Kelet-Magyarország, 1984. április (44. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-14 / 88. szám
KM HÉTVÉGI MELLÉKLET 1984. április 14. Dr. loth József A folyosó falát csaknem teljesen elborítják a sűrűn egymás mellé tűzött terjedelmes lapok — azokon pedig a laikus számára ijesztő mennyiségű szám. — Ez egy állami gazdaság komplex gazdálkodási terve — magyarázza halvány mosollyal Tóth professzor. — Számítógéppel készült az intézetünkben. Az itt kidolgozott és a termelő gazdaságoknál alkalmazott „számítógépes döntési és elemzési rendszer” (angol rövidítése: CADMAS) eredménye. Talán hihetetlenül hangzik, de tények bizonyítják: ahol ezt a komplex automatizált tervezési rendszert alkalmazták, ott a jövedelem pár éven belül 50—100 százalékkal emelkedett... A folyosó végén üvegajtó. Mögötte képernyők és billentyűsorok — számítógépek részei. Az újabb üvegfal mögött: az „Agy” ■ —' pontosabban az agyak. Mágnesszalagok futnak, kattog a sornyomtató, kiíró. — Több számítógépünk is van — mondja a professzor. — Az első, amit megvettünk hat-hét éve, az IJ—10-es volt, harmincmilliós érték. Aztán azóta gyarapodott a laboratórium állománya: van már VT—20-asunk, meg néhány kisebb személyi számítógépünk is. Színesen, érthetően magyaráz az ősz hajú, mosolygós professzor, akinek névjegyén ez áll: „Prof. dr. Tóth József — a mezőgazda- sági tudományok doktora — Agrártudományi Egyetem Debrecen ...” S ami szembetűnő a névjegyén, áthúzva az is ott áll: rektor... — Hat esztendeig voltam a DATE rektora, 1983-ban járt le a második hároméves megbízásom. Jelenleg az egyetem ökonómiai szervezési intézetének igazgatójaként tevékenykedem. Három tanszék és a számítás- technikai labor tartozik az intézethez. Ez utóbbit közvetlenül én irányítom — sőt mondhatom azt is: ez áll a.legközelebb hozzám. Szerényen fogalmaz, hiszen lényegében ő teremtette meg a számítástechnikai labort... Hat-hét évvel ezelőtt kiharcolta (mert sok helyen harcolni kellett...), hogy megvegyék az első gépet, s azóta olyat produkált munkatársaival, hogy az világszerte érdeklődést keltett. A már említett automatizált tervezési rendszer annyit jelent: a megfelelő adatok birtokában a számítógép kidolgozza valamennyi termék és termény optimális termelési technológiáját, összeállítja a vállalat (gazdaság) matematikai modelljét, elkészíti a terveket, a mérlegeket, a szervezési intézkedésekben is tanácsot ad ... — Lényegében tehát elértük, hogy ennek alkalmazásával az ember szerepe teljes egészében az érdemi feladatokra, a döntésre koncentrálódik. Ugyanis több változatban is a vezetők elé tárjuk a terveket. Például: ha a búza terméshozamát ennyire tervezzük, akkor ilyen meg ilyen technológia, munkaerő, gép stb. szükséges. Ha magasabbra tervezzük, akkor ez meg ez változik ... Irreális célokat természetesen nem tűz ki a terv, hiszen a számítógép az előzőleg betáplált adatok birtokában számol. Ez «z egyik leglényegesebb munka: az előzetes helyzetfelmérés! Mire képes az adott gazdaság, menynyi a munkaerő, a gép és így tovább. — Azt mondta, hogy az eddigi eredmények igazolták az önök rendszerének elő> nyeit. Vannak-e hátrányai? — Jószerivel semmi! Hacsak azt nem számítjuk ide, hogy roppant gondos és mindenre kiterjedő munkát igényel, itt nem lehet helye pongyolaságnak. Mert igaz ugyan, 5 hogy a számítógép készíti a tervet — de az ember által betáplált adatok alapján! Igen | nagy az_érdeklődés bel- és külföldön is. — Ebben az évben kétszer kell kiutaznom a Német Szövetségi Köztársaságba. Egyrészt előkészíteni egy tanácskozást, másrészt pedig előadást tartani. A Magyar Agrárgazdasági Egyesület ottani társszervezete rendez Frankfurtban egy konferenciát a számítástechnika mezőgazdasági alkalmazásáról. Emellett Csehszlovákiába várnak, meg a lengyelországi Wroclavba is. Április 15-én Litvániába utazom, onnan pedig Kijevbe. Ez utóbbi út azért fontos, mert egy szovjet és egy szlovák professzorral közösen írtunk > egy könyvet — ezt kell megbeszélnünk. Aztán májusban az NDK-ba kellene mennem, Haliéba és Berlinbe. De hát... S ekkor válik érthetőbbé az apró epizód. Amikor találkoztunk, éppen ebéd után volt. Titkárnője a feketekávé mellé egy pohár vizet és egy kis üvegcsét tett elé az asztalra. Ö sietősen bekapott néhány gyógyszert, kis mosollyal mentegetőzve: — Muszáj szednem, és bizony hajlamos vagyok arra, hogy elfelejtsem ... 