Kelet-Magyarország, 1984. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-09 / 58. szám
2 Kelet-Magyarország 1984. március 9. x'iun'k'g/tMs 0©QO@G Színháznaptár Kisködmön egyujjas kesztyűvel. Az igényes és ízléses szűcsmunkát a népművészeti kiállításon fényképezte Jávor László. Táncverseny a Koronában Egész napos táncbemutatóra és versenyre invitálják az érdeklődőket március 11-én, vasárnap a nyíregyházi Korona-szálló dísztermébe. A Megyei és Városi Művelődési Központ modem táncklubja itt rendez területi táncversenyt, melyen a Dunán inneni megyék, tehát a fél ország minden jelentős táncklubja részt vesz. Többek között Egerből, Szarvasról, Debrecenből várnak versenyzőket, a három kategóriában lezajló bemutatóra. Az E, a D—2 és elnevezést jelölnek, az egyes fokozatokat elért táncosok művészi produkciójának színvonalára utalnak. Nyíregyháza 12 párt indít az E-osz- tályban, s van már két-két pár az ennél magasabb besorolású D—2 és D—1-ben is. örvendetes, hogy a fiatalok körében egyre népszerűbbek az úgyneveaett formációs táncok, mind többen jelentkeznek a művelődési ház csoportjaiba. Várhatóan nagy lesz az érdeklődés a verseny iránt is. Az első csoport dél A debreceniek vendégjátéka, három tájelőadás és hat darab szerepel a színház műsorán most péntektől a jövő csütörtökig. Ma este Kesserling: Arzén és Levendula című bűnügyi komédiáját hozza Nyíregyházára a debreceni Csokonai Színház, a művészeti hetek keretében. A mi társulatunk ugyanakkor Sátoraljaújhelyen lép föl Albee: Nem félünk a farkastól című drámájával. Szombaton ezt a művet játsszák itthon, este hat órai kezdettel, a Kiss Mányi-bérlet tulajdonosainak. Március 12-én, hétfőn a Sok hűhó semmiért „stábja” utazik két előadásra Sárospatakra, kedden kettőkor Fehérgyarmaton az Oszlopos Simeon című Sarkadi-drámát, fél négytől Nyíregyházán a Madame Louise szalonját adják elő — ez utóbbit a Széchenyi-bérleteseknek. Szerdán bérletszüneti előadáson láthatja a közönség Balázs József: A bátori advent című történelmi játékát, este a Madame Louise szalonja kerül színre a Radnóti-bérletben, csütörtökön este pedig a Nem félünk a farkastól következik a Shakes- peare-bérlet keretében. A múlt hét végén megtartott két premier után újabb bemutatóra készül a társulat. a D—1 kategóriák szakmai Március 9.: Nyíregyházán vendégszerepei az Állami Bábszínház. Felnőtteknek is készítették a Diótörőt, melyet két előadáson, délután négykor és este hétkor mutatnak be a művelődési házban, a délutánit ifjúsági, az estit felnőtt közönségnek. Tíz SZOT- ösztöndíjas művész — festő, szobrász, grafikus, fotós és iparművész — alkotásaiból nyílik kiállítás az intézmény földszinti galériájában délután négykor. Este. a szokott időben, hét órától várja a közönséget a nosztalgiadiszkó. Március 10: délelőtt 9-től a hang- versenyteremben az Éneklő ifjúság nyíregyházi körzeti bemutatóját rendezik, 15 kórus ível. Az együttesek műsorának második része délután kettőkor kezdődik. Néptáncosok próbálnák délelőtt 9-től a kamarateremben. délután háromtól ötig pedig gyerekeknek tartanak farsangtáji népszokásokat feldolgozó foglalkozást. Március 11: a hangverseny- teremben a gyermekbábosok bemutatója látható délelőtt háromnegyed tizenegytől. A művelődési ház rendezésében tartanak táncversenyt a Koronában 10 órától. Az ötórai tea helye a klubkávéház — természetesen öttől. Megkezdődik a pódiumbérlet-sorozat, melynek első vendégét, Kol- tay Róbert színművészt a hat, illetve nyolc órakor kezdődő műsorban láthatja a közönség. Március 12: Folytatódik a középiskolásoknak szánt egészségügyi-felvilágositó előadássorozat. Ezúttal Az alkoholizmus a fiatalkorúak bűnözésében címmel hallhatnak filmvetítéssel egybekötött előadást a fiatalok. Hétfőn mutatják be a Krúdy moziban Bacsó Péter: Te rongyos élet! című új filmjét. A művelődési házban a rendező részvételével este nyolckor kezdődik filmankét, melyen minden érdeklődőt szívesen látnak. Március 13: Este hétkor a Debreceni