Kelet-Magyarország, 1984. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-08 / 57. szám
Kádár János Belgrádban Megkezdődtek a magyar—jugoszláv pártközi megbeszélések Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán délután hivatalos baráti látogatásra Belg- rádba érkezett. A magyar és jugoszláv zászlókkal díszített belgrád- topcsideri pályaudvaron a vonatból kilépő magyar vendéget és kíséretét a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának elnökségének képviseletében elsőként Dragoszlav Marko- vics elnök köszöntötte. A szeretettel várt vendégnek úttörők virágcsokrot nyújtottak át. Ezután a JKSZ KB elnökségének elnöke bemutatta a fogadásra megjelenteket. Az ünnepélyes fogadtatás után Kádár János Dragoszlav Markovics társaságában a pályaudvarról a szálláshelyre hajtatott. Nem sokkal a megérkezést követően az MSZMP KB első titkára felkereste a Joszip Broz Tito emlékkózpontot. A jugoszláv párt és állam egykori vezetőjének, a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom kiemelkedő személyiségének emlékét őrző épületegyüttes területén lévő virágházban Kádár János koszorút helyezett Tito elnök sírjára, majd bejegyzést tett a virágház emlékkönyvébe. Kádár János koszorút helyez el Tito elnök sírján. A délutáni órákban a JKSZ KB új-belgrádi székházában megkezdődtek Kádár János és Dragoszlav Markovics hivatalos tárgyalásai. A szerdai tárgyalások befejeztével a jugoszláv vendéglátók az esti órákban díszvacsorát adtak Kádár János és kísérete tiszteletére. A vacsorán pohárköszöntők hangzottak el. Dragoszlav Markovics I r I ■■ . ff ■ poharkoszontoje Tisztelt Kádár elvtárs! Tisztelt elvtársak! Elsősorban szeretném még egyszer üdvözölni önt és munkatársait, és kellemes jugoszláviai tartózkodást kívánni. Úgyszintén engedjék meg, hogy megelégedésemet fejezzem ki látogatásával kapcsolatban, amellyel folytatódik a Jugoszlávia és Magyarország legmagasabb párt- és állami vezetői közötti véleménycsere hasznos gyakorlata. Kapcsolatainkban ezt a gyakorlatot Tito elvtárs és ön kezdték meg találkozóikkal, amelyekkel megalapozták a barátságot és együttműködést népeink és országaink között. Őszintén örülünk, hogy találkozhatunk önnel, mert önt, álláspontját és véleményét nagyra értékeljük, és becsüljük. Meggyőződésünk, hogy ez a látogatás is tovább ösztönzi a JKSZ és az MSZMP és a két szomszédos szocialista ország közötti baráti kapcsolatok és kölcsönösen hasznos együttműködés fejlődését. Ez alkalommal is szeretném kiemelni, hogy Jugoszlávia nagy figyelemmel kíséri a szomszédos és baráti Magyarország fejlődését. Széles körben ismertek az MSZMP és Magyarország dolgozóinak erőfeszítései a jobb életért, országuk felvirágzásáért és a szocialista eszmékért folytatott harcban, őszintén örülünk azoknak az eredményeknek, amelyeket Magyarország dolgozói valósítanak meg a politikai, a gazdaság, a kultúra terén, valamint a társadalmi fejlődés más területein. Kívánunk önöknek új munkasikereket és az előttük álló társadalmi feladatok eredményes megoldását. Jugoszlávia dolgozói szintén jelentős eredményeket értek és érnek el mind társadalmunk anyagi és kulturális fejlesztése terén, mind pedig a szocialista önigazgatási viszonyok fejlesztésében. Az utóbbi években, mint sok más ország, súlyosbodó gazdasági nehézségekkel kerültünk szembe, amelyek a nemzetközi gazdasági feltételek, valamint bizonyos belső gyengeségeink következményei. Dolgozóink nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy a nehézségeket eredményesen leküzdjék. Világos, hosszú távú gaz- daságszilárdítási programunk van, ennek alapján szándékozzuk megoldani a mostani problémákat és ebben már el is értünk kezdeti eredményeket. Célunk természetesen nemcsak a jelenlegi gazdasági nehézségek megoldása, hanem olyan feltételek kialakítása, amelyek lehetővé teszik stabil társadalmi-gazdasági és politikai fejlődésünket, a szocialista önigazgatás' erősödését és összes alapvető célkitűzésünk megvalósítását. Ebben hazánk munkásosztályának és dolgozóinak teljes támogatását élvezzük. Ezután Dragoszlav Markor vies airról szólt, hogy a találkozóknak, a megbeszéléseknek óriási jelentősége van egymás kölcsönös megismerésében és megértésében. Ezért a kapcsolatoknak ezt a módját tovább kell ápolni és gazdagítani. A két ország gazdasági kapcsolatáról kijelentette kapcsolatainkra és együttműködésünkre a kölcsönös érdekeken alapuló folyamatos és kiegyensúlyozott fejlődés jellemző. Meggyőződésünk, hogy gazdasági együttműködésünk további előmozdítása kölcsönös érdek, különösen a világ- gazdaság állandóan súlyosbodó feltételei között. Ennek tükrében igen fontos, hogy a gazdasági együttműködésben felmerülő problémákat eredményesen és kölcsönösen elfogadható módon oldjuk meg a kölcsönösen hasznos további együttműködés