1982 őszén ugyanis szívinfarktus érte, sokáig lábadozott, ma is nagyon kell (kellene?) kímélnie magát. S itt folytatódik az NDK- beli utazásról kezdett mondat: — ... le kell mondanom a hallei utat. A Berlinbe tervezettet pedig őszre halasztóm. Fárasztó lenne, nem merek kockáztatni. 52 éves volt április negyedikén. Olyan út áll mögötte, melynek állomásait sorra véve, bizony érthetőbbé lesz a test, a „motor” állj !-parancsa. — Nagyecseden születtem, s 17 évesen, 1949-ben Mátészalkára kerültem. A MINSZ, a Magyar Ifjúsági Népi Szövetség Szatmár megyei titkárságán dolgoztam. Utána ideiglenesen Nyíregyházára kerültem, s innen küldtek Mosonmagyaróvárra, az állami gazdaságok vezetőképző iskolájára. Ezt elvégeztem, innen a szikszói erdészeti szakmunkásképző igazgatójának neveztek ki, majd Kalocsán, később pedig Szegeden dolgoztam több funkcióban. Az utóbbi helyen például az erdészképző igazgatója voltam. Aztán a továbbképzés után Gödöllőn a mezőgazdasági akadémián tanársegéd voltam, s itt végeztem el az egyetemet is ... Jellegzetes életút — az ötvenes évek viharos átalakulásait példázza a sokféle beosztás, s az is, hogy a tanulni vágyó fiatalember végül is csak 1957-ben szerzett diplomát. Ezután következett Debrecen (már közelebb a szülőföldhöz), majd innen kiindulva újra a szűkebb pátria: Szabolcs-Szatmár. — Mivel politikai gazdaságtant is oktattam, fölkértek, hogy a nyíregyházi esti egyetemen tartsak órákat. Éveken keresztül jártam át — nagyon nagy élvezettel... Kitűnő viták, jóízű beszélgetések emlékei élnek bennem. Eközben már docens volt a DATE-n — s fölajánlottak egy tanszékvezetői egyetemi tanári állást Gödöllőn. — Elfogadtam, de nem elsősorban a „presztízs” miatt. Orvosi tanácsra nagyon kellett a levegőváltozás, a jobb klíma. 1973- tól három évet töltöttem ott — s végül visz- szahúzott a szívünk (a családdal) a Tiszántúlra. Egy év sem telt el és rektorrá választották, s lényegében ekkor kezdte el a már emlegetett „harcot” á korszerű, számítógépes technika kialakításáért. Fényesen beigazolódott, hogy ez a jövő útja! — Az eddigi eredmények alapján most 17 dunántúli tsz számára együttesen készítjük el a terveket. Hatalmas munka, mondanom sem kell. — Ha már a szűkebb hazáról beszéltünk az előbb: a szabolcs-szatmári szövetkezetek, állami gazdaságok érdeklődnek? — Annak idején éppen a szülőfalum, Nagyecsed szövetkezete számára készítettük el az első ehhez hasonló tervet, persze, jóval egyszerűbbet és kisebb hatásút. Sajnos, ott különféle személyi okokból sikertelen volt — itt is látszik, hogy számítógép ide vagy oda, végső soron az emberen múlik minden ... Nos, volt néhány próbálkozás régebben a megyében — de már évek óta nincs ilyen jellegű kapcsolat. Azt is be kell vallani: mi nem reklámozzuk magunkat, így is alig győzzük az évi 20—25 komplex terv elkészítését, figyelemmel kísérését. De ha lenne vállalkozó ... Kicsit elmélázik. Ecsedi, szatmári emlékek sorjáznak föl előtte, s hirtelen mondja: — A múlt héten voltam Nyíregyházán, sok régi baráttal találkoztam. Otthon, Ecse- den tavaly ősszel jártam a rokonságnál, már tervbe vettük a családdal az újabb utat. Igaz is: a család. Felesége gimnáziumban tanít, nagylánya orvostanhallgató, fia középiskolás. — A fiam egyelőre