ütőhangszeres együttes lép föl a hangversenyteremben. Japán est című műsorukban számos egzotikus hangszert is megszólaltatnak. Március 14: Tavaszi hangversenyt ad a fúvószene kedvelőinek az Ifjú Gárda-fúvószenekar. A műsor este hatkor kezdődik. • előtt 10-kor kezd. Koncert a Nemzetiért Űjabb hangversenyre készülnek a Nyíregyházi Állami Zeneiskola tanárai. Nemrégiben Tóth Nándorné és Tóth Nándor adott nagy sikerű koncertet, most pedig a művészeti hetek keretében az iskola több művész-pedagógusa mutatkozik be a nagy- közönségnek. Műsorukon klasszikus, romantikus és modern szerzők kamaradarabjai szerepelnek, valamint az első tétel Mendelssohn: g-moll zongoraversenyéből. A hangversenyt március 11-én, vasárnap este hatkor a nyíregyházi Vasvári gimnáziumban tartják, bevételét pedig, mint a Tóth házaspár koncertje alkalmából is, a Nemzeti Színház javára ajánlják föl. Gyermekbábosok fesztiválja Játsszunk bábszínházát! — ez a címe annak a vetélkedőnek, melyet a tévé, az úttörőszövetség, a Népművelési Intézettel és a helyi művelődés- ügyi osztályokkal és központokkal együttműködve hirdetett meg. Nyíregyházán március 11-én, vasárnap veszik birtokukba a legifjabb amatőr előadók a művelődési ház hangversenytermét, ahol délelőtt háromnegyed tizenegytől körülbelül délután kettőig tizenhárom bábcsoport mutatja be műsorát. A szakmai értékelésen dől el, hogy a borsodi és a szabolcsi gyerekek közül kik jutnak tovább a következő fesztiválra. Múzeumi matiné és kiállítás Poptehetségek: START! A szombat délelőtt ismét a nyíregyházi általános iskolásoké a Jósa András Múzeumban. Március 10-én tíz órától kezdődik a múzeumi matiné, melyen a képzőművészeti gyűjteményből mintegy hatvan alkotást ismerhetnek meg a tanulók. A foglalkozás vezetője, Muraközi Ágota művészettörténész olyan festményeket, érmeket válogat ki a bemutatóra, amelyeket Móricz, Krúdy, Ady Endre és József Attila művel ihlettek. A megyénkben élő, illetve elszármazott képzőművészek alkotásai között találhatók szép számmal művész- portrék is. A múzeumi matinét vetélkedővel kapcsolják össze. A résztvevők rögtön lemérhetik, mennyi új ismeretet sikerült szerezni a képzőművészet és az irodalom világából. Mától láthatja a közönség a Jósa András Múzeum új képzőművészei szerzeményeit. A 9-én nyíló és a hónap végéig látogatható bemutatón csak a legértékesebb alkotások tekinthetők meg. Kivétel nélkül megyei kötődésű festőktől, szobrászoktól, grafikusoktól származnak. Az időszaki kiállítás anyagából kiemelkedik a Pál Gyula-hagyaték. A harmadik múzeumi esemény március 12-én, hétfőn lesz 17 óra 30-tól. A múzeumbaráti kör ülésén Kurecskó István két néprajzi témájú amatőr filmjét vetítik. Két tehetségkutató akciót hirdetett meg közösen a Pesti Műsor poprovata és az MHV Start lemezmárkája ez év elején. Március 15-ig várják az énekesi pályához kedvet és tehetséget (!) érző fiatalok jelentkezését „Tini- sztár 84” jeligére. Előnyös megjelenésű, jó színpadi fellépésű fiúk és lányok pályázhatnak — 20 éves korig. (A cim: PM pop- rovat, Budapest, Garay u. 5. 1076.) A sztár jelöltek néhány sorban írjanak magukról, s ne felejtsenek ki a borítékból egy arcképet, s egy egész alakos felvételt sem. A Start kazettapályázaton már működő előadók és elsősorban együttesek indulhatnak. A kazettára, vagy hangszalagra rögzített legfeljebb három saját számot (maximum 15 perces időtartammal) március 25-ig lehet be- .küldeni a Magyar Hanglemez- gyártó Vállalat Kiadói Igazgatóságára (Budapest, Vörösmarty tér 1., 1051). Itt is szükséges egy rövid ismertető az előadókról, valamint a számok pontos címe, szerzője és három gépelt példányban a szövegük. (A pályázatok részletes kiírása megtalálható a Pesti Műsor 1984/6. számában, amely február 7-én jelent meg.) (—PP) Százéves a tűzoltóság Nyíregyházán Száz éve, 1884. március készített leltár elküldése mel- 9-én tartotta alakuló gyűlé- lett, tanácsot kért a szervez- sét a nyíregyházi önkéntes kedést és a felszerelést