Kelet-Magyarország, 1984. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-09 / 58. szám

1984. március 9. Kelet-Magyarország 3 TÁRSULÁSBAK N éhány napja befejez­ték az almasűrít­mény gyártását a nyírgelsei léüzemben. Az üzem dolgozói jelenleg az exportra készült sűrítmé­nyeket csomagolják, vala­mint a gyártósor karban­tartását végzik. Az alma­tárolóban ötven dolgozó hámoz almát a Nyíregyházi Konzervgyár részére. Ké­pünkön: Vincze Józsefné és Nagy Andrásné kanadai exportra almasűrítménnyel tölti fel a műanyag hordó­kat. (Császár Csaba felv.) Mirelitüzem épül Apagyen Mirelitüzem építését hatá­rozta el három szabolcsi ter­melőszövetkezet, a mezőgaz­dasági főiskola tangazdasága és a dánszentmiklósi Micsu­rin Tsz. Az üzemet a tangaz­daság apagyi kerületében épí­tik, ahol már adott jó né­hány olyan technikai felté­tel, amellyel jelentősen csök­kenthetők a költségek. Ipar­vágánya van többek között a „meleghegyi” telepnek, a kompresszorház kiszolgálja az épülő üzemet is és a már meglévő hűtők és egyéb épü­letek alkalmasak átmeneti tá­rolásra. A beruházás így is 28 milliójába kerül a gesztor apagy—nyírtéti Hunyadi Tsz- nek-j-a sényői és a napkori közös gazdaságnak, valamint a már említett főiskolai tan­gazdaságnak és a dánszent­miklósi Micsurin Tsz-nek. Az üzem, a hozzá kapcso­lódó 20 vagonos tároló és szo­ciális épületek terveit a SZÖVTERV készíti. A mire­litüzem teljes berendezését, a két tonna kapacitású fagyasz­tót és a hűtőalagút-rendszert, hazai piacról szerzik be. A beruházás első lépcsőjében gyümölcsök gyorsfagyasztá­sát kívánják megoldani. Olyan csemegék, mint például a málna, a köszméte, a szamóca és a fekete szeder feldolgo­zását tervezik. Ezért a tár­sult gazdaságok már az idén tavasszal jelentős mennyisé­get telepítenek az említett gyümölcsféleségekből. Ha vállalkozásuk eredmé­nyes lesz, később zöldségfé­lék feldolgozására is gondol­tak. Az új tsz-melléküzem várhatóan a jövő esztendő­ben kezdi meg a termelést: 20—25 embernek teremt fo­lyamatos munkalehetőséget. Gázvezeték Tiszavasváriban Tovább folytatódik ez év­ben a gázvezeték építése Ti­szavasváriban. Az első ütem első szakasza tavaly decem­berre készült el. Jelenleg mintegy 2 kilométer hosz- szon: a Bocskai utcában és a Krúdy-lakótelepen kanyarog a vezeték. Idén áprilisban folytatják a munkát a máso­hoztunk egy bőrönd virá­got. És míg a vevő válogat, ő beszél szükebb hazájá­Hóvirág ról: hogy ott már hetek­kel ezelőtt beköszöntött a tavasz, virágerdő borítja a domboldalakat. — Megéri ilyen messzi­re az otthontól üzletelni? Hideg lesz a hangja. — Ez kérem nem üzle­telés. Pestre is mehettem volna, de én ezt a tájé­dik szakasz építésével. Az év harmadik negyedére további két és fél kilométeren készül el a vezeték — érintve pél­dául a központ lakóházait, az Ifjúság úti lakótelepet, a 12 tantermes iskolát, az óvo­dát, a szakmunkásképző in­tézetet. kot szeretem. A dombok, a homokbuckák... mint­ha Zselicet látnám. Ugye vasutas voltam én, sza­badjeggyel járok most is, ismer már engem az egész város. A két csokor a kezem­ben, de mennyit is fize­tek! — Tíz meg tíz az húsz — mondja. Számolom a pénzt, de... — Tudja mit? Magának öt forintot engedek. Olyan jót beszélgettünk... Mint­ha csak otthon lettünk volna... Balogh Géza Sípos Béla JEGYZET' Mulasztók A minap kérdezték: hányszor hiányoz­hat egy párttag a taggyűlésekről? Megle­pődtem. Visszakérdeztem: miért érdeklődik? Azért — válaszolta —, mert van valaki az alapszerveze­tükben, aki évente leg­alább három-négy alka­lommal valamire hivatko­zik és így „igazoltan” tá­vol marad a taggyűlésről. Most beszélgetni szeretné­nek vetej mert szóvá tet­ték a párttagok is a rend­szeres hiányzást. Pedig a fegyelem alap­vető eleme, hogy a párt­tag a taggyűléseden rend­szeresen részt vegyen! Sőt, nem csupán joga, de kötelessége is minden párttagnak, hogy véle­ményt nyilvánítson, aktív részt vállaljon a politika kialakításában, a határo­zatok kidolgozásában és végrehajtásában. Több