inkább műszaki érdeklődésűnek tűnik, de kíváncsiskodik az agrárpálya iránt is... Bevallom: nagyon szeretném, ha ezt választaná. Olyan sok mindent tudnék átadni neki... S nagy vágyam: legyen, aki közel áll hozzám, és folytatja a munkámat. Olyan jövő áll e terület előtt, amit ma pontosan fel sem lehet mérni,.. Tarnavölgyi György Kaland, verseny, sci-fi Újdonságok a film világából A filmstúdiókban világszerte élénk munka folyik, és új alkotások sora kerül a nézők elé. A Szovjet Film beszámol róla, hogy újra megfilmesítették Osztrovszkij Hozomány nélküli menyasszony című darabját, amelyből a harmincas években már készült adaptáció Jakov Prota- zonov rendezésében. Az új változat rendezője Elder Rja- zanov, címe ezúttal Kegyetlen románc. A főszerepeket Nyikita Mihalkov, Andrej Mjagkov, Alice Frelih és Ljudmila Gurcsenko játssza. Az operatőr Vlagyimir Alisszov, nkinek anyja Nyi- na Alisszova Pyotazonov Osztrovszkij adaptációjának egyik fő figuráját alakította. Bizonyára sokan emlékeznek még az Egy igaz emberre és megszemélyesítőjére, Pavel Kadocsnyikovra. Fél évszázad alatt mintégy hetven film főszerepét játszotta el olyan rendezőkkel, mint Eizenstein, a Vasziljev-fivé- rek és Szergej Jutkevics. 1965 óta ő maga is rendez. Nemrégen fejezte be a Sohasem felejtlek el forgatását, amelynek könyvét is ő írta. A történet egy egykori frontkatona hiteles levelén alapszik, aki a háborúban súlyosan megsebesült. Egy ápolónő mentette meg az életét. Az ő nagy, drámai szerelmükről szól a film. Üj sci-fi készült a Mosz- film stúdióiban A holdfényív a 21. században játszódik, rendezője Andrej Jermas, aki Valentyin Jezsovval írta a forgatókönyvet. Az ember a kozmoszban jár. Mit veszít és mit nyer vele? Érdemes-e kockáztatni? Ezt és hasonló kérdéseket boncolgat az érdekes történet, amelynek főszereplői közt van Vlagyimir Gosztyuhin, Igor Sztarigin, Jurij Szolomin, Georgij Ta- ratorkin, Natalja Szaiko és Gracina Balkstite. A „második generáció” fémjelzi a Titkos helyek című angol filmet — értesülünk egy londoni filmfolyóiratból. A második világháború első időszakában játszódó cselekmény iskoláslányok közé viszi el a nézőt. A főszereplők: Marie-Therese Relin (Maria Schell 17 éves leánya) és Tará MacGowran (az elhunyt Jack MacGowran leánya). Champion igaz története címmel készült film Bob Champion és Jonathan Powell könyvéből, Bob Champion angol zsoké életéről. 1982-ben vonult vissza, és ma saját istállót tart fenn. A filmben egy érdekes élet- történet keretében izgalmas versenyeket láthat a néző. A címszerepet John Hurt játsz- sza. Feleségem, Inge és feleségem, Schmidt — olvashatjuk a nem mindennapi címet a Filmspiegel tudósításában. Roland Oehme színes filmje a DEFA-nál készült, a „háromszög” alakítói: Walter Plathe, Viola Schweizer és Katrin Sass. Eredetije egy hangjáték volt, bonyolult családi kapcsolatokról, amelyek a végén megoldódnak. De hogyan?! A nyugatnémet Kino című kiadványban olvashattuk, hogy Franz Kafka Amerika című regénye alapján azonos címmel készített filmet NSZK—francia közös produkcióban Jean-Maria Straub és Daniele Huillet. Központi figurája Kari Ross- mann, akinek egy affér miatt el kell hagynia Németországot és Amerikába emigrál. A főszerepeket Christian Heinisch és Mario Adorf játssza. Április 19-től vetítik a nyíregyházi Krúdy moziban az István a király című, színes, magyar rockoperát, Szörényi—Bródi alkotását. A filmet Koltay Gábor rendezte. Az élet szeretője A magyar Irodalomnak vannak olyan értékei, amelyek az olvasói érdeklődés perifériáján időznek arra várva, hogy egy- egy kiadó felelősségérzete rájuk irányítsa a figyelmet. Ezek közé tartozik Gyóni Géza költészete is. Utoljára 1959-ben jelent meg válogatott verseinek a gyűjteménye Csak egy éjszakára címmel. A leghíresebb Gyóni-vers címmé emelése