ille- tűzoltóegylet. A város veze- tőén. Kempelen Béla vála- tőinek mintegy kétéves, lel- szában közölte, hogy Nyírkes szervező munkája eredményeként gyűlt össze a 126 alapító, 16 pártoló és 66 működő tag. Kerekréthy Miklós városi főkapitány indítványára Nyíregyháza város 2000 forint készpénzadománnyal, „Széchenyi” nevű nagy fecskendőjével és 860 forint 90 krajcár értékű egyéb tűzoltószereivel a tűzoltóegylet első alapítója lett. A márciusi alakuló gyűlésen Kerekréthy Miklós főkapitány mint a szervező bizottság elnöke köszöntötte az alapító, működő és pártoló tagokat, majd Okolicsányi Géza egyleti titkár mutatta be az egylet alapszabálytervezetét. Ezután Kerekréthy Miklós elnök jelentette, hogy az egylet vagyona a város által felajánlott, s az ezután évenként fizetendő 2000 forint, a 3000 forint értéket képviselő tűzoltószerek, valamint az alapító, pártoló és működő tagok által aláírt s kötelezett összeggel együtt körülbelül 7000 forint. „Bekövetkezett tehát a kedvező időpont, amikor az egylet megalakulnak nyilváníthatja magát” — mondotta az elnök. Ezt követően Bencs László tanácsnok arról tájékoztatta a gyűlést, hogy a város megbízásából kapcsolatba lépett Kempelen Bélával, a budapesti tűzoltóegylet főparancsnokával és Walser gépgyárossal. A tűzaltószerekről DísztSr egyháza tűzoltószerei még egy 1600 forintos fecskendő Bontóbalta beszerzése után a célnak tökéletesen megfelelnek, és arra is ígéretet tett, hogy a tűzoltási ismeretek és gyakorlatok betanítására egy szakavatott tűzoltót fog küldeni, addig is az egylet gyakorolja magát a katonás menetben, fordulatokban stb. (Valóban, 1884 áprilisától augusztusig Breuer Szilárd, a budapesti önkéntesek egyik szakaszparancsnoka oktatta a nyíregyháziakat.) Walser gépgyáros pedig azt ajánlotta, ha a város átadja neki a nagy fecskendőt, az új 1600 forintos fecskendőért csak 800 forintot kér. Ezt a gyűlés elfogadta. Ezután történt a tisztviselői kar választása a parancsnoki posztot kivéve, mert erre a tűzoltóság érdeke szakavatott egyént kíván. A titkos választás eredménye: elnök: Kovács Gerő, alelnök: Kerekréthy Miklós, főparancsnok: Sztárek Ferenc, titkár: Okolicsányi Géza, pénztáros: Korányi Imre, orvos: dr. Trajtler Soma, ügyvéd: dr. Meskó László. A többi, tűzoltói szakképzettséget kívánó tisztségek megválasztását más közgyűlésre napolták el. Az önkéntes tűzoltók alakuló gyűlése a választmányi tagok megválasztásával zárult. Bene János A négyemeletes város A mikor Mátészalkát várossá nyilvánították (ennek idén már tizenöt esztendeje), voltak, akik némi csúfondárosság- gal mondogatták: ugyan már, miféle város ez? Csak amolyan földszintes város ... Volt ebben némi kétkedés is, hogy vajon mire jutnak a várossal az itt élők, lesz-e lendület... Nos, az eltelt másfél évtized rácáfolt a kétkedőkre. A szatmári kisváros lakóinak száma immár a húszezres határt közelíti, központjára rá sem ismer, aki régen járt e vidéken — itt már nem „földszintes várost” láthat, hanem mértéktartó méretekkel felhúzott emeletes házakat, meg új boltokat, tereket, utcákat. Szinte a földből nőtt ki az iparnegyed, az új lakótelep, széles út szeli át a települést. Egyszóval: levetette régi ruházatának egy részét a városka. Ha valaki most felhördülne, mert lokálpatriotizmusa bántónak érzi a „városka” kifejezést, azt meg keli nyugtatnom, hogy távolról sem a lebecsülés szól ebből; — inkább afféle kedveskedő jelzőnek szántam. Már- csak azért is, mert azt, hogy Mátészalka: kisváros, magától a város tanácselnökétől hallottam nemrégiben egy beszélgetés során —, mégpedig hangsúlyosan! „Kisvárosi hangulat” — ezt emlegette az elnök nyomatékkai, amikor afelől kérdeztem, hogy milyennek is tervezik a város arcát. Alapvetően az volt az elképzelés már a kezdet kezdetén is, hogy nem törekszenek túlságosan fölfelé. Ha nem is földszintes, de legfeljebb „négyemeletes város” akarnak lenni —, s ehhez hűek is maradtak a nagyarányú építkezések során. Nem húztak föl