olyan beszámoló és tervtárgyaló párttag­gyűlésen vettem részt, amelyen a pártfórumot vezető elnök megelégedés­sel közölte, hogy a párt­tagság 90, esetleg 95 szá­zaléka van jelen. De mi­ért nem volt ott a többi? Nem lennénk igazságo­sak, ha most általánosíta­nánk. Történik rendkí­vüli eset, betegség, utazás, szabadság, amelyek iga­zoltan mentesítik az illető párttagot' egy-egy taggyű­lésen való részvételtől. Ám olykor szemet- hunynak a pártvezetősé­gek a rendszeresen mu­lasztókkal szemben is. Nem így a párttag! Tanú­ja voltam több taggyűlé­sen, amikor a következe­tesebb felelősségre vonást sürgették a rendszeres mulasztókkal, hiányzók­kal szemben. Ha belegondolunk, nem is olyan jelentéktelen az a néhány százalék, ame­lyik hiányzik a párttag­gyűlésekről. A megyében legalább 4—6 ezer párt­tagról van szó. És a hi­ányzók közül sajnos van, aki kibúvót keres, akad olyan, aki nem tartja fon­tosnak, hogy részt ve­gyen saját alapszervezeté­nek tanácskozásán, mert „magas” beosztású vezető, s vannak notórius hi­ányzók. Széles a skála. Differenciálni kell, s min­denképpen szót váltani a mulasztó párttagokkal. Nincsenek fontos és ke­vésbé fontos párttagok. Olyanok vannak, akikre egyformán kötelező a szer­vezeti szabályzat. S az ellene vétőknek vállalni- ok kell az ezzel járó kö­vetkezményeket is. Farkas Kálmán A vásárosnaményi II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban is használják a számítógépeket. Két HT—1080 Z típusú személyi számítógéppel rendelkezik az iskola. Egyiket saját ma­guk vásárolták. A matematikán kívül fizika, technikai ismeretekhez, illetve nyelvtanu­láshoz használják. Képünk: Trencsényi Miklós tanár segítségével a harmadikos diák matematikusok egy csoportja a gép kezelését gyakorolja. (Elek Emil felvétele) “------------------­T ll az ember a Nyír­ül fa Áruház előtt, kucsmája mélyen a szemébe húzva. A nap már a tavaszt idézi, de a szélnek még foga van. Té­pi, cibálja a kucsmát, de az ember strázsál rendü­letlenül. Hóvirágcsokro­kat tart, kínálja a járóke­lőknek. Furcsán, „á”-ba hajol­nak az „e” betűi, csak nem valahonnan a Du­nántúlról keveredett e szeles városba? — De bizony onnan! — nevet. — Kaposvárról. Itt vagyunk már két napja, Körúton tápügyben — Táp az van, de korpát, meg tengeridarát nem lehet kapni, pedig a fejősjószágnak ez kell. Dara szokott lenni, de nagyon kevés. Aki közelebb lakik a takarmánybolthoz, az gyorsan megveszi, a távolabb lakóknak nem jut. Mert egy héten csak egyszer, csütörtökön tart nyitva a bolt. A tsz-darálóban meg sok vámot kérnek. Viszont szeretünk az állatokkal foglalkozni, alig van itt a faluban olyan por­ta, ahol ne lenne disznó, vagy tehén. A géberjéni Király Miklós- né szawai ezek. Két szarvas- marhát, egy tinót és egy te­henet tart, s csak a pontos­ság kedvéért még hozzáte­szi): — Nagy Sándomé köny- nyebb helyzetben van. Ser­tést hizlal, tápot szinte min­dig lehet vásárolni. A dará- nakvaló is megterem, a ter­melőszövetkezetből, a szom­szédoktól is lehet venni. Kevesebb korpa Czomba Lajos, a gabona­forgalmi és malomipari vál­lalat termelési és értékesíté­si osztályvezetője: — Valóban, korpát csak nagyon keveset szállíthatunk a boltokba. A korpa tulaj­donképpen a búza őrlésekor keletkező melléktermék, s mivel a lisztfogyasztás már nem annyi, mint korábban volt, így a korpa mennyisége is csökken. Sok keverékta­karmány alapanyaga, s mivel tavaly kevesebb volt a lu­cerna, több korpát használ­nak a keverékben. Hadd mondjam még el, a korpát sok helyen csak a tradíciók, a hagyomány miatt etetik. Igaz, olcsóbb, mint a búza vagy más szemes termény, de energiában szegényebb. Ha­sonló a helyzet a kukoricá­val is. Köztudott, 1983-ban kevesebb termett a vártnál, ám búza, rozs, árpa, zab van helyette. Itt is a gazdák a kukoricához szoktak, azt ke­resik, de ebből korlátozott a lehetőségünk. Arra törek­szünk, legalább egyféle sze­mes mindig legyen a boltok­ban. Mert a kukoricát kivá­lóan helyettesíti a