történt, ennek az el­határozásnak a hosszú távú érvényét igazolja. Javaslatok — válasz nélkül Az utóbbi hetekben ki­bontakozott szembeszökően nagy szovjet külpolitikai aktivitás középpontjában természetesen változatlanul az a szándék áll, hogy az adott körülmények között is javítani kell a szovjet— amerikai viszonyon, bizto­sítani kell a két ország kö­zött a normális érintkezést, a tárgyalásokat korunk sorskérdéséről. Semmit sem változott az a régóta meg­hirdetett szovjet elv, hogy minden lehetséges módon meg kell fékezni a nukleá­ris fegyverkezést, a lehető legalacsonyabb szinten kell biztosítani az erőegyensúlyt. Érvényben van az erőszak­ról való kölcsönös lemon­dást indítványozó szovjet javaslat, megannyi más fontos kezdeményezéssel együtt — például a vegyi fegyverkezés visszafogásá­ra —, amelyek mindegyike sajnálatos módon vagy el­utasításra talált, vagy vissz­hang nélkül maradt az ame­rikai fél részéről. Moszkva mégis kerül minden olyan lépést, amely a feszültség növeléséhez ve­zethetne, és elősegít min­dent, ami azt csökkentheti. Erre utalt nemrég Konsz­tantyin Csernyenko válasza a Szocialista Internacionálé felhívására, melyben az SZKP főtitkára kifejti: a legnagyobb veszélyt pilla­natnyilag az amerikai szár­nyas rakéták és Pershing—2- esek nyugat-európai telepí­tésének folytatódása jelenti. Ennek ellenére megvan a lehetőség a tavaly Genfben megszakadt szovjet—ameri­kai tárgyalások felújítására. Ha az amerikaiak ezt való­ban óhajtják, — ha felszó­lításaik nem csupán az el­nökválasztási kampánnyal magyarázhatók —, akkor olyan lépést kell tenniök, amely igazolja: megvan bennük a hajlandóság a visszatérésre az európai ra­kétatelepítés előtti állapot­hoz. Sajnos azonban a jelek azt mutatják, hogy az Egye­sült Államok vezetői nem szánták rá magukat ilyen lépésekre. E szerint kell te­hát tárgyalási sürgetéseiket is megítélni. ­Magas szintű eszmecserék A már említett nagysza­bású szovjet aktivitás min­denekelőtt magas szintű ta­lálkozókban, eszmecserék­ben és tanácskozásokban ölt testet. Ilyen volt egye­bek között Dmitrij Usztyi- nov honvédelmi miniszter indiai látogatása, amelynek során —, mint ahogy világ­szerte feltételezik —, na­gyon kényes katonapolitikai kérdések is napirendre ke­rültek. Ismeretesek India ellentétei azzal a Pakisz­tánnal, amely egyebek kö­zött az afganisztáni kérdés­ben is oly negatív szerepet játszik. Egy katonailag erő­sebb, pozitív semlegességet valló India mindenképpen stabilizáló tényező a dél­ázsiai térségben. Ugyancsak régóta elhatá­rozott és valamelyes hala­dékot szenvedett látogatás volt Gejdar Alijev első mi­niszterelnök-helyettes da­maszkuszi útja és Hafez Asszad elnökkel folytatott tárgyalásai. Maga a látoga­tás ténye is felveti a Szov­jetunió közel-keleti szere­pének széles problematiká­ját. Jelképezi azt a fontos politikai és katonai szere­pet, amelyet Moszkva azál­tal tölt be; hogy az imperi­alista erőkkel szembeszálló tényezők legfontosabb tá­masza. A Szovjetunió nem egyoldalú szerepre törekszik ebben a térségben, hanem a rendezés pozitív eleme akar lenni. Azelőtt is és most is a Közel-Keleten élő valamennyi nép elleni jo­gainak védelmezésére vál­lalkozik, s éppen ezért nél­külözhetetlen részvétele az átfogó rendezésben. Az elszigetelés kudarca A felsorolás — még a tel­jesség igénye nélkül is — a szovjet diplomáciai akti­vitás jeleiről hosszúra nyúl­na. Itt elég, ha emlékezte­tünk arra, hogy nemrég mind Japánnal, mind Kíná­val külügyminiszter-helyet­tesi szinten folytak tárgya­lások; hogy Andrej Gromí- ko tárgyalt az algériai el­nök különmegbízottjával, hogy Kornyijenko első kül­ügyminiszter-helyettes Tö­rökországban járt. Moszkvá­ban tanácskozott Vogel, az NSZK szociáldemokratáinak vezetője, és Londonban tárgyalt a Szovjetunió kül­ügyminiszter-helyettese. Rö­videsen várható Genscher nyugatnémet és Geoffrey Howe brit külügyminiszter moszkvai látogatása. Mit­terrand francia elnök pedig éppen amerikai hivatalos tartózkodását találta megfe­lelő időpontnak arra, hogy bejelentse: ő is szívesen lá­togatna el a szovjet fővá­rosba. A Nyugat ebben a hely­zetben „Moszkva felértéke­lődéséről” beszél, holott csupán azoknak a kudarcá­ról van szó, akik „leértékel­ni”, pontosabban: elszige­telni törekedtek külpoliti­kailag a Szovjetuniót. Egészséges folyamatnak va­gyunk tanúi, amelynek ha­szonélvezője az egész szo­cialista közösség. Szabó L. István (Folytatás az 1. oldalról) érdeke, ezért arról is dönt­hetnek a kollektív szerződé­sekben, hogy nagyobb kez­dőfizetést adnak annak a fi­atalnak, aki kiemelkedő ered­ménnyel végezte tanulmá­nyait. A kollektív szerződések módosításánál a béren kívüli juttatásokat is vizsgálják, hogy a legfontosabbakra a mai szűkös anyagi lehetősé­gek között is jusson. A leg­nagyobb összeget mindenütt változatlanul a dolgozók testi épségének és egészségének védelmére koncentrálják. A további szociális feladato­kat pedig rangsorolják. A kollektív szerződés és a bérfejlesztés volt a témá­ja április 16-án Nyíregyhá­zán megyénk egyik legna­gyobb vállalatánál, a Sza­bolcs megyei Állami Építő­ipari Vállalatnál is. Az építőknél a múlt év­ben — a kollektív szerződés­nek megfelelően — kilenc dolgozó lakásépítését támo­gatták a fejlesztési alapból, vissza nem térítendő kölcsönt tizenöten kaptak. Tavaly rendszeresítették a munkaru­ha-utalványokat, az új for­mával elégedettek a dolgo­zók. A kollektív szerződés idei módosításánál elfogadták azt a javaslatot, hogy kapjanak több bért azok, akik meg­szerzik második szakmáju­kat. Az. „alaptörvény” értel­mében ötven fillér órabér­emelés jár mindenkinek a második szakmunkásvizsga után. A bizalmi küldöttek egyetértettek azzal, hogy idén a vállalat egymillió egyszáz­ezer forintot fizet ki a jól dol­gozóknak anyagi ösztönzés címén.' SZOCIALISTA HORIZONT Csehszlovák családpolitika Éljen a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan barátsága!

Next

/
Thumbnails
Contents