látványos magasházakat, csak azért, hogy lepipáljanak nem is létező versenytársakat ... „Van helyünk” — mondta az elnök, és már sorolta is a szabad területeket, ahol családi otthonok épülhetnek — emberi léptékkel. Ugyanakkor vissza-vissza- tért a kisvárosi hangulathoz. Fölemlítette a város régi házakkal szegélyezett főutcáját, a Kossuth utcát, mely ma is őrzi a régi Szalka levegőjét. Itt minél kevesebbet bontanak, annál jobb — meg kell maradnia, ami megmenthető. A vasútállomástól a város- központ felé sétálva ki-ki felidézheti régi emlékeit, nosztalgiával kopogtathat meg ódon falakat, kapubejárókat. S ha beérkezik a centrum fehéren villogó új falai közé, akkor is otthon érezheti magát. (tgy) A tárgyalóteremből A nevetés vége: ökölharc Viharos gyorsasággal keletkezett a verekedés, s épp olyan villámgyorsan véget is ért: mire a rendőrök kiértek, a sérült már nem volt sehol. Ez a több folytatásos rajcsúr 1982. február 11-én este a nyíregyházi Szindbád söröző előtt kezdődött. Kilenc óra tájt a sörözőből jött ki — nem mondhatnánk, hogy színtiszta józanon — Jakab László 30 éves nyíregyházi rakodó munkatársával, Barna Zoltánnal. Amikor Barna a korlátnál lévő kerékpárját lakatolta kifelé, ott ment el mellettük nevetve két férfi. Jakabék ezt — ittasságuk miatt — magukra vették, és Jakab sértőn szólt utánuk. A vége tettlegesség lett, kölcsönösen bántalmazták egymást, de előbb az egyik, majd a másik nevető is futásnak eredt. Barna az állomás felé futó után vetette magát, a sörözőnél hagyva a kerékpárját is. (Azzal Jakab indult el.) Rohanás közben — hogy a második folytatásra sor kerüljön — Barna szembetalálta magát Dankó Károly 25 éves tiszanagyfalui lakossal, méghozzá úgy, hogy meglökte Dankót. (ö szintúgy nem utasította visz- sza aznap este az italt.) A lökés miatt szóváltás robbant ki most már közöttük — az előbbi nevető közben egérutat nyert —, egymást lökdösték, Barna meg is akarta ütni Dankót. Dankó viszont ütött is, sőt a helyszínre érkezett munkatársa, Hartman József 22 éves tiszaesz- lári villanyszerelő, s . ő is bekapcsolódott a most már egyoldalú küzdelembe. Barna pillanatokon belül a földre került. Dan- kóék pedig rúgdosták, de úgy, hogy a rúgások a Barna fejét, többek között a szemét is érték. A rúgdosásban egyébként más személyek is részt vettek, akiknek neve mindmáig ismeretlen. (Közben visszatért az egyik nevető, lánccal felfegyverkezve, de erre már nem volt szükség.) Végül az erősen vérző Barna kérte a helyszínre érkező Jakabot, hogy segítsen. Mielőtt azonban ő közbeavatkozhatott volna, megütötte őt Dankó sógora, a büntetett előéletű 24 éves Dutka Mihály. Barnának mégis sikerült elmenekülnie, egy taxiba ugrott és hazavitette magát. Egy hónapig feküdt a szemészeten: maradandó élességcsökkenés keletkezett a látásában, amely véglegesnek tekinthető. A harmadik folytatás 1982. június 24-én este került sorra, amikor Dankó és Dutka részegen jelentek meg a faluban a céllövöldénél. Somogyi László céllövöldés mutatványos nem akarta őket puskával kiszolgálni, ezért előbb szidták, majd megtámadták. A felesége kiment a pult elé, hogy lecsillapítsa a fiatalembereket, Dankó azonban többször megütötte, sőt a pulóverét is elszakította. Somogyi a felesége segítségére sietett, őt azonban Dutka többször is megütötte, majd mind a ketten ütötték a házaspárt. Somogyi a pult mögé menekült előlük, de Dutka felugrott a pultra, hogy oda is követi. Somogyi szorult helyzetében egy puskatussal esápolt oda neki, s az ütéstől Dutka a pult elé zuhant. Ezután sikerült értesíteni a rendőrséget. Somogyiné könnyebben sérült meg. A Nyíregyházi Megyei Bíróság a verekedő garázdák közül Hart- mant tíz, Jakabot öt hónap, Dankót egy év és két hónap, Dut- kát pedig hét hónap börtönre büntette, azonban a büntetés végrehajtását Hartman és Jakab esetében két, Dankó esetében pedig négy évre feltételesen felfüggesztette. A bíróság Dutkát egy évre a közügyektől is eltiltotta. Az ítélet jogerős. (ki)