takar­mánybúza, táplálóanyag-tar­talomban nagyon közel áll­nak egymáshoz. Csengersimán két takar­mánybolt van. Pontosabban a szövetkezet élelmiszerüz­letében árulnak takarmányt is, a másik vásárlási lehető­séget pedig egy magánkeres­kedőtől várják. A szövetke­zeti bolt vezetője, Túrtere- besi Béláné mondja: — Zajtából kapjuk a tá­pokat, keveréktakarmányo- fcat. Most van baromfi indí­tó- és nevelőtápunk, sertés hízótáp és egységes takar­mányliszt. Szemes termé­nyünk nincs, azt nem is igen keresik nálunk. A másik üzlet tulajdonosa, Gedeon Istvánná készséggel mutatja a raktárát. Szó ami szó, nyolc zsák süldőtáp sze­rénykedik az egyik sarok­ban. Most ez a választék. Hogy mikor lesz több? — kérdőn tárja szét a karját Gedeonná. — Három hete tele volt a raktár, ötvenkét mázsát hoz­tunk Mátészalkáról. Volt ab­ban mindenféle táp, még korpa is. Gyorsan elfogyott, ennyi maradt. Zajtából nem kapunk, azt mondják, nem az ő körzetükhöz tartozunk. Pedig az alig tíz kilométer ide, Mátészalka meg negy­ven is megvan. Sokba kerül a fuvar. Egészségnevelési hónap Az egészségesebb életmódért Márciusban Fehérgyarma­ton és körzetében tartanak egészségnevelési hónapot a megyei KÖJÁL egészségne­velési osztálya szervezésében. Az üzemi rendezvények ke­retében a Mezőgépnél a ká­ros szenvedélyekről, az asz­talos, valamint az építőipari szövetkezetben pedig az egészségtelen életmód és a keringési betegségek össze­függéseiről hangzik el elő­adás. Számos helyen tarta­nak egészségnevelési napot: így 15 öregek napközi ottho­nában, valamint a szatmár- csekei, a nábrádi művelődési házban, a gacsályi ifjúsági klubban. Hasonló programok lesznek a terület számos is­kolájában és óvodájában is, melyekre a gyermekek mel­lett a szülőket is meghívják. Talán a tapasztalatlansá­gának tudható be, hogy in­kább üresen áll a raktár, nem kereskednek, mert nem kapnak a közelebbi üzemből. Mátészalkáról szállítva ki­sebb haszonnal ugyan, de biztosan, nap mint nap áru­síthatnának takarmányt. Napkoron megoldották Jakab Mihályt a nagy ál­lattartók között tartják szá­mon Csengersimán. Hét bi- ikaborjú várja a nap minden szakában az eleséget, két sertés is a kis gazdaság la­kója. — Szeretem az állatokat, mi másért foglalkoznék ve­lük. A terményt, árpát, meg máiét Jánkról vettem. Ami­kor itt lehet kapni, jól be­vásárolok, de mentem én már Csegöldre is takarmá­nyért, meg a környező fal­vakba. Egy helyen nem lehet mindent kapni. Akkor fuva­rost fogadok és gyerünk. Ennek éppen ellentéte a napkori példa. Ott a termelő- szövetkezet kezelésében van egy takarmánybolt, s ahogy L. Orosz Miklósné elárusító mondja, mindenfajta táp kapható. Valóban, a régi magtári épületben ott sora­koznak a zsákok. S ha netán valami elfogy, már keverik is a tsz-telepen. Zajtán, ebben a kicsiny szatmári faluban a gabona­forgalmi vállalatnak van ta­karmánykeverő telepe. Az üzemvezető, Kovács József rögtön azzal kezdi a beszél­getést, hogy az igényék meg­haladják a termelés mennyi­ségét. Tavaly a termékeik több mint felét kiskereske­delmi hálózatban értékesí­tették, s mindig többet kér­nek, de hol vannak még ak­kor a nagyfogyasztó termelő­szövetkezetek, állami gazda­ságok? Újjáépített üzem A termelés növeléséről jó hírrel szolgál Czomba Lajos, a vállalat osztályvezetője: — Mátészalkán nemrégi­ben kezdték meg az újjáépí­tett üzemben a granulált tá­pok gyártását. Nyíregyházán elkészültek az éves nagyja­vítással, hamarosan kezdő­dik a vásárosnaményi üze­münkben. Merken, a Kossuth Termelőszövetkezettel közö­sen februártól keverőtelepet üzemeltetünk. Szemes ter­ményből jó a készletünk, a szükségletet fedezi. A keve­réktakarmányokon belül csökkentjük a kukorica ará­nyát, viszont a beltartalmi értékük nem változik, erre minőségi előírás van. így eb­ből adódóan az árúk is vál­tozatlan. A vállalat pedig ígéri, a megyében lévő több mint fél­ezer boltot ellátják szemes és keveréktakarmányokkail, fennakadás nélkül. Nyolc zsák kínálat

Next

/
Thumbnails
Contents