érdekében. Barátságunk fejlődésében fontos szerepe van a Magyar- országon élő szerb, horvát és szlovén nemzetiségeknek és a Jugoszláviában élő magyaroknak. Országunk minden nemzete és nemzetisége egyenjogúságának politikája, népfelszabadító harcunk és szocialista forradalmunk egyik legnagyobb vívmánya. Kádár elvtárs! Elvtársak! A világhelyzet komolyan aggaszt bennünket. A világbékét és a népek biztonságát mind komolyabban veszélyezteti a tömbpolitikai és a konfrontáció, a fegyverkezési verseny, a fejlett és a fejlődő országok közötti mind mélyebb szakadék. Ezért minden ország, minden demokratikus erő elsőrendű feladatának tekintjük, hogy maximális erőfeszítéseket tegyen a nemzetközi viszonyok jelenlegi negatív és veszélyes fejlődésének megakadályozása, a fegyverkezési verseny megszüntetése, a leszerelési folyamat megindítása, az új nemzetközi gazdasági rendszer fejlesztését és kiépítését célzó nemzetközi gazdasági együttműködésre vonatkozó átfogó tárgyalások megkezdése, a válsággócok és konfliktusok békés és igazságos megoldása irányában. Országunk erőfeszítéseket tesz és — az el nem kötelezett mozgalom keretében, az Egyesült Nemzetek Szervezetében, az európai biztonsági és együttműködési értekezle" ten, valamint számos kétol(Folytatás a 4. oldalon) Nők, 1984 A nőknek a legnehezebb. /I Igaz, nem függnek többé a férfiaktól. Szabadok. Ám e szabadság elemei között a kényszerűség is fellelhető. Mert ahogy a társadalmilag szervezett munka nem mondhat le a nőkről, a nők sem mondhatnak le arról, hogy a családfenntartás gondjából részt vállaljanak. Megbecsülésükkel — ha közös életünket az ő társadalmi helyzetük alapján igyekszem megítélni nem lehetünk elégedettek. Szerencse, hogy ők sem azok. Szerencse? Vívmány! Vívmány, hogy a nők zöme azzal nem éri be, ha a munkahely csak mint munkaerőre, s nem rájuk magukra tart igényt, társadalmi vívmány, hogy akár sző, akár kertészkedik, akár tanít, akár gyógyít a nő, nem pusztán a fizetésért dolgozik. Felbecsülhetetlen eredménye ennek a társadalomnak, hogy a nők sajátjuknak érzik a munkahely, az ország gondjait, hogy egyenértékű munkatársként jusst követelnek e gondok megoldásából is. De tudnunk kell, hogy nekik nehezebb. A nők kettős hivatásúak, s bár szívük alatt a jövő ígérete, s ezért szívükben jövőpártiak; éppen a kettős hivatás teszi nehezebbé számukra, hogy történelmi céljainkkal azonosuljanak. Egyenjogúak, igen, de ami őket egyenrangú társakká emeli, céljaink része csak. És ők bizony nem is igen gondolnak ezzel, hiszen rájuk — amint a fárasztó nap után munkaruhájukat az öltözőszekrénybe zárták — nem a jövő ábrándja vár, hanem a mai gond és a zsúfolt autóbusz. S nekik a világpiac ... a sarki bolt. Mérlegelve megrakott szatyraikban ... Világnyi gond. Háztartásukba betört a világgazdaság, otthonukban — amely már nem pusztán második munkahely, de még nem műhelye a nevelésnek — a politika is otthonra lelt. Sorsuk, helyzetük ... mérce. Mérnünk pedig azért is fontos, mert politikai elképzeléseink női erjesztők nélkül megvalósíthatatlanok, mert nélkülük mi — anyaméhben fogant emberek — soha nem érhetjük el történelmi céljainkat, csakis velük, általuk. Kitüntetési ünnepség a Parlamentben a nemzetközi nőnap alkalmábéi A nemzetközi nőnap alkalmából szerdán kitüntetési ünnepséget tartottak a Parlamentben. Részt vett az ünnepségen Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese — az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai —, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára és Duschek Lajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a párt Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány nevében köszöntötte a kitüntetetteket. A kitüntetettek egy csoportja Losonczi Pállal. minden magyar asszonyt és lányt: — Hazánkban már egy emberöltővel ezelőtt törvénybe foglaltuk a világ nőmozgalmának alapkövetelését: a nők egyenjogúságát, s e fontos törvény szelleme egyre elevenebben él társadalmunkban — mondotta beszédében. Szólt arról, hogy március 8. számunkra nem csupán politikai töltésű, jeles nap, hanem a férfiúi felelősségvállalás és önvizsgálat napja is: vajon megtettünk e már mindent azért, hogy a dolgozó nők méltóképpen állhassanak helyt, a törvény szellemének megfelelően, érdemeik szerinti megbecsülésben részesüljenek? Megadtunk-e már minden lehetőséget ahhoz, hogy a közéletben, az élet irányításában is mindenütt ott lehessenek azok, akik minden gondunkban velünk vannak, akik a terhek viselésében már régen a férfiak egyenrangú társai — mondotta Losonczi PáL Ezután kitüntetéseket adott át. XLI. évfolyam, 57. szám ÁRA: 1.40 KORÍN! 1984. március 8., csütörtök jfPjl* jjEj|, s yl Bg. 7 * Mi* 3E?Síj ja. fepr * 'Wpfcs 'mí ■öKáJp? 'S Jl ^ » j jjjt kí JMfc : Hr jfm ! JPttg :v... áfc Ék Irallil Jog