azt a szerkesztői törekvést tükrözte, amely a háború által meggyötört költő öldöklésellenes, kétségbeesett, jövőt váró vágyait fejezte ki. A most megjelent kötetnek már a címe is szélesebbre nyitja a horizontot. Az élet átfogá- sára való törekvés, a birtokba- vevés vágya, az élet teljes intenzitással való átélésének igénye gazdagabban tárul fel ebben a válogatásban. Gyóni Gézát a háború emelte ki a kor atlagköltőinek szürke tömegéből. Az 1914-ben harmincéves fiatalembert a galíciai frontra, a orzemysli erődbe vezényelték. Nem ő volt az egyetlen, akire Adv gondolt: „Lámpás. szép fejek sután megszédülnek”; a történelmi körülmények alaposabb ismerete, ha nnenv4s, glfpg8dhatóvá..de érthe- -távé teszi á magyar'áztllemi élet számtalan kimagasló egyéniségének csodavárását, megújulási vágyát. Egyesek a régi szabadságharcok folytatásának tekintik a háborús felvonulását. Az első veszteségek, a tragikus tapasztalatok csikarják ki a változást a gondolkodásiban. Ebben a hangulatban születik Gyóni gúnyverse, a Levél Nyugatra. Ez az igaztalan indulatokat fröcskölő költemény szolgáltat alkalmat Rákosi Jenőnek arra, hogy támadásba lendüljön Ady ellen, aki az első pillanatban felismeri ennek a háborúnak az igazi jellegét. Amikorra Gyóni verse a Budapesti Hírlapban megjelenik, már formálódik az ellentétpárja : Csak egy éjszakára... A vers lázasan kavargó képei, a költemény kereteit csaknem szétfeszítő indulat a személyes tapasztalatok érzelmi szinezett- ségén túl éppen azzal a nacionalista pátosszal számol le, azt a magatartást, politikát leplezi le, amely a katonáik ezreit küldte a pokolba: „Csak egy éjszakára küldjétek el őket ! Hosszú csábos nyelvvel hazaszeretőket”. De közben már megkezdődött Ady ellen, költészete ellen a kampány. Gyónit ki- (felhasználta Rákosi Jenő ebben a küzdelemben. A hadifogság szenvedései kevésnek bizonyultak ahhoz. hogy ez a költő levezekelje tévedését. Olyan bélyeget kapott. amelyből napjainkig sem tudott igazán megszabadulni. Az Ady-ellenes perben játszott szerepe volt az akadálya annak is, hogy megméressék ez a költészet. politikai indulatoktól mentesen birtokába vegye az érdeklődő olvasó. Gyóni Géza ifjúkori költészete nem megy túl Petőfi, Vajda hangjának a próbá1gatásán. Nagyon korán jelentkezik Adynak a hatása is. Nem mondható ez felszabadító erejűnek, inkább a költői bátorság növekedését segíti, illetve tetten érhető bizonyos hangulatok, életérzés újrafogalmazásában. (Bús strófák, Nem ártunk már.) Elátkozottnak érzi magát, üresnek, reménytelennek a sorsát, minden törekvése visszájára fordul. „Amit akarok, az mindig szép. / És ami lesz: az rútnál rútabb. / Egyenes, tiszta utak hínak. Es rovom a sikátor-utat.” (Átok alatt) Valószínűleg éppen Ady hatására tájékozódik a modern költészet kifejezési módszerei felől. A szépség-vonat őre című vers gazdag asszociációs világa, a filozófiai gondolatok iránti érdeklődés, a versilezárás szellemes ötlete mindenesetre jelzik ennek a kibontakozás útjára lépett költészetnek az erejét. A krasznojarszki fogolytábor lakója távol a hazától őszinte, eszköztelen vallomásokban idézi fel a hazát, a várakozó kedvest. Megrajzolja a tábori élet egyes mozzanatait, itt egészül ki lírai önvallomása a Levelek a Kálváriáról. Eljut a forradalom igenléséig (Utolsó tánc). Költész j é- nek átalakulását nem fogadják szívesen Magyarországon: Gvrtni Géza nem térhet vissza a fogságból. 1917 nyarán még eltemeti testvérét, s végleg magára marad. Nem képes elviselni a gyászt, összetörtén, elborult elmével, 33. születésnapján meghal. Gyóni Géza költészete nem tartozik a korszak élvonalába. Versei nélkül mégis aligha lehetne pontos képet rajzolni a huszadik század első két évtizedének lírai terméséről. (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1984.) Nagy István Attila
